Felsőmagyarország, 1896. július-december (12. évfolyam, 149-300. szám)
1896-09-06 / 205. szám
2. oldal. FELSŐMAGARORSZAG Szeptember 6. Ezzel kapcsolatosan a székesegyházi építkezési munkálatokat is minden ezzel kapcsolatos ügyeket intéző bizottság kiküldetése határoztatván el, ennek elnökéül Münszter Tivadar polgármester, tagjaiul pedig Répászky Mihály, Lang József, Rózsay Ferencz, Papp Sándor b. tagok, és Myskovszky Viktor tanár választattak meg, miről kivonatosan értesittetnek. Kelt mint fent: Szerényi Ede, főjegyző. A kassai dóm. Fejedelmi épületeknek fejedelmi származását költi a százados rege. Dómunk tervezőjének is a hires középkori építőmestert, a franczia Villandhonecourt vallottuk ; alapítójának pedig V. István nejét, a kún Erzébetet, vagy a másik Erzsébetet, Nagy Lajos királyunk anyját. A most véghezvitt restauráczió folyamán, 1882-ben azonban a dóm alapjában egy, a mainál jóval kisebb terjedelmű egyház alapfalaira bukkantak, továbbá a Az épület fentartására azonban kellő gondot fordítottak s elég sűrűn találkozunk apróbb javításokra tett kiadásokkal. Az asztalos czéh pdig díszes padokat állított fel a tanácstagok részére. Ezeket érte a pusztulás az 1706. évbeli ostrom idején. A protestánsok állították fel 1636-ban az új orgonát, melynek mestere Kofimberg János, sandeczi lakos volt. Midőn 1670 ben a dóm a katholikusok kezére visszajutott, az évszázados háborúk által kimerült, négyzetoszlopok alapjában oly sírkövekre bukkantak, a megfogyatkozott lakosság nem áldozhatott arra, hogy amelyeken az 1374, 1375 évszám olvasható. De az újabban közölt okleveles bizonyítékok is is amellett tanúskodnak, hogy a most restaurált dóm még az 1402-ik évben is építés alatt volt („nondum completa") templom régi fényében megújuljon. 1675 ben maga Lipót király kénytelen erre a város figyelmét felhívni. Az erőre kapott katholiczizmus igyekezett is az isteni tisztelet régi szertartásos fényét megújítani, így omlott össze semmivé a fejedelmi származás,s így 1707-ben „choralis muzsikát végeztek.“ hogy annál dicsőbb ragyogásban tűnjék fel a magyar Az 1706-ik évi ostrom alatt szenvedett országi középkori művészet, mely Kassa város polgá aekről igy szól az egyházgondnok feljegyzése: nak reparatiójától fizettünk asztalosnak fi, 10.“rainak áldozatra való készségéből emelte Istene dicsőségére e fenséges egyházat. Nem hagyhatjuk emlités nélkül, szives-örömest hajtván térdet a tudomány előtt, hogy Weisz K. még 1857-ben a főhajó középső négyzetének szokatlan nagyságából azt következtette, hogy dómunk helyén már régebben állott templom. Dómunk — a régibb templomot tűz pusztította el — Zsigmond király alatt épült, de sajnos, tervezőnnk dómunkba, 1764-ben jéről_nincs tudomásunk; épitőmestereiről, művészi alkotóiról, sőt magáról az építkezésről is csak gyér adataink vannak. A városi levéltár irataiban ugyan szépszámú építőmester, képfaragó és képíró nevét kutathatjuk fel, de nevüket ritka esetben köthetjük össze dómunk történetével. Építőmesterei közül ismerjük Shynnágel Tádét (1459), ki ugyanekkor a templom gondnoka és már 1439, 1443. és 1446-ban a város főbírája. 1460-ban a brünni származású Hell István és pergai (prágai ?) Miklós, a templom üveges munkáin dolgoznak. 1480 ban István kőfaragónak a templomnál a déli tornyon teljesített munkáért 23 frtot fizetnek ki. Az építkezés folyósóról világosít fel, hogy "Valószínűleg kevesen tudják még a kassai dóm 1431-ben kötörésért 36 frtot fizet a város ; ugyanez újításának indító okait, s azon viszonyokat, melyek^ évben pedig 184, majd 931, végül 160 szekér kő fű alatt dómunk újítása foganatba vétetett. Az 1875-ik év vározásáról szólanak a számadások. 1467-ben pedig a junius 20—21 ke közötti éjjelen 12 és 1 óra közt vár atemplomépitéshez fuvarozott homokról. 1484-ben 10 sunkban dühöngő orkánszerü szélvihar sok kárt okoz A kassai dóm újításának történetéhez. Irtot adnak ugyan e czélra téglákért, mig már 1446-ban Cromer Istvánnak 80 frtot térit meg a város melyet az éjszaki torony építésénél használt fel. Itt említem meg, hogy Cromert Istvántól és Ágostontól hibásan állítják íróink, hogy a templom építőmestere voltak. A nagy oltárképnek mestere ismeretlen és semmiesetre a hires Wohlgemuth Mihály. Készítése idejéről a városi számadások pontos adatokkal szolgálnak s a kiadások e czélra az 1474—1477-ik évről szólanak. A dóm befejezését Mátyás nagylelkűségének és műszeretetének köszönjük. 