Fejlesztő Pedagógia, 2019 (30. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 1-3. szám

Fejlesztő Pedagógia 2019/1-3­ szám MŰVÉSZETTERÁPIA - GYÓGYÍTÁS - REHABILITÁCIÓ BEVEZETŐ SIMON LAJOS Az ókorban is létezett már az az elképzelés, hogy a művészet nemesíti és gyógyítja az embert, de ugyan­akkor már az ókorból is vannak feljegyzések azokról a megfigyelésekről, hogy a művészeti hajlam gyak­ran jár együtt pszichés betegségekkel. Arisztotelész híres drámaelmélete a katarzis fogalmára épül és azt a tapasztalatot fogalmazza meg, hogy a szereplők megtisztulását képesek elérni a színjáték során fel­keltett, majd a történések során levezetett indulatok. Az ókor orvosai ajánlották a zenét a kedélybetegek gyógyítására, mert ismerték a zene megnyugtató és feszültséget feloldó hatását. A felvilágosodás idejé­ben a képzőművészeti alkotások felemelő élményéről beszéltek, ami képes felderíteni a lelket és előhívni a nemes érzelmeket. A művészet és a művészetterápia, folyamatában egymástól nem szétválasztható tevékenységek. A gyó­gyításban a művészeti tevékenység szerepe két irányba fejlődött, egyrészt a klasszikus művészetterápia keretei között, másrészt a művészeti, kreatív alkotási tevékeny­ségnek a pszichoterápiás folyamatba történő integrá­lása területén. A művészetterápia olyan segítő módszer, amely a művészeti kifejezést, illetve a műalkotások befogadását megfelelő szakmaisággal és terápiás céllal alkalmazza. A művészetterápia a személynek és a sze­mélyiségnek a művészet eszközeivel való támogatása, erősítése, kibontakoztatása, fejlesztése. Célja elsősor­ban a gyógyítás, segít abban, hogy a páciensek ki tudják fejezni a legbelső érzéseiket, gondolataikat és ezek felismerhetővé és nyilvánvalóvá válhatnak szá­mukra. A létrejött alkotás az önreflexió tárgya lehet, ami hozzájárul az önismeret, önértékelés fejlődéséhez és reálissabbá válásához. A művészetterápia erősíti a kreativitást, a kognitív és emocionális kifejező képessé­get. Megtanítja élvezni saját testünket, képességeinket, életörömöt visz a hétköznapokba. Segít abban, hogy a résztvevők foglalkozni tudjanak a traumatikus élmé­nyeikkel, stresszeikkel, félelmeikkel és lehetőséget nyújt az interperszonális kapcsolataik javítására. A mai értelemben vett művészetterápia akkor jelent meg a pszichiátriában, amikor a pszichoterápiák is polgárjogot nyertek, és kialakultak az intenzív és komplex pszichoterápiás rendszerek. Fókuszba került a csoport, mint terápiás közeg. Korábban a beteget egyénileg igyekeztek gyógyítani és a XX. században ismerték fel, hogy a csoportban folyó kommunikáció és dinamika is válhat - megfelelő irányítás mellett - fejlesztő, gyógyító tényezővé. A művészeti foglalkozás csoportban nem csupán expresszió és kreáció, hanem kommunikáció is. Az alkotásokban kifejezett lelki tar­talmak a csoport többi tagja számára kommuniká­ciók, amelyek reflexiókat keltenek. Az alkotó a művén keresztül -ami rezonanciát kelt a többiekben - a kapott visszajelzések és az önreflexió révén, jobban megérti magát. A kialakuló dialógus olyan lelki dimenziókra és folyamatokra utalhat, amelyek gyakran szavakban megfogalmazhatatlanok, s amelyek részt vesznek a betegség kialakulásában és a gyógyulásban. A művészetterápiás tevékenység gyógyító tényezői­nek egyrészt magát a művészi kifejeződést, másrészt az alkotói folyamat eredményeként létrejött művet tekinthetjük. A művészetterápiás üléseken a művészi élményen, az esetleges katarzison keresztül lehető­ség nyílik, a betegek jobb megismerésére, betegségük árnyaltabb diagnózisára, beszűkült emberi kapcsola­taik kitágítására, saját indulataik áttételes levezetésére, érzéseik megfogalmazására, vágyaik kifejezésére. Az elkészült alkotások képi kifejezése utat mutat az alkotó belső élményvilágához, a mű önálló sikeres élete pedig pozitív megerősítést adhat az alkotó önértékeléséhez és interperszonális kapcsolatainak erősítéséhez. A művészet különböző ágaiból fejlődtek ki a művészetterápiás módszerek, amelyekben a terápia szempontjából nem az alkotások esztétikai értéke a fontos, hanem az a folyamat, melynek során meg­valósulnak, és az, amit alkotójuk számára jelente­nek. A terápia hatását nagymértékben erősíthetik, illetve gyengíthetik a környezet értő, támogató, vagy

Next