Felsőoktatási Szemle, 1961 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1961 / 10. szám - Csűry István: A szocialista egyetemi könyvtár feladatai

összefüggések mellett — „az irodalmi műfajokon belül a forma történetén ke­resztül is sikerül megfogni”. A részletezést tovább lehetne folytatn és végig lehetne menni a többi re­ferátumok egy részén. Nem gondolnánk azonban, hogy ennek különösebb ér­telme volna, hiszen az elmondottakban mindaz benne van, ami lényegesnek látszott. Ezenkívül pedig a közeljövőben várható a kongresszus teljes tudomá­nyos anyagának közlése egy gyűjteményes kötetben. További részletek helyett megpróbálnák tehát — befejezésül — a kongresszus eredményeinek összefog­lalását. Az eredmények pozitívek és negatívak. A pozitívumokon kezdve elsősor­ban azt emelnék ki, hogy a kongresszus lehetőséget adott a személyes kapcso­latok felvételére, s ez minden körülmények között és mindenek fölött jelentős érdeme. A résztvevők ezenkívül közvetlen és mintegy személyes képet kap­hattak a germanisztika mai állásáról, s ez önmagában véve eredmény még ak­kor is, ha a kép sok vonatkozásban nem kielégítő. Összefoglalóan kiderült, hogy a tudományágon belül meglehetős zavar uralkodik mind az elvi alapok, mind a módszerek tekintetében. Ezen azonban nem lehet csodálkozni, hiszen ez így van szinte minde­n társadalomtudományban. A nyugati germanisztika — és ezen belül is mindenekelőtt az irodalomtörténet — nem vetkőzte le, mert nem vetkőzhette le a szellemtörténeti örökséget, olyannyira, hogy nem egy esetben eklekticista szellemtörténeti törekvések jellemzik, melyek alaphangját egzisztencialista velleitársok adják meg. Ugyanakkor azonban határozottan ki­domborodik egy olyan irányzat, amely túl akar jutni a szellemtörténeten, amely utat keres, és amely ennek során próbál közeledni a marxista irodalom­felfogáshoz. Ezt az irányzatot annál is inkább örömmel üdvözöljük, mert ala­pot ad arra, hogy a marxista irodalomtudomány és­­a nyugati germanisztika között termékeny kapcsolatok jöhessenek létre. Az a meggyőződésünk, hogy ezeket a kapcsolatokat legelőször a tények feltárásának területén lehetne gyü­mölcsözővé tenni. A szocialista egyetemi könyvtár feladatai Dr. Csik­y István a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának igazgatója Az Országos Könyvtárügyi Tanács plenáris ülésén vitatta meg a könyv­táraknak az oktatási reformmal kap­csolatos problémáit, jónéhány dolgo­zat (köztük e folyóirat áprilisi számá­ban Havasi Zoltáné) igyekezett azok részleteibe is behatolni, és egyes könyvtárak már a reformot szolgáló konkrét munkatervi feladatok elő­irányzásáig és megvalósításáig is elju­tottak. Nem elegendő azonban a köz­vetlen, konkrét feladatok megkeresése és teljesítése. Amint az oktatási reform is csak része kulturális forradalmunk­nak, és csak annak­­ összefüggésében van értelme, szükséges, hogy az egyes intézmények is társadalmi funkcióik összességébe beágyazva, és szocialista fejlődésük következő láncszemeiként fogják fel a reformból adódó­ teendői­ket. Az egyetemi könyvtárak is csak úgy teljesíthetik hatékonyan soron le­vő egyedi feladataikat, rész­teendői­ket, ha általában és mindenestől al­kalmasabbakká válnak a szocialista felsőoktatás szolgálatára. Hazánkban a Debreceni Egyetemi Könyvtár kísérelte meg elsőnek a könyvtárak közül, hogy ilyen átfogó szemléletben vizsgálja időszerű teen­dőit, teljes frontszélességben indítson akciót szocialista fejlődésének meg­gyorsítására. Történetének kritikai elemzése alapján felszínre hozta múlt­jának haladó és reakciós tendenciáit, mérlegre tette a jelen eredményeit, fogyatékosságait, és nyilvános ankét keretében vitatta meg szocialista könyvtárrá való fejlődésének irányel­veit, feltételeit. Az ankétot, amelynek

Next