Felvidéki Közlöny, 1898 (23. évfolyam, 1-36. szám)
1898-01-06 / 1. szám
2-ik oldal tokát. Ezeknek letárgyalása az 1899. esztendőben a törvényhozás legfontosabb feladata. A jegybank-provizórium. Azt az egyezményt, mely az Osztrák-magyar Bank szabadalmának érvényességét az 1898-ik év végéig meghosszabbítja — értesülésünk szerint — a magyar pénzügyminiszter, épp úgy, mint az osztrák pénzügyminiszter deczember 30-án aláírta. Ennek következtében a jegybank a mai naptól kezdve ennek az egyezménynek alapján működik. FELVIDÉKI KÖZLÖNY _______________________________________lső szám nek egyesek a függetlenségi pártnak közeli leszerelésében, sőt egyesek nyíltan hirdették, hogy nemesz szükség a házszabályok módosítására, mert a vitának pár nap alatt úgy is vége lesz s akkor azután nem fog kifejteni a szélsőbal újabb erősebb támadást. I , APSZ 10 TU I . 10 A Budapesti Hírlap. „A végleges döntés" ez. a. írja, hogy mit határoz a szélsőbal, az obstrukczió folytatását-e, vagy pedig a leszerelést, tüntető kivonulással, vagy anélkül, személyes támadásokkal Bánfffy ellen, vagy nyugodt méltósággal s elnöke, Kossuth Ferencz nyilatkozatával, az szinte mind mellékesnek látszik. Az önálló vámterület elve meg volna, vagy mondjuk, meg van mentve, ha minden egyéb elveszett. Az obstrukczió folytatásának az az értelme, hogy Bánffy megbukjék, nagyon valószínűtlen , hogy vájjon megszavazzák-e a javaslatot a szélsőbal kivonulásával, vagy pedig egy hét múlva kevés és részletes vita után, a dolog lényegére nézve egyre megy. És mi nem hiszünk sem a hosszú küzdelemben, sem az obstrukczió folytatásában az újonczjutaléknál, vagy a budgetnél, mivel mindezekből hiányzik a komoly, az országos akár anyagi, akár erkölcsi érdek és mivel — tán éppen ezért — a függetlenségi párton nincs meg hozzá az egyetértés, az erő és kitartás. A nemzeti párt pedig nem azért mondott le az ellenzékiségről, hogy újra felvegye. Az országos Hírlap „Ujterc“ ez. a. Írja. A függetlenségi pártban, mint szavahihető forrásból vesszük a hírt, új csatatervet kombináltak ki. Azaz még egyszer föleresztik a Polónyi el nem sült ötletét. Ugyanis határozati javaslat dalijában adják be az Apponyi második beszédjét vagyis annak esszencziáját, hogy ezáltal kényes szituáczió elé állítsák, a szabadelvű pártot, akár elfogadja, akár el nem fogadja a határozati javaslatot és az utóbbi esetben lehetetlenné tegyék a szabadelvű és a nemzeti pártnak együttes szavazását. Lám a kis ravaszok. Ezzel kapcsolatban egyébiránt arról is értesülünk, hogy ilyen esetre nézve Apponyi maga fogja kiparírozni beszédjének elmagyarázását. Az Egyetértés „A helyzet“ ez. a. Írja amennyire a politikai pártkörök hangulatából meg lehet ítélni, változatlan, sőt a miniszterelnök támadó hangú újévi hős'/ AcpvjJArt»! tn óqjtfs- TfjTfíbh'. Ujjödi éTSiblíjSZ ÓVták. Január 2-án hirtelen igen pozitív formában beszéltek már a házszabályok revíziójáról, a klotürról. Ezek a megfélemlítésre való hírek kormánypárti képviselők részéről bocsáttattak világgá, de természetesen korántsem érték el czéljukat a függetlenségi párttal szemben. A párt szónokai megadják a legközelebbi beszédeikben a választ Bánffy támadására, sőt a párt - értesülésünk szerint - most már a legcsekélyebb kíméletet sem fogja tanúsítani Bánffval szemben. A szabadelvű pártkörben f. hó 2-án este több miniszter megjelent, de csak ritimusaikkal beszéltek. A pártban csodálatos képen még most is bisztos a férje felől, csodálatos a boldog bizalma. Általánosságban nem bigott, de van vallása. Mindenkihez szives a kaczérságnak még árnyéka nélkül is Amikor érettsége közeledik, akkor a legbájosabb. Aztán jöhet már az öregség! nem fog a rezfostókhoz fordulni! Oh ! bár sok ily nőt mutatna az a nyugtalanító század, mely most fog születni!" Mar ez el Prévost nagyon fél attól, hogy a XX-ik század a Doppóe által rajzolt női típusból nem sokat fog felmutatni. „A vén világrész máris nehezen nyögi a férfiaknak egymással való mértéktelen konkurrencziáját; az asszonyok versenye növelheti a nyomort.