Felsőmagyarország, 1933. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2; Elmondja azután, hogy nagy káruk van az elzárás következtében, minthogy nem lehet elmenni kántál­ni sem, ami pedig ilyenkor sok pénzt hozott a házhoz. A tá­jékozatlanok számára meg is magyarázza, hogy­ a kántálás egyértelmű a boldog új esztendő kívánással. Itt ragadtak a látogató rokonok is — Mivel foglalkoznak? — kérdezzük. — Sármunkások vagyunk, kérem és építkezni szoktunk Szikszón. De elválla­lunk mindenféle napszámot is. A cigányokat nagyon fájdalmasan érin­ti a csendőrőrizetes fogság. Az ünnepekre azok a rokonok is meglátogatták őket, kik nem laknak állandóan a cigánysoron és a közegészség­ügy érdekében bizony azokat is ittfogta a hatóság, nehogy tovább vi­gyék innen a ragályt. Sok bajuk van ve­lük a csendőröknek, akik éjjel-nappal őr­zik a telepet, nehogy kiszökjenek a köz­­ségr­e. De a szomszédos házaknak sem sza­bad közeledni egymáshoz. Zárva tartják a kutyákat is. 6 órás váltással ellenőrzik a csendőrök ezt a vidéket és a szikszói őrs tagjai — 14 ember —, eddig csak négy ember megerősítést kaptak a környékről, már-már halálosan fáradtak az ébren töl­tött éjszakák és­­ a kimerítő szolgálat kö­vetkeztében. Három helyen, az újtelepen, a cigánysoron és a járványkórház mellett állt állandóan két-két csendőr, kik arra vi­gyáznak, hogy gondatlanság és­ lelkiisme­­r'ltenség el l­e terjessze a kiütéses tífuszt Szikszó egész területén. A járványkórházon is ott díszeleg a pi­ros szí­nű figyelm­ieztető cédula. Az egysze­rű parasztház ablakain keresztül a beteg gyermekek vágyódva néznek ki, nem tud­ják mi okból büntették őket szobafog­ságra. A tudatlanság a legnagyobb veszély .A legnagyobb veszélyt Szikszón tulaj­­dhoképpen az jelenti, hogy az egyszerűbb lakosság a hatóságokkal ellentétben még mindig nem veszi komolyan a veszélyt. Orvosi rendeletre sem tudják sokan meg­érteni, hogy lázmér­ővel kell ellenőrizni a bajt, amint jelentkezik. Hidegleléssel kez­dődik — magyarázza Tóth dr. főorvos és 39 fokos lázzal jár. Ellenőriznem kell a lázgörbét, de az egyszerűbb nép nem for­dít figyelmet a tünetekre. A Felsőma­gyarország cikkei nyomán ugyan már fel van a­ farmirozva a környék és már­ arról is szó volt, hogy magánházaknál sem ren­deznek összejöveteleket, mindenesetre már mindenütt bizalmatlansággal fogadják a beköszöntő idegent, hiszen nem lehet tud­ni, nem éppen ő hozza magával a pusztító ór fertőző miazmáit. " A hatóságok mindent elkövetnek a baj t­­ovábbterjedésén­­­ek megakadá­l­yozásá­ra. gondoskodás következménye az az in­tézkedés, amely elrendeli, hogy­ a mozik, korcsmák és minden nyilvános hely pad­lóját formalinos vízzel kell felsúrolni. Áll a harc Szikszón a járvány ellen és ha az ember azt a mindenre kiterjedő fi­gyelmet, páratlan agilitást és odaadó gon­doskodást látja, amivel a­z orvosi hatósá­gok a megbetegedettek és a veszélyezte­tett vidék lakosságát kezelik, bizonyosság­gá válik benne az a gondolat, hogy a harcból vesztesként csak a pusztító kór kerülhet ki. (}. A BUDAPESTI KURCZ RT. GEDEON CÉGNÉL kaphatók budapesti árért. Eredeti perzsa mintalapok, felvetők, le­­szövők. A Tündérujjak előfizetési helye. Az ajándék azonnal átvehető. Szép hölgyek körében biztos sikert arat. Ha Berkovitstól van nyakkendő és kalap, szőnyegszövő fonalai a FELSŐMAGYARORSZÁG Teljes autonómiát követel a tótság Az autonómista nagygyűlés erélyes követelései Prága, december 31 A Slovak közli a tót néppárt s a tót nemzeti párt trencséni autonómista