Felsőoktatási Szemle, 1970 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1970 / 7-8. szám - Csűry István: A tudományos kutatás könyvtári-informatív feltételei egyetemeinken
hogy az egyetemi könyvtárak fejlesztési kereteinek megállapításánál figyelembe veendő a kutatási mezőny relatív szélessége, másrészt, hogy az intézmény extramurális, össztudományos hasznossága is messzemenően méltánylandó. Ami más területekkel közös A „külső” tényezőktől való relatív függetlenség hangoztatásának természetesen csak az önálló kutatóintézetekhez való viszonyításban van értelme. Különben — mint a megismerő tevékenység valamennyi relációjában — a gyakorlattal való mélységes kapcsolat követelménye érvényesül, persze, az egyetem sajátos funkciórendszerének megfelelő transzmissziók közbejöttével s a „belső” (személyi, felszerelésbeli stb.) adottságoktól befolyásolta. A társadalmi létet megalapozó gazdasági feladatokhoz, a szocialista termelés fejlesztéséhez és megszilárdításához szorosan kapcsolódnak a politikai nevelés s a nemzetközi viszonylatban vívott ideológiai offenzíva új szakaszának tudományos problémái. (Napjainkban főleg az imperialisták fellazító taktikájához, a marxizmus revizionista és „radikális forradalmi” irányban való bomlasztásához és a nemzetközi munkásmozgalomban végbement fejleményekhez fűződő problémák.) Az egyetemekre mint pedagógiai funkciót betöltő intézményekre nemcsak azért hárul kiemelkedő szerep e vonatkozásban, mert e problémák közül nem egy saját nevelő gyakorlatuk problémájaként vetődik fel, hanem azért is, mert a kommunista nevelés, a marxista eszmei képzés munkája során felhalmozott tapasztalatok és elméleti ismeretek a jelentkező új problémák megoldásához is kedvező feltételeket biztosítanak. A kutatásnak a gazdasági és politikai fejlődés soron levő feladataihoz való kapcsolódása két vonatkozásban is újszerű igényt támaszt az egyetemi könyvtárakkal szemben: — előtérbe állítja a gazdasági és műszaki fejlődést s a politikai, ideológiai front alakulását mozgékonyan követő, sokoldalúan tükröző információ beszerzését és szétsugárzását, — megkívánja az információ átfutási idejének lehető lerövidítését — egyrészt a könyvtári munkafolyamatok gyorsítása, másrészt a kutatók időráfordítását megtakarító szolgáltatások kiépítése révén. Ha az egyetemek tudományos munkájának sajátos szerepe van a társadalmunk előtt álló gazdasági és politikai feladatok megoldásában, a könyvtár, mint e munka információs bázisa — a termelést közvetlenül segítő szolgálataitól eltekintve is — ugyancsak lényeges funkciót tölt be a korszerű gazdálkodás feltételeként manapság kiépülő országos információs rendszerben. E vitathatatlan körülményből azonban nem elég csupán elvi következtetéseket levonni. Az egyetemi könyvtárak fejlesztését indokolt ugyanolyan kiemelten biztosítani, mint ahogy az az információs rendszer egyéb területein általában is történik. Tartalmi sajátosságok Tartalmi, tematikai tekintetben az egyetemeken folyó kutatómunka kevéssé körülhatárolt. (Mint Erdey-Grúz megjegyzi, „lehetetlen, vagy legalábbis nagyon elhibázott lenne általános szabályokat felállítani ebben a tekintetben.”) Inkább csak általános tendenciák érvényesüléséről beszélhetünk, pl. hogy a tanszékek túlnyomórészt alapkutatásokkal foglalkoznak (vö. Erdey-Grúz), hogy a tudományos kutatás távlati tervéhez az egyetemek részint általánosan igazodnak, részint egyes pontokon közvetlenül is bekapcsolódnak, hogy a gyakorlat s a társadalmi fejlődés időszerű problémái (így napjainkban a természetes anyagok kutatása, a szocialista etika vagy a piackutatás kérdései) itt is súlyponti feladatként jelentkeznek, vagy hogy a vidéki egyetemek számára a regionális témák önként kínálkoznak a tudományos profil megrajzolásához stb. Ily módon a könyvtári-információs gyakorlat megtervezéséhez legtöbb konkrét fogódzót az anyaintézmény tudományos terveinek rendszeres kiértékelése ígér. Az egyetemi könyvtárak érdemi feladatainak tartalmi feladatokként való felfogása hazánkban legtöbb he-