Felvidéki Ujság, 1941. június (4. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-07 / 129. szám
* 1941. június 7 — 129. szám Felvidéki Újság A magyar tudás tárháza a Kassára helyezett Műszaki Múzeum A kassai műegyetem életrehívását mozdítják elő a múzeum fokozott támogatásával Kassa, junius 7. Országos jelentőségű intézmény kapott otthont városunkban. A Felvidéki Újság már érdeme szerint beszámolt arról a nevezetes tényről, hogy az Országos Magyar Műszaki Múzeum Kassán nyert elhelyezést. Az elmúlt napokban dr. Lósy-Schmidt Ede igazgató, a műszaki muzeális gyűjtés fáradhatatlan és lelkes propagálója érdekes füzetet adott ki, amely a műszaki múzeum keletkezésének történetével és mai helyzetével foglalkozik. A négyéves füzet számos kép kíséretében számol be a műszaki gyűjteményügy hazai fejlődéséről. Nem jó mindent a fővárosban összezsúfolni... Az Országos Magyar Műszaki Múzeum eleinte a budapesti Déli Vasút igazgatósági épületében működött, ötven helyiség állott itt rendelkezésre és ebből 26 terem már be is volt rendezve a megfelelő tudományos anyaggal. Kassa felszabadulása után a kormány úgy határozott, hogy ezt az intézményt, amelyhez fogható Európában alig van, áttelepíti Kassára. A kormány előtt az az elgondolás lebegett, hogy nem jó mindent a fővárosban összezsúfolni, hanem élő és alkotó tudományos életet kell fejleszteni a vidék nagyobb városaiban is. Ez a helyes elgondolás meggyőző erővel mutatott Kassa felé, amely nemcsak régi egyetemi város, hanem országos hírű műszaki iskolája is van, emellett pedig a húsz fekete esztendő után különösen rászolgált a kormány jóindulatára. A vasúti palota északi szárnyán Lósy-Schmidt Ede dr. már évek óta nem lankadó lelkesedéssel dolgozik a műszaki múzeum megvalósítása körül és amikor a kormány rendeletét megkapta, nyomban Kassára utazott, hogy a tárgyalásokat felvegye. A különböző nehézségeket csak akkor lehetett megoldani, mikor a vasútigazgatóság épületének jórészét átadták a városnak. Az új városháza mellett az északi szárnyon itt kapott elhelyezést az épület hetven helyiségében a műszaki múzeum. 18 vagon tudományos anyag A berendezkedési munkálatok azonnal megindultak és 18 vagon teumi anyagot szállítottak tudományos műeddig Kassára. Az új helyiségben a földszinti folyosók és a földszinti termek már be is vannak rendezve, közben azonban beállott a tél és igy a munkát abba kellett hagyni. Lósy-Schmidt igazgató könyvében is elpanaszolja a város szűkmarkúságát és mi is úgy tudjuk személyes tapasztalatból, hogy a műszaki múzeum helyiségeinek fűtéséről senki sem gondoskodik, pedig könnyű szerrel volna bekapcsolható a városháza központi fűtésrendszerébe. Ha a város anyagi helyzete nem is a legrózsásabb és a takarékoskodás nagy mértékben indokolt, egy kevés jóakarattal mégis lehetne megfelelő megoldást találni. Műegyetemet Kassának! Erre a megoldásra annál inkább szükség van, mert az Országos Magyar Műszaki Múzeum kassai megtelepedése újult erővel mutat rá arra a jogos kívánságra, amely Kassának az egyetemhez való jogait hangoztatja.■ A műszaki múzeum az ipariskolával és a Horthy Miklós repülőakadémiával együtt gerincét alkothatná egy kassai műegyetemnek, amelyre a mai technikus világban talán nagyobb szükség is van, mint egy tudományegyetemre. Ne felejtsük el, hogy erre a célra a város már megfelelő telket is adományozott, sőt ezen a területen úgy építették fel a kiállítási pavillonokat, hogy azokra tovább építhetik a műegyetemi épületeket. A kassai technikai főiskola 1933-ban már úgyszólván a megvalósulás stádiumába lépett. Igaz, hogy akkoriban szlovák főiskolának szánták, de ezt a tervet a bécsi döntés a tisztító szélvihar erejével söpörte el. Ez a vihar azonban csak a szlovák ábrándozásnak vethetett véget, de nem jelenti Kassa egyetemi igényeinek elsorvadását. Kassa őslakossága mindig kívánta az egyetemet, amelyekért erején felüli áldozatokat is tudott hozni és mi úgy érezzük, hogy a változott helyzetben a műszaki múzeum ügyének felkarolása közelebb juttathatja