Felvidéki Ujság, 1943. július (6. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-13 / 155. szám
6 fiEDflDElQUlSilfi, A hivatalos lap közli a honvédelmi miniszter 166.100/Eln. 55—1943. számú rendeletét, melyben megengedte, hogy a vendéglátó ipari üzemek nemcsak kerthelyiségeiket, hanem belső helyiségeiket is megvilágíthatják irányfényekkel, s ez esetben azok ajtajait és ablakait is nyitva lehet tartani a nyári melegben. A rendelet pontosan előírja, hogy mely vendéglői helyiségeket szabad így megvilágítani. Mindenek előtt nem vonatkozik az engedmény a szóbanforgó üzemekkel kapcsolatos lakásokra, pincékre, padlásokra és raktárakra, valamint azokra a helyiségekre, melyek a nap legnagyobb részében zárva vannak. Csak a honvédelmi miniszter által engedélyezett irányfényszerkezeteket szabad használni. Az irányfényeket csak át nem látszó védőtető alatt szabad használni. Egyébként csak 15 wattos égőket lehet használni rögzítve. A vendéglátó üzem felelős vezetőjének nem kell külön engedélyt kérnie az ismertetett világítási mód használatához, hanem csak be kell jelentenie, Budapesten a kerületi elöljáróságnál, a városokban a polgármesternél, községekben pedig a községi elöljáróságnál írásban és két példányban. Azokban az üzemekben, ahol eddig is használtak terraszt, a belső irányfényszerkezeteket továbbra is szabad használni, ha felszerelési módjuk megfelel az új rendeletnek. De a további használatot is be kell jelenteni Írásban az illetékes hatóságoknál. Ha irányfényekkel világítják meg a vendéglőipari üzemek belső helyiségeit, nyitva tarthatók az ablakaik Július 15-én lép életbe a vendéglői számolólapokról szóló rendelet Július 15-én lép életbe az a rendelet, amely a vendéglátó üzemeket számolólapok kiállítására kötelezte, amelyek után illetéket kell leróni. Nem kell számolólapot kiállítani a külön kiszolgáltatott kenyérért pék- vagy cukrászsüteményért és a dohányáruért nyomban kifizetett összegről. A július 1-én megjelent rendelet szerinti számolólap illetéke, ha a vendég által fizetett összeg 5 pengőnél nem több, 10 fillér, ha 5 pengőnél több, de 10 pengőt meg nem halad, 50 fillér, ha 20 pengőnél több, de 50 pengőt meg nem halad, 2 pengő, ha 50 pengőnél több, minden megkezdett 50 pengő után 5 pengő. Az illetékes hely felhatalmazásával a rendelet gyakorlati kivitelére vonatkozólag a Budapesti Kávésok Ipartestülete hétfőn a következő tájékoztatót adta az ipartestület tagjainak. Nemcsak a vendéglátó üzemek helyiségében fogyasztott ételek és italok illetékkötelesek, hanem az utcán át kiszolgáltatott ételekért és italokért fizetett összegek is. Félreértések elkerülése céljából közli az ipartestület, hogy a számolólapok illetékét a vendéglői söntésekben az úgynevezett álló (futó) vendégek fogyasztása után is le kell róni. Tehát az ilyen vendégnek is számolólapot kell adni és az illetéket azon szabályszerűen bélyeggel kell beszedni. A kiállított számolólapok illetékének alapja a számolólap végösszege, azaz a vendég által fizetendő , a külön felszámított forgalmi, fényűzési adó és a kiszolgálási díj levonásával fennmaradó összeg. A kiszolgálási díj után ugyanis illetéket felszámítani nem szabad. Újonnan megnyílt báró GHILLANY IMRE nagybani borkereskedése. Eladási iroda: Kassa, Tordássy-utca 1. sz. Pincék: Kassa, Tordássy-utca 1., Szent Lénárt-ut 3. és Tárcái, Tokaj-Hegyalja, 4974 Széchenyi álma megvalósul: a magyarság ismét Európa megcsodált lovasnemzetévé válik A lótenyésztésben a háborús és takarmányozási nehézségek ellenére is első helyen állunk Európában Magyarország az első világháború után elvesztette irigyelt lóállományának csaknem nyolcvan százalékát. A megcsonkított és tőkeszegény ország csak óriási nehézségek leküzdése után juthatott újra olyan lóállományhoz, ami verseny, illetve tenyésztési szempontból is megállja a helyét az európai államok ménesei mellett. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa felkereste Hedry Béla ny. altábornagyot, a Magyar Ügetőverseny Egyesület elnökét, hogy felvilágosítást kérjen a vidéki lóversenyek óriási fellendülésére vonatkozólag. — A magyar vidék lótenyésztésének versenyekkel való propagálását a valamikor Budapesti Ügetőverseny Egyesületnek nevezett Magyar Ügetőverseny Egyesület, Nemzeti Lovarda és az Űrlovasok Szövetkezete egymással karöltve kezdte meg — hangzott a válasz. — A vidéki nagyközönség jórésze ugyanis tévesen a lóversenyekben hazárd fogadási alkalmat látott, legalább is erre következtettek a fővárosi lóversenyek sokszor torz hírlapi beállításából. Ma már a vidék is megértette, milyen óriási nemzetgazdasági érdekeink fűződnek a lóversenyzés fenntartásához és a vidék is soha nem látott tömegekkel vonul fel egy-egy vidéki versenyre. A közelmúltban Pécsett, Kolozsvárott és Miskolcon tartottunk versenyeket. Ezeken a versenyeken egyaránt volt ügető-, concours, galopp-, valamint egyes- és kettesfogat-verseny gazdák részére. A szép és tekintélyes tiszteletdíjak csak emelték a verseny színvonalát és a versenyekre felrándult gazdaközönség most a legtisztább versenyekben láthatta azt a lovat, amelyet később esetleg tenyészállatnak óhajt megvásárolni. A versenyeknek a megrendezése, illetőleg a fogadási játék tette lehetővé a tenyészállatoknak egészséges kiválasztódását, valamint a legszélesebb gazdakörökben való bemutatását . A közeljövőben Kisvárdán, Nagyváradon és Marosvásárhelyt rendezünk versenyeket De máris örömmel állapíthatjuk meg, hogy a következő években minden nagyobb mezőgazdasági gócpontunk városa megrendezi a maga körzeti lóversenyeit, így egy belülről elindult fejlődés utján az egész ország belekapcsolódik a lótenyésztésbe. A magyar gazdaközönség megértette, hogy versenyeink kizárólagos célja: a legjobb hazai anyag kiválasztása. Ha nemsokára a fővárosi lóversenyek fokozott színvonal emelkedéséről írnak, akkor ezt épen a vidéki versenyek kitűnő szelektálásának köszönhetjük. Csak példának felhozhatjuk a Magyar Ügetőverseny Egyesületet, ahol éppen a jelentkező jobb vidéki anyag miatt kell leállítanunk a régebbi, s gyengébb képességű lovak egy részét. A lóversenyegyesületek néha laikusok előtt óriásinak tetsző összegeket fordítottak beruházásokra, olyankor, amikor egy remek fedezőménhez jutottak. A mai magyar lótenyésztés magas színvonala igazolta az elv helyességét: mindent el kell követnünk, hogy nagyszerű fedezőméneket állíthassunk a magyar lótenyésztés szolgálatába. Közismert a hazai lótenyésztés honvédelmi jelentősége, valamint nemzetgazdasági szerepe. Sok-sok millió pengő forgalmat jelent egy esztendőben a hazai pénz vérkeringésében a fővárosi és vidéki lóversenyzés. Ma már bebizonyult, hogy a fővárosinak is csak akkor van létjogosultsága, ha szerves összefüggésben áll a vidéki lótenyésztéssel. Példának okáért érdemes felemlítenünk, hogy a versenyzésből a korhatár miatt kikerült lovak közül az amerikai tenyészanyag ivadékai bizonyultak rendkívül szívósaknak gazdaságokban. Már egy ilyen egyszerű ténynek a megállapítása is nagy jelentőségű a magyar lótenyésztés szempontjából. — A háború döntően befolyásolta Európa lótenyésztését. Mi magyarok azonban büszkék lehetünk rá, — végezte be érdekes nyilatkozatát Hedry altábornagy, hogy a nagy Széchenyi útmutatására méltóknak bizonyultunk Árpád apánkhoz és lovas elődeinkhez és ma már Európában az első helyen áll a magyar lótenyésztés. Zs. L 1943 július 13. — 155. szám A kenyérgabona vámőrlése A malom vagy a vámcserélő július 15-ike után kenyérgabonát vámőrlésre, illetőleg vámcserére csak akkor vehet át, ha a vámőröltető egyidejűleg a vámőrlési tanúsítványt