Felvidéki Ujság, 1943. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-13 / 155. szám

6 fiEDflDElQ­UlSilfi, A hivatalos lap közli a honvédelmi minisz­ter 166.100/Eln. 55—1943. számú rendeletét, melyben megengedte, hogy a vendéglátó ipari üzemek nemcsak kerthelyiségeiket, ha­nem belső helyiségeiket is megvilágíthatják irányfényekkel, s ez esetben azok ajtajait és ablakait is nyitva lehet tartani a nyári me­legben. A rendelet pontosan előírja, hogy mely vendéglői helyiségeket szabad így megvilágítani. Mindenek előtt nem vonatko­zik az engedmény a szóbanforgó üzemekkel kapcsolatos lakásokra, pincékre, padlásokra és raktárakra, valamint azokra a helyisé­gekre, melyek a nap legnagyobb részében zárva vannak. Csak a honvédelmi miniszter által engedélyezett irányfényszerkezeteket szabad használni. Az irányfényeket csak át nem látszó védőtető alatt szabad használni. Egyébként csak 15 wattos égőket lehet használni rögzítve. A vendéglátó üzem felelős vezetőjének nem kell külön engedélyt kérnie az ismer­tetett világítási mód használatához, hanem csak be kell jelentenie, Budapesten a kerü­leti elöljáróságnál, a városokban a polgár­­mesternél, községekben pedig a községi elöl­járóságnál írásban és két példányban. Azok­ban az üzemekben, ahol eddig is használtak terraszt, a belső irányfényszerkezeteket to­vábbra is szabad használni, ha felszerelési módjuk megfelel az új rendeletnek. De a további használatot is be kell jelenteni Írás­ban az illetékes hatóságoknál. Ha irányfényekkel világítják meg a vendéglőipari üzemek belső helyiségeit, nyitva tarthatók az ablakaik Július 15-én lép életbe a vendéglői számolólapokról szóló rendelet Július 15-én lép életbe az a rendelet, amely a vendéglátó üzemeket számolólapok kiállí­tására kötelezte, amelyek után illetéket kell leróni. Nem kell számolólapot kiállítani a külön ki­szolgáltatott kenyérért pék- vagy cukrász­­süteményért és a dohányáruért nyomban kifizetett összegről. A július 1-én megjelent rendelet szerint­i számolólap illetéke, ha a vendég által fizetett összeg 5 pengőnél nem több, 10 fillér, ha 5 pengőnél több, de 10 pengőt meg nem halad, 50 fillér, ha 20 pengőnél több, de 50 pengőt meg nem halad, 2 pengő, ha 50 pengőnél több, minden megkezdett 50 pengő után 5 pengő. Az illetékes hely felhatalmazásával a ren­delet gyakorlati kivitelére vonatkozólag a Budapesti Kávésok Ipartestü­lete hétfőn a következő tájékoztatót adta az ipartestület tagjainak. Nemcsak a vendéglátó üzemek helyiségé­ben fogyasztott ételek és italok illetékkötele­sek, hanem az utcán át kiszolgáltatott éte­lekért és italokért fizetett összegek is. Félre­értések elkerülése céljából közli az ipartestü­let, hogy a számolólapok illetékét a vendég­lői söntésekben az úgynevezett álló (futó) vendégek fogyasztása után is le kell róni. Tehát az ilyen vendégnek is számolólapot kell adni és az illetéket azon szabályszerűen bélyeggel kell beszedni. A kiállított számolólapok illetékének alapja a számolólap végösszege, azaz a vendég ál­tal fizetendő , a külön felszámított forgalmi, fényűzési adó és a kiszolgálási díj levoná­sával fennmaradó összeg. A kiszolgálási díj után ugyanis illetéket fel­számítani nem szabad. Újonnan megnyílt­ báró GHILLANY IMRE nagybani borkereskedése. Eladási iroda: Kassa, Tordássy-utca 1. sz. Pincék: Kassa, Tordássy-utca 1., Szent Lénárt-ut 3. és Tárcái, Tokaj-Hegyalja, 4974 Széchenyi álma megvalósul: a magyarság ismét Európa megcsodált lovasnemzetévé válik A lótenyésztésben a háborús és takarmányozási nehézségek ellenére is első helyen állunk Európában Magyarország az első világháború után el­vesztette irigyelt lóállományának csaknem nyolcvan százalékát. A megcsonkított és tő­keszegény ország csak óriási nehézségek le­küzdése után juthatott újra olyan lóállo­mányhoz, ami verseny, illetve tenyésztési szempontból is megállja a helyét az euró­pai államok ménese­i mellett. