Felvidéki Ujság, 1940. március (3. évfolyam, 50-72. szám)

1940-03-29 / 71. szám

2 Hústalan napok Jugoszláviában Belgrád, március 29. A „Budapesti Tudósító“ jelenti: A Jugo­szláviából Németországba, Olas­zországba és Svájcba irányuló állatszállítmányok n­apról­­napra nagyobb méreteket öltenek. Az állat­exportőrök minden készletet, felvásárolnak az országban, ami az állati állomány erős csökkenését idézte elő. Emiatt az állat­tenyésztési szaktanács azt az előterjesztést terjesztette a kormány elé,,­ hogy hetenként legalább két nap hústalan napot rendeljenek el Jugoszláviában. Ezenkívü­l tiltsák meg a fiatal borjak és malacok vágását. A MÉP kassai törvényhatósági bizottságának első ülése A Magyar Élet Pártja kassai törvényható­sági bizottságának csoportja tegnap este tar­totta a március 15-iki egyesülés után első ülését, amelyen Münster Tivadar elnökölt, aki szívélyes szavakkal üdvözölte a megje­lent báró Schell Péter főispánt és a jelenlévő bizottsági tagokat.­ Münster elnök megnyitó beszédében üdvözölte azokat a pártvezető­ségi tagokat, akiket a kormányzó a húsz éves cseh megszállás alatt kifejtett dicsére­tes magyar munkájukért magas kitüntetésben részesített. Ezek a következők: Pajor Mik­­lós dr. és Tost László országgyűlési képvi­selő, Kátra Kálmán dr. és Rédeky László dr. elnökségi tag, valamint Forgách Géza szer­kesztő, rendes­ tag. Az elnöki üdvözlés után Piláth József dr. törv. biz. főtitkár ismertette a törvényhatósági bizottság működésének szabályzatát. Tájékozást nyújtott a január 15-iki, február 27-iki, majd a március 26-iki kisgyűlésen programmon szerepelt ügyek állásáról é­s a szükséges intézkedések meg­tételéről. Az egyes pontokhoz a bizottsági tagok nagy számban szóltak hozzá és azok minden ré­szletét megvitatták és megállapod­tak abban, hogy a legközelebbi közgyűlésen milyen magatartást fognak tanúsítani. A fel­szólalások alkalmával báró Schell Péter fő­ispán szolgált mindenben felvilágosítással. A tárgyas­orozati pontok megtárgyalása után báró Schell Péter főispán beszédet intézett a bizo­ttsági tagokhoz. Arra kérte őket, hogy az eredményes munka érdekében fogjanak össze­, ápolják továbbra is a cseh megszállás alatt példásan tanúsított összetartást és test­vériséget, mert arra ma is igen nagy szük­ség­­ van. A főispánt beszéde­ után lelkesen megéljenezték. Ezután Münster Tivadar elnök bez­árta az ülést. Tort­Ann Lajos dr.-t küldték ki Kassáról a bün­daztatási tanfolyamra Kassa, március 29. A minisztertanács határozata és a m. kir. belügyminiszternek körrendelete alapján a VI. közigazgatási továbbképző tanfolyamra Pohl Sándor dr. polgármester Kassa sz. kir. város részéről Torkány Lajos dr. főispáni titkárt küldötte ki. A tanfolyam 1940. április 1-én kezdődik és április végéig tart. A tanfolyam előadásainak tárgya a ma­gyar közigazgatás nemzetközi vonatkozásai­nak feltárása lesz. Ennek keretében előad­ják: a magyar külügyi szervezet (külügymi­nisztérium, követségek, konzulátusok), nemzetközi jog közigazgatási vonatkozásait a (nemzetközi magánjog, nemzetközi közjog, nemzetközi büntetőjog, a nemzetközi jogse­gély stb.), a kisebbségi jog közigazgatási vo­natkozásait és a kisebbségi politikát (hazai és nemzetközi kisebbségi intézmények), a hazai nemzetiségek történetét, a szomszéd államokkal való közigazgatási kapcsolatokat (német, lengyel, szlovák, jugoszláv és ro­mán) és egyéb külföldi kapcsolatok közigaz­gatási vonatkozásait (a Nemzetközi Munka­ügyi Hivatal, a közgazdaság nemzetközi in­tézményei); a magyar kulturális közigazga­tás nemzetközi vonatkozásait (kulturegyez­­mények magyar kulturális intézmények), amelyeket a magyar állam tart fenn; ma­gyar tanszékek külföldön, melyeket idegen államok tartanak fenn. A cél általában a magyar külügyi szerve­zet