Felvidéki Ujság, 1914. április-június (9. évfolyam, 74-145. szám)
1914-04-01 / 74. szám
Kassa, 1914. IX. évfolyam, 74. szám. Szerda április 1. FELVIDÉKI ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP« s Kiadzerkesztőség: Fő-utca 34. L emelet, óhivatal: Fő-utca 34. Bejárat a Szathmáry György-utca felől (ezelőtt Szegfű-utca.) Telefon: 211. Előfizetési ár: Egy évre . . . helyben Fél évre ... , Negyed évre . , Egy szám ára 4 fill. K 14.— vidéken K 18.— .7. . . 9..3.50 . 4.50 A második szociális est. Hétfőn este 5 órakor az Orsolya apácák intézetének dísztermében volt a folytatása a vasárnap kezdődött szociális estnek, melyet változatlanul nagy számú és előkelő közönség hallgatott végig , amelyet az Orsolyák leánynevelő intézetének énekkara szép énekszámmal nyitott meg. Balázs Benedicta volt az első előadó. A pártfogó intézményről beszélt bevezető előadásában. Történelmi visszapillantást vetett a büntetések történetére, vázolta a kort, amelyben 7 éves gyermeket is halálra ítéltek, mert nem ismerték a fiatal kort, mint a büntetés kiszabásánál figyelembe veendő körülményt. Igaz, hogy már régebben is akadtak jó lelkek, akik be-benézegettek a börtönök lakóihoz, azonban az ilyen önkéntes pártfogás nem lehetett sikeres mindaddig, míg azt törvény nem teremtette meg. Anglián át hozzánk is eljutott a pártfogó intézmény, mit az 1908: XXXVI. és 1913: VII. törvénycikk mutat. A törvénynek 10 paragrafusa szabályozza a pártfogói intézményt. Azonban a pártfogó munkát nem a börtönökben, hanem már a családban kell kezdeni. Mert a családban lesz sok gyerek rosszá, a családi kör, a miliő az oka, hogy sok a szülő, de kevés az anya. Annyi ma a pártfogásra szoruló gyermek, mégis oly kevés a pártfogó. A vízbeesett fuldokló gyermeket mindenki igyekezik kimenteni. Mentsük tehát a lelkileg fuldoklókat is, a bűnös környezetben senyvedő gyermekeket. És azért igen fontos, hogy hölgyeink tömegesen vállalják a pártfogó szép munkáját. A tetszéssel fogadott beszéd után Rónai Petra lépett az emelvényre s az életből vett mozaikszerű epizódokkal mutatta ki: menyi bennünk az antiszociális tulajdonság ! Az önzés az alaphangulatunk. Már a gyereket azzal serkentjük evésre, hogy egyed meg, mert akkor nem eheti meg más! Ebből az ártatlan jelenségből idővel az egoizmus nagy tragédiái fejlődnek ki. Önzés vezeti a jótékonyságot is. Összegyűjtjük a gyermekeket, felruházzuk, hogy lássuk örömüket, gyönyörködjünk jó tetteinkben. A jótékonyságra csak ellenszolgáltatás pl. táncestély fejében vagyunk hajlandók. Vagyis adunk, hal kapunk. Menyivel nemesebb a külföldi önmegtagadási hét, hol az emberek egy kimondott héten lemondanak apróbb élvezetekről s az így megtakarított filléreket adják a jótékony eszmének. Hosszas lenne felsorolni a sok apró tünetet. Felsorolt erre igen sokat előadó. Társadalmi szereplés, egyesületi élet mind telve önzéssel, antiszociális hajlamokkal, sőt ha lenne is bennünk hajlandóság szociális munkára, nem merünk nekilátni az esetleges gáncsok miatt. Kimutatta előadó, hogy mily apró dolgokban s mily nagy lelki kincseket szerezve lehet szociális tevékenységet kifejteni s reámutatott arra is, hogy e munkához tanulni is kell. Ezzel kapcsolatban bemutatta a szociális könyvtárat. Végig szellemes, nem egyszer hibáinkra jogos iróniával reámutató, közvetlen és nagy tapsot kiváltó előadása után Haller István orsz. gyűl. képviselő beszélt a szociális munkáról. E szociális munka gyűjtötte össze most is a hallgatóságot. Mert érezzük mindnyájan, hogy a mi nagynak mondott civilizációnk fénykoszorúját nyomon követi az árnyék. A nagy, egyeseket dúsgazdaggá tevő civilizáció mellett nincs közjólét, boldogság, biztonság, soha ennyi szenvedő, nyomorék, soha oly nagy nagy tömegnyomor, mint ma. Ennek a mai igazságtalan társadalmi berendezkedésnek megszüntetésére kell a szociális munka, amelynél a férfiaknak a nők segítségére igen nagy a szükségük. Nem erőszaporítás miatt, hanem, mert e munkára a nőknél meglevő szeretet, új szín, érzelem kell. Meg