Felsőmagyarországi Hírlap, 1931 (34. évfolyam, 1-48. szám)

1931-01-03 / 1. szám

Újhelyi Hírlap—Felsőmagyarországi Hírlap, 1. szám, 2. oldal. is szeretnénk előnyöket biz­tosítani. end Kezdjük elsősorban a week jegyekkel. Dr. Orbán Kálmán most már mint a szövetség alelnöke teljes sú­lyával legyen azon, hogy Sá­toraljaújhely város, melynek vidéke természeti szépségek­ben gazdag, szintén felvétes­sék azon városok közzé, akikre a téli week-end jegyek ked­vezménye kiterjed. A több nyelven újonnan megjelentetendő fürdő­kalauz­ba vétessék bele Sátoraljaúj­hely városa is és a vasúti állo­másokon kifüggesztett tájé­koztató táblák sorozatába iktatassék be Sátoraljaújhely és vidéke is. Biztos tudomásunk van ar­ról, hogy az Ibusz helybeli kirendeltségének vezetője Guttmann Armin ny. máv. felügyelő a turistáknak oly­annyira kedves Sátoraljaúj­hely és vidékének reklámí­­rozása céljából már koráb­ban eredményesen eljárt, az ügy azonban valahol megfe­neklett. Ki kell tehát ásni ezt a kérdést az akta halomból és egy darab életet kell bele­vinni, szeretetet kell beleön­teni a kérdés elintézésébe és propagálásába. Igazán itt a legfőbb idej­e hogy Sátoraljaújhely város idegen­forgalma emeltessék, pláne amikor az alkalom is meg van - I hozzá. Csak egy kicsit több ügy­­szeretetet. j Beszámoló a város képviselőtestületének 1930 évi legutolsó üléséről. Sátoraljaújhely város kép­viselőtestülete kedden dél­után 4 órakor dr. Orbán Kálmán polgármester elnök­lete alatt tartotta 1930 évi utolsó rendes közgyűlését, melyen a képviselőtestület tagjai szokatlan nagy szám­ban vettek részt. A tárgysor első­ pontja Kossuth Lajos városi ügyészi működéséről való megemlékezés volt, megbí­zatásának 100-ik évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet dr. Malártsik György városi főügyész tar­totta. Nem jelentős esemény Kos­suth Lajos életében, — amit emlékezetbe idézni akarok — mondotta dr. Malártsik — de büszkeséggel és felemelt érzés­sel tölt el bennünket, hogy Kos­suth Lajos Ujhelyben kezdte el magasra ívelő pályafutását. 1830 december 19-én jelen­tették a város tanácsának, hogy udvardi Kossuth Lajos elfogadta a városi fiskálisi megbízatást és ezzel szoros kapcsolatba ke­rült a várossal. Két év után el­hagyta állását, azonban politikai működése is eltéphetetlen szá­lakkal kötötte Ujhelyhez, amit megemlékezéseiből láthatunk és ami szobrára vésett szavak­ban is kifejezést nyert. Nem lehet hivatásom Kossuth egyéniségét, pályafutását mél­tatni és ezért csak azt kívánom, bárha a magyarok Istene még egy Kossuth Lajost adna nekünk, aki a szabadság, egyenlőség, testvériség teljes megvalósulá­sával közelebb vinné az integet Magyarországhoz. Az éljenzéssel fogadott be­széd után dr. Malártsik György indítványára jegyő­­könyvében is megemlékeznek a centennáriumról. A polgármester ezután be­­elenti, hogy a vízművek költ­ségvetésében a bevételek 50 vízdíj emelésével van­nak felvéve, de a képviselő­­testület az emelést csak már­cius végéig szavazta meg és most a formának eleget teen­dő, meg kell szavazni külön­­ is az 50 °/o*os emelést 1931 május 1 -től az év végéig ter­jedő időre, miután a vízdíj­­emelést szükségessé tevő okok ma is fennállanak. Dr. Dubay azt indítványozza,­­ hogy az ügyet vegyék le a napirendről, mert az emelés szükségessége nincs nincs in­dokolva. Dr. Lichtenstein Jenő azzal kezdte beszédét, hogy a kép­viselőtestületet állandóan félre­vezetik. Ez is egy ilyen eset. Azt mondották, hogy 1930 vé­géig szükség van a vízdíjeme­­lésre, mert a pataki csatlako­zás késése miatt elmaradt a költségvetési bevétel egy ré­sze. Most már megvan a csat­lakozás és mégis fel kell emel­ni a vizdij­at, mert „az okok“ még fennállanak. Ellenzi a viz­díjemelést, amely valójában újabb pótadót jelent és a közművek vezetősége ellen rendkívül heves támadást in­tézve azt inditványozza, hogy a vízműveket vegyék ki a közművek kezeléséből. Dr. Grósz Dezső védelmébe veszi a vizdij emelést, melyre szükség van. Közbeszólásokra megjegyzi, hogy amig nem volt az üzemi