ismertetése, a közigazgatás nemzetközi­­ vonatkozásainak bemutatása, a kisebbségi jog és kisebbségi politika kérdéseinek feltárása révén a köztisztviselőkben a külpolitikai ér­zék felkeltése és megerősítése. Kassa polgármesterének a tisztviselőknek különféle tanfolyamokra való kiküldésével az a célja, hogy a visszacsatolt területek köz­­igazgatási tisztviselőinek a magyar közigaz­gatásba való szerves bekapcsolódását lehe­­t&zsp- Felvidéki Őiség 71. szám — 1940. március 29. Végig az abauji ániizs tiltotta vidékekért A­bauj- Torna vármegyében késsel ötvenesser katasztrális hold került víz alá Helyreállították a Kassa és Sdtoreslgaup hely között megszakadt távíró- és távbeszélő összeköttetést . A Tisza vízállásának emelkedése miatt a Bodrog visszafelé folyik medrében a Kassa-tornai vonalon Edelény és Szendrőlád között megszűnt a vasúti forgalom Kassa, március 29. Viz, víz, viz. Mindenütt csak víz. Vona­tunk alig hagyja el Kassát, máris az árten­ger szélén halad. A vasúti töltés baloldala már Bárca alatt a mérhetetlen kiterjedésű ártenger szélén áll, a távolban csak a fák koronája látszik ki a piszkos sárga víztö­megből s csak sejteni lehet, hogy valahol ott a fák között lehet a Hernád eredeti medre. Itt már nem is keres új medret magának a Hernád, elöntött mindent, amit csak elérhe­tett. Buzafalva, Bernátfalva, Mindszent,­­ Csontosfalva, szóval az úgynevezett apró­falvak környékén a szántóföldekből nem lát­szik ki semmi. Itt-ott még néhány szalma­kazal és szénaboglya alkot kicsiny szigetet, a legtöbb helyen azonban már ezek is eltűn­tek a víz sodrában. Nem változik a kép Hernádcsány, Zsadány, Nádasd, Gönyű­,­­ Kenyhec, Migléc, Tornyosnémeti határában sem. Az ár pusztítása Hidasnémetinél Hidasnémeti állomáson nagy a forgalom. Miután Kassa és Miskolc között a fővonalon a szikszói átvágás miatt megszűnt a vasúti összeköttetés, mindenki a hidasnémeti—sze­rencsi vonalon 30—40 kilométeres kerülővel igyekszik eljutni Miskolcra. A vonattal a kassai postaigazgatóság építési osztályának vezetője, Tolnay László főfelügyelő is Hi­dasnémetibe érkezett, mert jelentették, hogy Hidasnémetinél elszakadtak azok a táviró- és telefonhuzalok, amelyek Ka­ssa­-Sátoralja­újhely, Kassa—Gönc—Abaujszántó között biz­tosították a távíró- és távbeszélő összekötte­tést. Ártengerbe kerültek a távirópóznák is és egyiket közülök a levonuló jégtáblák nyír­tak ketté. Az összeköttetést sürgősen helyre kellett állítani. Tolnay főfelügyelő tizenöt főnyi sertelő és munkáscsapattal látott hozzá a súlyos zavar megszüntetéséhez. Olyan erős sodrása van itt a levonuló árnak, hogy szó sem lehetett új táviróoszlop felállításáról. Ezért a vasúti hídon keresztül kábelt fektet­tek le. A szerelők ott dolgoztak a híd vas­­szerkezetén és sokszor bizony le kellett ereszkedniük a vízszint fölé is. Szizifuzi munkát végeztek a szerelők, akiket kötele­ken bocsátottak le a mélybe. Nem is egyszer maga Tolnay főfelügyelő ragadta meg a kö­tél egyik végét, mert kevésnek bizonyult az ember. Már pedig, ha a szerelő vízbe esik, biztos halál lett volna a sorsa, mert­ ebből a szennyes áradatból nincsen menekülés. Pil­lanatok alatt többszáz méterre sodorja ma­gával a felülről jövő jégdarabokat és a par­tokon kimosott fákat. Közel kétórás munká­val­­ sikerült a megszakadt összeköttetést helyreállítani. Olyan munkát végeztek a szerelők, hogy sem­ Kassán, sem Ujhelyben a telefonelőfizetők nem vették észre, hogy csütörtökön nem volt összeköttetés. Abaujszántón él a Szerencs patak pusztít Abaujszántónál meglepő kép fogadja az utast. A főnyi, arkai, boldogkőváraljai és aranyosi patakok olyan nagy mennyiségű víz­tömeget zúdítottak a Szerencs patakba, hogy az kilépett medréből. Hiába van Abauj­szántó magaslaton, mégis árvíz fenyegette a lakott területeket