sok e téren a felkarolásra váró nő, a probléma, seb, amit csak női lélek tud gyógyítani. A nők egy része vállalja is a szociális munkát, de csak a karitatív részét, hová szív, kedély, női lélek kell. Ezek szerint a tervező, észt igénylő, problémákat megoldó szociális munkához a férfi jellem szükséges. Nem áll. Jó szív cselekedete ész nélkül, sokszor inkább árt, mint használ, viszont a szociális munka szív nélkül rideg, sikertelen lesz. Példákkal illusztrálja, hogy mindkét munkára szükség van. Hölgyeinket karitatív munkára nem kell felhívni. Mint anyák, apácák, jótékony egyletek, intézmények tagjai derekasan elvégzik e munkát. Itt csak folytatni kell a megkezdett munkát, ha jobban nem lehet, legalább így. Szociális téren azonban annál nagyobb a női munkaerők hiánya. Elmaradnak innen hölgyeink, mert — szerintük — itt tanulni, önmagukat fegyelmezni kell. Azt hiszik, hogy mindnek tudós vezetőnek, szereplőnek kell lenni. Dehogy. Tessék vállalni a praxis munkáját, ami meghozza a tudást is ! E szociális munkánál azonban legelső sorban azzal kell leszámolni, hogy a megkezdett után nagy lesz a közöny, a hálátlanság, a meg nem értés. Ezek a kedvezőtlen konjunktúrák azonban ép katholikus hölgyeinket nem riaszthatják vissza, kiknek tudni kell azt, hogy földi jónak égben a jutalma! A megkapó s érdekes előadást a közönség rendkívüli tetszéssel fogadta s ezzel ért véget a második szociális est. — A Felvidéki Újság“ hirdetéseit el kell olvasni, mert mindig találni közte olyasmit, amit hasznunkra fordítunk. Nyíregyháziak küldöttsége Miklóssy püspöknél. Debrecen, március 30. Nyíregyháza város ötszáztagu küldöttsége kereste fel vasárnap délután Miklóssy István hajdúdorogi püspököt, hogy őt az új egyházmegye székhelyének ügyében történt végleges állásfoglalása alkalmából üdvözölje. A küldöttség tagjai különvonaton érkeztek Debrecenbe, ahol a római katholikus főgimnázium dísztermében fogadta őket a püspök. A küldöttség szónoka Szabó László ügyvéd volt, aki rámutatott arra, hogy a hajdúdorogi püspökség székhelyéül választott Nyíregyháza oly sokat nyert a püspök ez elhatározásával, hogy nem tud eléggé hálás lenni. Miklóssy püspök hosszabb beszédben felelt. Örömét fejezte ki afelett, hogy végre dűlőre jutott az új egyházmegye székhelyének kérdése, amely formális harcot és versengést idézett elő több város között. A hajdúdorogiak érdemeikre hivatkoztak — úgymond — és én ez érdemek iránt elismeréssel is vagyok. Sem akkor, sem most nem dönthettem az ő javukra, mert az volt az álláspontom, hogy meg kell ismernem e tekintetben az egész egyházmegye papságának felfogását is. Sajnos, erre nem volt időm, de azért puhatolóztam az iránt, hogy papjaim hol óhajtanák a székhely elhelyezését. Általánosságban Nyíregyháza mellett nyilatkoztak meg, így történt azután, hogy én is ezt a várost választottam. Megvallom — folytatta ezután Miklóssy püspök — hogy Debrecen városába nagy örömmel jöttem. Én, aki egész életemben a felekezeti béke ápolására törekedtem, soha sem gondoltam arra, hogy bármikor és bárhol visszavonást szítsak a vallások között. A béke és a szeretet a keresztény vallás alapja és azt tartom, hogy annak a vallásnak, mely a gyűlöletet prédikálja, el kell tűnnie. Ezzel a püspök célzott Baltazár ref. püspök szereplésére, aki a város közgyűlésén a felekezeti béke veszélyeztetésének mondta, ha Debrecen lesz az új püspökség székhelye. Végül megköszönte a tisztelgést, mire a jelenlevők percekig tartó éljenzéssel és tapssal ünnepelték Miklóssy püspököt. Uralkodók találkozása. A Vossische Zeitung értesülése szerint Ferenc József király, Viktor Emánuel olasz király és Vilmos császár velencei találkozása elsőrangú politikai eseménynek tekinthető, mert ezáltal a német császár és az olasz király között a személyes jó viszony ismét helyre állott. Olcsó árak. "^ÜSi ©—® D ©—© ruhaüzlet tavaszi újdonságai, saját készítményü divatos férfi öltönyök, felöltök, — fiú és leánykaruha specialitások — elkészültek. == 1ST Alapítva 1865. évben. 4124.