1468-tól kezdve öt esztendőre, 1471-ben pedig újabb tiz esztendőre a templom építésére engedte át a neki járó királyi újévi ajándékot. Ugyanő tetemes mennyiségű sót is engedett át a városnak. Midőn az 1490 91re eső télen János Albert, a trónkövetelő lengyel herczeg ostrom alá veszi Kassát, ágyúi nem kímélték templomunkat sem. A megsérült épület helyreállításával a város 1396—97-ben Prágai Venczelt, a prágai puskaportorony építőtársát, továbbá Olznói János ácsot és nissai Crompholtz Miklós bízta meg. Crompholtz építette az éjszaki tornyot és a tetőormozatot 1497 ben, amint arról a dómon levő felirás tanúskodik. Súlyos csapás érte a várost 1556-ban, amikor a házak kétharmada, köztük a sz. Erzsébet egyháza is leégett. A templom renoválását a tanács Poliak Stanislaus, máskép Krackovszky Stenczel, krakkói szárma- 4909- szásu lengyel építészre bizta, mig az ácsmunkát Gábor nevű ácsmester végezte; a kőfaragó munkán Máté dolgozott. A dómon még e században kétszer pusztított a tűz (1576, 1585.) Ekkor már a protestánsok kezein volt, akik a belső felszereléssel természetesen nem sokat törődtek. Az egyház arany és ezüst kincseit, kivált az 1556. évi nagy tűz után eladták, zálogba vetették a bártfaiaknak, hogy árán a templomot restaurálják. E kótyavetyéből nem annyira őseink kegyelete és müizlése, mint inkább az, hogy a protestáns Magyarországban értéküket vesztették, megmentette az oltárképeket, a remekhimzésü ruhákat és a festett szerkönyveket. 1567 ben a hitbuzgóság nem ugyan dómunk, de a Mihály kápolna oltárait sem kímélte meg. Bakay István és Thot Ferencz az ott levő oltárokat összetörték. Die 30. octobris. Templom léteii széllyel lőve- erről írnak olykor a fővárosi lapok, sőt lelkes honfiak deztetett, darab köveket lehányattatván és az szinte még brosúrákban is harczolnak amellett, hogy a léteremben az árokba hullott köveket összve egy rakás sitendő harmadik egyetemet az ő városukban állítsák ban hányattatván, sat.j fel. Tiszteletre méltó lokálpatriotizmus nyilatkozik meg Die 1. novembris. Hogy az templomban bomba bennük mindenesetre s nem az ő hibájuk, ha a lokálmiatt széllyel elhányatottak nemes tanácsszékei, azok patriotizmusnak leghevesebb lángralobbanása sem tudott e tekintetben igazi eredményeket felmutatni. LegOlv. Perger János kassai püspök ur ő méltóságának f. é. augusztus 16-án 1966. sz. a. kelt átirata, melyben a város közönségét értesíti, hogy a kassai székesegyház megújításának munkájához jövő 1876-ik év január 1-től e czélra 4000 o. é. frtot tett folyóvá s ez összeget mindaddig megadni szándékozik, a mig Isten itt helyben életének kedvez és anyagi körülményei ez anyagi áldozathozatalt, megengedni fogják, felkérvén egyúttal a város közönségét, hogy a jelzett czélra hasonösszeggel járulni szíveskedjék. Ő méltóságának átiratilag nyilvánitott nagylelkű elhatározása örvendetes tudomásul vétetvén, a város közönségének elösmeréséről és köszönetéről átiratilag értesittetni határoztatott, azaz, hogy a jelzett magas czélhoz a város maga részéről már 1876. évtől kezdve járulni fog. A harmadik egyetem, Kassa, szept. 5. Nem aktuális kérdés, sőt még csak nem is uj. Évtizedek óta, bizonyos szabályszerűen visszatérő pesérülé- riodusokban ennek a kérdésnek a taglalásától visszhangoznak a lapok Pozsonyban, Kassán és Szegeden. A XVIII. században több uj oltárképet állittak alább Kassán, Pozsonyban és Szegeden nem. uj szószéket is állítanak fel ( Amit a hármas játékba egészen a legutóbbi időmelyre a hűség és igazság képét egyet-egyet három kig be nem vont, Debreczen városa elért, az nem aranyért faragja ki Frey Ferencz képfaragó, pusztán a lokálpatriotizmus következménye. A magyar A jelen században a víz és földrengés, majd a hét protestáns tudományszeretet, önérzet és áldozatkészség venes években vihar bolygatja meg a százados köve- eredménye az a folyton nagyobbodó alap, amely lehetet, míg végre elérkezett a gyökeres restaurálás ideje, tővé teszi, hogy a tulajdonképeni harmadik egyetem mely alatt Steindl tervei szerint, előbb Weber, majd hovatovább Debreczenben fog megnyílni. Fröhde mi vezetősége alatt sz. Erzsébet-templom a régi Mi tehát és versengő társaink Pozsony és Szeged díszében megujhodván, Bubics Zsigmond megyés püs voltaképen már csak a negyedik egyetem díszéért főpöksége alatt Magyarország