Felsőmagyarország, 1901. július-december (17. évfolyam, 148-299. szám)

1901-07-02 / 148. szám

Julius 2. FELSŐMAGYARORSZÁG 3. oldal. tettek volna, az olyan, melyek iskolánk sokat köszönhet, a ki szivjóságánál és egykori elöljék Blléreiből kerültek ki.agy beilyásánál fogva soha sem sejtett És ha enek daczára alapitványa­ agasb­­a fogja az egyesületet és a kis­­ink, melyek a legnagyobb is eredetileg edóvót emelni. Pénztáros Tudor Lipót, csak 500 forint, együtt véve ma mápgyző Ké­kely Adolf, gondnok Goldstein 49,675 koronáznék ki s a kamataiból lett. Választmányi tagok : dr. Baumöhl kiosztott öss­z idén emelkedhetett csakis 1788 koronánsigmod, Schreiber L., Cseh Lipót, Lővy elődeim böl­akabm Werther Jakabné, Moskovits takarékossági köszönhetjük. Mórné,Dr. Földi Manóné, Lisass Miksáné Nagy szíénk, hogy városunk földi Hermann Emilné. A számvizsgáló­­rajzi fekvéséig van több olyan intézettéig tagjai lettek : Lovy Jakab, Atlasz dicsekedhetikpek összeköttetésben levő p* <r. Rosenberg Mór. .... iskolánkkal, Lóságukból nekünk A közgyűlés ezután tiszteletbeli tagnak részt juttattatok : a papnevelő-iotézVálaszotta meg dr. Ferbstein Márkot az a kir. konvila Perger-Krausz-féle alegyesneti kisdedóvó érdekében kifejtett a premontrei sház, az Orsolya-szüz^zgó munkálkodásáért s dr. Baumöhl Zsig­­zárdája s a­z egyházmegye * szegéTM13*­ vezetésével egy bizottságot küldött tanulóit segidintézet, melyek ellátásba az erről ,szóló díszoklevél átadása vé­­vagy késznél ez idén együtt véd­ Tiszteleti tagokká választottak még 43,984 koron gyámolították ifjaink^refher L. lelépő elnököt és Lefkovics A tápintézett hitve, nem hallgathat^ tanítót, az egyesület létesítése körül el Kassa sz.- város bizottságának^ nemes törvényhatósk*fölött fáradozásukért, továbbá dr. Auster­­cselekedet Mayert ési Fischer Bernátot, a két,eper­­mel­lyel e jmy egyesület évi tám­odi főrabbit. Ez a hézagpótló es nélkülöz­­t ását 24 kon00-ra emelte. hetetlen kisdedóvó valóban a hatóságok és Utoljára n­em föl kegyurunknala közönség ha,h*t68 támogatására méltó, jászóvári prt-prelátus ő méltósága­­ ~ jótáleményétem k.v.s.bb, mint j­yf jjjjjjj á­ Jjmj tJSZVÍSCsŐk Inövendéknekgedte el a tandijat Ikoronát, mel már előbb felsorolt h­elyezéseket, le véve az ösztöndíjakat (Kassai Takaó Sztártól a szegény tú­­szoknak jutit 50 koronát, együtt j 150,960 korot emeli. Szép ö­ y! Kérdés azonban, sérdemük-e is­ ? Nyugodt lélekkel m ueim.'.^ (hatom: megmlik. A tanulmánya lassan­­ az eredményesen kielégítő, a vi I megnyugtat A tanuliyi sikert illetőleg az é­v főrésze a tai kart illeti, mely m­i tudását, tap’latát, tapintatát és­­ fölhasználta,h ogy ti magyarázata könyveitekbeli;indulásaitokoo _a­z Iszet és művit alkotásaiból okulást érezhessetek. (Vége ki — A Felsőmagyarország tudósítójától. — Kassa, julius 1. Az az általános mozgalom, mely az állami tisztviselők körében a tordaiak kez­deményezésére az egész országban megindult, Kassán is élénk visszhangra talált. A kassai állami tisztviselők memoranduma már Ho­­ránszky Nándor országgyűlési képviselő kezében van s most már nyugodtan vár­hatjuk az ügy fejlődését. Horánszky minden alkalommal bizony­ságát adta a tisztviselők iránti rokonszen­­vének, szeretetének s bizonyára nem fog elzárkózni tőlük most sem, midőn sanyarú helyzetük javításáért esedeznek, midőn csak a megélhetés legelemibb föltételéért kér­vényeznek. És ha lépései sikerre fognak # • ..,• vezetni, nemcsak a kassai, de nagy hálávalM yatyas <1 JBlVlÖBKl f °g tartozni neki az ország egész állami tisztviselői kara A kassai állami tisztviselők péntek délután tartott nagygyűlésükben kimondották csatlakozásukat az országos mozgalomhoz s dokumentálták azt, hogy együttéreznek velük. Tudósításunkat a gyűlés lefolyásáról annak idején részletesen közöltük, most csupán azokat akarjuk nyilvánosságra hozni, melyek lapunk zárta miatt kimaradtak. A nagygyűlésen felolvasták a tordai, rimaszombati és szegedi tisztviselők fel­hívásait, továbbá az abauj-szántóiak érte­kezletének jegyzőkönyvét, melyben már előre kimondották, hogy részükről minden tekintetben okoznak a kassaiakhoz s indítványai... . magukévá teszik. A nagygyűlés helyeslően vette tudo­másul a szegediek felhívását és szintén az országos kongresszus mellett foglal állást, hova kiküldöttek gyanánt az előkészítő­­bizottság tagjait tekinti, bár részt vehet azon bármely állami tisztviselő is, sőt fel­szólítja