Felsőmagyarország, 1933. október-december (2. évfolyam, 223-296. szám)
1933-10-01 / 223. szám
MISKOLC, 1933. OKTÓBER HÓ 1. VASÁRNAP H. ÉVFOLYAM 223. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, HUNYADI UTCA 13. TELEFON: 5-80. POLITIKAI NAPILAP s ELŐFIZETÉSI ÁRA HELYBEN ÉS VIDÉKEN: EGY HÓRA 1 PENGŐ 60 FILLÉR. KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS TÉR 7. SZÁM. TELEFON: 9-60. GÖMBÖS (Zs.) Ma van egy esztendeje annak, hogy Gömbös Gyula lett Magyarország miniszterelnöke. Amikor jött, már szinte csordultig volt a pohár. A magyar keserűségek pohara. Nyomorúság volt már az élet. Lankadtak voltak az erők és hervadtak voltak a reménységek. A lelikeken lethargia ült és lent a gondolatok alján félrevert harangok szava kongott. Amikor jött, új hitet gyújtott és uj reménységeket fakasztott- Öncélú nemzeti politikát, testvériséget és sorsközösséget hirdetett. És hirdette mindazt, ami ebből önként, természetszerűleg és logikusan folyik. Politikai programját a magyar társadalom bizalmának és együttérzésének kettős oszlopára épitette fel. Munkaterve a magyarság szivét dobbantotta meg s célkitűzéseire milliók lelke rezonált. Amikor jött olyan és annyi bizalom fogadta, amellyel és amennyivel magyar kormányfő talán még sohase találkozott. Azóta egy esztendő telt el. És Gömbös Gyula mondta, minden program, — így az ő munkaterve is, — annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Az esztendő pedig határkő. Az eredménye mérleg. Értéke attól függ, mi és mennyi benne a megvalósulás. Hogy a magyarság nem sziget az emberiség nagy óceánján, a magyar sors nem érzéketlen és rendíthetetlen, mint Sión hegye, ha reng a föld, azzal számolni kell itt is természetesen. Mert ez az év a világpolitikában is, sőt elsősorban ott talán, az események esztendeje volt. Vihar, ciklon kavarta fel a lelkeket. Recsegve, lánggal égve dőltek össze a nemzetek színpadán régi épületek. És a keserűségek felgyűlt áradata ezer Schilla és Charibdis között rohant tova. Mindez a munkára feszült izmok erejét részben, de igen nagy részben, a külpolitikai események színterére és a nemzet nemes értékeinek bizalomban, hitben és erőben való konzerválására lendítette át. Ha itt, e mai nagy viharok között, az ősi ezeréves alkotmány és a szó szoros értelmében vett nemes tradíciók ereje még ma is rendületlen és megvan minden hit és reménység arra, hogy időszerű megújhodása — a nemzet egységének akarata szerint — vér s vihar nélkül következhet el, a mérleg eredménye máris pozitív s értéke, az élet- és vagyonbiztonság, rend, nyugodt állam, nyugalom, — bármily sok legyen még ma is •a keserűség és bármily nagy még ma is a nyomorúság, —elbecsülhetetlen. De külpolitikai súlyúnk és helyzetünk változása is nagy és komoly súly ezen mérlegen. Ami ma van és ami egy esztendeje volt a magyar sors körül, az szinte összemérhetetlen. Fény és árnyék. Derű és borulat. Mussolini érces, igazságunkat követelő hangja mellé most már az angol közvélemény szava is felsorakozott. A francia reálpolitika számot vett velünk. Sorsunk perdöntő szerepét elismeri, s Németország és Ausztria a barátaink közé sorozhatók és a kisantánt szava és átka lecsendesült. Talán most jön el, most érik a nagy próba ideje. De most jön el minden bizonnyal, __ itt az adottság, itt a történeti pillanat, — a belső nagy megújhodás is. A magyar nép millióiban még ma is megvan, még ma is rendületlen a bizalom, de várják, felfajzott