Felsőmagyarország, 1934. április-június (3. évfolyam, 72-145. szám)
1934-04-01 / 72. szám
SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, HUNYADI UTCA 13. SZÁM. FŐSZERKESZTŐ TELEFONSZÁMA: 12-10 ÉS 12-22. FELELŐS SZERKESZTŐ TELEFONSZÁMA: 5-80 ÉS 9-96 A SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA: 5-80. Ára 10 FiLLér BORSODMiSKOLCI MÚZEUM FELSŐMAGYARORSZÁG FŐSZERKESZTŐ: ZSEDÉNYI BÉLA Dr. FELELŐS SZERKESZTŐ: BODA ANDOR 1934. ÁPR. 1. VASÁRNAP MISKOLC, III. ÉVF. 72. SZÁM ELŐFIZETÉSI ÁRA ÚGY HELYBEN, MINT VIDÉKENt EGY HÓNAPRA 1 PENGŐ 60 FILL. — KIADÓHIVATAL • HORTHY MIKLÓS TÉR 7. SZ. — TELEFONSZÁMA: 960. amfiteátrum az avason (Zs.) Miskolc városából az idegent legelőször és a legmaradandóbb hatással az Avas ragadja meg. Mert az Avas különlegesség, egzotikum. A külföldi szemében nem kevésbé, mint a Ahogy a Bükk legvégső magyarok előtt is, nyuliványival város szivébe belekönyököl, lankás és merendek lejtőin zöld lomb és mosolygó szőlő, régi sirhalmok és nótás pincetorkok bújnak össze, míg lent a völgyben s körül mindenütt, e lankák s hegyfalak lábainál, város ezerhangu zsivaja zug, — páratlan a a maga nemében. Szimbóluma lehet különben az Avas az életnek és halálnak, de annak is, hogy a mindenség e két örök rejtélye egymáshoz milyen közeli s egymással mily rokon. És őrtorony, azóta, hogy a vulkánikus erők a föld mai arculatát kiverték, a sötétlő hegyek és a napsugaras alföld között. Őrtorony, amelyben, — mióta az idők emlékezete él, _e minden kor embere erőket sejtett és keresett. A kőkorbeli és palteolith korbeli ember, aki kezdetleges műhelyeiben a hegyes nyíl végeket babérlevél alakú kőszerszámaival odafenn hegyezgette, épúgy, mint a későbbi és újabb korok emberei is, akik itt vertek sátrat, tanyát, emeltek tornyot, templomot, emlékköveket az ősök sírjaira s fakasztottak zamatos, erőt adó cseppeket a földből és dús szüretjeik zsákmányait is ölében rejtegették. Csak a legújabb kor embere állt meg egy kissé döbbenten s értelmetlenül az Avastetőn. Hiába ütközött a szemébe a gazdag, tarka látkép, hasztalan ült vagy lopózott a szívébe valami balzsamos hangulat és kései romantika. Éreznie kellett, hogy a mai élet, lelke, tempója, vágya, láza és a mai Avas között kihangzik és feloldatlan marad valami mélységes disszonancia. És éreznie kellett, mintha a kezében ama bizonyos varázsvessző árulkodó mozdulata súgta volna meg, hogy mélyen lent az Avas ölében vagy dombjai s platói között, feltáratlan lehetőségei és kincsei még a mának is akadnak. Nem jött és nem érhetett senkit sem váratlanul tehát a kincskereső gondolat: az avasi aréna terve. Egy óriási amfiteátrum az Avason. A cserbenhagyott rivaldáról, az unalmas szufiták és kopott kulisszák közül a szabad ég s a természet pompás és istenadta díszletei közzé kimenekülő színházi produkcióval. Amelyben, a társadalom mai kollektív és universális világszemléletéhez hozzáhangolva, tömegek mozdulhatnak meg, óriási kórusok dala csendül és szava zug. Ahol a tömeglélek tragédiája nyer színpadot s a örömei s eszményei gyújtanak tömeglélek fáklyát és nyernek művészi lobogót. Miskolcnak pénzt, forgalmat, munkát jelentene, hirt s nevet szerezne ez a gondolat. A magyar kultúra s művészet útjára pedig az Olympuszról lopna le néhány napsugarat. A terv, amely a vajúdás idején immár túlesett és napfényre került, oly nagyvonalú s e kis város történelmében annyira korszakalkotó lehet, hogy elejteni most már, hogy megszületett, többé nem szabad. Fogjon össze