Felsőoktatási Szemle, 1975 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 1. szám - Lásztity Radomir: Az ifjúságpolitikai irányelvek végrehajtása a Budapesti Műszaki Egyetemen

— támogatni kell a fiatalok kulturális és sport igényeinek kielégítését, s mindezeket átfogja és egységbe foglalja a nevelőmunka, illetve ezen belül a világnézeti-politikai nevelőmunka fejlesztésének igénye. 1. A nevelőmunka fejlesztéséért Az elmúlt években számos szervezeti és módszertani intézkedés történt Egyetemünkön a nevelési célok hatékonyabb megvalósítására. A nevelőmunka fejlesztését szolgálta az 1970-ben bevezetett nívódíj rendszer is, amellyel a ka­rokon, illetve az Egyetemen a legjelentősebb nevelési és oktatási eredményeket kívántuk kiemelni. Másrészt e célt szolgálja a későbbiekben tárgyalt hallgatói véleményezési rendszer is. A korábbi intézkedések, a párt és tömegszervezetek, valamint oktatóink munkája hatására javult a nevelőmunka, de különböző mó­don szerzett információk arra engednek következtetni, hogy e munka még nem eléggé hatékony, jelenleg nem használunk ki minden lehetőséget az oktatási fo­lyamaton belül a nevelésre, s különösen nem a világnézeti nevelésre. Véleményünk szerint így szükség volt a feladatok újbóli átgondolására, rendszerezésére, amelyet három területen az elmúlt tanévben tettünk meg. A három terület a következő: a kollégiumi nevelőmunka, a külföldi hallgatók ne­velésének kérdései és a világnézeti-politikai nevelőmunka. A világnézeti-politikai nevelőmunkával kapcsolatban elemeztük teljes ok­tatási folyamatunkat, az oktatás egyes színtereinek kapcsolatát a világnézeti ne­veléssel, s értékeltük a jelenlegi helyzetet. Az értékelő munka lehetőséget adott feladataink meghatározására, amelyek közül itt csak egyet emelnénk ki. Fel­ismertük, hogy hallgatóink világnézeti-politikai arculatára vonatkozóan álta­lában csak közvetett információink vannak, s ugyanez a helyzet a világnézeti nevelőmunka hatékonyságával kapcsolatban. A továbblépés feltétlenül igényli, hogy e kérdéskörrel kapcsolatban tudományos módszerrel végezzünk felmérést, amelynek megvalósítását elhatároztuk. A felmérési rendszer egyik formája a kérdőíves felmérés, a kérdőív elkészítésére szakemberekből álló munkabizott­ságot alakítottunk. A kérdőív elkészült, s az első próbafelvételt a közeljövőben bonyolítjuk le, míg a reprezentatív jellegű felmérésre 1974 novemberében került sor. A kérdőíves felméréstől azt várjuk, hogy lehetőséget ad a világnézeti-poli­tikai nevelőmunkával kapcsolatos feladatok célratörő meghatározására. A nevelőmunka fejlesztését szolgálják a külföldi hallgatók nevelésére ki­dolgozott irányelvek is. A külföldi hallgatók nevelése nem tartozik szorosan az MSZMP KB ifjúságpolitikai irányelveihez, azonban egyrészt létszámuk indo­kolta a kérdés napirendre tűzését, másrészt pedig az a tény, hogy eszmei-poli­tikai szempontból hatásuk igen jelentős. Különösen vonatkozik ez a kollégiu­mokra, hiszen arányuk kollégiumainkban megközelíti a 20%-ot. A külföldiek­kel kapcsolatos kérdések elemzésére, a mindenkori konkrétabb feladatok meg­határozására, illetve megoldására megalakítottuk a „Külföldi Hallgatók Neve­lési Bizottságát”. A Bizottság eddigi munkája igen biztató, s már a külföldi hall­gatókkal való foglalkozás elveiben érezhető munkájának hatása. A kollégiumi nevelőmunka irányelveit kidolgozva határoztuk el a „Kiváló Kollégiumi Közösség” cím alapítását. Ennek célja az, hogy megfelelő fokozato­kat hozzunk létre a kollégiumi munka erkölcsi és anyagi elismerésére. A cím adományozására vonatkozó követelményrendszert kidolgoztuk, s előrelátható­lag a tanév végén kerülhet sor az első kitüntető cím odaítélésére. A nevelőmunka hatékonyabbá és szervezettebbé tételét szolgálják a kari komplex nevelési tervek. Ez ideig a kari nevelési tervek egyetemünk három karára készültek el (Építőmérnöki-, Gépészmérnöki- és Közlekedésmérnöki Ka­rok), s még 1974-ben a többi kar is elkészítette saját nevelési tervét. A kari ne­velési tervek elfogadása után kerülhet sor a tanszéki nevelési tervek kidolgo­zására. E tervek célja az, hogy tevékenységi területenként és évfolyamonként egységbe foglalják a feladatokat, meghatározva a feladat megvalósításának módját, a felelős szervezet és a végrehajtót. Tehát e tervek valóban lehetővé .

Next