Felsőmagyarország, 1913. január-március (29. évfolyam, 1-74. szám)

1913-01-01 / 1. szám

Kassa, 1913. mv.c. zwm Szerkesztőség és kiadóhivatal: KASSA, KOSSUTH LAJOS­ UTCA 23-ik SZÁM. Rajjelenik minden hétköznap este. Telefon: 187. szém. XXIX. évfolyam 1. szám. Szerda, január 1 KASSAI NAPLÓ. Felelős szerkesztő: MORVAI SÁM­UEL. Előfizetési árait ! Egész évre .... 20 kor. Negyedévre .... 5 kor Fél évre......................30 kor. Egy hóra .... 2 kor ® ígyes szám­ára 6 fillér. A választói törvényjavaslat. — Fővárosi munkatársunktól. — Budapest, december 31. I Magyarország állami és politikai fej­­j­lődésének korszakos eseménye játszódott le ma a képviselőházban. Lukács László­­ miniszterelnök általános feszült figyelem­­ közt ma nyújtotta be a választójogi re­­­­formról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat az értelmi cenzus­­ alapján épül fel. A politikai jogok gyakor­­­­lásához az értelmiségnek vagy iskolavég­­­­zés útján közvetlenül, vagy ennek hiányá­­­­ban más módon közvetve igazolt bizonyos­­ mértéket követeli meg. Az értelmiség kü­­­­lönböző fokához képest különbözőképp ál­­­­lapítja meg a javaslat a választói jog fel­­­­tételeit.­­ A javaslat négy értelmiségi fokozatot­­ különböztet meg és e fokozatok szerint a­­ választóknak négy csoportját. Az első csoportba tartoznak a közép­iskola nyolc osztályát végzettek, ezek hu­­szonnégy éves kor elérése után minden kü­lönös feltételek nélkül választók. A második csoportba tartoznak az elemi iskola hat osztályát vagy az ennek megfelelő kereskedelmi, vagy ipari tanfo­lyamot végzettek: ezek a harminc éves kor elérése után bírnak választójoggal, ha a gazdasági önállóság vagy egyéni meg­bízhatóság minimális mértékét megütik, a­minek ismertető jele vagy az, hogy az il­lető adót fizet­és pedig akármilyen csekély összeget, vagy bármilyen foglalkozás, vagy alkalmazás a kereskedelem, vagy ipar körében, vagy jobbfajta munkakör (munkavezető, kertész, vincellér stb.­) az őstermelés körében, vagy a katonaságnál elért altiszti fokozat, stb. vasni A harmadik csoportba a csak irni-el­­tudók tartoznak, szintén harminc­éves korhatárral. Ezeknél az előző cso­portnál felállított feltételek némelyikét hosszabb (2—5 évi) szolgálat megkövete­lése csekély mértékben szigorítja, aki pe­dig ebben a csoportban minimális vagyon alapján választó, annál 20 korona adómi­nimumot vagy nyolc holdnyi ingatlant kö­vetel meg a javaslat. Végül a negyedik csoportba az anal­fabéták tartoznak, szintén harmincéves korhatárral. Ez az egyetlen csoport, a­mely csak vagyoni cenzus 40 korona adó­minimum, vagy 16 holdnyi ingatlan alap­ján szerzi a választójogot. A jelenlegi törvény alapján választó­joggal bíró egyének e jogukat a szemé­lyükre vonatkozólag megtartják. A javaslat rendszerében tehát minden feltétel nem korlátozás, hanem ellenkező­leg a választók egy-egy kategóriáját a közéleti megbízhatóság valamely ismer­tető jele alapján meghatározó kellék, te­hát a jogkiterjesztés egy-egy mértföld­­jelzője. Céltalan korlátozások. A mebízhatóság biztosítékául a javas­lat kidolgozását megelőző tárgyalások so­rán az egy évnél hosszabb domiciliumot — egy helyben lakást — a lakás bizonyos minőségét és a betegpénztári tagságot em­legették, de ezek egyike sem alkalmas fok­mérője annak, hogy valaki megérett-e a választójogra. Ezért a javaslat e kellékek felvételét mellőzte. A lakáscenzus mellett felhozott ér­vekkel szemben az indokolás kimutatja, hogy a lakáscenzusnak falun nincs gya­korlati jelentősége, a városokban