Felvidéki Ujság, 1943. március (6. évfolyam, 59-71. szám)

1943-03-23 / 66. szám

1943 március 23.- 66. szám Országos neves politikusok beszelnek holnap a HÍP kassai nagyvalasztinánui gyűlésén nézeg Lajos, »Szóz Marfsehtngl Imre es »Méz Tóth András az időszerű magyar kérdéseket (ejlik ki Kassa, március 23. Nagy eseménye lesz a Magyar Élet Pártja Kassa városi és Abauj-Torna vármegyei szervezetének holnap, szerdán délután. A két pártszervezet ugyanis délután 6 órai kezdettel a Katolikus Legényegylet nagytermében (Rákóczi-körút 62. sz.) nagyválasztmányi ülést tart országos nevű politikusok részvételével. A nagyválasztmányi ülést vitéz báró Schell Péter főispán, pártszervezeti elnök nyitja meg, majd az időszerű politikai kérdésekről dr. Mezey Lajos országgyűlési képviselő, a MÉP sajtóosztályának főnöke, vitéz Martsekényi Imre országgyűlési képviselő, a MÉP propagandaosztályának főnöke, továbbá vitéz Tóth András országgyűlési képviselő, az Országos Tűzharcos Szövetség alelnöke beszél. A párt helyi vezetői részéről Tost László országgyűlési képviselő szólal fel. A nagyválasztmányi ülést a Hiszekeggyel nyitják meg, a végén pedig a közönség a Himnuszt énekli. A nagyválasztmányi ülésen az említett szónokokon kívül részt vesznek még dr. Váczy József, Szolnok város országgyűlési képviselője, Megay Károly országgyűlési képviselő, dr. Hajnóczy Béla, a MÉP fővárosi szervezetének igazgatója, továbbá Kassa város és Abaúj-Torna vármegye felsőházi tagjai és országgyűlési képviselői. A Magyar Élet Pártjának kassai és abaúj tornavármegyei híveinek meleg figyelmébe ajánljuk ezt a fontos nagyválasztmányi ülést, amelyen hivatott ajkakról fogjuk hallani az időszerű politikai és gazdasági kérdésekben az időszerű magyar álláspontot. A mai rendkívüli viszonyok között csak ritkán van alkalmunk politikusaink fejtegetéseit hallani, épp ezért mindenki számára érdekes és hasznos a pártgyűlésen való részvétel. Tekintettel a fennálló rendelkezésekre, szíves figyelmébe ajánljuk mindenkinek, hogy párttagsági igazolványát a pártgyűlésre hozza el magával. Magyarország gazdasági szerepe az új Európában Irta: Dr. Péter Ernő Szerzőnek a kassai Kazinczy Társaságban tartott előadása gondolatai és hetét közöljük az alábbiakban: A most dúló világháború befejezése után minden körülmények között új Európa következik, amelyben a gazdasági élet is új irányt vesz és új feladatokat állít a nemzetek elé. Kétségtelen, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés ismételten felveti azt problémát, hogy az egyes nemzetek milyen szerepet vállalnak abban. Magyarország szerepét két tényező határozza meg éspedig a már meglévő gazdasági adottságaink, továbbá a Kelet-Középeurópában betöltendő fontos pozíciónk. Az új gazdasági rend számunkra csak akkor lehet megnyugtató, ha az nemzetünket erősebbé és ellenállóbbá teszi. Külső körülmények is befolyásolják ennek a kialakulását, de mindenekelőtt mégis csak mi magunk alakítjuk életünket és ezért a megfelelő reformokat már most úgy készítsük elő, hogy azok egyrészt a magyarság biológiai erősödését szolgálják, vagyis minél több magyar eltartását tegyék lehetővé, másrészt pedig állami függetlenségünket és gazdasági önállóságunkat biztosítsák. Szükséges a mezőgazdasági és ipari termelés minőségi és mennyiségi emelése, de szükséges a komoly szellemi és gazdasági felkészülés országunk kereskedői feladatának ellátására is. Mezőgazdaságunk elől jár ugyan a körülöttünk élő kis nemzetek termelésével szemben, de a nyugati belterjes gazdálkodású országokhoz képest még nagyon egyoldalú és kültejes. A jövő útja a kertgazdálkodás felé vezet és ha komoly szerepet akarunk játszani az új Európában, akkor gazdaságpolitikánknak és agrárpolitikánknak is arra kell törekednie, hogy Nyugat-Európa számára mi legyünk a szállítók olyan agrárterményekben és termékekben, amelyekre hazai éghajlati és időjárási viszonyaink következtében elsősorban hivatottak vagyunk. A kertgazdálkodás még azzal az előnnyel is jár, hogy sok munkáskezet is foglalkoztat és sok ember megélhetését is biztosítja. Természetesen ez elsősorban normális békeidőkre vonatkozik. Ipari termelésünk az utóbbi évtizedekben örvendetesen fejlődött, hiszen a régi időben alig beszélhettünk önálló magyar iparról. Ha valóban állami függetlenséget akarunk biztosítani magunknak, akkor az iparosodási