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa felkereste Hedry Béla ny. altá­bornagyot, a Magyar Ügetőverseny Egyesü­let elnökét, hogy felvilágosítást kérjen a vi­déki lóversenyek óriási fellendülésére vonat­kozólag. — A magyar vidék lótenyésztésének verse­nyekkel való propagálását a valamikor Bu­dapesti Ügetőverseny Egyesületnek nevezett Magyar Ügetőverseny Egyesület, Nemzeti Lovarda és az Űrlovasok Szövetkezete egy­mással karöltve kezdte meg — hangzott a válasz. — A vidéki nagyközönség jórésze ugyanis tévesen a lóversenyekben hazárd fogadási alkalmat látott, legalább is erre kö­vetkeztettek a fővárosi lóversenyek sokszor torz hírlapi beállításából. Ma már a vidék is megértette, milyen óriási nemzetgazdasági ér­dekeink fűződnek a lóversenyzés fenntartá­sához és a vidék is soha nem látott tömegek­kel vonul fel egy-egy vidéki versenyre.­­ A közelmúltban Pécsett, Kolozsvárott és Miskolcon tartottunk versenyeket. Eze­ken a versenyeken egyaránt volt ügető-, concours,­ galopp-, valamint egyes- és ket­­tesfogat-verseny gazdák részére. A szép és tekintélyes tiszteletdíjak csak emelték a ver­seny színvonalát és a versenyekre felrán­­dult gazdaközönség most a legtisztább ver­senyekben láthatta azt a lovat, amelyet ké­sőbb esetleg tenyészállatnak óhajt megvásá­rolni. A versenyeknek a megrendezése, ille­tőleg a fogadási játék tette lehetővé a te­nyészállatoknak egészséges kiválasztódását, valamint a legszélesebb gazdakörökben való bemutatását . A közeljövőben Kisvárdán, Nagyvára­don és Marosvásárhelyt rendezünk verse­nyeket De máris örömmel állapíthatjuk meg, hogy a következő években minden nagyobb mezőgazdasági gócpontunk városa megren­dezi a maga körzeti lóversenyeit, így egy belülről elindult fejlődés utján az egész or­szág belekapcsolódik a lótenyésztésbe. A magyar gazdaközönség megértette, hogy versenyeink kizárólagos célja: a legjobb ha­zai anyag kiválasztása. Ha nemsokára a fő­városi lóversenyek fokozott színvonal emel­­kedéséről írnak, akkor ezt épen a vidéki ver­senyek kitűnő szelektálásának köszönhet­jük. Csak példának felhozhatjuk a Magyar Ügetőverseny Egyesületet, ahol éppen a je­lentkező jobb vidéki anyag miatt kell leállí­tanunk a régebbi, s gyengébb képességű lo­vak egy részét.­­ A lóversenyegyesületek néha laikusok előtt óriásinak tetsző összegeket fordítottak beruházásokra, olyankor, amikor egy remek fedezőménhez jutottak. A mai magyar lóte­nyésztés magas színvonala igazolta az elv helyességét: mindent el kell követnünk, hogy nagyszerű fedezőméneket állíthassunk a ma­gyar lótenyésztés szolgálatába. Közismert a hazai lótenyésztés honvédelmi jelentősége, valamint nemzetgazdasági szerepe. Sok-sok millió pengő forgalmat jelent egy esztendő­ben a hazai pénz vérkeringésében a fővárosi és vidéki lóversenyzés. Ma már bebizonyult, hogy a fővárosinak is csak akkor van lét­­jogosultsága, ha szerves összefüggésben áll a vidéki lótenyésztéssel.­­ Példának okáért érdemes felemlítenünk, hogy a versenyzésből a korhatár miatt kike­rült lovak közül az amerikai tenyészanyag ivadékai bizonyultak rendkívül szívósaknak gazdaságokban. Már egy ilyen egyszerű ténynek a megállapítása is nagy jelentő­ségű a magyar lótenyésztés szempontjából. — A háború döntően befolyásolta Európa lótenyésztését. Mi magyarok azonban büsz­kék lehetünk rá, — végezte be érdekes nyi­latkozatát Hedry altábornagy,­­ hogy a nagy Széchenyi útmutatására méltóknak bi­zonyultunk Árpád apánkhoz és lovas elő­deinkhez és ma már Európában az első he­lyen áll a magyar lótenyésztés. Zs. L 1943 július 13. — 155. szám A kenyérgabona vámőrlése A malom vagy a vámcserélő július 15-ike után kenyérgabonát vámőrlésre, illetőleg vámcserére csak akkor vehet át, ha a vám­­őröltető egyidejűleg a vámőrlési tanúsítványt