a város egész egyeteme, a társadalom apraja-nagyja és építse, segítse, emelje fel a megvalósulásra ezt a gondolatot. És nyíljanak meg gyorsan és mielőbb az avasi amfiteátrum kapui. Legyem az Avas e város dobogó szive és büszke bérce újra. Csendüljön fel ismét a magyar dal az Avastetőn s hirdessék róla messzehangzó s izig-vérig magyar ritmusok „a magyarok históriáját“. Ezer szereplő,tízezer néző ünnepe lesz az avasi amfiteátrum felavatása — Márkus László vállalta a Buda halála dramatizálását és rendezését — A legmagasabb helyeken is támogatták a tervet — Megalakult az előkészítő bizottság Az „Isten kardja“ az Avason Miskolc, március 31 Hetek, sőt talán hónapok óta suttogtak már a városban egy érdekes hírről. Arról, hogy az Avasom szabadtéri játékokat rendeznek a nyáron. A híresztelés a héten hivatalos megerősítést kapott a város közgyűlésén, amikor a polgármester bejelentésére a törvényhatósági bizottság, ha feltételesem is ugyan, de ötezer pengőt szavazott meg az Avas déli platóján inségmunkával Az Avason rendezendő szabadtéri előadás ötletének felvetői pár héttel ezelőtt egy társadalmi bizottságot hívtak össze. Azzal céllal, hogy megvitassák: idegenforgalmi, műii vészi, technikai szempontból helyes-e, megvalósítható-e a Buda halálának az Avason való előadása. A bizottság tagjai a következők voltak: Balázs Győző tanár, Boda Andor, a Felsőmagyarország felelős szerkesztője, Bruckner Győző dr. a Jogakadémia dékánja, Burány Nándor festőművész, Csik József dr. törvényhatósági bizottsági tag, György c. főigazgató, Csordás István Csorba Máv. üzletigazgató, Demes Béla műszaki tanácsos, Fehér Ödön felelős szerkesztő, Ferenczi Kákiképzendő ampfiteátrumban a nyár folyamán rendezendő szabadtéri előadásra, amely Arany János Buda halála című eposzát elevenítené meg a szereplők ezres, a nézők tízezres tömegével. Érdekes, művészi, életre való az öthrat. És magyar. Meg kell valósítani. Főleg azért, mert szivet-lelket pezsdítően magyar. Olyan, ami idegenforgalmi szempontból is külön értéke lehet Miskolcnak. roly kormányfőtanácsos, Fodor Dezső kereskedelmi tanácsos, vitéz Görgey László dr. felsőházi tag, Hajós László törv. hat. biz. tag, Kalas Imre dr. épitész, Kellner Miklós törv. hat. biz. tag, Kollár Nándor a villamostársaság igazgatója, Kozma Ferenc felelős szerkesztő, Márkus László az Operaház főrendezője, Meilinger Dezső festőművész, Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő, Sassy Csaba szerkesztő, Siposs Géza igazgató, Stimm Lajos, az Ipartestület elnöke, Teleszky Béla dr. kir. közjegyző, Vidats János ny. Máv. felügyelő, Vucskics Jenő gimn. igazgató, Zsedényi Béla dr. ,jogakadémiai tanár, a Felsőmagyarország főszerkesztője. teret adó és tízezer nézőnek kényelmes helyet adó ampfhiteátrummá, ha jól, ha alaposan fogjuk meg a kérdést, világraszóló művészi, etnográfiai, történelmi és idegenforgalmi központtá válhat. Minden remény megvan rá, hogy azzá is lesz. Mert az illetékes hatóságok a legmagasabb helyeken is rokonszenvvel támogatják a tervet, mert a rendező művészete, tehetsége, hozzáértése abszolút garancia és mert az előkészítő bizottság minden egyes tagja önzetlen lelkesedéssel vállalkozott a sikerért harcoló fáradhatatlan munkára. Az a terv, hogy évente a legmegfelelőbb nyári időszakban 10—12 előadást rendeznek. A Filléres gyorsok, a hatalmas propagandával külföldről hívott turista- és luxusvonatok az érdeklődők ezreit fogják Miskolcra hozni! Pénz! Pénz! Pénz! Grandiózus ez a terv. Művészi