nagygyűlésén el­fogadott határozatot, amely többek között a következőket tartalmazza: A tót nemzet egyéni jellege, amelyről még a köztársaság árán sem mondunk le, megkö­veteli önálló jogaink elismerését és ezzel po­litikai életünk felelős formáját. Ilyen forma csak egy van, a Felvidék önkormányzata. Kö­veteljük a tót országgyűlés összehívását Po­zsonyba. Követelünk törvényhozó hatalmat minden önkormányzati kérdésben, különösen közművelődési, közgazdasági és közigazgatási téren. Követeljük, hogy tartsák tiszteletben az 1920. évi nyelvtörvényt, amelynek értelmében a Felvidék valamennyi hivatalában és iskolá­jában a hivatalos nyelv a tót. A hivatalnoki állásokat, elsősorban pedig a vezető állásokat, tótokkal kell betölteni. Sikkasztások, csalások és visszaélések özönével vádolja Dréhr Imrét az ügyészség Megdöbbentő vádak kastélyvásárlással, üdülőtelepvétellel, az albert­falvai építkezéssel kapcsolatban állítólag elpocsékolt milliókról Budapest, december 31 A budapesti kir. ügyészség szombaton küld­te el Töreky Géza dr.-nak, a büntetőtrvény­­szék elnökének Dréhr Imre ügyében készített 110 oldalas vádiratot, amely szerint Dréhr Imre volt népjóléti államtitkárt 18 rendbeli bűncselekménnyel vádolják. A vádirat azért, mert Dréhr Imre minden vallomást megtaga­dott, bizonyítékainak és védekezésének isme­rete nélkül készült el és igen súlyos, sőt meg­döbbentő vádakat tartalmaz. A vádirat azt a megállapítást teszi, hogy Dréhr Imre minden hatalmat magához raga­dott azért, hogy üzelmeit zavartalanul foly­tathassa. Az előzőleg 425 ezer pengőért fel­ajánlott bicskei kastélyt 500 ezer pengőért vá­sárolták meg — mondja a vádirat —, mert azt K­rausz Simon bankháza közvetítette. Ugyancsak Krausz Simonnak van szerepe a Holzspach­ -üdülőtelep megvásárlásánál, me­lyet 394 ezer pengőért vettek meg és itt is Krausz Simonnak szerzett anyagi előnyöket a volt államtitkár. Az alberfalvai építkezéssel kapcsolatban az az ügyészség vádja, hogy Dréhr Imre az In­gatlan Banknak szerzett óriási anyagi nyeket és mérhetetlen károkat okozott elő­az OTI-nak. De ezen felül az OTI mintegy 3 és fél millió pengővel fizette volna túl az építési költségeket Dréhr Imre jóvoltából. Két Fiat-autót vásárolt és — a vád szerint — szabálytalan pénzkezeléssel 18 ezer pengőt komolyabb megokolás nélkül elköltött, a saját részére vásárolt szobrokat a minisztériummal fizettette ki, a menekültek pénzéből 24 ezer pengőt elsikkasztott, a másik 28 ezer pengőt pedig adósságrendezés címén tartotta volna­­ meg. A bankházak által fizetett kamatokból — mondja az ügyészség — szintén több mint 20 ezer pengőt sikkasztott volna el. Szerepel bűnügyben egy állítólag kicserélt nyugta is és a az a­ 100 ezer pengő, melyet Dréhr Imre jog­talanul használt volna fel a budapesti kir. ügyészség vádirata szerint. Dréhr Imre a bíróság előtt akarja bizonyí­tani ártatlanságát. A monstre bűnperben egyébként több mint 100 tanút hallgatnak ki a budapesti törvényszéknél a legközelebbi he­tekben megtartandó főtárgyaláson. Követeléseiknek az adótartozásba való beszámítá­sát kérik a miskolci gyógyszerészek — ... !