Felsőoktatási Szemle, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 7-8. szám - VITA - Kertai Ede: A diplomatervezés továbbfejlesztése a vízépítés területén
meg a tervező a ma sok egyéb, a létesítmény helyétől függő kérdést. Az utóbbi években már mindinkább konkrét feladatok kiadására törekedett a Tanszék, de a vízügyi feladatok ismereteinek hiányában sokszor került sor egyes nagylétesítmények — pl. a Tiszacsatornázás művei — ismételt kiadására. Az elmúlt évben döntő változás történt ezen a téren. A Vízügyi Tervező Iroda elkészítette az országos vízgazdálkodási kerettervet, amely mintegy 20 év távlatában nagyvonalúan kijelöli azokat a vízügyi feladatokat, amelyek végrehajtása nélkülözhetetlen előfeltétele a kormány által meghirdetett és a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó programmnak. Az országos vízgazdálkodási keretterv biztosítani fogja az összhangot a különböző vízgazdálkodási ágazatok fejlesztése között és megszünteti vizeink hasznosításával kapcsolatban sokszor kiütköző tervszerűtlenséget. Természetesen ez a keretterv még csak javaslat, és még a Magyar Tudományos Akadémia felülvizsgálatára és az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyására szorul. A keretterv célkitűzéseinek megismerése minden fiatal mérnöknek elsőrendű feladata. Az egyes feladatoknak a diplomatervezés során való kidolgoztatása, véleményem szerint, az az út, amely a legjobban megközelíti a diplomatervezés lényegét, a tervezés során bebizonyíthatja a jelölt rátermettségét a jövő nagy feladatainak megoldására, megismeri a célkitűzéseket , sőt egy-egy jó gondolattal előbbre is viheti a kérdés helyes megoldását. Ez utóbbira példát maga a keretterv is szolgáltat, mert szerepelnek benne olyan művek, amelyek csírája a szigorlati tervezés során az Építőipari Műszaki Egyetemen fogant. Ezen felül, ha a jelölt tudja, hogy feladata reális, sokkal nagyobb kedvvel végzi feladatát, ami a tervezés színvonalára is jótékonyan kihat. A most kiadott diplomatervek legnagyobb része ilyen konkrét, az országos vízgazdálkodási keretterv célkitűzései között szereplő feladat. Néhány példa: a berentei vízkivételi mű, a kvassai vízierőtelep, a Keleti Főcsatorna és a Késely-keresztezés rendezése, a gibárti duzzasztómű újjáépítése, a nagyiváni tározó, az úrkúti tározó stb. Vigyázzunk arra is, hogy ne csak kivételesen nagy műveket terveztessünk, hanem kisebb, de gyakrabban előforduló feladatokat is. Ezen a téren például a folyószabályozással kapcsolatban felszámoltuk azt a régi gyakorlatot, hogy valamilyen nagy Duna-szabályozási feladatot adjunk ki, amilyen típusú feladatokra sokszor évtizedekig sem kerül sor. Helyette kisebb vízfolyások konkrét szabályozási problémáit adjuk feladtuk Például: a Szinva patak szabályozása, a Sajó mederrendezése, a Tisza szabályozása Tiszalök fölött stb. Rados Kornél rektornak a Felsőoktatási Szemle 1953. július-augusztusi számában kifejtett véleményével ellentétben ismét kiadtuk egy szivattyús energiatározó tervezését is, mert ez nemcsak mint „iskolai feladat“ képzelhető el. A világon eddig annyi szivatyús energiatározót építettek meg, melyek összteljesítménye Magyarország egész villamos áramtermelésével felér. Csehszlovákiában másfél éve helyeztek üzembe egy modern, teljesen önműködő berendezésű tározóművet. Hazai lehetőségeink ilyenek létesítésére kedvezőek és a jövőben nálunk is sor kerülhet szivattyús energiatározó létesítésére. Mosonyi Emil tanszékvezető professzort szovjetunióbeli tanulmányútja során úgy tájékoztatták, hogy ott olyan feladatokat is kiadnak.