“ „A szerelmük majd képmutató lesz. A szerelmeseket megmosolyogják, a szenvedélyes hév lejárja magát. Az angolszász ideált fogadja majd az egész világ: tenni mindent, nem mondani semmit. A házasság is átalakul. Az otthon helyébe a háztartás fogalma lép. Megváltozik a becsület fogalma is. Helyét elfoglalja a felelősség érzete.» Megnövekszik az asszonyok értelmisége és megerősödik a függetlenség érzete, kevesebb lesz benne a szenvedélyes hév, és kevesebb a tartózkodó szemérem is. Önző lesz, de józan. “ Adolphe Brisson úgy látja a jövőt, hogy az „asszony minden báját elveszti e durva küzdelemben, a férfi pedig udvariasságát.“ Camille Flammarion, a poéta csillagász, egyenesen és nyíltan kimondja, hogy a nőt az emanczipáczió utáni törekvések „nem vezetik a boldogság feléé‘ A biczikliző nőkben látja a jövő század aszszonyi típusait s elfordul tölüik.’ Mert többet ér egy csinos boka a csipkék közt, mint egy egész láb az otromba pantallonban.“ — Abban a mértékben, ahogy férfiasodik az asszony, mind rútabb lesz és elveszti bájának titokzatos és gyönyörűséges glóriáját.“ — „A nő a virág, most fa akar lenni! micsoda kép!“... És csodás! —Flammarion a mostani haladás ellenében a reakezinak jöttét látja a jövő században, ebben az üdvös reakezióban reméli a nőkre nézve a boldogságot. A népoktatás államosítása* Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlését illeti meg az elismerés azért, mert kezdeményezőként lépett fel egy régen vajúdó, vitális kérdésnek, a népoktatás államosításának keresztülvitele érdekében. Legutóbb elhatározta ugyanis a közgyűlés, hogy a kormányhoz és az országgyűlés képviselőházához a népoktatás államosítása érdekében feliratot intéz, feliratát támogatás végett közli az ország valamennyi törvényhatóságával. A kezdeményezés — bár nem új dolog, mert hiszen a kérdés állandóan foglalkoztatja a tanügyi kormányzatot, rendkívüli súllyal bír azért, mert a tanügyi körök figyelmét felhívta a kérdés megoldásának immár elodázhatatlan sürgősségére. A sürgősségét nem kell külön indokolnunk. Akinek csak a legcsekélyebb fogalma van azokról az állapotokról, amelyek a nemzetiségek felekezeti iskoláiban évek hosszú sora óta rendszerré fejlődtek ki, s az külön kommentálás nélkül is örömmel üdvözli Csanád megye kezdeményezését. Érdemileg és végeredményében is óriási hordereje van a kérdésnek különösen nemzeti közművelődésünk szempontjából. A felekezeti iskolák — tisztelet a kivételeknek — csaknem valamennyien valóságos melegágyai a magyar nyelv elleni hazafiatlan agitáczióknak, az oláh, szerb és pánszláv felekezeti tanítók pedig nyíltan csinálják a nemzetiségi propagandát a népoktatás hangzatos szegére alatt azokban az iskolákban, amelyekre a magyaroknak a nemzetiségekkel szemben nyilvánuló túlságos lojalitása reászabadította őket. Hogy ilyen népoktatás mellett micsoda magyar honpolgárokat nevelnek az iskolában, azt semmi sem dokumentálja annál eklatánsabb módon, hogy a nemzetiségek valósággal irtóznak az államosítás tervétől és hogy a tanítóikkal túlságosan meg vannak elégedve A másik szempont, amely a népoktatás államosítását nap-nap után sürgeti, a néptanítók helyzete. A nemzetiségek felekezeti iskoláiban a tanítóknak csak