—■ ■—­ Beadvánnyal fordult a belügyminiszterhez a Miskolci Gyógyszerész Testület Köztudomású tény az, hogy Miskolc város nagy nehézségekkel küzd a szegények kórházi és gyógyszerellátásával kapcsolatban. A 100 ezer P-t már meghaladja az az összeg, amit a város a szegénybetegek kórházi ápolására s gyógyszerellátására fordított, viszont az álla­mi hozzájárulást igen nehezen kapja meg s azt az átalányt, amelyet az államnak az el­múlt évben kellett volna a város rendelkezé­sére bocsátania, máig sem állapították meg. Ilyen körülmények között a város 1931 no­vemberétől nem fizeti a miskolci gyógyszer­­táraktól igénybevett gyógyszerek árát. A vá­ros gyógyszertartozása így igen jelentős ös­­­szegre rúg, mert csupán 3 hónap alatt közel 16 ezer pengővel szökött fel annak a gyógy­szermennyiségnek az ára, melyet a város sze­gényei kaptak, de amelyet a városnak kell kifizetnie. A gyógyszerészek emiatt sokat panaszkodnak és a legutóbb maga a gyógy­­szerésztestület felterjesztést intézett ebben a kérdésben a belügyminiszterhez. Az egyesület ebben a felterjesztésben feltárja a miskolci gyógyszerészek helyzetét, akik a rossz gazda­sági viszonyokat szintén megérezték, akik a gyógyszerek árát előre kénytelenek fizetni, akiket ezenkívül a személyzet fizetése és a különböző adók is terhelnek. Az egyesületnek, miután az adótartozások miatt a gyógysze­részek állandó sürgetéseknek, végrehajtási el­járásnak vanak kitéve, az a kívánsága, hogy a követeléseiket tudják be adótartozásaiknál. A gyógyszerésztestület kérelme felett a kö­zeljövőben dönt a belügyminiszter, amennyi­ben a város vezetőségétől jelentést kér arról, hogy milyen itt valóban a helyzet. Nagy programot dolgozott ki a MÁK lillafüredi szakosztálya A Miskolci Atléta Kör lillafüredi szakosz­­tálya, amely mint ismeretes, a közelmúltban alakult meg, már­is igen nagy visszhangot kel_­­­tett Miskolc sportolóinak körében. A szakosz­tály működése iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, taglétszáma napról napra nő, a vezetőség, Szabovits Ernő alezredes elnökkel és Gitta István főtitkárral az élén a legna­gyobb agilitással dolgozik a szakosztály ki­építésén és a lillafüredi téli sportprogram ös­­­szeállításán. Máris igen gazdag sportprogra­mot dolgozott ki. Ennek a programnak vázla­tát alább adjuk: A megfelelő hó és fagyvvi­szonyok beálltával sí, jéghokky, korcsolya, bob, ródli és jöring házi és meghívásos versenyeket rendez. Jéghokky mérkőzéseket a Hámori tó fényesen kivilágított jegén esténként is ren­dezni fognak, amelyek keretében nemcsak fő­városi, de külföldi csapatok is szerepelni fog­nak. Változatos sí, korcsolya, ródli és bob­versenyeket is programba vett a szakosztály vezetősége, továbbá motoros jöring és lovas jöring versenyeket. Kiemelkedő pontja lesz a téli programnak a Palota-szállóban rendezen­dő sport­bál és ezzel kapcsolatban a Hámori tavon lezajló jégkarnerái. Az egész téli pro­gramnak mintegy összefoglalása lesz az az or­szágos sporthét, amelyet az 1930. évi nemzet­közi sporthét mintájára tervez a szakosztály. Fenti program keresztülvitelében nagymér­­tékben segíti a szakosztályt Hepke Artur mi­niszteri tanácsos, a miskolci Erdőigazgatóság vezetője, aki minden tekintetben legmesszebb menően támogatja a vezetőséget. ! _________Kedves közönségünknek boldog újévet kívánunk._________ Ma utoljára! — A szezon legbájosabb filmje! VOLT EGYSZER EGY KERINGŐ... Lehár fülbemászó muzsikája ! Eggerth Márta tüneményes szerepe Hétfőtől: A szerelem, köny és mosoly filmje! Lányok a viharban Vasárnap, 1933 január SUGÁR FÉMTISZTITÓ% fénye sokkal tovább tart, más fémtisztítónál Nem marja a kezet. cA TÁRSASÁG tnr* Egy elkésett avatásról ad hírt a fáma. Az ismert sporth­ázaspár, az asszony kitűnő lo­vas, a férj a galamblövők között szerzett ba­bérokat, fiacskájával kapcsolatban, úgy lát­szik, nem tud a rideg spártai alapra helyez­kedni. Vadászat volt