folyamatot még erőteljesebben elő kell mozdítanunk, mert hiszen éppen a most dúló háború mutatja meg, milyen nagy jelentősége van annak, ha egy országban az önellátás előfeltételei már előre biztosítva vannak. Békeidőben nem akarunk merev gazdasági felzárkózásban élni, de tisztában kell lennünk azzal, hogy a háború bármikor bekövetkezhetik és ezért a gazdasági önellátás előfeltételeit egy szabadságra vágyó és szabadságra teremtett nemzetnek már jó előre biztosítania kell. Az erőteljes iparosodás problémáját különben a legvilágosabban mutatja Franciaország és Németország példája. Az 1800-as évek elején Franciaországnak 27 millió lakosa volt, míg Németországnak csak 24 millió. Alig 50 esztendő alatt az erősen iparosodó Németország népessége 130 százalékkal növekedett, míg Franciaországé csak 4* százalékkal. Amikor az új Európában Magyarország politikai súlyát gazdaságilag is alá akarjuk támasztani, akkor mindenekelőtt a minél több magyar születését és megélhetését biztosító életformát kell kialakítanunk, amit az ipar fejlesztésével érhetünk el. De igen fontos szerep vár ránk geopolitikai elhelyezkedésünknél fogva is. A körülöttünk élő nemzetek gazdaságilag kétségtelenül alacsonyabb fokon állanak, mint mi. Azonkívül a nyugati nagy felvevő piacoktól is távolabb vannak, mint Magyarország. Ez a két körülmény jelöli ki számunkra azt a szerepet, hogy egyrészt ezeknek a külterjesebb gazdálkodású országoknak a termékeit mi továbbítsuk Nyugat felé, mi dolgozzuk fel kész vagy félkész gyártmányokká másrészt pedig Nyugat felől továbbítói legyünk a Keletre szánt ipari és egyéb cikkeknek, de magunk is erőteljes magyar ipart feltételezve ellátói legyünk a keleti és déli agrárországoknak. Az új Európában tehát nem akarunk egyszerűen „paraszt“ állam lenni, mert ebből réges-régen kinőttünk, amit minden gazdasági kérdésekkel foglalkozó és azokban jártas szakember igazolhat Fejlett agrárkultúrájú, erősen iparosodott ország akarunk lenni, amihez történelmi jogunkon kívül népünk rátermettsége adja a legnagyobb biztosítékot Különben is a Kárpátmedence szellemi és politikai vezetése mellett elképzelhetetlen, hogy azt gazdaságilag is ne a magyarság irányítsa. Ez a szerep gazdasági téren teljesen megegyezik a helyesen és magyar szempontból értelmezett szentistváni gondolattal. Ha ez az eszme ezer éven át biztosította számunkra a politika vezetést, akkor bízzunk abban, hogy a jól betöltött gazdasági szerep csak erősítheti politikai helytállásunkat. Az ellátatlanok országos kataszterének felállítását javasolja a városok szövetsége Budapest, március 23. A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Magyar Városok Országos Szövetségének elnöksége ülést tartott, amelyen teljes számban megjelentek a városok polgármesterei. Lukács Ödön ügyvezető elnök bejelentette, hogy az anyakönyvi kivonatok kiállításáért a városokban szedhető díjak felerészéből tisztviselői jóléti célokra országos segélyalap létesül, amely a városi tisztviselők gyermeknevelési gondjainak lényeges könnyítését fogja szolgálni. Több kisebb jelentőségű előterjesztés elfogadása után közellátási kérdéseket tárgyaltak. Szendy Károly polgármester hangsúlyozta, hogy a szövetség elvileg helyesli a közellátási miniszter álláspontját, amely szerint a szükséglet céljából a kivetési rendszerre térnek át és ezt a kataszteri tiszta jövedelemre alapítják. A szövetség elnöksége ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a kataszter a tényleges állapotnak sok esetben nem felel meg, a termény beszolgáltatási kötelezettség több helyen bizonyára aránytalanul magasan nyer majd megállapítást Lehetővé kellene tenni, hogy a termelő ne csak gabonában, de olyan termésben is eleget tehessen kötelezettségének, amelyből kellő mennyiség áll rendelkezésére. Ez a fogyasztók kataszterének felfektetését teszi szükségessé. Megfontolandó lenne, nem volna-e célszerű a beszolgáltatási kötelezettségnél a létminimum megállapítása Több hozzászólás után elhatározta az elnökség, hogy felterjesztésben kéri az ellátatlanok országos kataszterének összeállítását és ezen az alapon a készletek igazságos szétosztását. Azokra a cikkekre, amelyek csak korlátolt mértékben állnak rendelkezésre, az igazságos elosztást biztosító és az egész országra kiterjedő egységes jegyrendszer bevezetését javasolja az elnökség a köznyugalom