Felvidéki Ujság, 1908. október-december (3. évfolyam, 224-299. szám)
1908-10-01 / 224. szám
Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. em. Kiadóhivatal: Fő-u. 34. (Bejárata Szegfűn felöl.) Telefon: 211. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Horváth Lajos. Felelős szerkesztő: Holló Ferenc. Előfizetési Egy évre . . . helyben Fél évre ... . Negyed évre . ár: Egy . K. 14.— 7.— . 3.50 számára 4. fill. vidéken K. 18.— . 9.— . . 4.50 Feljegyzések. Egy égető kérdés. Kassa, szept. 30. pártolásra, de e pártolásnak semmi megkívánható eredménye nincs. Az állampolgárok adóinak nagy summáját öli bele iparfejlesztési kísérletezésbe, anélkül, hogy a kísérletek beválnának s amit kiadunk a vámon, visszakapnék a réven, iparunk fejlődésében. Ha már meghozták az iparpártolásról szóló törvényt, ennek a pártolásnak egészen más irányt kell vennie. Akadály ugyan az irány változtatására, hogy a törvény szinte taxative sorolja fel az eseteket, ahol állami támogatás adandó. Ám ha a támogatás ezen módjai nem váltak be, a törvényt hamarosan meg lehet változtatni is, hogy Micsoda lehetetlen állapot például, amikor alig teszünk egyebet, mint folyton az iparfejlesztést hangoztatjuk ; az egész országban nincs több, csak éppen három felsőbb ipari szakiskola. Ebbe a három iskolába csak a mostani iskolai év kezdetén körülbelül háromezer ipari pályára vágyó ifjú jelentkezett s alig vettek fel két-háromszázat. A többit el kellett utasítani. Ezzel eltérítették ezeket iparunktól, melynek pedig szakszerű művelése s fejlesztése szempontjából nem kicsinylendő különbség, hogy évente két-háromezerrel több vagy kevesebb előkelőbb szakmunkása legyen. A gyáriparunkra adott óriási segítségnek egy részét nem jobb volna-e ipari szakiskolák felállítására fordítani ? Ez az iparpártolás legégetőbb kérdése, efölött gondolkozzanak a „nagy“ iparpártolók, hiteknek, a keresztény erkölcsnek, a haza fogalmának, az anyagi boldogulás erkölcsi alapjainak védelmére a hitetlenség, erkölcstelenség és hazátlan szociáldemokrácia ellen. A felhívást kibocsátó lelkész és az illusztris aláírók ugyanis azt látják, hogy a református népnek és hitnek nem a katolikus egyház, nem a népszövetség, nem a Mária-kongregáció az ellensége, hanem ugyanaz, ami ellen a népszövetség is küzd, vagyis a hitetlenség, a hazátlanság, az „egyke“, a pálinka stb. S ezért a felhívás nemes versenyre szólítja a reformátusokat a katholikus Egyházzal, midőn ezeket írja : „a népjólét jelszavával a nemzetközi szocialisták és a velük egy követ fúvó szabadgondolkodók a haza, egyház és a kereszténység ellen törnek és agitációjukkal éppen a népjólétet tették tönkre, mert a népet lelki, szellemi és anyagi bajokba, zavarokba kergették, hogy ott átkozza meg mindazt, ami előtte szent volt és nyomorultul pusztuljon el. Természetes, hogy a nemzet jobbjai útját igyekeznek állani ennek a pusztító hadjáratnak. Erre a célra munkál már régebben a katholikus egyház ezer,meg ezer fogyasztó szövetkezeteivel, legény-, leányegyesületeivel, irodalmi társaságaival, sajtóorgánumaival, népszövetségeivel, internátusaival, olvasóköreivel, konferenciáival, egyetemes nagygyűléseivel és keresztényszocializmusával és pedig elég szép, látható eredménnyel, mert sikerült neki egy nagy sereget alkotni, mely kész összegyűjtött szellemi és anyagi erőit a haza, a katholikus egyház és a népjólét — a keresztény katholikus népjólét — érdekében állítani és