elenyészően csekélyke része élvezi az állami tanítók fizetésének a minimumát. A , , ^ -c' OA ítO v 1 •• Bk-*-,, ’ A VVL csökkenti munkakedvét, meg&onftja"' toroktfSsIft. megosztja gondoskodását az iskolai és a létfentartás küzdelmei között. Mi lehet már most ennek a népoktatásnak az értéke? Semmi! Vagy csak merő látszat! A magyar népoktatás államosítását halogatni immár nem lehet, mert — ha halogatjuk — önmagunk ellen vétkezünk. Nincs már a mivolt világban olyan állam, ahol az oktatásügy socularizálva ne volna. Így van ez Oláhországban és Horváthországban is a magyar * E lap nézete ismeretes a kérdésben és nem egyezik czikkiróéval. Szerk. birodalom területén, nem is szólva a miveit nyugatról. Magyarországnak ezt már 1868-ban meg kellett volna tenni, mert Magyarországnak erre egygyel több oka van, mint a többi államnak, tudniillik a nemzetiségi kérdés. Hogy az iskola miként hat, annak a példája mindnyájunknak a szeme előtt áll a fővárosban s ezen kívül még számos más hazai községben és külföldi államban. Bpest ma harmincz éve, mikor én lakója lettem, csaknem tiszta német város volt, az összes iskoláknak és templomoknak a nyelve is, kivéve a kálvinistákét, német volt; ma pedig, 25 évvel az iskolák magyarosítása után, itt minden magyar s a német szó ritkasággá vált. Oláhország nemzeti létének megalapítását a nemzeti iskola megalapításával kezdte a nem egészen három évtized alatt beolvasztott egy félmillió magyar és ugyanannyi szláv és német lakóját. Horvátország, mihelyt autonómiáját megkapta, mindjárt államosította tanügyét s a szintén soknyelvű kis országát egészen horváttá tette, jóllehet addig csak a fele volt horvát Ragadják meg az összes törvényhatóságok kínálkozó, kedvező alkalomként Csanád megye kezdeményezését, támogassák a feliratát hasonszellemű petícziókkal s akkor lehetetlen, hogy az államosítás kérdése lehető sürgősen meg ne oldassák hiszen akkor a szükség egyhangú óhajaként jelentkezik az ország lakosságának véleményét képviselő törvényhatóságoknak. Semmi kételyünk sincs az iránt, hogy valamennyi törvényhatóság igazi lelkesedéssel fogja felkarolni a népiskolák államosításának ismét napirendre került kérdését. Úgy legyen? Az egyedüli vigasztaló képet a XX-ik század asszonyáról Paolo Mantegazza nyújtja jóslatában : nem várja a boldogságot a reakcziótól, hanem a természetes haladás útján látja a nőt a jövő században odafejlődni, hogy különb lesz a jelenleginél. „Ami a XX-ik század asszonyát fizikailag illeti, sem sovány nem lesz, sem idegbeteg. Okos higiéniai szabályok szerint élve, bájos lesz anélkül, hogy gyönge lenne, mozgékony, erős lesz, anélkül, hogy atlétává válnék. A görög Venus lesz, de megerősödik a latin vérrel. Nem lesz Sarah Bernhard. „Ma idegesebb, mint a férfi. Sok búskomorságban, tébolyban szenvedő, és öngyilkosságra predesztinált nő van. Mert a mi századunk beteg , a férfiak búskomorak, az asszonyok hisztérikusak.“ „A XX-ik század asszonya Malthusnak okos tanítványa lesz. Férjét tudással és lelkiismeretesen fogja választani, és nem megy az oltár elé telve tudatlansággal és kétszinűséggel. Az ókorban Rómában az volt a törvény, hogy az asszonyt mikor először lépett a férje házába, így szólította meg az ura: „Eris tu Caia ? (Caia Cecilia a becsület mintaképe.) Mire az asszony így felelt: „Si tu Caius, ego Caia.