a várost a műegyetem megvalósításához. Ebben az irányban azért is meg kellene tenni a megfelelő előkészületeket, mert nem szabad megfeledkezni arról, hogy közben az ország örvendetes megnagyobbodása révén új vetélytársakat kaptunk és már olvashattunk is Nagyvárad és Marosvásárhely jelentkező igényeiről. Jogakadémiánkat, gazdasági akadémiánkat elvesztettük és ezekért csak némi kárpótlást nyújt a kereskedelmi főiskola és a repülő akadémia. Úgy véljük, hogy az ipariskola és a gazdasági középiskola fejlesztése révén mindezeket az intézményeket erősebb egységbe lehetne összefoglalni és a létesítendő műegyetem alapjaiul lehetne felhasználni. A magyar technikai kultúra fejlettsége Ha erre a nagy célra fordítjuk tekintetünket, akkor kétszeresen indokoltnak mutatkozni a műszaki múzeum méltóbb felkarolása. Higgjünk a fáradhatatlan Lósy-Schmidt Edének, aki meggyőző erővel hirdeti, hogy régi kultúránk igazolására és a népi eszme előtérbe nyomulása idején fokozottabb mértékben van szükség erre a tudományos jellegű intézetre, amely a magyar műszaki és ipari fejlődés összes ágait felöleli. Ha a műszaki múzeum kapui Kassán megnyílnak, az egész világ előtt bebizonyíthatjuk, hogy a magyar technikai kultúra ép oly régi és ép oly fejlett, mint a nagy ipari nemzetek technikai kultúrája, sőt nem egy vonatkozásban előttük jár. A világ első mérnöki oklevele Lósy-Schmidt Ede dr. büszkén szeret arra hivatkozni, hogy a Pázmány-egyetem 1785- ben, amikor Európában még szó sem volt mérnökképzésről, már felállította a maga technikai fakultását és ebben az évben kiadta az első mérnöki oklevelet, amellyel a világ összes egyetemeit megelőzte. Ezek az oklevelek a műszaki múzeumban láthatók és aláíróik Petzval Ottó, a magas matematika professzora és Jedlik Ányos, a természettan és örömttan nyilvános rendes tanára. Mindkettő világszerte ismert nagy magyar tudós * 1 nevét jelzi. A magyar technikai kultúra közel kétszázéves és semmiben sem marad a többi nemzet mögött. Nem volt olyan technikai újítás, találmány, amivel a mi tudós szerzetes-tanáraink vagy egyéb ezermesterkedő honfitársaink ne foglalkoztak volna. A magyar tudás tárháza Lósy-Schmidt Ede dr. lelkesen fejtegeti az érdeklődők előtt, hogy a párisi műegyetem létesítését mi, magyarok 12 évvel megelőztük. A Selmecbányai erdészeti és bányászati iskolát már 1763-ban főiskolai rangra emelték. Az Országos Magyar Műszaki Múzeumban a magyar műszaki tudás minden ágából láthatunk meggyőző dokumentumokat. Kempelen Farkas és Jedlik Ányos szelleme hatja át ezt az intézményt, azé a Jedlik Ányosé, aki tudományosan igazolhatóan még a német Siemens előtt feltalálta a dinamo-motort. De tudós volt, tehát szerény. El is vitték a dicsőséget előle. Sokáig mindenki azt hitte, hogy a szegedi közúti Tisza-hidat a híres párisi Eiffel építette. Csak Móra Ferenc pattantotta ki, hogy az első díj nyertese és a híd építője tulajdon,._pen Feketeházy János vasúti mérnök volt. A párisi Eiffel-cég az ő tervét vette meg és azzal vett részt a szegedi pályázaton. Ezek és ehhez hasonló adatok igazolják, hogy a műszaki múzeum arra van hivatva, hogy szemléltetően, áttekinthetően és oktatóan bemutassa a magyar mérnök és feltaláló maradandó becsű munkásságát és a nemzeti művelődés történetében emléket állítson a magyar gyári és ipari vállalkozás teljesítményeinek. Célja és feladata igazolni és kimutatni, mit alkotott a magyar tehetség a technika különböző területein. Gyűjteményeivel serkentőleg akar hatni hazánk műszaki művelődésére, ipari fejlődésére és az ezzel kapcsolatos kutató munkára. Olyan nagy és nemes célok ezek, amelyek megérdemlik a támogatást. Kassa városának örülnie kell, hogy ennek az intézménynek otthont nyújthatott és mindent el kell követnie, hogy a műszaki múzeumot, Közép-Európának ezt a ritkaságát nálunk meggyökereztesse, mert meggyőződésünk szerint ez az intézmény a kassai műegyetem felállítása iránt kifejezett jogos igényünket, — amit néhai Teleki Pál gróf is készséggel elismert — jelentősen alátámasztja. Ha