Felsőmagyarország, 1912. október-december (28. évfolyam, 237-315. szám)
1912-10-01 / 237. szám
x Kassa, 1912. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KASSA, KOSSUTH LAJOS UTCA 23-ik SZÁM. Megjelenik minden hétköznap este. Telefon: 187. szám. XXVii. évfolyam 23. szám. Kedd, október 1. FELSŐMAGYARORSZAG VIVI. lm2.KASSAI NAPLÓ. Felelős szerkesztő :EZORVAI SÁMUEL. Előfizetési árait: Egész évre .... 20 kor. Negyedévre . . Fél évre......................10 kor. Egy hóra . . Egyes szám ára 0 fillér. 5 kor. 2 kor Kulturünnep Kassán. Kassa, szept. 30. A szó legnemesebb értelmében kulturünnepet ült tegnap Kassa szab. kir. város hazafias közönsége. E napon tartotta ugyanis évi rendes közgyűlését az „Abaujtornamegyei Általános Tanítóegyesület“ együttesen az „Abaujtornavármegyei és kassai Közművelődési Egyesülettel.“ Jóleső lelki örömmel írhatjuk meg, hogy e régen tervezett közös nagygyűlés minden tekintetben fényesen sikerült s valóban egy megható hazafias ünnepéllyé vált. Örömünk annál nagyobb, miután mármár azt hittük, hogy e nagynevű kuruc város társadalmára is ráragadt a mai modern kornak egyik rettenetes tünete, a gyűlöletes, hideg közöny, de a tegnapi gyűlések impozáns lefolyásai legfényesebben bizonyíthatják, hogy minden zajosabb feltűnés és külsőség nélkül, tisztán csak a nemes lelkekben élő igazi hazafias érzések elegendők arra, hogy úgy a tanító, mint a kulturegyesület tagjait oly nagy számban összegyűjthessük, miszerint a történeti nevezetességű vármegyeháza nagyterme és folyosója is szűknek bizonyuljon ennyi lelkes tag befogadására. A zsúfolásig megtelt teremben jelen volt a kassai társadalom előkelősége. Ott láttuk Sziklay Ede főispánt, dr. Takács Menyhért jászóvári prépostot, a kulturegyesület elnökét, dr. Horváth Elemér vármegyei főjegyzőt, Takács Béla kir. tanfelügyelőt, Szabó Elemér sárosmegyei királyi tanfelügyelőt és Hartsár István püspöki titkárt stb., stb. A gyűlés megnyitása. A közös gyűlés első részében az „Abaujmegyei Általános Tanító Egyesület“ tartotta meg évi rendes közgyűlését. Reggel fél kilenc órakor szólalt meg az első csengetyű szó, amikor is dr. Vargóczi János tanítóegyesületi elnök tartotta meg megnyitó beszédét. Üdvözli a megjelenteket, majd hangoztatja, hogy a múltban az erő biztosította a függetlenséget, a szabadságot és hazánkban az egyének mesékbe illő hőstetteket vittek végbe. Ma nem a testi erő, de a szellem ereje dirigál. A múltban a testi erővel tartották vissza a magyarok a nemzetiségi féktelenkedéseket, ma a szellem erejével kell rájuk hatni. Sajnos — úgymond — hazánkban a nemzetiség szó egyértelmű az ellenséggel. A kassai és abaúj megyei idegenajkú polgártársainkat a legnagyobb rosszakarattal sem sorozhatjuk közéjük, ők csak nyelvben különböznek tőlünk, csak ezt a válaszfalat kell lerombolni, hogy teljes és tökéletes magyarok legyenek. És ennek a válaszfalnak a lerombolására törekszik a kultúregyesület és a tanítóegyesület. Az első önként tette hivatásául a magyar nyelv szolgálatát, a másodiknak hivatásbeli kötelessége ugyanaz. Mindkét egyesületnek a célja az, hogy sem Kassán, sem a városban ne legyen senki, aki magyarul ne tudna és ne érezne. Abban a reményben nyitja meg a közgyűlést, hogy ez rövidesen be fog következni. Dr. Vargóczi János elnöki megnyitó beszéde a jelenlevőkből igazi tetszést és lelkes visszhangot váltott ki. Utána Sziklay Ede főispán, majd dr. Takács Menyhért prépost, dr. Horváth Elemér megyei főjegyző és Szabó Elemér sárosvármegyei kir. tanfelügyelő köszönték meg szívélyes szavakkal a rokonszenves fogadtatást , s biztosították a tanítóságot legmesszebbmenő jóindulatú támogatásukról. Dísztagok választása. Ekkor az elnök engedélyt adott Vajda Károly nagyidai áll. el. isk. igazgatónak, hogy napirend előtt terjessze elő indítványát. Vajda Károly igazgató-tanító sikerült szavakkal méltatta vármegyénk azon kiváló férfiainak tevékenységét, akik úgy a tanügy mint a patronázs ügy terén a tanítóság osztatlan tiszteletét és háláját" kiérdemelték, akiket ezért a példás tevékenységükért az egyesület dísztagjaiul leendő megválasztásra ajánl. A közgyűlés kitörő lelkesedéssel fogadja az indítványt és dr. Fischer-Colbrie Ágost r. k. püspököt, dr. Takács Menyhért jászóvári prépostot, a Közművelődési Egyesület elnökét, Sziklay Ede főispánt, dr. Puky Endre alispánt és dr. Bernolák Nándor jogakadémiai tanárt az „Abaújtorna megyei Általános Tanítóegyesület“ dísztagjaiul