Fejlesztő Pedagógia, 2017 (28. évfolyam, 1-6. szám)

2017 / 3-6. szám

Fejlesztő Pedagógia 2017/3-6. szám AZ ÉLMÉNYPEDAGÓGIA ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ OSZTÁLY TÁRSAS SZERKEZETÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN SZABÓ DÓRA FANNI Összefoglalás Hazánkban kevés az élménypedagógia alkalmazásának hatásáról szóló kutatás, pedig az aktív tanulási formák létjogosultsága a társas kapcsolatok fejlesztése területén is megkérdőjelezhetetlen. Feltételezésünk szerint a játékos, kihívásokat nyújtó, társas élmé­nyekre építő élménypedagógia alkalmas eszköze lehet a tanulók fejlesztésének. A tanulmány egy kismintás fejlesztőkísérlet eredményeit mutatja be, amelynek célja az osztály társas szerkezetének alakítása és a tanulók iskolával való kapcsolatának befolyásolása volt. A kísér­letben egy 3. évfolyamos (n= 15) osztály tanulói vettek részt. A kontrollcsoportot (n=21) egy azonos iskolába és évfolyamra járó osztály alkotta. A kísérleti csoportban fél éven keresztül két­heti rendszerességgel, két tanórát felölelő élménypedagógiai fog­lalkozásokon vettek részt a tanulók. A csoportszerkezetet a több­­szempontú szociometria módszerével vizsgálták. Az iskolához való érzelmi viszonyulást az Iskolai Kötődés Kérdőívvel (Szabó és Virányi, 2011) mértük. Az eszköz minden értékelői minta eseté­ben megfelelő megbízhatósággal működött (Cronbach­ .74-78). Az iskolai kötődés esetében nem találtunk szignifikáns különb­séget sem a kontrollcsoport eredményeihez képest, sem az elő- és utómérés eredményeinek összevetése alapján. Az osztályban létrejövő társas kapcsolatok azonban jelentős változáson mentek keresztül. A kutatás eredményei rámutatnak az élménypedagógia társas szerkezet alakításában betöltött szerepének fontosságára. Kulcsszavak élménypedagógia, iskolai kötődés, társas szerkezet BEVEZETÉS Az iskolai teljesítmény hátterében álló tényezők elem­zésekor egyre több kutató helyez hangsúlyt az affek­tív tényezők vizsgálatára is, felismerve, hogy nem elégséges a kognitív komponensek közötti össze­függések figyelembe vétele (Csapó, 2000). A szoci­ális készségek, képességek fejlettségének és a társas kapcsolatok minőségének a tanulmányi eredményes­ségre gyakorolt hatása mára már kiemelt kutatási terü­letté vált. A hazai kutatások azonban több szociális képesség esetében is a fejlődés alacsony fokáról szá­molnak be (pl. Kasik, 2006; Zsolnai és Józsa, 2002). Abstract In Hungary, there are few investigations about the effect of the implementation of experiential education, however the justifica­tion of active forms of learning is unquestionable also in the case of the development of social competence. We hypothesised, that the game-, challenge- and social experience-based experiential education can be appropriate to develop students’ social skills. The study presents the results of a small sample experiment, which is aimed to develop the social structure of the class and influence the students’ relation with the school. 3rd (n=15) grade elementary school students participated in the experiment. The control group (n=21) was a class of the same grade and school. In the case of experimental group, the students participated on two hour long experiential education lessons, in every second week, for half a year. We applied a multi-criteria sociometric method to examining the social structure of groups. We measured the students attitudes toward school with the Hungarian School Attachment Question­naire (Szabó and Virányi, 2011). The scale worked with acceptable reliability in the case of both subsample (Cronbach- .74-78). According to the results of school attachment, there was not found any significant difference between the two groups and based on the comparison of the two waves of measurement. However, the social structure of the class changed remarkably. The results of this investigation emphasize the importance of the role of experience education in the development of the inner structure of classes. Keywords experiential education, school attachment, social structure A témával foglalkozó kutatók a társas viselkedés fejlő­désének támogatásában az intézményes nevelés sze­repvállalásának növelését hangoztatják és a tudatos iskolai fejlesztés szükségességére hívják fel a figyel­met. A szociális képességek fejlesztésének módszer­tani lehetőségei ismertek, azonban további eljárások és programok kidolgozása, valamint az alkalmazási lehetőségek vizsgálata szükségszerű, hiszen a fejlesz­tések száma igen csekély. Feltételezésünk szerint a társas viselkedés fejlesztés­ében eredményesen alkalmazható lehet az élménype­dagógia módszere, mint játékos, kihívásokat nyújtó, társas élményekre építő fejlesztési forma. Hazánkban 119

Next