is felmutatja. Csakis olyan mennyiséget sza­bad megőrölni, illetve cserélni, amilyen mennyiséget a tanúsítvány­ feltüntet. A tanú­sítványon feltüntetett mennyiség alatt tisz­tításán kenyérgabona súlyát kell érteni, amely a vámot és porlást is magában fog­lalja. A vámőrlési tanúsítványba a malom a megfelelő helyre beírja az őrlés idejét, az őrlésre behozott kenyérgabona tisztítás előtti súlyát és a vámfeljegyzési könyv sorszámát, amelyet aláírással látnak el és lebélyegez­nek. A malom ezután köteles a vámőrlő tető­nek a tanúsítványt visszaadni. A vámőrlésben megőrölt kenyérgabona őr­lési díját július 15-től kenyérgabonában kell kifizetni. Az őrlésért a búzánál vám címén legfeljebb 10, portás címén legfeljebb 2 °/$-ot, rozsnál és kétszeresnél vám címén legfeljebb 11, portás címén legfeljebb 2 °/&-ot számíthat fel a malom. A gabona darálásáért legfeljebb 8 °/« ter­mészetbeni vámot és 1%> porlási százalékot lehet felszámítani. Az itt közölt természet­beni vámon és porlási százalékon felül egyéb díjakat vagy szolgáltatásokat felszámítani nem szabad. Minden malomban jól látható helyen „tájé­koztatóban“ fel kell tüntetni, hogy mennyi porlási százalékot számítanak fel, h­ogy a ke­nyérgabona tiszta súlyát előzetes tisztítás útján vagy becsléssel állapítják meg, hogy az átvett kenyérgabona után a malom mennyi és milyen fajta őrleményt köteles kiszolgál­tatni, valamint, hogy az őrlemények súlyába a zsákot nem számítják be. Árpa és kukorica vámőrlése Azokon a területeken, ahol a közellátási kormánybiztos engedélye alapján, vámőrlési tanúsítvány alapján árpát vagy kukoricát is lehet őrölteni, 100 kg kenyérgabonát 100 kg árpával vagy kukoricával kell egyenlőnek lenni. Az őrlési díj szempontjából az árpa a rozzsal, a kukorica a búzával esik egy te­­­kintet alá. A kiszolgáltatandó őrlemények mennyiségét és minőségét a közellátási kor­mánybiztos állapítja meg. A term­ésértékesítési hitelek folyósításánál fokozott szerephez jutnak a vidéki pénzintézetek A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a termésértékesítés lebo­nyolításához szükséges hitelek folyósításá­val kapcsolatban megindult tárgyalások az elmúlt napokban befejeződtek az érdekelt agrár- és kereskedőkörök, továbbá pénz­intézetek közt Ennek értelmében a fővárosi bankok, valamint vidéki fiókjaik és az érdek­körükbe tartozó affiliált intézetek a malmok és általában a mezőgazdasági nyerstermé­nyek feldolgozásával foglalkozó ipari üze­mek részére rendelkezésre bocsátják a fel­vásárláshoz és gyártáshoz szükséges hitele­ket. A hitelkeretek jóval nagyobbak lesznek, mint tavaly voltak, hiszen egyrészt az új terményárak emelkedtek a múlt évihez ké­pest, másrészt az idén a gabonakereskede­lem az új felvásárlási rendszer mellett meg­növekedett szerephez jut. A hitelfeltételek nagyjában a tavalyival azonosak. A bankok a szükséges felvásárlási hiteleket a termé­nyek beraktározása mellett úgy folyósítják, hogy a tárolt áruk 90% -a erejéig kap hitelt a kereskedő váltófedezettel, legtöbb esetben folyószámlahitelek alakjában. A malmok ré­szére folyósítandó hitelek nagyjában ugyan­csak a tavalyi kondíciókhoz igazodnak. Az új kampányban is szigorúan fenntartják a múlt évben életbeléptetett szelektív hitel­­rendszert, amelynek lényege az, hogy a pénzintézetek az idén is kikapcsolják a spekulatív célokat szolgáló hiteleket, hogy így a felesleges és káros, a közellátás érde­keit sértő áruhalmozást kiküszöböljék. Áru­­lombardokat csak akkor bocsátanak rendel­kezésre tehát, ha meggyőződtek arról, hogy a leelőlegezendő áruk tárolása a közellátás szempontjából kívánatos. Szakértő körök szerint az idén általában számolnak azzal, — s ennek elsősorban az idei javuló termés­­kilátás a magyarázata, — hogy a folyósí­tásra kerülő hitelek nyújtásában vidéki bankoknak jelentékeny szerep jut a legális kereskedelmi hálózatnak a terményfelvásár­lásokban való fokozott bekapcsolása révén. (—) Mi újság a budapesti élelmiszer­­nagyvásártelepen? A Magyar Vidéki Sajtó­tudósító fővárosi jelentése szerint július 2-től július 8-ig a közellátási miniszter 39.000/1943. sz. rendelete értelmében a nagykereske­delmi legmagasabb árak az élőbaromfinál: liba 6.20, kacsa 6.