biztosítása érdekében. így dolgozik a magyar légvédelem A m. kir. honvéd haditudósító század közlése Az erdőt nap-nap után támadták a bolsevista repülők. Jól sejtették, mert N. község mellett két vonatoszlop is húzódott az erdőben az utánpótlással. Nappal nem volt elég bátorságuk jönni, de minden éjjel megjelentek és bombákkal árasztották el a községből az erdő felé vezető utat. így ment ez egy darabig, anélkül, hogy jelentősebb kárt tudtak volna okozni Legutóbb szép csenben egy magyar légelhárító tüteget hoztunk, hogy vegye el a bolsik támadókedvét. Korán besötétedett. A község egészen betakaródzott az éjszakába s a romházak alatt a lakosság remegve várta, hogy mikor fognak megint zuhogni a bombák. Az erdő sejtelmesen hallgatott. A figyelők várták a repülőket, lassan múltak az órák. Már bosszankodtak is. — Ugy lászuik, megérezték, hogy itt vagyunk s nem jönnek — mondogatták egymásnak a honvédek. Valammelyik a rögtönzött kunyhóban éppen azt panaszolta, hogy hiába csőditették ide őket, hiszen hire-hamva sincs szovjet repülőknek, amikor ellenséges gépek közeledtét jelezték. Északkeleti irányból jöttek s nem is sejtettek semmit, amikor egyszer csak elkapta az elsőt a fénycsóva és eldörrent az ágyú. Nyilván meglepte ez a vörös pilótákat, eddig ilyenhez nem voltak hozzászokva s a megvilágított gép próbált menekülni. Röviddel utóbb azonban telitalálatot kapott s valahová az erdő sűrűjébe zuhant mint egy üstökös. A másik két gép Sztalingyertyát eresztett alá a községre. Nappali fénybe borultak az apró viskók, amelyek odalapultak a fehér hóhoz és a behavazott 3 MŰM erdőhöz. Néhányszor végigszaladt az égert a fényszóró sugárkévéje, mintha az égbe akarna bevilágítani, aztán ismét hallatszott a magyar füleknek olyan ismerős hang. Rövid, heves tűzsorozat s a második szovjet gépet is lelőtték. Ekkorra már megérkezett a vörös támadás második hulláma is, csupa Martin-gépekkel és kezdték szórni a bombákat. Sisteregve szakadtak szét a terebélyes fák és felszargatva a fagyott földet gyökerestől repülte, a levegőbe recsegve, ropogva. A gépek köröztek és látszott, hogy a kellemetlen jövevényt, légvédelmi ütegünket keresik. Vagy 30 méterre be is vágott egy bomba s a szilánkok elberetválták a fák derekát. „ Na koma, most már van bombabiztos helyünk! — mondta az egyik honvéd a bajtársának. Honvédeink ugyanis azt tartják, hogy ahová egyszer bomba csapott, arra a a helyre másodszor már nem eshet. Az egyik alacsonyabbra merészkedő Martin most a derekába kapott találatot s még odafönt szétrobbant. Negyedóra alatt ez volt már a harmadik lelőtt szovjet gép. Ráadásul a negyedik gép sem kerülhette el sorsát. Súlyos sérüléssel kényszerleszállást végzett és belerohant az erdő fái közé. A többi gépek ezekután kétezer méterné is magasabbra szöktek, hamarosan ledobták bombáikat és elmenekültek. Éppen félórig tartott a légitámadás s négy szovjet gépett lőtt le a magyar légvédelem. Dr. Füry Lajos hdp. őrmester ljabb spanyol önkéntesek indultak a keleti frontra Madrid, március 23. (MTI) A Stefani-iroda jelenti: San Sebastianból újabb ezer főnyi önkéntes csoport indult a keleti arcvonalra, a kék hadosztály soraiba. Búcsúztatásukon megjelentek a polgári és katonai hatóságok és a Fallangs vezető tagjai. Hatalmas tömeg ünnepelte az önkénteseket és éltették a Caudillot, Spanyolországot és a tengelyhatalmakat, Bárdossy László a Keresztény Nemzeti Liga új elnöke Budapest, március 23. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga közgyűlésén Makay Dezső, a főudvarnagyi bíróság elnöke mondott megnyitó beszédet Javaslatára egyhangú lelkesedéssel Bárdossy László ny. miniszterelnököt választották meg a gróf Teleki Pál halálával megüresedett elnöki tisztségre. Társelnökké egyhangúan Toperczer Ákosnét választották. Bárdossy László székfoglaló beszédében kiéltatta a Kormányzó érdemeit Megemlékezett arról, hogy Németország és Olaszország ismerte el először igényeinket békerevízióra, s amikor módjuk adódott, cselekedtek is. Olyan Magyarországot akarunk, — úgymond — amelyben a közösség elemei egyensúlyban és harmóniában találják meg a maguk helyét, de ezt csak úgy érhetjük el, ha a keresztény magyarság is elfoglalja minden vonalon az őt megillető helyet. Mert hiába minden, ha a gazdasági élet kulcspozíiióit olyanok tartják megszállva, akiknek véleménye nem a mi véleményünk.