Felsőmagyarország, 1896. július-december (12. évfolyam, 149-300. szám)

1896-09-06 / 205. szám

2. oldal. FELSŐMAGARORSZAG Szeptember 6. Ezzel kapcsolatosan a székesegyházi építke­­zési munkálatokat is minden ezzel kapcsolatos ügyeket intéző bizottság kiküldetése határoztat­­ván el, ennek elnökéül Münszter Tivadar pol­gármester, tagjaiul pedig Répászky Mihály, Lang József, Rózsay Ferencz, Papp Sándor b. tagok, és Myskovszky Viktor tanár választattak meg, miről kivonatosan értesittetnek. Kelt mint fent: Szerényi Ede, főjegyző. A kassai dóm. Fejedelmi épületeknek fejedelmi származását költi a százados rege. Dómunk tervezőjének is a hires középkori építő­mestert, a franczia Villandhonecourt vallottuk ; alapí­tójának pedig V. István nejét, a kún Erz­ébetet, vagy a másik Erzsébetet, Nagy Lajos királyunk anyját. A most véghezvitt restauráczió folyamán, 1882-ben azonban a dóm alapjában egy, a mainál jóval kisebb terjedelmű egyház alapfalaira bukkantak, továbbá a Az épület fentartására azonban kellő gondot for­dítottak s elég sűrűn találkozunk apróbb javításokra tett kiadásokkal. Az asztalos czéh p­dig díszes pado­kat állított fel a tanácstagok részére. Ezeket érte a pusztulás az 1706. évbeli ostrom idején. A protestánsok állították fel 1636-ban az új or­gonát, melynek mestere Kofimberg János, sandeczi lakos volt. Midőn 1670 ben a dóm a katholikusok kezére visszajutott, az évszázados háborúk által kimerült, négyzetoszlopok alapjában oly sírkövekre bukkantak, a megfogyatkozott lakosság nem áldozhatott arra, hogy a­melyeken az 1374, 1375 évszám olvasható. De az újabban közölt okleveles bizonyítékok is i­s amellett tanúskodnak, hogy a most restaurált dóm még az 1402-ik évben is építés alatt volt („nondum completa") templom régi fényében megújuljon. 1675 ben maga Lipót király kénytelen erre a város figyelmét felhívni. Az erőre kapott katholiczizmus igyekezett is az isteni tisztelet régi szertartásos fényét megújítani, így omlott össze semmivé a fejedelmi származás,s így 1707-ben „choralis muzsikát végeztek.“ hogy annál dicsőbb ragyogásban tűnjék fel a magyar­ Az 1706-ik évi ostrom alatt szenvedett országi középkori művészet, mely Kassa város polgá­ aekről igy szól az egyházgondnok feljegyzése: nak reparatiójától fizettünk asztalosnak fi, 10.“­rainak áldozatra való készségéből emelte Istene dicső­­­ségére e fenséges egyházat. Nem hagyhatjuk emlités nélkül, szives-örömest hajtván térdet a tudomány előtt, hogy Weisz K. még 1857-ben a főhajó középső négyzetének szokatlan­­ nagyságából azt következtette, hogy dómunk helyén már régebben állott templom. Dómunk — a régibb templomot tűz pusztította el — Zsigmond király alatt épült, de sajnos, tervező­­nnk dómunkba, 1764-ben jéről_nincs tudomásunk; épitőmestereiről, művészi al­kotóiról, sőt magáról az építkezésről is csak gyér adataink vannak. A városi levéltár irataiban ugyan szépszámú épí­tőmester, képfaragó és képíró nevét kutathatjuk fel, de nevüket ritka esetben köthetjük össze dómunk tör­ténetével. Építőmesterei közül ismerjük Shynnágel Tádét (1459), ki ugyanekkor a templom gondnoka és már 1439, 1443. és 1446-ban a város főbírája. 1460-ban a brünni származású Hell István és pergai (prágai ?) Miklós, a templom üveges munkáin dolgoznak. 