fennállásának ezeredik gond j versenghetni. A keletkezés sorrendjében a harévében felszenteltetett, Kemény Lajos. madik egyetem minden valószínüség szerint a debreczeni lesz hazánkban. Persze ma még nem nyílt meg s mi már csak a megszokás miatt is teljes joggal beszélhetünk továbbra is a harmadik egyetemről. A harmadik egyetem felállításának a kérdése — említettük — ez idő szerint nemcsak hogy nem uj, hanem nem is aktuális. Mikor az elmúlt esztendő folyamán Berzeviczy Albert volt kultuszminiszteri államtitkárnak e tárgyban alapos tudással megírt tanulmánya révén a kérdés legutóbb napirendre került s a képviselőház vitái során is szóba hozták, Wlaasics miniszter a harmadik egyetem dolgában is nyilatkozott. Nyilatkozata nyílt, őszinte és világos volt, miként maga a miniszter egyénisége. Azt mondta, hogy a harmadik egyetem felállításának idejét ezúttal még nem tartja elérkezettnek. Úgy financziális mint egyéb tekintetek állják útját ez alkalommal a kérdés megoldásának. Adzott városunkban, igy a jezsuita templom déli tornyának vérfedelü magas torony sisakját ledöntötte, mely zuhanása alkalmával a templom hajójának tetőzetét betörte, azonfelül az orkán sok ház kéményét s tűzfalát ledöntötte s megkárosította. Ez alkalommal dómunk is nagy kárt szenvedett, így egyes toronyfiai s keresztrózsái letörtek, a cserép tetőzete megrongálódott, észak felőli ablakainak üvegfestményei tetemed;gia tehát, amig a harmadik egyetem tényleg felülsen megsérültek, 1 fitható lesz, az életképes vidéki jogakadémiák, vala Ezen kiváló és nevezetes műemlékünk pusztu mint a létező egyetemek megerősítését és fejlesztését lásáról Myskovszky Viktor tanár — mint a műemlékek tartja kívánatosnak. Ebben mindenki igazat adott a országos bizottságának tagja — rögtön hivatalos jelen j miniszternek. Az elhanyagolt kolozsvári egyetem, de rést tett az országos bizottságnak, egy mellékelt alap- még a budapesti egyetem is jó időre veszik még rajzon részletesen elősorolván ,és feltüntetvén dómunk igénybe a kultusztárcza költségvetését. Az előbbinek szomorú állapotát, felterjesztése következtében kormán a kor igényeihez mért felszerelése s ez utóbbinak nyunk közoktatási minisztériuma, a városi hatósággal s a Perger János akkori kassai püspökkel egyetemben elhatározta a kassai dóm stilszerü restaurálását. Kassa városa közönsége még ugyanazon évi október 13-án tartott közgyűlése alkalmával választotta meg a dómépitő bizottság első tagjait Münster Tivadar polgármester elnöklete alatti a következő tagokból állt a bizottság : Myskovszky Viktor, Répászky Mihály, Lang József, Rózsay Ferencz és Papy Sándor s már jövő évben kezdetett meg dómunk restaurálása, az erre vonatkozó jegyzőkönyvi rész a következő : Az 1875. évi október hó 13-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvi kivonata, végleges elhelyezése első rangú kulturális kérdés , amig a két létező egyetemünket nem hozhatjuk rendbe, financziáink nem igen engedik egy harmadiknak a felállítását. Most hogy újból felvetjük a thémát, nem az a czélunk ezzel, hogy a harmadik egyetemnek Kassán mielőbb leendő felállítását kérjük a városnak falai közt időző minisztertől, mert az idő szerinti lehetőség tekintetében ugyanazt a nézetet valljuk amit a miniszter. Mindössze a lokálpatriotizmus megnyilatkozásának engedünk tért, amidőn röviden megkísérljük felsorolni az előnyöket, amelyek a harmadik egyetemnek Kassán leendő felállítása mellett szólnak. Az egyetemért versengő városok mindenike hajlandó jókora anyagi áldozatot hozni a czél érdekében. Kassa városa is közgyűlési határozattal mondta ki egy ízben, hogy a telekadáson kívül az építkezési költségeket legnagyobbrészt fedezni hajlandó, sőt — ha jól emlékszünk — évi tízezer forint járulékot is helyezett kilátásba. Pozsony az anyagi áldozatok tekintetében kevésbé mutatkozott bőkezűnek, Szeged pedig nem sokkal szárnyalta túl Kassát. E tekintetben tehát Kassa pozícziója elég erős. De még a történelem joga is Kassa mellett szól. Kassa városa az egyedüli a versenyzők között, ahol már tudomány-egyetem volt. Kisdy Benedek egri püspök 1657 február 26-án alapította a kassai egyetemet (studium Universale) amely több mint egy évszázadig állott fenn. Kassa városának a felvidék kellő közepén való fekvése, könnyű hozzáférhetősége, nemzetiségi missziója, közintézeteinek és intelligencziájának nagy száma,