és gazdasági szempontból egyaránt. Sikerülnie is kell. Sikerülni is fog, ha azonnal hozzákezdünk a munkához és ha a munka ütemét nem fogják lassítani pénzügyi nehézségek. Mert ezen múlik minden. Hogy van-e, lesz-e elég pénz a kellő előkészítésre, tudunk-e országra és világraszóló propagandát kifejteni?! Mint mindenhez, úgy ehhez, de ehhez aztán kiváltkép csak három dolog szükséges: a pénz, a pénz a pénz! (b. a.) Buda halála az Avason Mit mond a szakértő Márkus László a Nemzeti Színház volt igazgatója, az Operaház vezető főrendezője, az ismert tollú író volt az a szakértő, akit megkérdeztek elsősorban alkalmasnak találja-e Arany János Buda halála című eposzát szabadtéri előadás céljaira és alkalmasnak találja-e az Avas déli platójának kijelölt részét az ampfhiteátrumszerű kiképzésére és a szabadtéri előadások rendezésére. — Elragadtatással fogadtam az ötletet, amely a Buda halálát akarja szabadtéri előadás céljaira drammatizálni. És az Avasban elragadtatással találtam meg azt a tömegeket mozgató szabadtéri előadásra alkalmas helyet, amelyet évek óta keresek. Ehhez foghatóan megfelelő jó helyet egész Európában nem lehet találni! — Csak gratulálhatok a tervhez. Ahhoz is, hogy éppen a Buda halálát választották ki és ahhoz is, hogy rátaláltak az Avason erre a pompás helyre!... Regőscsoport és szovolökérus Márkus László nagy szeretettel, lelkesedéssel és ambícióval vállalta a dramatizálás és rendezés munkáját. Nagyszerű lehetőségek kínálkoznak e pompás époszban a hozzáértő kéznek. A vérszerződés, a fehér ló áldozása, Attila amint gyakorlattatja, tanítja seregét, Attila bölény vadászata, Attila feleségének szinpompás érkezése, az Isten kardjának meglelése, Detre kétszinü hódolása, a fejedelmi asszonyok torzsalkodása, ünnepség Buda sátorában, Buda és Attila harca Buda halála, egytől-egyig szenzációs témák arra, hogy regőscsoportok, szavalókórusok beiktatásával felejthetetlenné, valóban világra szóló művészi élménnyé tegyék Buda halálának avasi színrehozatalát. Ezer szereplő, tízezer néző Az Avas déli platójának az a része, amely úgyszólván fillérekből képezhető ki az inségmunka során ezer, szereplőnek bő Április 28-án jön Miskolcra Fabinyi Tihamér, Antal István dr. és vitéz Marton Béla Lichtenstein László főispán tárgyalásai a kereskedelmi miniszterrel Ez év elején jelentette a Felsőmegyarország, hogy Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter kilátásba helyezte miskolci látogatását. A minisztert annak idején elsősorban Lichtenstein László főispán kérte fel a miskolci utazásra azért, hogy alkalma legyen közvetlen tapasztalatokat nyerni Miskolc közgazdasági életének hiányairól s azokról a kívánságokról, amelyeknek valóraváltásától várja az avasaljai metropolisz, a magyar Ruhr-vidék központjának ipara és kereskedelme a fellendülést. Lichtenstein László főispán meghívásához természetszerűleg csatlakozott a Nemzeti Egység Pártjának miskolci szervezete s külön meghívta a minisztert vitéz Borbély-Maczky Emil megyei főispán is, aki a minisztert borsodi látogatását egy megyei, illetve tiszai körúttal akarta összekapcsolni. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a legnagyobb készséggel tett ígéretet arra, hogy ellátogat Miskolcra és Borsodba, a helyzet azonban úgy alakult, hogy bár többizben tűzték ki látogatásának időpontját, egyik dátumot sem tudta betartani. A Felsőmagyarország megbízható helyről szerzett értesülések szerint most ismét időszerű a kereskedelmi miniszter miskolci