1480 ban István kőfaragónak a templomnál a déli tornyon tel­jesített munkáért 23 frtot fizetnek ki. Az építkezés folyósóról világosít fel, hogy "Valószínűleg kevesen tudják még a kassai dóm 1431-ben kötörésért 36 frtot fizet a város ; ugyanez újításának indító okait, s azon viszonyokat, melyek^ évben pedig 184, majd 931, végül 160 szekér kő fű­ alatt dómunk újítása foganatba vétetett. Az 1875-ik év vározásáról szólanak a számadások. 1467-ben pedig a junius 20—21 ke közötti éjjelen 12 és 1 óra közt vár a­­templomépitéshez fuvarozott homokról. 1484-ben 10 sunkban dühöngő orkánszerü szélvihar sok kárt okoz A kassai dóm újításának törté­netéhez. Irtot adnak ugyan e czélra téglákért, mig már 1446-ban Cromer Istvánnak 80 frtot térit meg a város melyet az éjszaki torony építésénél használt fel. Itt említem meg, hogy Cromert Istvántól és Ágos­tontól hibásan állítják íróink, hogy a templom építő­mestere voltak. A nagy oltárképnek mestere ismeretlen és semmi­esetre a hires Wohlgemuth Mihály. Készítése idejéről a városi számadások pontos adatokkal szolgálnak s a kiadások e czélra az 1474—1477-ik évről szólanak. A dóm befejezését Mátyás nagylelkűségének és műszeretetének köszönjük.­­ 1468-tól kezdve öt esz­tendőre, 1471-ben pedig újabb tiz esztendőre a temp­lom építésére engedte át a neki járó királyi újévi aján­dékot. Ugyanő tetemes mennyiségű sót is engedett át a városnak. Midőn az 1490­­ 91re eső télen János Albert, a trónkövetelő lengyel herczeg ostrom alá veszi Kassát, ágyúi nem kímélték templomunkat sem. A megsérült épület helyreállításával a város 1396—97-ben Prágai Venczelt, a prágai puskaportorony építőtársát, továbbá Olznói János ácsot és nissai Crompholtz Miklós bízta meg. Crompholtz építette az éjszaki tornyot és a tető­­ormozatot 1497 ben, amint arról a dómon levő felirás tanúskodik. Súlyos csapás érte a várost 1556-ban, amikor a házak kétharmada, köztük a sz. Erzsébet egyháza is leégett. A templom renoválását a tanács Poliak Stanis­laus, máskép Krackovszky Stenczel, krakkói szárma- 4909- sz­­ásu lengyel építészre bizta, mig az ácsmunkát Gábor nevű ácsmester végezte; a kőfaragó munkán Máté dolgozott. A dómon még e században kétszer pusztított a tűz (1576, 1585.) Ekkor már a protestánsok kezein volt, akik a belső felszereléssel természetesen nem sokat törődtek. Az egyház arany és ezüst kincseit, kivált az 1556. évi nagy tűz után eladták, zálogba vetették a bárt­­faiaknak, hogy árán a templomot restaurálják. E kó­­tyavetyéből nem annyira őseink kegyelete és müizlése, mint inkább az, hogy a protestáns Magyarországban értéküket vesztették, megmentette az oltárképeket, a remekhimzésü ruhákat és a festett szerkönyveket. 1567 ben a hitbuzgóság nem ugyan dómunk, de a Mihály kápolna oltárait sem kímélte meg. Bakay István és Thot Ferencz az ott levő oltárokat össze­törték. Die 30. octobris. Templom léteii széllyel lőve- erről írnak olykor a fővárosi lapok, sőt lelkes honfiak deztetett, darab köveket lehányattatván és az szinte­­ még brosúrákban is harczolnak amellett, hogy a léte­remben az árokba hullott köveket összve egy rakás­ sitendő harmadik egyetemet az ő városukban állítsák ban hányattatván, sat.