is felmutatja. Csakis olyan mennyiséget szabad megőrölni, illetve cserélni, amilyen mennyiséget a tanúsítvány feltüntet. A tanúsítványon feltüntetett mennyiség alatt tisztításán kenyérgabona súlyát kell érteni, amely a vámot és porlást is magában foglalja. A vámőrlési tanúsítványba a malom a megfelelő helyre beírja az őrlés idejét, az őrlésre behozott kenyérgabona tisztítás előtti súlyát és a vámfeljegyzési könyv sorszámát, amelyet aláírással látnak el és lebélyegeznek. A malom ezután köteles a vámőrlő tetőnek a tanúsítványt visszaadni. A vámőrlésben megőrölt kenyérgabona őrlési díját július 15-től kenyérgabonában kell kifizetni. Az őrlésért a búzánál vám címén legfeljebb 10, portás címén legfeljebb 2 °/$-ot, rozsnál és kétszeresnél vám címén legfeljebb 11, portás címén legfeljebb 2 °/&-ot számíthat fel a malom. A gabona darálásáért legfeljebb 8 °/« természetbeni vámot és 1%> porlási százalékot lehet felszámítani. Az itt közölt természetbeni vámon és porlási százalékon felül egyéb díjakat vagy szolgáltatásokat felszámítani nem szabad. Minden malomban jól látható helyen „tájékoztatóban“ fel kell tüntetni, hogy mennyi porlási százalékot számítanak fel, hogy a kenyérgabona tiszta súlyát előzetes tisztítás útján vagy becsléssel állapítják meg, hogy az átvett kenyérgabona után a malom mennyi és milyen fajta őrleményt köteles kiszolgáltatni, valamint, hogy az őrlemények súlyába a zsákot nem számítják be. Árpa és kukorica vámőrlése Azokon a területeken, ahol a közellátási kormánybiztos engedélye alapján, vámőrlési tanúsítvány alapján árpát vagy kukoricát is lehet őrölteni, 100 kg kenyérgabonát 100 kg árpával vagy kukoricával kell egyenlőnek lenni. Az őrlési díj szempontjából az árpa a rozzsal, a kukorica a búzával esik egy tekintet alá. A kiszolgáltatandó őrlemények mennyiségét és minőségét a közellátási kormánybiztos állapítja meg. A termésértékesítési hitelek folyósításánál fokozott szerephez jutnak a vidéki pénzintézetek A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a termésértékesítés lebonyolításához szükséges hitelek folyósításával kapcsolatban megindult tárgyalások az elmúlt napokban befejeződtek az érdekelt agrár- és kereskedőkörök, továbbá pénzintézetek közt Ennek értelmében a fővárosi bankok, valamint vidéki fiókjaik és az érdekkörükbe tartozó affiliált intézetek a malmok és általában a mezőgazdasági nyerstermények feldolgozásával foglalkozó ipari üzemek részére rendelkezésre bocsátják a felvásárláshoz és gyártáshoz szükséges hiteleket. A hitelkeretek jóval nagyobbak lesznek, mint tavaly voltak, hiszen egyrészt az új terményárak emelkedtek a múlt évihez képest, másrészt az idén a gabonakereskedelem az új felvásárlási rendszer mellett megnövekedett szerephez jut. A hitelfeltételek nagyjában a tavalyival azonosak. A bankok a szükséges felvásárlási hiteleket a termények beraktározása mellett úgy folyósítják, hogy a tárolt áruk 90% -a erejéig kap hitelt a kereskedő váltófedezettel, legtöbb esetben folyószámlahitelek alakjában. A malmok részére folyósítandó hitelek nagyjában ugyancsak a tavalyi kondíciókhoz igazodnak. Az új kampányban is szigorúan fenntartják a múlt évben életbeléptetett szelektív hitelrendszert, amelynek lényege az, hogy a pénzintézetek az idén is kikapcsolják a spekulatív célokat szolgáló hiteleket, hogy így a felesleges és káros, a közellátás érdekeit sértő áruhalmozást kiküszöböljék. Árulombardokat csak akkor bocsátanak rendelkezésre tehát, ha meggyőződtek arról, hogy a leelőlegezendő áruk tárolása a közellátás szempontjából kívánatos. Szakértő körök szerint az idén általában számolnak azzal, — s ennek elsősorban az idei javuló terméskilátás a magyarázata, — hogy a folyósításra kerülő hitelek nyújtásában vidéki bankoknak jelentékeny szerep jut a legális kereskedelmi hálózatnak a terményfelvásárlásokban való fokozott bekapcsolása révén. (—) Mi újság a budapesti élelmiszernagyvásártelepen? A Magyar Vidéki Sajtótudósító fővárosi jelentése szerint július 2-től július 8-ig a közellátási miniszter 39.000/1943. sz. rendelete értelmében a nagykereskedelmi legmagasabb árak az élőbaromfinál: liba 6.20, kacsa 6.