Felvidéki Ujság, 1942. július (5. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-21 / 163. szám
ft Egyévi fogházra ítélt az ötös tanács egy veszélyes fecsegőt, aki a szovjet viszonyokat dicsőítette és német szövetségesünk ellen izgatott Kassa, julius 21. Veszélyes fecsegő ügyében ítélkezett a kassai kir. törvényszék ötös külön tanácsa Forgách Tivadar törvényszéki elnök vezetése alatt. Ez év májusában elegánsan öltözött, kínai bajuszú ember jelent meg Ózdon, ahol Horváth György tanítónak mutatkozott be és előadta, hogy a bakonytamási r. kat. templom építésére gyűjt adományokat. Szabályszerű igazolványai voltak a gyűjtésre s így mindenki adott 1—2 pengőt. Az állítólagos tanító igen bőbeszédű embernek mutatkozott s elmondta, hogy mint szakaszvezető hónapokig kint volt Ukrajnában a harcoló csapatoknál. Feltűnt azonban, hogy a „tanító“ ur igen nagy elismeréssel nyilatkozott a szovjet viszonyokról, viszont a legnagyobb gyűlölettel és lekicsinléssel beszélt mindenütt német Szövetségesünkről. A csendőrségnek is feltűnt a gyanús egyén, akit leigazoltattak s mivel kiderült, hogy soha életében nem volt tanító, nem volt katona és nem járt a fronton, letartóztatták és bekísérték a kassai kir. ügyészség fogházába. A főtárgyaláson megállapitást nyert, hogy Horváth 1906-ban született Budapesten. Foglalkozására nézve a vádlott a tárgyaláson kijelentette, hogy festőművész, cipőfelsőrészkészitő és ügynök. Négyszer volt már okirathamisitásért és sikkasztásért büntetve. Tagadta a terhére rótt vádakat, de az eskü alatt kihallgatott érdektelen tanúk igazolták, hogy Horváth valóban agitált a szovjet mellett és koholt híreket közölt az ózdi gyártelep lakossága körében. Dr. Guttmann védő a vádlott elmeállapotának megvizsgálását kérte. Az indítványt elutasította a bíróság, mivel Horváth teljesen épelméjű és beszámítható. Dr. Imecsfalvi Jenő kir. ügyész súlyos büntetés kiszabását kérte a veszélyes fecsegőre, aki kijelentéseit háború idején, hadiüzemek területén tette, tanítói állást és frontharcos tapasztalatokat színlelve és német szövetségesünkről becsmérlőleg nyilatkozott. A bíróság az állam és társadalom rendjének felforgatására irányuló 2 rendbeli vétség és 2 rendbeli koholt hírek közlése miatt egy évi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre ítélte Horváth György áttanító, álszakaszvezető fecsegőt, aki megnyugodott az ítéletben és azonnal bevonult a fogházba. 54 fokos hőség Indiában KARACHI: — Az utolsó hetekben gyakran tűnődtem azon, hogy hogyan bírták ki az idegen uralkodók és hódítók Delhi nyári hőségét azokban az évszázadokban, amelyekben még nem voltak villamos szellőztetők és hűtőtelepek. Miután éveken át éltem trópusi klíma alatt, India fővárosában csaknem elviselhetetlennek találtam a nyarat. Az időjárás egyébként egyáltalán nemcsak az európaiakat sújtja; a hinduk éppoly súlyosan szenvednek tőle. Egy hindu kolléga, aki 37 év óta először nem mehetett Simlába nyaralni, így nyilatkozott: „Delhi nyáron olyan, mint a pokol, amikor az ördögnek rossz kedve van. Az utóbbi napokban körülbelül az volt az embernek az érzése, hogy elevenen megpörkölt. Egyáltalán nem vonom kétségbe, hogy katonailag célszerű az ellenség elől eltitkolni minden adatot az időjárásról, mindamellett úgy vélem, hogy időnként némi kis tájékoztató a melegről egyenesen elrettentő hatású volna.