­j fel. Tiszteletre méltó lokálpatriotizmus nyilatkozik meg Die 1. novembris. Hogy az templomban bomba bennük mindenesetre s nem az ő hibájuk, ha a lokál­­miatt széllyel elhányatottak nemes tanács­székei, azok­ patriotizmusnak leghevesebb lángralobbanása sem tu­dott e tekintetben igazi eredményeket felmutatni. Leg­Olv. Perger János kassai püspök ur ő mél­tóságának f. é. augusztus 16-án 1966. sz. a. kelt átirata, melyben a város közönségét értesíti, hogy a kassai székesegyház megújításának munkájához jövő 1876-ik év január 1-től e czélra 4000 o. é. frtot tett folyóvá s ez összeget mindaddig meg­adni szándékozik, a mig Isten itt helyben életé­nek kedvez és anyagi körülményei ez anyagi áldozathozatalt, megengedni fogják, felkérvén egyúttal a város közönségét, hogy a jelzett czélra hasonösszeggel járulni szíveskedjék. Ő méltóságának átiratilag nyilvánitott nagy­lelkű elhatározása örvendetes tudomásul vétetvén, a város közönségének elösmeréséről és köszöne­téről átiratilag értesittetni határoztatott, azaz, hogy a jelzett magas czélhoz a város maga részéről már 1876. évtől kezdve járulni fog. A harmadik egyetem, Kassa, szept. 5. Nem aktuális kérdés, sőt még csak nem is uj. Évtizedek óta, bizonyos szabályszerűen visszatérő pe­­sérülé- riodusokban ennek a kérdésnek a taglalásától vissz­hangoznak a lapok Pozsonyban, Kassán és Szegeden. A XVIII. században több uj oltárképet állitta­­k alább Kassán, Pozsonyban és Szegeden nem. uj szószéket is állítanak fel ( Amit a hármas játékba egészen a legutóbbi idő­­melyre a hűség és igazság képét egyet-egyet három kig be nem vont, Debreczen városa elért, az nem aranyért faragja ki Frey Ferencz képfaragó, pusztán a lokálpatriotizmus következménye. A magyar A jelen században a víz és földrengés, majd a hét­ protestáns tudományszeretet, önérzet és áldozatkészség venes években vihar bolygatja meg a százados köve- eredménye az a folyton nagyobbodó alap, amely lehe­­tet, míg végre elérkezett a gyökeres restaurálás ideje, tővé teszi, hogy a tulajdonképeni harmadik egyetem mely alatt Steindl tervei szerint, előbb Weber, majd hovatovább Debreczenben fog megnyílni. Fröhde mi­ vezetősége alatt sz. Erzsébet-templom a régi Mi tehát és versengő társaink Pozsony és Szeged díszében megujhodván, Bubics Zsigmond megyés püs­ voltaképen már csak a negyedik egyetem díszéért fő­­pöksége alatt Magyarország fennállásának ezeredik gond j versenghetni. A keletkezés sorrendjében a har­­évében felszenteltetett, Kemény Lajos. madik egyetem minden valószínüség szerint a debre­czeni lesz hazánkban. Persze ma még nem nyílt meg s mi már csak a megszokás miatt is teljes joggal be­­­­szélhetünk továbbra is a harmadik egyetemről. A harmadik egyetem felállításának a kérdése — említettük — ez idő szerint nemcsak hogy nem uj, hanem nem is aktuális. Mikor az elmúlt esztendő fo­lyamán Berzeviczy Albert volt kultuszminiszteri állam­titkárnak e tárgyban alapos tudással megírt tanul­mánya révén a kérdés legutóbb napirendre került s a képviselőház vitái során is szóba hozták, Wlaasics miniszter a harmadik egyetem dolgában is nyilatkozott. Nyilatkozata nyílt, őszinte és világos volt, miként maga a miniszter egyénisége. Azt mondta, hogy a harmadik egyetem felállításának idejét ezúttal még nem tartja elérkezettnek. Úgy financziális mint egyéb tekintetek állják útját ez alkalommal a kérdés megoldásának. Ad­zott városunkban, igy a jezsuita templom déli tornyá­nak vérfedelü magas torony sisakját