idegekkel várják a beteljesüléseket. A gazdaközönség az adósságrendezést, a kereskedelem és a kisipar a régi mostoha gondoskodás okszerű felváltását, a tisztviselők és a magyar ifjúság az álláshalmozások legradikálisabb letörését, az egyetemes magyar társadalom a kapitalizmus káros kinövéseinek energikus lenyesését, jövedelem- és közteherarányosítást és a múltban meglazult közerkölcésök, a múltban megmételyezett közéleti levegő ,megindult tisztulási folyamatának, gyors, rohamos kíméletlen és 1 j könyörtelen likvidálását. Ezt várja a magyar nemzet * Gyulától e második év küszöbén. Gömbös Bizalommal és hittel a múltakon, __ bármily szizifuszi munka is. És bármily ellentétes [erők, éles kövek és nagy akadályok állják is el ezt az utat. Mert a magyar jobbsors útja ez. De ha mégis járhatatlan lenne" ma, Gömbös Gyula nemes szándéka, nagy terem mögé, — elhárítandó minden akadályt, — a nép mikor ma is bizalommal, hittel, fanatizmussal vonulnának fek hogy ha kiáll, hivó szóval állna ki a nemzet elé. Megérkezik a tizenegyes csoport Ez év júliusában az OTI központjából tizenegy tagú üzemi ellenőrző csoport érkezett az OTI miskolci kerületi pénztárához. A csoport tagjai sorra járják a miskolci kereskedőket, iparosokat, vállalkozókat, ügyvédeket, orvosokat, általában minden munkavállalót. Feladatuk, hogy 1929. január elsejéig felülvizsgálják a munkaadók bérjegyzékét, tanoncszerződését, mindazokat az iratokat, amelyekből kitűnik, hogy mennyi ideig, hány alkalmazottal és milyen munkabérrel dolgozott a munkaadó. A csoport eddigi munkája során igen sok hátralékot fedezett fel. Megállapítható azonban, hogy ennek oka, szinte kivétel nélkül, a munkaadó tájékozatlansága volt, jóhiszemű tévedésekről van szó csupán, szándékosságot, egyetlen egy esetben sem tapasztaltak. Új OTI. törvényt! ■ ■ Öt évre visszamenőleg kutat hátralékok után Miskolcon az OTI. központjának üzemi ellenőrző csoportja — Még mindig 24 százalék a késedelmi pótlék — Nincs felvilágosítás — Háromnegyed évig tart a felülvizsgálat "mmmmmmmmmammammmmmmmMmam aummmmmmammmKmi Majtényi aligazgató Miskolcon Miskolc, szeptember 30 Alig van olyan intémény, amely több szociális feladatot látna el, mint az OTI és alig van olyan intézmény, amely ellen több panasz, ellenszenv irányulna, mint az OTI felé. Miskolc kereskedő és iparos társadalma most ismét tele van panasszal az OTI ellen, holott a panaszkodók is kénytelenek elismerni, hogy az OTI nemcsak hogy törvéA havijegyzékes munkaadók ugyanis havonta jelentik be és ki alkalmazottaikat. Előfordult már most, hogy egy-egy munkás egy hónapban csak néhány órát, alig fél napot dolgozott. A munkaadó ezt a tízórás alkalmazottját nem jelentette be. Az ellenőrző közeg megállapítván a rövid alkalmazást, nemcsak az alkalmaztatás tényleges ideje után vetik ki a járulékot, hanem miután havijegyzékes munkaadóról van szó, az egész hónapra állapítják meg. Az egyénenkénti bejelentés kötelezettsége alatt álló munkaadóknál az a helyzet, ha a párórás alkalmazottat nem jelentették be, üyesen jár el, de kötelességét kifogástalan udvariassággal látja el. És mégis panaszolják és mégis nő az elkeseredés az OTI ellen. A dolog ott kezdődik, hogy pár héttel ezelőtt Budapestről az OTI központjának nagyobb csoportja érkezett Miskolcra s végigjárva a nagyobb munkaadókat, teljesen jogos és törvényes keretek között, elmaradt járulékok felkutatásával újabb terheiket ró a munkaadóra, hogy az