bőkezűségre a mai idők mellett nem is nyílik lehetőség, a szűkmarkúság panaszával semmi esetre se lehessen illetni Kassa életének hivatott vezetőit, amikor Kassa nagy érdekeiről és egy országos jelentőségű intézmény felvirágoztatásáról van szó. Abaúj-Torna vármegye közegészségügyi Egészségvédelmi munka - Zöldkeresztet lel- és tükör akció Kassa, június 7. A vármegye közegészségügyi állapota — az alispáni jelentés szerint — az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva a születések számának és a természetes szaporodásnak a csökkenése, valamint az egy éven aluli elhalt csecsemők és fertőző betegek számának emelkedése folytán rosszabbodást mutat. Abaúj-Torna vármegye lakosságának száma 1941. január hó 31-én 161.034 volt. Az élveszületések száma 1952, a halálozásoké 1200, a természetes szaporodásé 752. Egy éven alul elhalt 260, az élveszülettek 13.3 százaléka. Gümőkórban 35, egyéb fertőző betegségben 36 egyén halt meg, ami az összhalálozások 3,3 százalékát teszi ki. A szikszói II. Rákóczi Ferenc Közkórház 902 beteget ápolt 12.966 ápolási nappal. A Vármegyék és Városok Oszágos Mentőegyesületének szikszói kirendeltsége 1940. július 1-től december 5-ig katonai szolgálata miatt szünetelt, december 5-től április 30-ig 76 ízben végzett betegszállítást. A legfontosabb fertőző megbetegedések adatai (elhalt): 1. Hörkhurut 429 (4), 2. kanyaró 231 (—), 3. gümőkór 152 (32), 4. hasi hagymáz 77 (4), 5. vérhas 71 (5), 6. bárányhimlő 56 (—), 7. vörheny 51 (—), 8. influenza 47 (5), 9. roncsoló toroklob 41 (8), 10. agyhártyalob 38 (7). A fertőző betegségek elterjedésének meggátlására a szükséges óvintézkedéseket elrendelték és azok végrehajtása megtörtént. A hasi hagymáz megbetegedések esetén a preventív védőoltásokat elvégezték. A roncsoló toroklob és a járványos agy- és gerincagyhártyalob halálozási aránya a betegség súlyosságát mutatja, amennyiben roncsoló toroklobban a beteg 20 százaléka és agyhártyalobban 18 százaléka halt meg. A kiütéses hagymáz megelőzése céljából 1 tetvességre a hatósági orvosok 1941. január óta megvizsgáltak több ízben összesen 31.854 egyént. Köztük a tetvesnek talált 610 cigány tetvetlenítése megtörtént. Az Egészségvédelmi Szolgálat terén örvendetes változás az, hogy Buzitán és Fulókércsen uj zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatok indultak és ezzel a vármegye területén az Egészségvédelmi Szolgálatok Száma nyolcra emelkedett. Az egészségvédelmi munka során Abaujszántón, Encsen, Göncön, Szepsiben, Szikszón és Tornán orvosi tanácsadásban részesült 2890, 1528, 1545, 1496, 2114 és 929 egyén. Ugyanezeken a helyeken a zöldkeresztes védőnők 896, 1687, 1468, 1337, 2021 és 3084 esetben végeztek családlátogatást. Az 1940:VI. tc. és ennek végrehajtási utasításai során az Egészségvédelmi Szolgálatok egységesítése megtörtént, illetve folyamatban van. A törvény végrehajtása mind a tüdő-, mind a nemi betegségek felkutatása terén a kassai Egészségvédelmi Szolgálat támogatásával megkezdődött. A törvényhatósági bizottság által megszavazott röntgen-készülék beszerzése folyamatban van. A községi orvosok létszámában a következő változások történtek: meghalt 1, eltávozott 2. A szádalmási körorvosi állás pályázata ezideig meddő volt. A bábák részére a működési engedélyek megadása, az 1940:VI. tc. 1000 1940. B. M. sz. rendelet szerint folyamatban van. Népélelmezési tanfolyamot a szikszói járásban 6 helyen 177 résztvevővel rendeztek. A vármegye területén jelenleg 18 óvoda működik. Az óvónők végleges megbízása és az óvodai szervezési szabályrendeletek kiadása a belügyminiszter által nagy részben megtörtént. A zöldkeresztes tej- és cukorakció, valamint a nőitej-akció folyamatban van. Ennek során az elmúlt félévben összesen 7200 kgt. cukrot osztottak ki 300 terhes asszony, 600 három éven aluli és 900 három éven felüli g gyermek között. Az ingyen tej-akció során a vármegye hat járásában 3756 gyermek részesült ellátásban. 