— P, csirke 6.20, tyuk 5.—, pulyka 5.70, gyöngyös 5.90 P. A vágott kopasztott baromfi béllel: liba 7.20, kacsa 7.—, csirke 7.40, tyuk 6.20, pulyka 6.90, gyöngyös 7.— P kg-kint. Liba és kacsa ki­vételével a vágott baromfi ára felezve tör­ténő eladás esetén 1% -kal felemelhető. — A tojáspiacon az új hivatalos legmagasabb nagykereskedelmi árak: friss, osztályozáson és hűtőházi eredeti 5.48, kiolvasva 5.56, meszes eredeti 5.28, kiolvasva 5.36, repedt eredeti 5.10, kiolvasva 5.16 P kg-ként. — A tejtermék piacon a legmagasabb új nagy­kereskedelmi árak: tejfel 2.60 P literenkint, pasztőrözött teavajtömb 9.40, pasztőrözetlen vajtömb 9.—, tehéntúró 35% zsírtartalmú 2.60, 15% zsírtartalmú 1.80, sovány 1.50 kg­ kint. — A zöldség- és főzelékfélék piacán a retek 10, a paraj, zöldborsó és uborka 20 fillérrel emelkedett, viszont a sóska 20, a paradicsom ára 350 fillérrel csökkent kg­­kint. — A gyümölcspiacon a cseresznye ára 60, az őszibarack pedig 100 fillérrel emelke­dett, míg a ribizke ára 10, a meggy és alma ára 20, a kajszibarack ára 30, a körte és a szamóca ára pedig 50 fillérrel csökkent kg­ kint. (—) A főváros környékén levő, továbbá a vidéken levő olajnövénygyárak eddig is bizonyos szakmai közösséget tartottak fenn, legutóbb azonban a vidék legnagyobb olaj­­gyűjtő üzemei közös testületbe tömörül­tek. (MVS) (—) Vác hamarosan belép a nagy ipar­városok sorába. Az egyik nehézipari vállalat tárgyalásokat folytat a polgármesterrel, hogy Vácott letelepedjék s ott nemcsak gyárat, de munkáslakástömböket is építene. Ezen kivül egy vegyészeti és egy kötöző­anyag gyár is megfelelő helyet keres Vácott. (MVS) (—) Az áruforgalmi központok már meg­­kezdték működésüket Július 1-ól a kormány által életre hívott és a terménybeszolgáltatás irányítására, összegyűjtésére és tárolására hivatott áruforgalmi központok már meg­kezdték működésüket. A legtöbb központ máris javaslatot tett a közellátási miniszter­nek az országos, illetve körzeti árufelvevő kereskedő cégek kijelölésére. A javaslatok egy részét már elintézték úgy, hogy a leg­több szakmában az országos és körzeti ke­reskedők, valamint azok helyi bevásárlói már megkezdték munkájukat. (MVS) (—) 25 millió pengő volt tavaly a Fonciere díjbevétele. Az 1864-ben alapított Fonciere Általános Biztosító Intézet évről-évre nagy­vonalú fejlődést tüntet fel és ennek során sok százezerre menő ügyfeleinek száma egyre szaporodik. Ez igazolja a magyar közönség bizalmát és ragaszkodását e nagy biztositó intézet iránt. Az 1942. évben a díjbevételek főösszege közel 25 millió pengőre szaporo­dott, ami az előző évhez képest 20% emel­kedést jelent. Az intézet tőkeállománya 116 millió pengő, míg a biztosított felek va­gyonaként tekintendő díjtartalékok és tech­nikai alapok tétele meghaladja az 51 millió pengőt. Ezek a számok igazolják a Fonciere kitűnő üzletvezetését és szilárd anyagi meg­alapozottságát. Az üzleti sikerek oka kétség­kívül az, hogy a publikum — s köztük nagy­mértékben a gazdaközönség is — megbízik a Fonciereben, szívesen helyezi vagyonát és javait e régi híres intézet kipróbált biz­tosítási védelme alá. A Fonciere, amely a jövő évben ér el fennállásának 80. éves for­dulójához, nemcsak a magyar biztositási életnek, hanem nemzetgazdaságunknak is egyik legnagyobb értéke. FELVIDÉKI ÚJSÁG l F*M6« kiadás Rainer Brúnó Kanal Magyar ft*< Lapkiaci Kft. Njronja­ u Atixmaemm Kasaai Kfeyragoatán és Laak­laáé Rt bérlője. Kassa. FShMcs K 36.TO JL ■

Next