bizottságban, nem látta tisztán a dolgokat és ezért kritizálta a közmű­veket, melynek vezetőségével ő sincs megelégedve. Dr. Chuchovszky megálla­pítja, hogy a vizdijak emelése a villanygyár deficitjének el­tüntetésére szolgál, amit mu­tat az is, hogy a vízmű vil­­lanydíja több, mint a drága nyersolaj. Nem fogadja el a javaslatot, mert nincs kellően indokolva. Dr. Búza szintén az emelés mellett van és nem érti, hogy miért a nagy­­ szenvedelem, ha a közművek ügyeiről van szó. Geiger igazgató főmérnök, Schiller Kálmán és dr. Haas Bertalan felszólalása után a képviselőtestület­ig városi tisztviselő és 1 üzemi bizottsági tag szavazatával együtt 23 sza­vazattal elfogadta a vízdíj eme­lést a 17 ellenzővel szemben. A városi bérpalota üzlet­­tulajdonosainak a bérleti ös­­­szeg leszállítási kérelmeit ille­tő­en felhatalmazták a polgár­­mestert, hogy a kérelmezők­kel méltányos megállapodást létesítsen. A Kossuth Kaszinó hasonló irányú kérelmét tel­jesíthetőnek nem találták. A büntető bírói teendők ellátásával dr. Szentandrássy Pál fogalmazót bízták meg. Akadályoztatása esetén he­lyettese Demján Zoltán gaz­dasági tanácsos. Tiszteletbeli árvaszéki ügyé­szekké megválasztattak: dr. Buza Béla, dr. Grosz Miklós, dr. Nagy Béla és dr. Roth József helybeli ügyvédek. Módosították a Diana für­dőre vonatkozó szabályrende­letet, mert a fürdőt a város házi kezelésbe vette át. A vármegyei hozzájárulás 1930 évi összegének fede­zésére, 2­6 °/o pótadót sza­vaztak meg. A javaslat ellen dr. Dubay István szólalt fel azzal, hogy a 2­6 °­ C ) pótadó 1 felét a megyének kellene vi­selnie. A képviselőtestületi ülés több kisebb ügy letárgyalása után az esteli órákban ért véget. — Közszemlén a hegy­községi­ díj jegyzék. Sátor­aljaújhelyi Egységes Hegy­község birtokosairól, birtokai­ról és az 1931 -ik évi hegy­községi járulékról szerkesztett jegyzék a városi adóhivatal­nál 15 napon át, nevezetesen január hó 2 tól január hó 17-ig közszemlére ki van téve, ami­ről a hegyközségi tagok a Rendtartás 3, 33 és 41 sza­kaszra való hivatkozással ér­tesítettnek. Hegyközségi elöl­járóság : > A tej élet A gr. Károlyi, gr. Sennyey stb. uradalmi tej árát 24 fillérre szállítottuk le és kívánatra házhoz szállítjuk. Sertéshizlaláshoz igen alkalmas savó 2 fil­, éterenként Központi tej csarnok Sátoraljaújhely, Justus­ u. 8. fii föld­haszonbérek módosítása. Az Országos Magyar Föld­rajzi Egyesület a decemberi gazdanapok alkalmával tar­totta közgyűlését.­­ Ezen a közgyűlésen az érdekelt bér­lők és bérbeadók részéről fel­merült az a kívánság, hogy a terményárak nagy arányú el­tolódása miatt a jelenlegi föld­haszonbérek további fenntar­tása egyes esetekben a föld­bérlők, más esetekben pedig a bérbeadók részére tovább már lehetetlen, mert a haszon­bérek vagy nem állanak arányban a földbirtok jöve­­­­delmezőségével vagy pedig nem biztosítják a bérbeadónak a földbirtok után őt jogosan megillető jövedelmet. A javaslatok alapján a köz­gyűlés elhatározta, hogy meg­felelő akciót indít, hogy ez a kérdés a közérdek teljes ki­egyenlítésével általánoságban rendeztessék. A földmivelés­­ügy kormányzat pedig felkérte az egyesület, hogy erre vo­natkozólag konkrét adatokat terjesszen elő. Az Országos Magyar Föld­bérlő Egyesület tehát felkéri azokat a földbérlőket és bérb­­­eadókat, akik úgy találják, hogy az eddigi haszonbér tovább nem tartható fenn, különösen azokat, akiknél pénzben megállapított vagy termények egyenértékben meghatározott haszonbér van, adataikat sürgősen jelentsék be az Országos Magyar Föld­bérlő Egyesület címére: Bu­dapest VIII Eszterházy ucca 30 szám. A szükséges adatok: a bér nagysága, a bérlemény területe, a bérszerződés lejá­rata.­­— Ezenkívül természe­tesen minden más a bérleti viszonyra vonatkozó adat közlendő és azokat szívesen veszi az Országos Magyar Földbérlő Egyesület, hogy ezek alapján a kormány elé juttatandó adatgyűjtés meg­felelően kidolgozható legyen . TÍZ ESZTENDEJE vagyonos házasságokat eredményesen köz­vetít Weinberger Mariska Sátor­aljaújhely, Molnár I.­u. 35.

Next