Felsőmagyarország, 1913. január-március (29. évfolyam, 1-74. szám)
1913-01-01 / 1. szám
Kassa, 1913. mv.c. zwm Szerkesztőség és kiadóhivatal: KASSA, KOSSUTH LAJOS UTCA 23-ik SZÁM. Rajjelenik minden hétköznap este. Telefon: 187. szém. XXIX. évfolyam 1. szám. Szerda, január 1 KASSAI NAPLÓ. Felelős szerkesztő: MORVAI SÁMUEL. Előfizetési árait ! Egész évre .... 20 kor. Negyedévre .... 5 kor Fél évre......................30 kor. Egy hóra .... 2 kor ® ígyes számára 6 fillér. A választói törvényjavaslat. — Fővárosi munkatársunktól. — Budapest, december 31. I Magyarország állami és politikai fejjlődésének korszakos eseménye játszódott le ma a képviselőházban. Lukács László miniszterelnök általános feszült figyelem közt ma nyújtotta be a választójogi reformról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat az értelmi cenzus alapján épül fel. A politikai jogok gyakorlásához az értelmiségnek vagy iskolavégzés útján közvetlenül, vagy ennek hiányában más módon közvetve igazolt bizonyos mértéket követeli meg. Az értelmiség különböző fokához képest különbözőképp állapítja meg a javaslat a választói jog feltételeit. A javaslat négy értelmiségi fokozatot különböztet meg és e fokozatok szerint a választóknak négy csoportját. Az első csoportba tartoznak a középiskola nyolc osztályát végzettek, ezek huszonnégy éves kor elérése után minden különös feltételek nélkül választók. A második csoportba tartoznak az elemi iskola hat osztályát vagy az ennek megfelelő kereskedelmi, vagy ipari tanfolyamot végzettek: ezek a harminc éves kor elérése után bírnak választójoggal, ha a gazdasági önállóság vagy egyéni megbízhatóság minimális mértékét megütik, aminek ismertető jele vagy az, hogy az illető adót fizetés pedig akármilyen csekély összeget, vagy bármilyen foglalkozás, vagy alkalmazás a kereskedelem, vagy ipar körében, vagy jobbfajta munkakör (munkavezető, kertész, vincellér stb.) az őstermelés körében, vagy a katonaságnál elért altiszti fokozat, stb. vasni A harmadik csoportba a csak irni-eltudók tartoznak, szintén harmincéves korhatárral. Ezeknél az előző csoportnál felállított feltételek némelyikét hosszabb (2—5 évi) szolgálat megkövetelése csekély mértékben szigorítja, aki pedig ebben a csoportban minimális vagyon alapján választó, annál 20 korona adóminimumot vagy nyolc holdnyi ingatlant követel meg a javaslat. Végül a negyedik csoportba az analfabéták tartoznak, szintén harmincéves korhatárral. Ez az egyetlen csoport, amely csak vagyoni cenzus 40 korona adóminimum, vagy 16 holdnyi ingatlan alapján szerzi a választójogot. A jelenlegi törvény alapján választójoggal bíró egyének e jogukat a személyükre vonatkozólag megtartják. A javaslat rendszerében tehát minden feltétel nem korlátozás, hanem ellenkezőleg a választók egy-egy kategóriáját a közéleti megbízhatóság valamely ismertető jele alapján meghatározó kellék, tehát a jogkiterjesztés egy-egy mértföldjelzője. Céltalan korlátozások. A mebízhatóság biztosítékául a javaslat kidolgozását megelőző tárgyalások során az egy évnél hosszabb domiciliumot — egy helyben lakást — a lakás bizonyos minőségét és a betegpénztári tagságot emlegették, de ezek egyike sem alkalmas fokmérője annak, hogy valaki megérett-e a választójogra. Ezért a javaslat e kellékek felvételét mellőzte. A lakáscenzus mellett felhozott érvekkel szemben az indokolás kimutatja, hogy a lakáscenzusnak falun nincs gyakorlati jelentősége, a városokban és Budapesten