ott, mint hatóerőt használni. Erre a célra igyekszik munkálni a hazai református egyház is hasonló intézményeivel a Kálvin Szövetség utján. Erőtőkét igyekszik gyűjteni, fölhalmozni, amely erőtőkét fölhasználjon a haza, a református anyaszentegyház és a magyar nép jóléte érdekében." Ezen okos szó azonban nem fér a „Fmn“ cikkezőjének agyvelejébe. „Megfoghatatlan“ előtte, hogy „rajonghat egy református pap a „Mária-kultuszt“ űző azon felekezetért, mely „a protestantizmusnak a legnagyobb ellensége“. E helyett ferdít és hazudik úgy, hogy nem is hisszük, hogy a cikket református magyar ember írta volna. Azt hazudja, hogy a katholikus egyház Előkelő pénzintézettől 10—20 évi törlesztésre, kötelezvényre, levonás nélkül gyorsan folyósithatok katonatisztek, állami és közigazgatási tisztviselőknek, nyugdíjasoknak. Megkereséseknél közlendő életkor, szolgálati idő és törzsfizetés. Törlesztéses (amortizationalis) kölcsönöket bérházakra, bérházak építkezésére nagy és kisbirtokokra 20—50 évi törlesztésra 42% ...... .: kamat alapon gyorsan folyósittatok. ~ 1 — Már fennálló ház és birtok terheket olcsóbb feltételek mellett convertálok. Megkereséseknél melléklendők: telekjegyzőkönyvi kivonat, kataszteri birtokiv, bérjövedelmi-vallomás, becslevél és vázrajz. 1 — Előleges költség nincs. Felvilágosításokkal díjtalanul szolgál: -------------------- - — Jelzáloghitel, bankbizományi vállalat és biztosítási iroda MARKOVICS FERENC, Kassa Kossuth L. u. 23. Maléter-ház / Türelmetlenség, Kassa, szept. 30. A türelmetlenség egy szomorú jelével találkozunk a „Fm“ mai vezércikkében, melyet „egy református hazafi“ irt volna. Szalay József nagybecskereki ref. lelkész egészen józan és helyes alapon „Kálvin szövetséget“ tervez, melynek felhívását Kenessey erdélyi ref. szuperintendens és Darányi miniszter is aláírta. A felhívás igen helyesen arra hívja fel a református híveket, hogy sorakozzanak Felnőtt a szó az ajkakon néhány éve a magyar iparpártolás és iparfejlesztés szónoklataiban. Azóta is folyton szónokolunk. Csépléskor nem hord szét a kósza szellő annyi libát, amennyi jelszót és hangzatos frázist mi eldobáltunk. Hiszen ha szavakból és szónoklatokból fonnák a Párkák az életet, a mienk lenne a legdicsőbb, legsikerültebb. Szörnyű nagy bajunkra azonban azt tapasztaljuk, hogy az egészséges ipari élet megteremtéséhez még egyéb más is kell kiköszörült, öblös toroknál. Körülbelül egy esztendő óta aztán megindult az iparpártolásnak másik módja is. Kezdetét vette kezdetleges iparunknak államilag való hathatós támogatása. Hát a jelszavaknál bizony alig ér ez többet s már egy esztendő is megmutatta, hogy ez sem alkalmas iparunknak kívánt fokban való kifejlesztésére. Mert alulról is, felülről is rosszul értelmezik s rosszul kezelik az iparpártolásnak ezt a módját. Alulról azt hiszik az érdekeltek, hogy most már aztán mindent az állam ad. Mindent az államtól várnak. Anélkül semmit se tesznek. Felülről meg eltévesztett dolog az iparpártolásnak már az a módja is, mely a jelentékenyebb támogatását a gyáriparnak juttatja, kisiparunk csak a legapróbb morzsákat nyerheti. A gyáriparnak és a kisiparnak állami támogatásában továbbá csak elvétve nyilvánul meg az igazság. Csak elvétve kapnak, akik igazán megérdemlik. Számtalan tapasztalatunk szól a mellett is, hogy az állami ipari segítséget nem arra használják fel, amire kapták. Úgy állanánk tehát, hogy az állam rengeteg összegeket fordít ugyan ipar