“ A legrosszabb az, amit Indiában „száraz hőségnek“ hívnak, ilyenkor az egész világ mintegy a forróság örvényébe süllyed, ahol minden élet megállni látszik, ahol a levegő elveszti nedvességét, ahol a rovarok elszáradnak és az emberi értelem azzal fenyeget, hogy csődöt mond. Ebben a szárazságban minden emberi lény két lábon járó vízeséssé változik. Az európaiak élénken sajnálják, hogy a reggeli lapok nem közölnek többé meteorológiai adatokat. Régebben bizonyos hűvös megkönnyebbedés érzése fogta el őket, amikor azt olvasták, hogy előző nap Delhiben 47 C fokot mértek, Alahabadban pedig 50-et és Jacoba-fürdőn egyenesen 54-et. Mások viszont úgy érzik, hogy megrabolták őket bizonyos mártír-glóriától, amelyre régebben büszkék voltak. Amikor a feleség vagy a menyasszony a magas hegységek hűvös világában üdül, akkor a férfi, akinek a síkság gőzölgő forróságában kell dolgoznia, minden további nélkül feltételezi, hogy „Ö“ naponta részvétteljesen követi az időjárási görbéket. Most viszont félnek, hogy a hölgyek 20 foknál vígan élvezik az életüket és elfelejtkeznek azoknak a szenvedéseiről, akik kénytelenek munkájuk mellett kitartani. Feltehető, hogy a hőgörbe a politikával is bizonyos kapcsolatban áll. Az utolsó évek történetében minden nagyszabású hindu népmozgalom vagy ilyenkor kezdődött, vagy ilyenkor ért el a tetőfokára. Kétségtelennek tartják, hogy a hőség — a pillanatnyilag gyengélkedő — Gandhit is befolyásolja. Amikor két évvel ezelőtt Simla hűvös légkörében felkereste az alkirályt, hajlandó volt néhány könnyet ontani a Westminstert ért rombolódások felett. A wiardai izzó forróság most arra csábítja, hogy minden angolt haza igyekezzen küldeni Angliába... Delhiből Karachiba utazva, India néhány legforróbb vidékén haladtam át, ahol az ember alig bírja megérteni, hogy hogyan lehet ilyen időjárás mellett élni és dolgozni. A vasútvonalat kísérő számtalan falu csalhatatlan bizonysága annak, hogy India túlnépesedett ország, hiszen lakosai bizonyára más helyeket keresnének fel, ha ilyen helyek egyáltalán találhatók volnának! Néha az az érzésünk, hogy órákon át egy forró kemencén át hurcol bennünket a vonat. Az egyik pályaudvaron, ahol megálltunk vacsorázni, a főpincér kijelentette nekem, hogy a személyzet sohasem bírja ki tovább két hétnél , ha valaki tovább marad, az legalábbis arra mutat, hogy jó okai vannak eltűnni egy időre a városból, igazi boldogsággal szívja aztán az ember egy ilyen utazás után a tenger hűvös szellőjét. W. B. s 1941 Tiffns 21 — 163. szám Felvidéki Újság. A keleti hadműveleti területről érkező jelentésekből és az újonnan visszatérő honvédorvosok és katonák elbeszéléseiből tudjuk, hogy milyen siralmas a Szovjet Unió közegészségügye. A moszkvai k" '"mti statisztikai hivatal 1934-ben megye . zsebkönyvéből hozzávetőleges képet alkothatunk a szovjet paradicsom közegészségügyi viszonyairól. Az adatok az 1942. évre vonatkoznak s ezeket egybevetjük a trianoni Magyarország azévi közegészségügyi adataival. Az összeállítás adatai szerint legjobban a transzkaukáziai és legkevésbbé a turkman tanácsköztársaság volt orovosokkal ellátva. A bábák, halottkémek, gyógyszerészek és kórházak számára a szovjet statisztika nem közöl adatokat. A kórházi ágyak (beleértve a fekvő beteg ápolására alkalmas egyéb intézetek, szanatóriumok, klinikák, stb. ágyait) száma 1932-ben a Szovjet-Unióban 355.889, Csonka-Magyarországon 41.263 volt. Minden százezer lélekre a Szovjet-Unióban 214.7, Magyarországon 470.9 kórházi ágy jutott Tanácsköztársaságok szerint a kórházi ágyak száma a következő megoszlást mutatta: (Az első oszlop a tanácsköztársaságokat, a második a kórházi ágyak számát, míg a harmadik a százezer lélekre eső arányt tünteti fel). A kórházi ágyak aránya az orosz tanácsköztársaságban volt a legnagyobb és a tadzsik tanácsköztársaságban a legkisebb. A szovjet kormányzat a közegészségügyi Közegészségügy a Szovjetunióban A Szovjet-Unió lélekszáma 1932-ben 165 millió 748.400 volt, Csonka-Magyarországé 8,783.919. Az orvosok száma 1932-ben a Szovjet-Unió egész területén 