is. A víz elöntötte­ a Ti­zenháromház utca egy részét, a vasúti töl­tés baloldalán lévő szántókat, kerteket és miután itt is veszély fenyegette a lakóhá­zakat, megkezdték a lakók kilakoltatását. Itt értesülünk arról, hogy a hegyekből jövő Ara­nyos patak a cekeházai út mellett fekvő há­zakat öntötte el. Egy éjszakán keresztül tal­pon volt Abaujszántó lakosainak nagy része. Mentették azt, ami menthető. Pillanatnyilag mintha javult volna a helyzet, mert a Sze­rencs patak vize tizenkét órán belül L40 métert apadt, de a csütörtöki esőzés követ­keztében újra áradni kezdett, úgy, hogy a Rákóczi-út alacsonyabb fekvésű házaiból is kilakoltatták a lakókat. Utászok mentik a lakosságot Hidasnémeti alatt Hernádszurdok kisfalu, Daradna, Felső- és Alsónovaj, Felső- és Al­sóméra, Encs, Gibárt, Felső- és Alsófüged, Szentandrás, I­an­cs, Kiskinizs, Halmai,­­ Nagykinizs, Aszaló, Szikszó, Dobsza, Ócsa­­nálos, Onga, Gesztely, Hernádlak, Hernád­­németi, Belsőböcs, Berzék községek határá­ban a termőföldek igen nagy része víz alatt áll. Hozzávetőleges számítások szerint mint­egy 40 ezer katasztrális holdra elető az­ a terület, amelyet a Hernád ,továbbá a Bár­sonyos és Vadász patak áradása okozott. Vigasztalan az a kép, ami ezen a vidéken az utast fogadja. A völgyet övező dombok és hegyek egyik lábától a másikig minden víz alatt áll, csa­k a magasabban fekvő ré­szek menekültek meg az árvíz pusztításától, viszont azonban ezeket lehetetlen megköze­líti­.­ Viz alatt áll - Garadnát és Vilmányt, Felső- és Alsót térit. Encset és Gibártot, b-f m i-i 4 i- *r A M t n * ,1 - Alsózsolcánál a Sajó árterületére értünk. A község oldalán folyik a Sajó, amely itt is tengerré szélesedett. Az ár a vasúti töltést ostromolja. A híd alatt öszetorlódik a felülről jövő egyre áradó víztömeg és csak jobban felduzzad a víz, amely a túlsó oldalon már elborította a miskolci rádiórelais-állomást is. A 60 méter magas antenatornyok lábát nyal­dossa a víz, a relais-állomás két földszintes épülete között csak csónakon tud közlekedni a rádióállomás műszaki kezelője. Ha néhány centimétert emelkedik még a vízállás, a relais-állomás működését be kell szüntetni, mert a víz behatol a kapcsolótermekbe­­. A külvilágtól elzárt községek Visszafelé ,az utat Szerencsen át tesszük meg, Tiszalucnál csak belvizeket látni, ezzel szemben azonban Taktaharkánynál és Taktaszadánál már tengerré vált a vidék. Szerencset két oldalról veszi körül az Ond­­raiak vize. Itt értesültünk arról, hogy a Ti­szán nagy árhullám van levonulóban. Tokaj­nál olyan magasra nőtt a vízállás, hogy a Bodrog visszafelé folyik medrében és elönti Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Olaszlisz­­ka, Bodrogzsadány, Bodrogolaszi, Karos, Karcsa, Pácin, Ricse, Cigánd között azt a Hogy milyen veszélyes az alsóbb szaka­szokon jelentkező vízszintemelkedés, annak bizonysága az, hogy az Alsódobsza és Gesz­tely községek között fekvő ócsanálos köz­séget csütörtökön este ki kellett üríteni A kultúrmérnöki hivatal kapta azt a jelentést, hogy itt a Hernád vízállása messze felülha­ladta az eddig mért legmagasabb vízállást, már magát a községet fenyegeti. A kultúr­mérnöki hivatal a honvédség segítségét kérte, hogy a veszélybe került község la­kosságát elszállítsák. A honvédség a község Rendkívüli intézkedésre volt szükség a Tárca völgyében fekvő Lengyelfalva község­nél is. Az egymással szinte párhuzamosan haladó Tárca és Ósva völgyében már a har­madik árhullám vonul le jégnél, amely körülbelül Lengyelfalva köz­Szilvásapáti ma­gaságában fekszik a Tárca folyó völgyében, a közúti hídnál keletkezett 100 méter hosszú házmagasságú jégtorlasz. Serf Egyed mű­szaki tanácsos nyomban szakembereket és robbantó anyagot küldött ki a helyszínre, akik azwitán a jégtorlaszt többórás robban­tás