Felsőmagyarország, 1912. október-december (28. évfolyam, 237-315. szám)

1912-10-01 / 237. szám

x Kassa, 1912. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KASSA, KOSSUTH LAJOS­ UTCA 23-ik SZÁM. Megjelenik minden hétköznap este. Telefon: 187. szám. XXVii. évfolyam 23. szám. Kedd, október 1. FELSŐMAGYARORSZAG VIVI. lm2.KASSAI NAPLÓ. Felelős szerkesztő :­­EZORVAI SÁMUEL. Előfizetési árait: Egész évre .... 20 kor. Negyedévre . . Fél évre......................10 kor. Egy hóra . . Egyes szám ára 0 fillér. 5 kor. 2 kor Kulturünnep Kassán. Kassa, szept. 30. A szó legnemesebb értelmében kultur­­ünnepet ült tegnap Kassa szab. kir. város hazafias közönsége. E napon tartotta ugyanis évi rendes közgyűlését az „Abauj­­tornamegyei Általános Tanítóegyesület“ együttesen az „Abaujtornavármegyei és kassai Közművelődési Egyesülettel.“ Jóleső lelki örömmel írhatjuk meg, hogy e régen tervezett közös nagy­gyűlés minden tekintetben fényesen sikerült s va­lóban egy megható hazafias ünnepéllyé vált. Örömünk annál nagyobb, miután már­­már azt hittük, hogy e nagynevű kuruc vá­ros társadalmára is ráragadt a mai modern kornak egyik rettenetes tünete, a gyűlöle­tes, hideg közöny, de a tegnapi gyűlések impozáns lefolyásai legfényesebben bizo­nyíthatják, hogy minden zajosabb feltűnés és külsőség nélkül, tisztán csak a nemes lelkekben élő igazi hazafias érzések ele­gendők arra, hogy úgy a tanító, mint a kul­­turegyesület tagjait oly nagy számban ös­­­szegyűjthessük, miszerint a történeti neve­zetességű vármegyeháza nagyterme és fo­lyosója is szűknek bizonyuljon ennyi lelkes tag befogadására. A zsúfolásig megtelt teremben jelen volt a kassai társadalom előkelősége. Ott láttuk Sziklay Ede főispánt, dr. Takács Menyhért jászóvári prépostot, a kultur­­egyesület elnökét, dr. Horváth Elemér vár­megyei főjegyzőt, Takács Béla kir. tanfel­ügyelőt, Szabó Elemér sárosmegyei királyi tanfelügyelőt és Hartsár István püspöki tit­kárt stb., stb. A gyűlés megnyitása. A közös gyűlés első részében az „Aba­­ujmegyei Általános Tanító Egyesület“ tar­totta meg évi rendes közgyűlését. Reggel fél kilenc órakor szólalt meg az első csen­­getyű szó, amikor is dr. Vargóczi János tanítóegyesületi elnök tartotta meg meg­nyitó beszédét. Üdvözli a megjelenteket, majd hangoz­tatja, hogy a múltban az erő biztosította a függetlenséget, a szabadságot és hazánk­ban az egyének mesékbe illő hőstetteket vittek végbe. Ma nem a testi erő, de a szel­lem ereje dirigál. A múltban a testi erővel tartották vissza a magyarok a nemzetiségi féktelenkedéseket, ma a szellem erejével kell rájuk hatni. Sajnos — úgymond — ha­zánkban a nemzetiség szó egyértelmű az ellenséggel. A kassai és abaúj megyei ide­­genajkú polgártársainkat a legnagyobb rosszakarattal sem sorozhatjuk közéjük, ők csak nyelvben különböznek tőlünk, csak ezt a válaszfalat kell lerombolni, hogy tel­jes és tökéletes magyarok legyenek. És en­nek a válaszfalnak a lerombolására törek­szik a kultúregyesület és a tanítóegyesület. Az első önként tette hivatásául a magyar nyelv szolgálatát, a másodiknak hivatásbeli kötelessége ugyanaz. Mindkét egyesületnek a célja az, hogy sem Kassán, sem a város­ban ne legyen senki, aki magyarul ne tud­na és ne érezne. Abban a reményben nyitja meg a közgyűlést, hogy ez rövidesen be fog következni. Dr. Vargóczi János elnöki megnyitó beszéde a jelenlevőkből igazi tetszést és lelkes visszhangot váltott ki. Utána Sziklay Ede főispán, majd dr. Takács Menyhért prépost, dr. Horváth Elemér megyei fő­jegyző és Szabó Elemér sárosvármegyei kir. tanfelügyelő köszönték meg szívélyes szavakkal a rokonszenves fogadtatást , s biztosították a tanítóságot legmesszebb­menő jóindulatú támogatásukról. Dísztagok választása. Ekkor az elnök engedélyt adott Vajda Károly nagyidai áll. el. isk. igazgatónak, hogy napirend előtt terjessze elő indítvá­nyát. Vajda Károly igazgató-tanító sike­rült szavakkal méltatta vármegyénk azon kiváló férfiainak tevékenységét, akik úgy a tanügy mint a patronázs ügy terén a tanítóság osztatlan tiszteletét és háláját" kiérdemelték, akiket ezért a példás tevé­kenységükért az egyesület dísztagjaiul le­endő megválasztásra ajánl. A közgyűlés ki­törő lelkesedéssel fogadja az indítványt és dr. Fischer-Colbrie Ágost r. k. püspököt, dr. Takács Menyhért jászóvári prépostot, a Közművelődési Egyesület elnökét, Sziklay Ede főispánt, dr. Puky Endre alispánt és dr. Bernolák Nándor jogakadémiai tanárt az „Abaújtorna megyei Általános Tanító­egyesület“ dísztagjaiul egyhangúlag