egyhangúlag megválasztják. A napirend: A tárgysorozat kezdetén Takács Béla kir. tanfelügyelő mondott szónoki hévvel előadott s szive legmélyebb részéből fakadó tartalmas beszédet, amelyben az igazán átérzett szavaival szívig ható hatással világított rá azon magasztos eszmékre, amelyek a tanítóság munkáságának egyedül áldásos hasznú vezetői lehetnek. Egész kultúrprogramm volt ez a beszéd. Az igazi hazaszeretetről, a valláserkölcsi nevelésről, az iskola külső-belső rendjéről a tanítóság társadalmi teendőiről szólt oly világosan látó szemet, amivel kiválóságának legfényesebb tanujelét adta. Minden szavából érezni lehetett azt a folyton növekvő szeretetet és bizalmat, amelyet a tanítóság iránt érez s amely benne a tiszta hazafias magyar kultúra iránt él. Különösen hangsúlyozta a szülői értekezletek tartásának rendkívül sokoldalú hasznosságát. Dr. Takács Menyhért. Elnöki megnyitó beszéd az Abaujtornavármegyei és Kassai Közművelődési Egylet közgyűlése alkalmából 1912. évi szeptember hó 29-ikén. T. Közgyűlés! Az emberi gondolkodás történetének nagy alakjai közül egy sem volt akkora „irodalmi nagyhatalom“, mint Jean Jaques Rousseau a szélsőségek filozófiájának felülmúlhatatlan lángelméje, aki természeti és társadalmi bölcseletének tanaival hadat üzent az emberiség kultúrájának és egész históriai életének. Ha valaki, úgy elsősorban ő volt az egész Európát megrázó francia forradalomnak elméleti előkészítője. Jún. hó 28. ünnepelték a franciák születésének kétszázadik évfordulóját. Mindenki ismeri azt a paedagógiai regényét, mely Emil néven látott napvilágot és világrekordot ért el az irodalomban. Ezzel, valamint a vele majdnem egy időben megjelent Uj Heloise és Contratsocial című főműveivel kiforgatta az akkori szellemi világot sarkaiból. Nem volt olyan finom és szellemes, mint Voltaire, nem volt iskolázott és akadémikus, mint híres ellenfelei az encyklopédista Diderot és Alembert, mégis megrázott mindenkit, még az öreg Kantot is, a nyugalom filozófusát, aki Emil olvasása után maga is forradalmi szellemet vitt be a tiszta és gyakorlati ész kritikájáról híres bölcseletébe. Valóságos irodalmi fenomenon, akinek élete és tettei a legszélsőbb ellentétben állanak tanításaival. Semmitmondó külsejű, szinte züllött kinézésű alak, aki nyomorban és hihetetlen viszontagságok között él, aki egy teljesen műveletlen nőt vesz magához élettársul, ki lelencházban helyezi el gyermekeit és még helyszámukat sem jegyzi fel, nehogy valaha föl kelljen őket ismernie. Ki tudná megmagyarázni azt a szinte lehetetlen ellentétet, amely e korszakalkotó, e lángelméjük e tüneményes ember élete és művei között oly megdöbbentő módon nyilvánul, aki az ő századokra szóló kvalitásaival a költők és művészek királyai között találhatott volna helyet? Talán a megromlott közszellem, amely sok bántalommal illete és elkeserítette érzékeny lelkét, hogy cinikussá legyen, hogy gúnyolja és megvesse az emberi társadalmat, még a maga szülötteit is? Talán az a laza valláserkölcsi felfogás volt az oka az emberekkel való meghasonlásának, amely az egykori francia intelligenciát teljesen demoralizálta s hihetetlen gyorsasággal készítette elő a véres kiengesztelődés útját? Talán az a nagy kontraszt rögzött meg a lelkében, amely a nép és úri osztály között fenállott? Mindegy, akármi volt. Egyet nem tudott belőle kiirtani: az isten alkotta természet szeretetét, amelynek keretében megtalálta az ideálisan növekedő embert Emil és Sophie szeretetreméltó jellemében. 1750-ben a dijoni akadémia pályadíjat tűzött ki annak a kérdésnek megfejtésére, hogy a tudományok és művészetek haladása javított vagy rontott-e az emberi erkölcsökön. Rousseau is pályázott és általános meglepetésre a kultúra ellen foglalt állást. Kifejtette, hogy a tudomány és művészet az emberiség bűneiből eredt s ott, ahol elterjedt, a népet elpuhította, fényűzővé tette, ízlését megrontotta, ellenben a tudomány és művészet nélkül élő népek erkölcsösek voltak és erősek, miként a rómaiak mindaddig, amig a kultúra meg nem mér-BALLA GÁBOR utóda Vágott fát 25 kilós zsákokban házhoz ■- ■ szállítok. ===== fűszer- és csemege-különlegességek üzlete KASSA, KOSSUTH LAJOS UTCA 22. SZ. Állandóan nagy raktár csak elsőrendű minőségű fűszer-, bor- és csemege-árukban. Naponta friss pörkölt kávé. Saját gözpörkölde. vidéki megrendelisik pontosan eszközöltetnek! (Tállya) Hegyaljai, asztali és gyógyborok. Finom asztali bor már 1 bor. 10 fillértől kezdve