és a reményteljes ifjú egy fácánt lőtt. Első zsákmány és a nim­­ad­­ság irigyfakadása idején kötelező törvények írják elő az avatást. Ellentétben a lovaggá­­ütéssel azonban nem karddal, hanem a nád­pálcával. A pályaudvari étkezdében Geyer báró reklamálta a pincérektől az ünnepélyes aktushoz szükségelt szertartási eszközt. Az még talán akadt volna a vendéglős szertárá­ban, de nem akadt a szintén szükséges bátor­­­ságból egy csepp sem. Nem szül gyáva nyúl­at Nubia párduca — szól a közmondás —, bár itt éppen az volt a helyzet, hogy a nyúl talán kénytelen-kelletlen felvette volna­­ magára párducbőrt, de a párducok remegve tiltakoz­a­­ak ez ellen a művelet ellen. Szórakozottság, mely még rossz hírét kelti a miskolciaknak. Az egyik előkelő miskolci köz­hivatal vezetője a napokban Ózdon volt hiva­talvizsgálaton. A hivatalos ügyek elintézése után barátságos kaláberpartira hívta össze a társaságot a kaszinóban, ahol, úgy híven nagy­szerű lapja van ehhez, a népszerű bettli figu­ránál az illető miskolci úr, kinek kezében 9 lapból 8 tök volt és mellékesen egy piros ki­rály, a tökhetessel indult a csatába. Persze rögtön megbukott a bettli. Feltakarva a lapo­kat, általános megdöbbenés, egy mailiciózus megjegyzés volt az eredmény: Miskolcon ta­lán kilenc tökkel játsszák ezt a játékot? A lillafüredi Szilveszter-estélyen a szálló­ban tartózkodó számos előkelőség között két miniszter is volt. A diszkréció kedvéért neve­ket nem említünk, csak azt mondjuk meg, hogy az igazságügyi és a kultuszminisztérium voltak személyükben képviselve. Az estély hangulata éjfél után érte el tetőpontját, ami­kor a tombolanyereményekre került sor. Meg­állapítottuk, hogy társadalmi és osztálykü­lönbség nélkül mindenki csak annak a pezsgő­nek örül legjobban, amit a szerencse útján nyerhet meg. Különben sajnálatos módon el­maradt az estély egyik kedves attrakciója, a balett. Ágoston Éva tánctanárnő ugy­anis, kit az erdőigazgatóság a megrendezésre fölkért, az idő rövidsége miatt a szép műsorszámot nem tudta beállítani. A GVT mintha csak tüntetni akarna a ba­bona ellen, legközelebbi teáját január 13-án, pénteken rendezi meg. Ez a tea szokástól el­térően álarcos és jelmezes lesz és a társaság tagjai már előre örülnek, hogy kit hogyan fognak felismerni, küleménél fogva diszkrét álarcok alatt. A háziasszony tisztsé­­­get Hoyos Hella grófnő fogja betölteni. Mégegyszer Lillafüred. Megjelent a Lillafü­redi Fürdőujság, melyben „Lillafüred mégis irigy lett” címmel Hepke Arthur erdőigaz­gató írta a vezető cikket. Benne van a lilla­füredi vendégsereg előkelő névsora is, sajnos, nem közölhetjük teljes terjedelmében, mert arra kevés lenne ez a hasáb. Sport, klíma, az 1933. évi menetrend, téli program, minden van a kis újságban, mellyel Lillafüred kedvesked­ni akar vendégeinek. A lapot egyébként Sol­tész Imre szerkesztette. a Miefhoe-bál a Koronán. A Miefhoe mis­kolci csoportja január 14-én rendezi ez esz­tendei bálját a Korona-szálló emeleti nagy­termében (a jelenlegi Apolló-mozi). A nagy­számú rendezőség már munkába lépett, hogy a bál az idén is a megszokott fényes külsőség­gel és az eddigiekhez hasonló jókedvvel és vi­galommal sikerüljön. Estélyi ruhák festése, tisztítása legtökéletesebben a „Hattyu“-ban ír vpvm­plibarett mielőtt vásárol és pén­­gyermekKULMt­zét kidobná, kérjen­ in­gyen árjegyzéket a FÉLIX-féle gyermek­kocsigyártól MISKOL, Kazinczy­ utca 15. szám. Bent az udvarban Hölgyek, urak ez a jelszó járja: BOGDÁN^kalap a legjobb márka! (Forgóhíd)

Next