ledöntötte, mely zuhanása alkalmával a templom hajójának tetőzetét betörte, azonfelül az orkán sok ház kéményét s tűz­falát ledöntötte s megkárosította. Ez alkalommal dómunk is nagy kárt szenvedett, így egyes toronyfiai s keresztrózsái letörtek, a cserép tetőzete megrongá­lódott, észak felőli ablakainak üvegfestményei teteme­­d;g­ia tehát, amig a harmadik egyetem tényleg felül­­sen megsérültek, 1 fitható lesz, az életképes vidéki jogakadémiák, vala­ Ezen kiváló és nevezetes műemlékünk pusztu­ mint a létező egyetemek megerősítését és fejlesztését lásáról Myskovszky Viktor tanár — mint a műemlékek tartja kívánatosnak. Ebben mindenki igazat adott a országos bizottságának tagja — rögtön hivatalos jelen­ j miniszternek. Az elhanyagolt kolozsvári egyetem, de rést tett az országos bizottságnak, egy mellékelt alap- még a budapesti egyetem is jó időre veszik még rajzon részletesen elősorolván ,és feltüntetvén dómunk igénybe a kultusztárcza költségvetését. Az előbbinek szomorú állapotát, felterjesztése következtében kormán a kor igényeihez mért felszerelése s ez utóbbinak nyunk közoktatási minisztériuma, a városi hatósággal s a Perger János akkori kassai püspökkel egyetemben elhatározta a kassai dóm stilszerü restaurálását. Kassa városa közönsége még ugyanazon évi október 13-án tartott közgyűlése alkalmával választotta meg a dómépitő bizottság első tagjait Münster Tivadar polgármester elnöklete alatti a következő tagokból állt a bizottság : Myskovszky Viktor, Répászky Mihály, Lang József, Rózsay Ferencz és Papy Sándor s már jövő évben kezdetett meg dómunk restaurálása, az erre vo­natkozó jegyzőkönyvi rész a következő : Az 1875. évi október hó 13-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvi kivonata, végleges elhelyezése első rangú kulturális kérdés , amig a két létező egyetemünket nem hozhatjuk rendbe, financziáink nem igen engedik egy harmadiknak a felállítását. Most hogy újból felvetjük a thémát, nem az a czélunk ezzel, hogy a harmadik egyetemnek Kassán mielőbb leendő felállítását kérjük a városnak falai közt időző minisztertől, mert az idő szerinti lehetőség te­kintetében ugyanazt a nézetet valljuk amit a minisz­ter. Mindössze a lokálpatriotizmus megnyilatkozásá­nak engedünk tért, amidőn röviden megkísérljük fel­sorolni az előnyöket, amelyek a harmadik egyetemnek Kassán leendő felállítása mellett szólnak. Az egyetemért versengő városok mindenike haj­landó jókora anyagi áldozatot hozni a czél érdekében. Kassa városa is közgyűlési határozattal mondta ki egy ízben, hogy a telekadáson kívül az építkezési költségeket legnagyobbrészt fedezni hajlandó, sőt — ha jól emlékszünk — évi tízezer forint járulékot is helyezett kilátásba. Pozsony az anyagi áldozatok tekin­tetében kevésbé mutatkozott bőkezűnek, Szeged pedig nem sokkal szárnyalta túl Kassát. E tekintetben tehát Kassa pozícziója elég erős. De még a történelem joga is Kassa mellett szól. Kassa városa az egyedüli a versenyzők között, ahol már tu­domány-egyetem volt. Kisdy Benedek egri püspök 1657 február 26-án alapította a kassai egyetemet (studium Universale) amely több mint egy évszázadig állott fenn. Kassa városának a felvidék kellő közepén való fekvése, könnyű hozzáférhetősége, nemzetiségi missziója, közintézeteinek és intelligencziájának nagy száma,

Next