pedig a lakásnyomor következtében a legszegényebb lakáscenzus is a választójogra megérett elemek nagy tömegét zárná ki. Az ipari munkásság a reformban. A törvényjavaslat egyik fő törekvése az, hogy minél több jogcím felállításával, s minél több kapu feltárásával nyisson utat az ipari munkásoknak a választói joghoz, s hogy ez osztálynak minden értékesebb tagja egy vagy más módon érvényesüléshez juthasson. Amíg másoktól, tehát az összes mezőgazdasági elemektől is, általában véve az elemi iskola teljes elvégzését kívánja meg: az ipari munkásoknál vagylagosan megelégszik az ipari tanonciskolával is, amelynek elvégzését az iparostanoncokra nézve már az 1884. évi ipartörvény kötelezővé tette. Ugyancsak minősíteni fog a választói jogra az államilag szervezett különböző iparszaktanfolyamok elvégzése, s minden előzetes iskolai képzettség kimutatása nélkül is. Különböző címek alapján az ipari munkásság szakképzett része a maga egészében jut választói joghoz, de azon felül egyszerre politikai jogokhoz jut a többi j jogcímen egyáltalában az ipari munkásosztálynak minden számottevő eleme — mondhatjuk — a választói korban lévő ipari munkásoknak olyan tekintélyes százaléka, hogy az eredmény minden méltányos érdeket és tárgyilagos kívánságot kielégíthet. Az iari munkásság választóinak száma a javaslat szerint 211.324-gyel, az összes választók tervezett létszámemelésének egy negyedével gyarapodik. Az őstermelők. Az ipari munkásság választóinak szállításáért viszont nem érheti a javaslatot indokoltan az a szemrehányás, hogy többi társadalmi réteggel és pedig úgy az a őstermelést vagyontalan elemekkel, mint a törpe birtokossággal szemben igazságtalan mértékkel m mérték. A javaslat szerint a jelenlegi válasz— korhatárra, értelmi és vagyoni cenzusra való tekintet nélkül — egyénileg megtartják választói jogukat. Ez a több évtizedre szóló átmeneti intézkedés elsősorban határozottan az őstermelés köréhez tartozó kisebb elemek javára szolgál és a javaslatban az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések is széleskörű jogkiterjesztést eredményeznek. 1.900,000 választó. A javaslat alapján ma mindenesetre meg a választók száfogja ütni az 1.900,000-et. A jövendőbeli választóknak ez a száma Magyarország 18.264,533 lelket tevő összes népességének 16.4%-át teszi, míg a jelenlegi választók csak 5.9%-át. Ha a jelenlegi javaslatban megállapított korhatárt vesszük alapul, a 30 éven felüli smi-olvasni tudó magyar állampolgárnak jövőre már 67.3%-a, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képviselőválasztás jogával, míg jelenleg csak 35.0%-a van e jognak birtokában. A nemzetiségek aránya. A javaslat indokolása párhuzamba állítja, hogy a magyar és egyéb anyanyelvűek hány százalékát teszik az összes lélekszámnak s hány százalékát tették volna az 1905. évi tervezet választóinak a gróf Andrássy által kontemplált szavazatoknak, hány százalékát teszik továbbá a jelenlegi s fogják tenni a javaslat szerint a jövőbeli választóknak. Magyar anyanyelvű: Az összes népességben 54.5. Az 1905. évi tervezet szerint 58.7. BALLA GÁBOR utóda KASSA, KOSSUTH LAJOS UTCA 22. SZVágott fát 25 kilós zsákokban házhoz ...........szállítok. —, (Tállya) Hegyaljai, asztali és gyógyborok. Finom asztali bor már 1 bor. 10 fillértől kezdve Állandóan nagy raktár csak elsőrendű minőségű fűszer-, bor- és csemege-árukban. Naponta friss pörkölt kávé. Saját gözpörkölde. mdéli megrendelések pontosan eszközöltetnek i