“ (Ha te Cajus leszel, én is Caia leszek !) Georg Brandes a nő boldogságát a jövő században attól teszi függővé, hogy a nő munkája jobban legyen megfizetve és hogy a féltékenység kipusztuljon belőle. „A féltékenység mindenféle formában jó felét teszi ki az asszonyi érzéseknek, s nincs rútabb érzés, mint az. Elrémit ahelyett, hogy megnyerjen. Minden más érzésnél keményebb bilincseket rak annak lábaira, akire irányul, s ösztönszerűleg gyűlöli mindenki azt, ami bilincseket rak szabadságára. S a féltékenység nagyrészben mesterségesen és művészien fölnevelt érzelem, amely tönkre megy oly társadalomban, mely nem biztatja s nem tűri.“ Hírek. A pápa gyémántmiséje. A katholikusok millióinak hálaimaival egyesülve január hó 1-én ünnepelte XllI ik Leó pápa hatvanéves papi jubileumát A bölcs pápa, akit fejedelmek és nemzetek tisztelettel öveznek, ez alkalommal ismét fogadta a katholikusok hódolatát, mely magas méltóságának és kiváló személyes tulajdonságainak egyaránt szól. — XIII. Leó pápa gyémántmiséjét kegyeletesen ünnepelte meg Kassa város katholikus papsága és a nagy számú hivő közönség. Az ünnep már előtte való este kezdődött, amikor megkondultak az összes templomokban a harangok. E hó 2-án délelőtt 9 órakor a szent Erzsébetről nevezett székesegyházban ünnepi nagy mise volt, melyen Bubics Zsigmond dr. püsnök pontifikált fényos papi —0caií,i.i.i. Bt Mbfreczky F.do kanonok olvasta fel a püspöknek ez alkalomra kiadott pásztrorlevelet. Ugyancsak a mise előtt, énekelték a „Te Deum‘‘-ot. A nagymise alatt a templomi zene- és énekkar működött. A város valamennyi templomában hasonló módon folytak le a jubiláns isteni tiszteletek. * Újévi üdvözlések. Mint minden óron, ez alkalommal is az uj esztendő első napján a hivatalokban siettek a hivatalnokok felebbvalójukat, főnöküket üdvözölni. A kassai közhivatalokban is üdvözölte a személyzet főnökét. A városi hivatalnokok újév reggelén testületileg tisztelegtek Münster Tivadar polgármesternél, hogy tiszteletöknek és jókivánataiknak a szeretett főnök iránt kifejezést adjanak. Kozora Vincze főjegyző szép szavakban üdvözölte a polgármestert, aki meghatott szavakkal fejezte ki köszönetét és viszont üdvözletét. A hivatalnok-kar lelkes éljenzés közben hagyta el a polgármesteri irodát. A városi tanács is kifejezte tiszteletét és jókivánatait Babics Zsigmond püspökünk ő exczollentiájánál és Péchy Zsigmond főispánunk ő méltóságánál. Mindketten nagyon szívesen és barátságosan fogadták a tanácsot, biztosították jóindulatukról és szívélyesen viszonozták az üdvözleteket. A királyi ítélőtáblánál Berczelly Jenő táblai elnököt üdvözölték, a megyénél Hammersberg Jenő főjegyző vezetése alatt Fábián János alispánnál majd a főispánnál tisztelgett a megyei tisztviselőház. A törvényszék elnökét is fölkereste a törvényszék hivatalnok-kara, hogy jókivánataiknak kifejezést adjon. * Rendkívüli közgyűlés. Abauj-Tornavármegye törvényhatósági bizottsága f. évi január hó 12-én délelőtt 12 órakor a vármegyei székház nagytermében rendkívüli közgyűlést fog tartani, melynek tárgyát a honvédelmi minisztériumnak a honvéd nevelő és képző intézetekről szóló 1897. évi XXIII. tcz. §-a értelmében a Ludovica-akadémiára vonatkozó alapítvány jövőbeni gyakorlásának módjai s a leiratban közölt feltételekhez való hozzájárulás fogja képezni. Ezen ügy előkészítő tárgyalására az állandó választmány tagjait január hó 11-én délutáni 3 órára hívta meg Fábián János alispán. Dr. Bubics Zsigmond, kassai megyés püspök ur ő nagyméltósága a paulai sz. Vinczéről nevezett irgalmas nővérek vezetése alatt álló Sátoralja-Ujhelyi róm. kath. polgári leányiskolának 1897. deczember 15-éről 2472. sz. n. kelt főpásztori intézményével a nyilvánossági jogot kegyesen megadni méltóztatott. * Királyi megelégedés. A király megengedte, hogy Dualszky Gyulának, a kassai királyi Ítélőtábla birájának saját kérelmére történt, nyugdíjazása alkalmából a birói pályán szerzett