a gyűlés tagjait, hogy minél többen képviseljék annak idején Kassa városát. A szegedieket az eddig hozott határo­zatokról s a kongresszushoz való csatlako­zásról értesíteni fogják, úgy­szintén az abauj-szántói tisztviselői kart, örömmel véve tudomásul mozgalmukat s csatlakozásukat. Végül a bizottság kiegészítése képen igaz­gatókul Bene Róbert posta- és távirda­­igazgató és dr. Gerevich Emil reál­iskolai igazgatót választják meg, a II. jegyzői tisztséggel pedig dr. Tildy Vilmos posta- és távirda titkárt ruházzák fel, mely után Balázsovich István elnök a gyűlést bere­kesztette. (Izrael kisdednevelő-egyesület,s­ aját tudósítónktól. — Eperjes, julii A kisd<vódák fontossága a m állameszme a paedagógia szempon minden mai magyar ember előtt .. Az óvódánakülönösen fontos szeret a polyglatt­i vidéken, ahol a kör magyar besan kivül alig halljuk* Q. elvünke­t.pörjes városában két'1* á .i.'s eddignn : a Stefánia-intézeté* ^j­ iózeté. Minthogy az r '■*'ves helyesen napszik 1 kié Keit, az előbbiben pedig cs­l­llag katholikus gyermekeket *" sorban protestánsokat vettek *z­aelita szülők fájdalommal nélküli?2 t dát. Mígnem két* évvel ezelőtt An­andorné óvónő kezdeményezésére a­­d­t a* eperjesi izraelita kisdedneve e" •’■3t, a mely azután megalapította'“*" I ta kisdedóvót. Egy kis bátor csaj“§" 'te a nemtörődömség vastag 1« a zöny jegét s im­a kisdedóvó márv­­a áll fenn Altmanné óvónő önzet*!0" ttkészsége mellett, ki csaknem 2611 igyen tanitja magyar nyelvre és é*re­ ,tszva, a d érmet és tót ajkú nebu Az e hó 27-én tartott közgyüegy jó és sokat ígérő aerát látunk feP0D* 5 óvodánk: felhős egén, mert oV­ént ütött az egyesület élére dr.^e2/J­­ árk vármegyei tiszti főorvos el­való egválasztatásával, a kinek az óvódig nagygyűlése. Búcsúk a környéken. — Saját tudósítónktól. — E hó 29 és 30-án Kassa és környékén fekvő több plébánián búcsú, sőt templom­szentelés is volt, a­melyekről tudósítónk a következőkben számolnak be. Bárcza, jun. 29. A szomszédos Bárcza község katho­likus hívei kettős ünnepet ültek Péter és Pál napján. Első sorban is e napon tartatott meg a szokás búcsú; másod­sorban pedig felszentelték az újonnan renovált templomot, a melyről már utolsó számunkban röviden megemlé­keztünk s a­melynek kegyura a vallás- és közoktatásügyi miniszter. A templom szentelés d. e. 10 órakor vette kezdetét, a melyen a sürgönyileg Migléczre hi­vott Tomcskó Alajos enyiczkei espe­res plébános helyett dr. Csiszarik János cs. és kir. udvari káplán végzett. A szentelésnél megjelent az egész falu népe s maga a gróf Zichy-család is jelen volt. Utána prédikáczió követ­kezett, a melyet tót nyelven maga a plébános Dragóner Béla mondott Péter és Pál tiszteletéről. Kassa-Ujfalu, jun. 30. Kassa-Ujfalu községében szintén e hó 30-án volt búcsú, a melyen a város részé­ről, a mely kegyur, ott volt Münster Tiva­dar polgármester, Trírszt Vendel tanácsnok, Kövy János alszámfejtő. A vendégek so­káig élvezték Liteczky plébános vendég­szeretét. Ugymind e helyeken tósztokban nem volt hiány, mondani is felesleges. Lőcse, jun. 30. Ugyancsak a mai napon volt búcsú Lőcsén is, a melyre az ország több váro­saiból és községeiből szoktak kizarándo­kolni. Kassáról közel 1000 hivő indult, hol vasúton, hol gyalog Lőcsére, a­honnan csak szerdán este fognak visszatérni. tő r'vL/ ~^via’tt*’''"3 v ± y Eljegyzés csín­­nyel. — Lapunk egy „hymen“ híre. — Volt Kassán egy jámbor szerelmes pár, (van több is) nem tudtak azok mást, csak sóhajtozni. Órákon keresztül elnézték, hogy milyen színe van a levegőnek s bár gyak­ran elszorult a torkuk, amely gátat vetett a rejtegetett szónak, néha­napján csak épen arról nem, amiről szerettek volna. Pedig szerelmes volt mind a kettő. Tudta ezt az atyafiság, amely titkon eljegyezte már őket, tudta valamennyi ismerős, csak ők rejteget­ték önmaguk elől s gyötörték egymást a szerelmesek ama érthetetlen makacsságával, a­mely boldogságot talál még a szenvedés­ben is. Csillagsugaras nyári éjszakákon el­üldögéltek egymás mellett, találgatva, mit gondol a másik? S olyan boldogok voltak minden szótlanság daczára is, hiszen a sze­relemnek nem kell okvetetlenül szónokolnia! Tudja a jó ég meddig tartott volna ez igy, ha meg nem könyörül rajtuk a legény keresztapja, aki sohasem volt ellensége a jóizü tréfának s önmagát is képes kifigu­rázni, ha arrról van szó, hogy el kell osz­latni egyes lelkekről a komor fellegeket. Ez

Next