OTI törvényadta jogánál fogva kiróhatja a járulékot a rövid alkalmaztatás kezdetétől fogva egészen addig az időpontig, amelyben a vizsgálatot megejtették. Maga az OTI is tisztában van e jogának méltánytalanságával s ezt kétféle mértékkel méri: él vele a havijegyzékes munkaiadóknál, míg eltekint tőle azoknál a munkaadóknál, akik alkalmazottaikat egyénenként és esetenként jelentik be. Huszonnégy százalékos késedelmi pótlék A törvény értelmében az OTI a járulék esedékességétől annak kifizetéséig késedelmi pótlékot számíthat fel A Miskolcon dolgozó csoport e késedelmi pótlékot, 1933. június 30-ig állapította meg, a következő kulcs szerint 1929 és 1930-ra évi 24 százalék, 1931, 1932 és 1933-ra pedig évi 12 százalék a késedelmi pótlék. 1933 július 1-től kezdve ez a pótfelszámítás, amelyet majd csak később vetnek ki, 9 százalék. Az üzemi ellenőrző csoport munkájának jóformán még csak az elején van, úgy tudjuk, még nyolc hónapig dolgoznak Miskolcon, de már eddig is, a kiszivárgott hírek szerint, egyes vállalkozásoknál megdöbbentően nagy összegű hátralékokat állapítottak meg. j Jog ... udvariasság ... lehetőség... Kétségtelen, hogy ez a felülvizsgálat teljesen jogos. Kétségtelen az is, hogy az OTI felülvizsgálattal foglalkozó központi tisztviselői, akiknek munkáját épen e napokban ellenőrzi Majtényi Miklós központi aligazgató, a legteljesebb udvariassággal, simán végzik feladatukat. Minden egyes alkalommal megnyugtatják a munkaadót, hogy nincs semmi komolyabb baj s a munkaadó nyugodt is, csak akkor rémül meg, amikor egyelőre legtöbbször még csak hallomásból, de ittott már fizetési meghagyásból is, a hátraléka összegéről értesül. Az OTI maga is tudja, hogy e kivetéseinek behajtására igen kevés lehetősége van. A mai helyzetben az újonnan esedékes járulékok behajtása is felette nehézkesen halad, alig lehet remélni hát, hogy a folyó járulékok befizetése mellett a meglepetésszerűen kivetett hátralékokra is történjen befizetés. A fizetési meghagyások kikézbesítése érthetőleg kellemetlen az OTI-nak is, húzódoznak tőle, félnek a felzúdulástól, amely elkerülhetetlenül követni fogja ezt az intézkedést, ha általánosan közismertté válik. Nincs felvilágosítás A Felsőmagyarország munkatársa felkereste ebben az ügyben Majtényi Miklós központi aligazgatót, akitől felvilágosításokat kért. Az aligazgató arra való hivatkozással, hogy a sajtó tájékoztatásának jogát az OTI vezérigazgatója tartotta fenn ma Egy napért négy hét A nettó és a bruttó útvesztője Igen sok munkaadónál a hiba, illetve a hátralék akként keletkezett, hogy alacsonyabb fizetési osztályba jelentette be alkalmazottját. Változó kereset, vagy túlórázás magyarázza ezt a hibát, de előfordult több helyen az is, hogy a munkaadó a nettó keresetet jelentette be s annak az alapján fizette a járulékot, holott a kereseti adó és a betegsegélyző járulék levonása nélkül beállított bruttó keresetet kellett volna jelentenie. Az üzemi ellenőrző csoport ezeket az eltéréseket kutatja most fel s ezeket az elmaradt járulékokat rója ki pótlólag. Ez az eljárás a törvény értelmében teljesen jogos, panaszolni legfeljebb azt lehet, hogy az ellenőrzést miért ejtik meg ilyen későn s miért nem gondoskodtak hathatósabb módon arról, hogy a munkaadók teljesen tisztában legyenek kötelességükkel. A miskolci érdekeltségek méltán sérelmezik azt is, hogy e pótkivetés során a havijegyzékes munkaadókat külön bíróságszerü kirovással terhelik meg.