76.377-et, Magyarországon 8415-öt tett. Százezer lakosra a Szovjet-Unióban csak 45.4 él a trianoni Magyarországon, több mint kétszerese, 960 orvos jutott. Autonóm tanácsköztársaságok szerint az orvosok száma és aránya a Szovjet Unióban így oszlott meg: intézmények elégtelensége miatt a huszas évek közepén u. .n „repülő orvosi segélyhelyek“ létesített, összes számuk a Szovjet Unióban 1932-ben 6.532 volt. Ebből 393 vonatokon működött, a többi pedig gépkocsikon vitt „gyógyulást“ a Szovjet Unió távoli vidékeire. A szovjet statisztikai kimutatás még arról számol be, hogy a bölcsődékben 623.900 csecsemő számára volt férőhely 1932-ben. A bölcsődék és gyermekkórházak „higiénikus“ felszereléséről az elmúlt évben gyakran meggyőződhettünk a haditudósítók fényképfelvételei alapján. A kórházak számáról — mint már említettük — a szovjetstatisztika nem közöl adatokat, ellenben megemlíti, hogy a „nagyvárosok kórházainak“ 40,2 százaléka van Röntgen-felszereléssel ellátva. A közölt adatokból kitűnik, hogy a Szovjet Unió közegészségügyi szervezete nagyon alacsony fokon állt. A Szovjet Unió statisztikai hivatala — amely pedig az angol nyelvű statisztikai zsebkönyvet propagandisztikus célzattal adta ki és feltehetőleg a közegészégügyi viszonyokat is a valóságnál kedvezőbbnek állította be — gondosan kerüli a népmozgalmi adatok közlését. Ennek okát abban látjuk, hogy — a magas születési arány ellenére — a halálozások száma igen magas lehet, ami nagy részben a hiányos közegészségügyi szervezet hibája. (Stud) Tanácsköztársaság A népesség száma Az orvosok száma százezer lélekre eső aránya: Orosz .***>.*.**** 113,630.900 44.497 39.1 Ukrán * * 31,901.400 16.654 52.2 Fehérorosz . . * as * a « > > 5,439400 1.882 34.6 Transzkaukáziai . . . « » « * * 7,110.800 4.357 61.2 Üzbég ............................ * , a , 5,044.300 1.659 32.8 Turkmen ....................saa * » 1,268.900 367 28.9 Tadzsik ...anasasa« 1,332.700 461 34.6 Vasúti orvosok.............................. s — 6.500 — összesen: 165.748.400 76.377 45.4 Orosz 247.685 217.9 Ukrán 56.606 177.1 Fehérorosz 8.621 158.5 Transzkaukáziai 13.071 183.8 Üzbég 7.859 155.8 Turkmen 1.727 136.1 Tadzsik 1479 110.9 Vasúti kórházak 18.841____— összesen: 355.889 214.7 A fog, a kard is a manda apoflieozisa a budapesti Szent István-ünnepségeken és a Nemzetközi Vásáron Régen volt Budapestnek oly nagyszabású propagandaeseménye, mint amilyennek Nemzetközi Vásárral egyidőre eső budapesti a Szent István-hét ígérkezik. Az ünnepségekben a történelmi múltat, szent hagyományainkat a budavári Szent Jobb-körmenet képviseli. A Szépművészeti Múzeumban kiállítják az ezeréves „Szent Korona“ hű mását. Körülötte üveg alatt a magyar alkotmány, a magyar nemzeti szabadság legfontosabb jogalkotásai az Arany Bullától a kormányzóhelyettest választó törvényig, mindmegannyi bizonyítéka annak az egyenes útnak,melyen a nemzet szabadságának védelmében törvényeiben, jogalkotásaiban ezer éve jár. A Szépművészeti Múzeum termeiben történelmi képtárat állítanak ki. Szemben, a Műcsarnokban, „Az ezeréves magyar kard“ néven ezer év magyar hőseinek harca elevenedik meg a Hadimúzeum és a Vitézek Zrinyi-tagozata kincseinek bemutatásában. A két kiállítás között a középpont: a Névtelen Katona sírja. A sírnál díszőrség és megújuló tisztelgő ünnepségek bizonyítják, hogy a nemzet nem felejti el hősi halált halt fiait. Nem messze e nagy nemzeti demonstrációtól, a Városliget legszebb részén,, a magyar ipar a ma erejét, a jövő jólét-igéretét mutatja be, példát adva minden magyar termelőnek és fogyasztónak, hogyan lehet alkalmazkodni a mához a szebb holnap érdekében. A stukák ohasem fogják elfelejteni! Képek egy donmelléki fogolytáborból (MN) Kezdetben csak néhány csoport volt ezekből a földszinti alakokból, alig tűntek fel a szembejövő forgalom áradatában. Számuk azonban gyorsan növekedett. A csoportból szakaszok, a szakaszokból oszlopok lettek és most már végeláthatatlan sorok igyekeznek fáradtan az úttest két oldalán, hogy minél előbb kikerüljenek a harci zónából. Ugyanazok a képek, mint a múlt nyáron, de mintha az alakok egy-két fokkal fiatalabbak és öregebbek lennének. A nők száma is meggyarapodott. Ma is csak sapkájuk alól kigöndörödő hosszú hajukról és rövidebb lépéseikről lehet őket felismerni, mint akkoriban. Egyébként mindannyian ugyanolyan fáradt emberek foszladozó egyenruhában, átvérzett piszkos kötésekkel. A fekete porral belepett verejtékező arcokról már messziről lert a szomjúság, melyet az útszéli pocsolyák sárga vizével próbálnak oltani Egy vert hadsereget semmi sem szemléltethetne kifejezőbben, mint ezek a hadifogságba menetelő szovjet csapatok. P-ben egy páncélos hadosztály ideiglenes gyűjtő-fogolytábort hevenyészett. A közeledő már kilométerekről megérzi azt a szagot, mely a szovjet katonákat és mindazt, ami hozzájuk tartozik, láthatatlan burokként körülveszi A dohányszárból és a dohánylevelek erezetéből összevágott orosz dohány, a madorka csípős bűze, utánozhatatlan keverékben az állott köleslepény átható szagával. A kiégett romok között, az alacsony gyümölcsfák árnyékában táborozó rongyos had, mely mégis csak emberekből áll, szívfacsaró látvány. Többségüket arcuk után legalább negyven évesre becsüli az ember és a sok őszülő fej elárulja, hogy ez a becslés nem téves. Míg középkorunknak nyomát is alig lehet látni, annál több fiatal suhanc sündörög az öregek között. Szemükben még most is ott ül az a rettenet, mely rájuk tört, amikor kihajtották őket a frontra Egy kissé távolabb elkülönítve a nők kuporodnak kisebb csoportokba verődve. Ezek is ugyanazt az olivzöld egyenruhát hordják. Férfias, robosztus alakok, a nőiesség minden jele nélkül. Ez a szovjet asszonytipus. A foglyok egyik csoportja egy lótetemet vonszol az utcáról a táborhelyre. Kis hijja, hogy hajba nem kapnak, amikor megosztozkodnak rajta. Mindegyik kikanyarít magának belőle egy véres cafatot és olyan magától értetődőséggel esik neki, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Mellettünk egy szakállas szibérai hossz „papyrossy“-t csapar magának egy röpcédulából. Lompos fekete bajusza miatt csak nagy üggyel-bajjal tud rányújtani. Az izzó üstökdarabot csak úgy puszta kézzel tartja. Gőzölgő búzakorpája egy gránáttölcsérből előkotort autófényszóró bádogburkában fortyog. Egy tűzhellyel odább két zömök tatárképü óriási csontokon rágódik, majd napraforgómagot gyömöszöl szájába. A táborban végigsétáló őröktől minden csoport megkérdi, hogy vájjon már egészen elintéződött-e a bekerített csapatok sorsa. Egyesek mindjárt saját fogságba esésük körülményeit is el akarják magyarázni, mások szinte lelkendezve mesélik, hogy milyen hatást tettek rájuk a stukák és ugyancsak erőltetik hangjukat a zuhanó gépek kísérteties üvöltésének utánzásában. Csak a tisztek ülnek némán félrehúzódva. Egymáshoz is alig van szavuk és semmiféle érzelemnyilvánítást sem mutatnak. A foglyok egykedvűsége mögött azonban mégis a titkos remény dolgozik. Már tudják, hogy nem kell félniök attól, hogy a háttérből egy rejtekhelyen meghúzódó géppuska orvul lekaszálja őket és már sejtik, hogy sok más sem fog igaznak bizonyulni a politikai biztosok rémmeséiből, így lassanként megnyugszanak és minthogy egyébként is könnyű belenyugvásra hajlamosak, nem kelt csodálkozást, ha alig tíz órával azután, hogy megszabadultak a nagy bekerítő csata borzalmaitól, már balalajkához nyúlnak s kórusokat alakítanak.