— P, csirke 6.20, tyuk 5.—, pulyka 5.70, gyöngyös 5.90 P. A vágott kopasztott baromfi béllel: liba 7.20, kacsa 7.—, csirke 7.40, tyuk 6.20, pulyka 6.90, gyöngyös 7.— P kg-kint. Liba és kacsa kivételével a vágott baromfi ára felezve történő eladás esetén 1% -kal felemelhető. — A tojáspiacon az új hivatalos legmagasabb nagykereskedelmi árak: friss, osztályozáson és hűtőházi eredeti 5.48, kiolvasva 5.56, meszes eredeti 5.28, kiolvasva 5.36, repedt eredeti 5.10, kiolvasva 5.16 P kg-ként. — A tejtermék piacon a legmagasabb új nagykereskedelmi árak: tejfel 2.60 P literenkint, pasztőrözött teavajtömb 9.40, pasztőrözetlen vajtömb 9.—, tehéntúró 35% zsírtartalmú 2.60, 15% zsírtartalmú 1.80, sovány 1.50 kg kint. — A zöldség- és főzelékfélék piacán a retek 10, a paraj, zöldborsó és uborka 20 fillérrel emelkedett, viszont a sóska 20, a paradicsom ára 350 fillérrel csökkent kgkint. — A gyümölcspiacon a cseresznye ára 60, az őszibarack pedig 100 fillérrel emelkedett, míg a ribizke ára 10, a meggy és alma ára 20, a kajszibarack ára 30, a körte és a szamóca ára pedig 50 fillérrel csökkent kg kint. (—) A főváros környékén levő, továbbá a vidéken levő olajnövénygyárak eddig is bizonyos szakmai közösséget tartottak fenn, legutóbb azonban a vidék legnagyobb olajgyűjtő üzemei közös testületbe tömörültek. (MVS) (—) Vác hamarosan belép a nagy iparvárosok sorába. Az egyik nehézipari vállalat tárgyalásokat folytat a polgármesterrel, hogy Vácott letelepedjék s ott nemcsak gyárat, de munkáslakástömböket is építene. Ezen kivül egy vegyészeti és egy kötözőanyag gyár is megfelelő helyet keres Vácott. (MVS) (—) Az áruforgalmi központok már megkezdték működésüket Július 1-ól a kormány által életre hívott és a terménybeszolgáltatás irányítására, összegyűjtésére és tárolására hivatott áruforgalmi központok már megkezdték működésüket. A legtöbb központ máris javaslatot tett a közellátási miniszternek az országos, illetve körzeti árufelvevő kereskedő cégek kijelölésére. A javaslatok egy részét már elintézték úgy, hogy a legtöbb szakmában az országos és körzeti kereskedők, valamint azok helyi bevásárlói már megkezdték munkájukat. (MVS) (—) 25 millió pengő volt tavaly a Fonciere díjbevétele. Az 1864-ben alapított Fonciere Általános Biztosító Intézet évről-évre nagyvonalú fejlődést tüntet fel és ennek során sok százezerre menő ügyfeleinek száma egyre szaporodik. Ez igazolja a magyar közönség bizalmát és ragaszkodását e nagy biztositó intézet iránt. Az 1942. évben a díjbevételek főösszege közel 25 millió pengőre szaporodott, ami az előző évhez képest 20% emelkedést jelent. Az intézet tőkeállománya 116 millió pengő, míg a biztosított felek vagyonaként tekintendő díjtartalékok és technikai alapok tétele meghaladja az 51 millió pengőt. Ezek a számok igazolják a Fonciere kitűnő üzletvezetését és szilárd anyagi megalapozottságát. Az üzleti sikerek oka kétségkívül az, hogy a publikum — s köztük nagymértékben a gazdaközönség is — megbízik a Fonciereben, szívesen helyezi vagyonát és javait e régi híres intézet kipróbált biztosítási védelme alá. A Fonciere, amely a jövő évben ér el fennállásának 80. éves fordulójához, nemcsak a magyar biztositási életnek, hanem nemzetgazdaságunknak is egyik legnagyobb értéke. FELVIDÉKI ÚJSÁG l F*M6« kiadás Rainer Brúnó Kanal Magyar ft*< Lapkiaci Kft. Njronja u Atixmaemm Kasaai Kfeyragoatán és Laaklaáé Rt bérlője. Kassa. FShMcs K 36.TO JL ■