után eltávolították, úgy, hogy a község a nagyobb veszedelemtől megmenekült. Szikszónál az elöntött területeken a víz­állás csütörtökre SS centimétert apadt, az esőzés miatt azonban újra emelkedett az ár magassága, úgy, hogy a vízszint csaknem Sátoraljaújhelyen a Rongyva kilépett med­réből. Sátoraljaújhely és Csörgő község kö­zött fél kilométer hosszúságban több méter magas jégtorlaszok halmozódtak fel. Ezek megakadályozták a víz lefolyását és így kétszázötven házat elöntött az ár. A katonaság és csendőrség tíz utca népét Baksát, Gesztelyt és Ongát összkötő út is. Hernádnémetibe utász-csapatok érkeztek, hogy a legjobban veszélyeztetett községek lakosságát megmentsék. Vasúti vagonokból hatalmas vascsónakokat raktak le és ezeket teherautón, szekereken szállították a veszé­lyes pontokra, hogy a víz által körülvett la­kott területek lakosságát az alsóbb szaka­szokon várható katasztrófától megmentsék. A kassai kultúrmérnöki hivatal vezetője, Serf Egyed műszaki tanácsos telefonon lé­pett érintkezésbe a szomszédos törvényha­tóságok vezetőivel is, hogy felhívja figyel­müket a vízállás emelkedésére. Az árhullám a Hernád felső szakaszairól levonulóban van és nem lehet tudni, hogy a zajló jég melyik részén okoz még nagyobb veszedelmet. hatalmas, körülbelül 30 ezer katasztrális holdra tehető területet, amely ezen a terüle­ten most is természetes tárolója lett a Tisza és a Bodrog vizének. Ezen a területen több községet, közöttük Tiszakarádot, Lukát, Ci­­gándot, Karcsút meg sem lehet már köze­líteni. A felső szakaszon apad, az alsón árad a Hernád A kassai kultúrmérnöki hivatal vezetője, Serf Egyed műszaki tanácsos és a hivatal teljes személyzete állandó permanenciában van, hogy a beérkező vízállásjelentések alap­ján megtehessék a szükséges intézkedése­ket a jelentkező helyi veszélyek elhárítására. Mint velünk Serf Egyed műszaki tanácsos közölte, a Hernád völgyében még pénteken is komoly a helyzet, nem tudható, hogy me­lyik lakott rész kerül víz alá. A Hernád vize a felsőbb szakaszon apad, ezzel szemben vi­szont az alsóbb szakaszokon egyre árad. Hi­dasnémetinél a legmagasabb vízállás leg­utóbbi kritikus napon 335 centiméteres volt, ami 17 centiméteres haladta túl az eddig mért legmagasabb vízállást. Péntek reggelre 69 centmétert apadt a Hernád vízszintje és ekkor 266 centiméteres vízállást mértek. get kiürítette. A lakosság csak a legszüksé­gesebb ingóságait és állatait tudta magával vinni a szomszédos községekbe, melyek ma­gasabban, a partoldalon fekszenek. Igen nagy bajt okoz az, hogy hasonló helyzettel minden mélyebben fekvő községnél számolni kell, mert újabb és újabb jégtorlasz az alsóbb sza­kaszokon bármelyik pillanatban felduzzaszt­hatja a vizet olyan mértékben, hogy az ár eléri azokat a­ részeket is, amelyek még soha nem voltak veszélyeztetve, elérte a legutóbbi legmagasabb szintet. A község szélén álló és vízzel körülvett lakó­házak egymásután omlanak össze. Eddig negyven lakóház összeomlásáról számolnak be a Szikszóról érkező jelentések. Torna és Miskolc között is elmosta a töltést az árvíz A Torna—Miskolc közötti vasúti vonalon az árvíz Edelény és Szendrőlád állomások között elmosta a vasúti töltést. Ezen a vona­lon csak Miskolc és Edelény, valamint Szendrőlád és Kassa között közlekednek a vonatok. Kassáról Budapestre — változatlanul — Csak Szerencsen át lehet utazni, kilakoltatta Sátoraljaújhelyen. A sátoralja­újhelyi vízműtelepet az árban úszó hatalmas jégtáblák összedőléssel fenyegették Egy tüzérüteg ágyúzással szétlőtte a jégtorlaszt s igy az ár lassan kezd levonulni. A Bodrogon rohamosan emelkedik a váz.­­■ Víz alatt a miskolci rádióállomás Ki kellett üríteni ócsanálos községet Negyven ház dőlt össze Szikszón Kétszázötven házat öntött el az ár Sátoraljaújhelyen

Next