5 ÚTLEVÉL NÉLKÜL Szlovákia ífess ! Bármely korú férfiak is résztvehetnek! Jelentkezés junius 12-ig. Időzés Szlovákiában: jul. 3—15. Visszautazás előbb is, bármikor lehetséges. — M. N. B. eng. 13S2/41. Tátra-fürdők rendezése. Felv. Kassán: Beszedits-Iroda, Fő-utca 56. sz. (Tivoli mellett)., rost Keresztes-Fischer tábornok képviseli a kormányzót II. Vilmos temetésén A Magyar Távirati Iroda jelenti: II. Vilmos volt német császár temetésén Doornban a Kormányzó Urafőméltósága képviseletében vitéz Keresztes-Fischer Lajos magyar királyi titkos tanácsos, tüzérségi tábornok, főhadsegéd, a katonai iroda főnöke jelenik meg, aki öfőméltósága koszorúját fogja a ravatalra elhelyezni. A magyar királyi honvédséget vitéz Homlok Sándor vezérkari ezredes, berlini katonai attasé képviseli és a ravatalra a honvédség koszorúját helyezi el. A temetés napján, június 9-én a gyász jeléül elrendelték a honvédség épületeinek gyászfátyolos lobogóval való ékesítését, valamint tisztek és hasonló állásuak részére a gyászkarszalag szolgálaton kivül való viselését. SZABADSÁG Pensió I Budapest v %ulldh u 8 , em I a Szabadság térnél. Hj Telefon: 11-41-61. 1032 B Magyar hősök 1915. június 7-én öntevékenységével és vállalkozó szellemével tűnt ki Sztáray Károly, volt kolozsvári 51. gyalogezredben tartalékos őrmester. A galíciai Bolohowka-patak menti Zawadkanál, 20 főnyi szakaszával, a zászlóalja ellen támadó kozákok lovasrohamát verte vissza. Utána zászlóaljának rohama alatt újból a zászlóalj oldala ellen irányuló átkaroló támadást védett ki. Másnap, június 8-án 16 főre apadt szakaszával kezdeményezően rohamra indult és mintegy 100 foglyot ejtett és két géppuskát zsákmányolt. Kiválóan vitéz és bátor, de nem kevésbbé öntevékeny és eredményes vezetésben kifejezésre jutó magatartását a nagyezüst vitézségi éremmel jutalmazták. 1915. június 8-án kimagaslóan bátor magatartásával tűnt ki Cimics Ferenc, volt zágrábi 25. honvéd gyalogezredbeli őrmester. Ezen a napon százada behatolt a Czernovitz környéki Schipenitz községbe, melynek túlsó szélét az ellenség erősen megszállva tartotta. Amidőn a század az egyik utcába ért, jobbszárnyát az ellenség pusztító tüze árasztotta el. Cimlcs Ferenc tartalékos őrmester, szakaszával egyetlen lövés nélkül az oroszokra vetette magát. Ezek az első rohamnak ellenálltak, de Cimics Ferenc őrmester másodszor is rájuk tört és ezúttal ki is verte őket a helységből. Másnap, amidőn egy félszázad balszárnyunkat megtámadta és egyesek már erejüket vesztették, Cimics őrmester teljesen egyedül rontott neki az oroszoknak és a legelsőt leterítette. Bátor magatartásával annyira fellelkesítette embereit, hogy szakaszparancsnokukat követve, az ellenséget visszaverték. Az arany vitézségi éremmel jutalmazták elöljárói Cimlcs Ferenc őrmestert hősiességéért 1916. június 8-án a volt felvidéki 39. honvéd hadosztálynak a galíciai Bucsác körül folyt harcai közben történt, hogy az oroszok egész éjjel eltartott legélénkebb tüzérségi tűz után hajnalban, hirtelenül megindított rohammal a volt kassai 9. honvéd gyalogezred lővédelmi vonalára vetették magukat, amelyen át az egyik helyen be is törtek. Ekkor Váraljai József őrmester, aki a 9. század szolgálatvezető altisztje volt és történetesen a betörési hely közelében tartózkodott, a legerélyesebb személyes beavatkozásával megállította az elcsüggedt emberek hátraszállingózását, maga köré gyűjtötte, biztatta, lelkesítette őket, majd azok élén a betörési helyen volt fedezékeinkbe fészkelődött oroszokra rontott, akiket ekképsn és még mielőtt erősítéseket kaptak volna, vagy beljebb folytatták volna a támadást, lendületes szuronyharcban visszavetett. És mivel már két nappal korábban teljesen azonos értelemben járt el, kezdeményező gyors ellenlékemmel avatkozott a harcba és ekkor is tündöklő személyes példájával állította helyre a helyzetet és tüntette ki magát honvédjei élén, szóval mindkét alkalommal ezredparancsnoka véleménye szerint „a legtöbbet nyújtotta, amit egy vitéz altiszt nyújthat", ez alkalommal az arany vitézség éremmel jutalmazták az ellenséggel szemben tanúsított kiváló érdemeit