meg­választják. A napirend: A tárgysorozat kezdetén Takács Béla kir. tanfelügyelő mondott szónoki hévvel előadott s szive legmélyebb részéből faka­dó tartalmas beszédet, amelyben az igazán átérzett szavaival szívig ható hatással vilá­gított rá azon magasztos eszmékre, ame­lyek a tanítóság munkáságának egyedül ál­dásos hasznú vezetői lehetnek. Egész kul­tú­rprogramm volt ez a beszéd. Az igazi hazaszeretetről, a valláserkölcsi nevelés­ről, az iskola külső-belső rendjéről a taní­tóság társadalmi teendőiről szólt oly vilá­gosan látó szemet, amivel kiválóságának legfényesebb tanujelét adta. Minden szavá­ból érezni lehetett azt a folyton növekvő szeretetet és bizalmat, amelyet a tanítóság iránt érez s amely benne a tiszta hazafias magyar kultúra iránt él. Különö­sen hangsúlyozta a szülői értekezletek tar­tásának rendkívül sokoldalú hasznosságát. Dr. Takács Menyhért. Elnöki megnyitó beszéd az Abaujtornavármegyei és Kassai Közmű­velődési Egylet közgyűlése alkal­mából 1912. évi szeptember hó 29-ikén. T. Közgyűlés! Az emberi gondolkodás történetének nagy alakjai közül egy sem volt akkora „irodalmi nagyhatalom“, mint Jean Jaques Rousseau a szélsőségek filo­zófiájának felülmúlhatatlan lángelméje, aki természeti és társadalmi bölcseletének ta­naival hadat üzent az emberiség kultúrájá­nak és­ egész históriai életének. Ha valaki, úgy első­sorban ő volt az egész Európát megrázó francia forradalomnak elméleti előkészítője. Jún. hó 28. ünnepelték a fran­ciák születésének kétszázadik évfordulóját. Mindenki ismeri azt a paedagógiai regé­nyét, mely Emil néven látott napvilágot és világrekordot ért el az irodalomban. Ezzel, valamint a vele majdnem egy időben meg­jelent Uj Heloise és Contratsocial című fő­műveivel kiforgatta az akkori szellemi vilá­got sarkaiból. Nem volt olyan finom és szellemes, mint Voltaire, nem volt iskolá­zott és akadémikus, mint híres ellenfelei az encyklopédista Diderot és­­ Alembert, mégis megrázott mindenkit, még az öreg Kantot is, a nyugalom filozófusát, aki Emil olvasása után maga is forradalmi szellemet vitt be a tiszta és gyakorlati ész kritiká­járól híres bölcseletébe. Valóságos irodalmi fenomenon, akinek élete és tettei a legszél­sőbb ellentétben állanak tanításaival. Sem­mitmondó külsejű, szinte züllött kinézésű alak, aki nyomorban és hihetetlen viszon­tagságok között él, aki egy teljesen műve­letlen nőt vesz magához élettársul, ki le­lencházban helyezi el gyermekeit és még helyszámukat sem jegyzi fel, nehogy va­laha föl kelljen őket ismernie. Ki tudná megmagyarázni azt a szinte lehetetlen el­lentétet, amely e korszakalkotó, e lángel­méjük e tüneményes ember élete és művei között oly megdöbbentő módon nyilvánul, aki az ő századokra szóló kvalitásaival a költők és művészek királyai között talál­hatott volna helyet? Talán a megromlott közszellem, amely sok bántalommal illete és elkeserítette érzékeny lelkét, hogy cini­kussá legyen, hogy gúnyolja és megvesse az emberi társadalmat, még a maga szülöt­teit is? Talán az a laza valláserkölcsi fel­fogás volt az oka az emberekkel való meg­­hasonlásának, amely az egykori francia in­telligenciát teljesen demoralizálta s hihetet­len gyorsasággal készítette elő a véres ki­­engesztelődés útját? Talán az a nagy kon­traszt rögzött meg a lelkében, amely a nép és úri osztály között fenállott? Mindegy, akármi volt. Egyet nem tudott belőle kiir­tani: az isten alkotta természet szeretetét, amelynek keretében megtalálta az ideálisan növekedő embert Emil és Sophie szeretet­reméltó jellemében. 1750-ben a dijoni akadémia pályadíjat tűzött ki annak a kérdésnek megfejtésére, hogy a tudományok és művészetek hala­dása javított vagy rontott-e az emberi er­­­­kölcsökön. Rousseau is pályázott és általá­­­­nos meglepetésre a kultúra ellen foglalt ál­­­­lást. Kifejtette, hogy a tudomány és művé­­­­szet az emberiség bűneiből eredt s ott, ahol­­ elterjedt, a népet elpuhította, fényűzővé­­ tette, ízlését megrontotta, ellenben a tudo­mány és művészet nélkül élő népek erköl­csösek voltak és erősek, miként a rómaiak mindaddig, amig a kultúra meg nem mér-BALLA GÁBOR utóda Vágott fát 25 kilós zsákokban házhoz ■- ■ szállítok. ===== fűszer- és csemege-különlegességek üzlete KASSA, KOSSUTH LAJOS­ UTCA 22. SZ. Állandóan nagy raktár csak elsőrendű minőségű fűszer-, bor- és csemege-árukban. Naponta friss pörkölt kávé. Saját gözpörkölde. vidéki megrendelisik pontosan eszközöltetnek! (Tállya) Hegyaljai, asztali és gyógyborok. Finom asztali bor már 1 bor. 10 fillértől kezdve

Next