Felsőoktatási Szemle, 1955 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 3. szám - EGYETEMEINK ÉS FŐISKOLÁINK ÉLETÉBŐL - A budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola megszüntetéséről
teni. A főiskolákon folyó gyakorlati képzésinek elsősorban a pedagógia gyakorlatának elsajátíttatása és a hivatásszeretet, hivatástudat kialakítása a célja. Az osztott iskolákban folyó pedagógiai gyakorlatok műhelyei a főiskolák mellett működő gyakorló általános iskolák. Úgy véljük, hogy azokat a hiányokat, melyek természetesen elsősorban pedagógiai vonatkozásban a falusi, főleg részben osztott iskoláik felől jelentkeznek gyakorlati képzésünk számára, jól szervezett és helyesen vezetett pedagógiai kirándulásokkal nagyrészt fel tudjuk számolni. E cikknek nem volt feladata sem azoknak az objektív nehézségeknek feltárása, mint lakáshiány, étkezés biztosítása stb. sem azoknak a speciális szakmai, ideológiai hiányosságoknak érintése, mint a mezőgazdaság gyakorlatában való járatlanság, a falu problémái helyes ismeretének hiánya stb., melyek együttesen természetesen csak növelik a nehézségeket a falusi helytállásban. A kérdésnek csupán pedagógiai vonatkozásait volt szándékunk érinteni. Mindenesetre kormányzatunk olyan intézkedései, mint a falusi pedagógusok bérrendezése, földhöz való juttatása, csak könnyítik célkitűzéseink megvalósítását. Bízunk abban, hogy az egyre inkább felemelkedőben lévő szocialista falu jól felszerelt általános iskoláival egyre inkább teszi vonzóvá végző hallgatóink számára a falusi pedagógus hivatást. Csaba Károly főiskolai tanársegéd A budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola megszüntetéséről A minisztertanács határozata alapján a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola 1955. július 31-ével megszűnik. A budapesti főiskola 1947-ben létesült. Fennállása óta az általános iskolai tanárok ezreit képezte és ezzel nagymértékben hozzájárult kultúrpolitikánk megvalósításában oly fontos általános iskolák fejlesztéséhez. Jelentős munkát végzett az intézet a szocialista pedagógia elveinek és módszereinek tisztázása területén is. A főiskola több kiváló oktatója élen járt a tudományos munkában, a Tudományos Akadémia kutatási tervének keretében és a különböző tudományos társulatok és intézmények tevékenységében. Fontos szerepet töltöttek be a budapesti főiskola oktatói a pedagógiai főiskolák tanterv, jegyzet és tankönyvkészítő munkájában is. A főiskola dolgozói közül kiemelkedő munkásságukért sokan részesültek a Magyar Népköztársaság, az Oktatásügyi Miniszter és a Tudományos Minősítő Bizottság kitüntetésében, elismerésében, illetőleg tudományos minősítésében. Az elmúlt évek felsőoktatási eredményeként a nagyfokú tanárhiány megszűnt, így a továbbiakban három pedagógiai főiskola is kielégíti az általános iskolai tanárszükségletet. • A választás gondos mérlegelés alapján azért esett a budapesti főiskolára, mert a vidéki városok kulturális életében aránylag nagyobb szerepe van a pedagógiai főiskolának, mint Budapesten. Figyelembe vették azt is, hogy az általános iskolai tanárok túlnyomó része vidéken fog működni, ezért kiképzésükre a vidéki városok alkalmasabbak a fővárosnál. Éppen ezért a budapesti főiskolán felszabaduló kiváló oktatók számára biztosítva van annak lehetősége, hogy a vidéki főiskolákon folytathassák a tanárképzés területén tapasztalatokban gazdag munkásságukat. A budapesti főiskolán tanulmányaikat még be nem fejezett hallgatók a vidéki főiskolák keretében fognak továbbtanulni. A vidéki (főleg az egri) főiskolákra kerül a budapestinek a felszerelése is. Nyomatott 1000 példányban 144203820 089/2 — Ilonai nyomda, Budrpest V., Vadász utca 16. (Felelős : Nyáry Dezső)