Felsőoktatási Szemle, 1985 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - Tájékoztató a szocialista országok felsőoktatási miniszterei XIV. konferenciájáról
mennyi szocialista államban illetve a szocialista országok egész közösségében folyó gazdasági, kulturális és társadalmi - politikai építőmunka időszerű feladataitól. A felsőoktatási intézményekben folyó oktatással és eszmei - politikai neveléssel szemben új, magasabb követelményeket támaszt a tudományos — műszaki forradalom további kibontakozása, ezzel összefüggésben a társadalmi termelés eredményeinek átalakulása és a szocialista országok együttműködésének fejlődése. Nagyobb felelősség hárul a felsőoktatásra a nemzetközi feszültség kiéleződése miatt, amelyet az imperialista körök és a nemzetközi reakciós erők agresszív cselekedetei váltottak ki. A szakemberképzés minőségének javítása — szoros összefüggésben a hallgatók és a tudományos káderek eszmei - politikai nevelésével — a felsőoktatási intézmények alapvető feladata lett valamennyi résztvevő országban. E helyzetben növekszik annak a széleskörű tapasztalatcserének a jelentősége, amelyet a szocialista országok a hallgatók és a fiatal tudományos káderek képzésének valamint eszmei - politikai nevelésének témakörében folytatnak. A konferencia résztvevői megállapították, hogy a szocialista országok együttműködése a felsőfokú szakemberképzés és nevelés azon egységes céljain és elvein alapul, amelyek a szocialista építőmunka általános törvényszerűségeiből erednek, és amelyeket az országok dokumentumai és határozatai tartalmaznak. Ez, többek között, olyan közös feladatokat érint, mint — a hallgatók és a fiatal tudományos káderek szakmai képzése illetve eszmei — politikai nevelése, munkára való nevelése és erkölcsi nevelése között a kölcsönös kapcsolat erősítése, — a felsőoktatási intézmények oktató — nevelő munkájának korszerűsítése a társadalmi termelés és a népgazdasági fejlesztés növekvő követelményeinek figyelembevételével, valamint a szocializmus és imperializmus között folyó nemzetközi osztályharc éleződésének figyelembevételével; — az elmélet és a gyakorlat egységének további erősítése a felsőoktatási intézmények tevékenységében, a magas színvonalú elméleti oktatás szerves összekapcsolása azoknak a képességeknek és készségeknek a kialakításával, amelyek a megszerzett ismeretek felhasználásához szükségesek; — a hallgatók alkotó és társadalmi aktivitásának fokozása, magasfokú önállóság, felelősségtudat, a társadalmi élet jelenségei osztályszempontú megközelítésének kialakítása, a társadalmi feladatok megoldásával kapcsolatos hallgatói politikai aktivitás kifejlesztése; — a tudományos — kutató munka iránt érdeklődést mutató fiatalok alkotó tevékenységének sokrétű elősegítése; — a felsőoktatás hosszútávú tervezésének és prognosztizálásának korszerűsítése, figyelembe véve a gazdaság, tudomány és kultúra fejlődésének távlati tendenciáit, a társadalomnak és a termelésnek a különböző képesítésű szakemberek iránti változó szükségleteit, valamint azt a célt követve, hogy a fiatal szakemberek munkába állítása hatékony legyen és megfeleljen szakképzettségüknek. Tekintettel arra, hogy az oktatóknak döntő szerepük van a szakemberek és tudományos káderek képzésében és nevelésében, a résztvevő országok különös