és Bu­dapesten pedig a lakásnyomor következ­tében a legszegényebb lakáscenzus is a választójogra megérett elemek nagy tö­megét zárná ki. Az ipari munkásság a reformban. A törvényjavaslat egyik fő törekvése az, hogy minél több jogcím felállításával, s minél több kapu feltárásával nyisson utat­­ az ipari munkásoknak a választói joghoz, s hogy ez osztálynak minden értékesebb­­ tagja egy vagy más módon érvényesülés­­­­hez juthasson. Amíg másoktól, tehát az összes me­zőgazdasági elemektől is, általában véve az elemi iskola teljes elvégzését kívánja meg: az ipari munkásoknál vagylagosan megelégszik az ipari tanonciskolával is, a­melynek elvégzését az iparostanoncokra nézve már az 1884. évi ipartörvény köte­lezővé tette. Ugyancsak minősíteni fog a választói jogra az államilag szervezett kü­­­­lönböző iparszaktanfolyamok elvégzése, s minden előzetes iskolai képzettség kimu­­­­tatása nélkül is. Különböző címek alapján az ipari munkásság szakképzett része a maga egé­­­­szében jut választói joghoz, de azon felül­­ egyszerre politikai jogokhoz jut a többi j jogcímen egyáltalában az ipari munkás­­osztálynak minden számottevő eleme —­­ mondhatjuk — a választói korban lévő ipari munkásoknak olyan tekintélyes szá­zaléka, hogy az eredmény minden méltá­nyos érdeket és tárgyilagos kívánságot ki­elégíthet. Az iari munkásság választóinak szá­ma a javaslat szerint 211.324-gyel, az ös­­­szes választók tervezett létszámemelésé­nek egy negyedével gyarapodik. Az őstermelők. Az ipari munkásság választóinak szá­­­llításáért viszont nem érheti a javaslatot indokoltan az a szemrehányás, hogy többi társadalmi réteggel és pedig úgy az a őstermelést vagyontalan elemekkel, mint a törpe birtokossággal szemben igazságtalan mértékkel m mér­­ték. A javaslat szerint a jelenlegi válasz­— korhatárra, értelmi és vagyoni cenzusra való tekintet nélkül — egyénileg megtartják választói jogukat. Ez a több évtizedre szóló átmeneti intézkedés első­sorban határozottan az őstermelés köré­hez tartozó kisebb elemek javára szolgál és a javaslatban az őstermelőkre vonatko­zó rendelkezések is széleskörű jogkiter­jesztést eredményeznek. 1.900,000 választó. A javaslat alapján ma mindenesetre meg a választók szá­fogja ütni az 1.900,000-et. A jövendőbeli választóknak ez a szá­ma Magyarország 18.264,533 lelket tevő összes népességének 16.4%-át teszi, míg a jelenlegi választók csak 5.9%-át. Ha a je­lenlegi javaslatban megállapított korhatárt vesszük alapul, a 30 éven felüli smi-olvasni tudó magyar állampolgárnak jövőre már 67.3%-a, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képviselőválasztás jogával, míg je­lenleg csak 35.0%-a van e jognak birto­kában. A nemzetiségek aránya. A javaslat indokolása párhuzamba ál­lítja, hogy a magyar és egyéb anyanyel­vűek hány százalékát teszik az összes lé­­lekszámnak s hány százalékát tették volna az 1905. évi tervezet választóinak a gróf Andrássy által kontemplált szavazatok­nak, hány százalékát teszik továbbá a je­lenlegi s fogják tenni a javaslat szerint a jövőbeli választóknak. Magyar anyanyelvű: Az összes népességben 54.5. Az 1905. évi tervezet szerint 58.7. BALLA GÁBOR utóda KASSA, KOSSUTH LAJOS­ UTCA 22. SZ­Vágott fát 25 kilós zsákokban házhoz ...........szállítok. —, (Tállya) Hegyaljai, asztali és gyógyborok. Finom asztali bor már 1 bor. 10 fillértől kezdve Állandóan nagy raktár csak elsőrendű minőségű fűszer-, bor- és csemege-árukban. Naponta friss pörkölt kávé. Saját gözpörkölde. mdéli megrendelések pontosan eszközöltetnek i

Next