Felvidéki Ujság, 1944. április (7. évfolyam, 78-96. szám)

1944-04-24 / 91. szám

6 ffeMPÉKlfl­SÁG 1944 április 14. — 91. szám Ahol Csokonai Lillája alussza örök álmát... Du­naalm­ás. Autónk lágyan suhán a bú­ig pest-bécsi országúton párhuzamosan a vén Junával, amely méltóságteljesen hömpölyög »artbörtönében, de közben elbújik a partot segélyező fűzfák mögé. Vadregényes, bo­­óttal benőtt szigetek tarkítják a szélét, kő­­átonyok regulázzák az öreg folyót, nehogy aragos kedvében nekilendüljön a szántóföl­dinek. Almásfüzitő után kerékpárosok jönnek zemben, vidáman integetnek, utolsó, őszi Andorok. Majd előbukkannak a csinos, ked­v­es, fehér házak, itt vagyunk, célhoz értünk, Dunaalmás, az európai hírű kénesfürdő fá­jj? fogad magyarosan, szeretettel. A fürdőszálló előtt szállunk ki autónkból, ogy azután gyólogszerrel keressük a múltak miékeit. Mert nemcsak a gyógyfürdőjéről és agyszerű szállóiról nevezetes Dunaalmás, anem arról is, hogy itt élt és itt halt meg a komáromi regény“ hősnője, Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme: Lilla. A főúton mind­­é rt találkozunk emlékével. Sárgára festett saládi ház falán találjuk az emléktáblát, fe­­érmárványba vésett aranyos betűkkel.­­ Ebben a házban élt és halt meg LILLA Csokonai költészetének nemzője. Újból épült 1933-ban. Azután tovább indulunk fölfelé, a falu fö­­tti dombra, ahol Dunaalmás temetője fek­ük. A temető elején feh­értornyú templom ,gyár a halottak csendes álmára és őrzi a lkek nyugalmát. Jobbra tőle fekszenek a­zok, középütt négy szimmetrikus tuja tekint a vén Duna fenségesen hömpölygő hullá­­mira. A sírkert obeliszk és márvány. Ez a stolikus temető. Árok választja el a reman­ens akácostól, mely mögötte indul fel a tggre. Az akácos alatt a másik temető bujik el: a református temető. Akik ebben a két mezőkertben nyugasznak, azok már rég le­­ámultak szerelemmel, boldogsággal, szen­­tdléssel és ármánnyal egyaránt, a holtakat ár­usan érik el a földi dolgok, megtisztult lkuk mosolyogva néz le a földön küszködő,­rcoló és álmokat kergető emberekre. Puha, sárga szőnyegbe süpped a lábunk, mely botorkálva keresi a múlt emlékeit. A dombszőnyeget meg-megszakitja itt egy őhes márvány, amott egy korhadt fako­­szt, amely­ a sárga, avarból figyelmeztet az Hálásra. A régi temetőben vadul összenőtt csipkerózsa, hiszen ide már régen nem te­­­ttek senkit Az új temető feljebb van. A ’köveken és kereszteken néhány kopott tű látszik csak, ez maradt vissza csupán emberi életekből. Pedig mennyi színes ase, milyen szomorú életregény húzódhatik egy-egy ilyen megfakult sírfelirat igött. Lilla utolsó földi pihenője Rácskerített sír fogadja a megilletődött élő adort. Két egymás mellett álló márvány­­­ tekint ránk. Föléjük bálványfa vonja ár­­ékát, amely a két síremlék között tör utat igának és talán éppen a két halott porából tr ki. A miniumot, ha volt rajta, talán már­­ lemosta az őszi permeteg, aranyban csil­­­ó betűi megfakultak már. Virág nincs a on és ezt a kettős sírt mégis számon tart­­j a magyar irodalom annalesei. Mert az yik sírkő alatt az nyugszik, akinek szerel­it a magyar líra talán legszebb versei őr­­­­e haulhatatlanul, a másik sírkő azt takarja, inek ebből a szerelemből semmi sem ju­­t, mert nem is juthatott, annak ellené­ e­­gy az elsőnek a férje volt Isten és embe­­r előtt Az egyik kövön ez áll: Lilla áldott halmainak férje Végh Mihály esperes élt 78 éveket Meghalt február 15. 1855. Béke hamvaira. I kő alatt pihen tehát Lilla, Csokonai Vitéz hály egyetlen nagy szerelme, akinek a vét a Lisla-dalokban a magyar irodalom­­tenet örökre megőrzi. A másik sírkövön ifzabb felirat magyarázza, hogy ki nyug­­k itt az ódon kálomista temetőben e sir­at alatt: Itt nyugszik az Urban boldogult nzetes Lévai István úr teste egy papon feltámad s dicsőim lelkével egyesül ember, barát, hív férj E sírkövet emelte hív párja ns. Vajda Juliánná assz. Megholt 1. k­m. 1840. jk­t. 76-ik észt, 5 másik halott Lilla férje, nemzetes Lévai van, akinek a lány szülei jóvoltából, Lilla se jutott De csak a keze, mert a megkín­zott , és erőszakkal férjhez adott leány sírvé örökre Csokonai Vitéz Mihályé maradt. Hiába volt a szülői kényszer, amit egyszer a sors összekötött, emberkéz azt nem szakít­hatja szét soha többé. Csokonai ~ Komárom — Julia x Ahogy itt állunk e sírok előtt, gondolatban visszaszállunk a múltba. Mert Komáromban kezdődött a nagy regény, az olthatatlan sze­relem, amelynek egyik főszereplője ideke­rült, a dunaalmási öreg református temető sirkantja alá. 1797-et írnak és Komáromban igen nagy sürgés-forgás van. Idegenek, de magyar har­cosok gyülekeznek az ősi városba, Ferenc császár lurta egybe a magyar nemességet. Nagy veszedelem fenyegette a Habsburg­ként, Napóleon gárdistái már Bécsben tivor­­nyáztak és már Győrig eljöttek a franciák. Hadsereg kell ellenük és a magyar nemesek ezért gyűltek össze Komáromban, hogy meg­állítsák a francia ármádiát. Csokonai Vitéz Mihály ekkor érkezett ne­mes Komárom városába. Nevét ekkor már nagyrészt ismerték, hiszen 5 szrekesztette a „Diétás Magyar Múzsát“, amely Pozsonyban jelent meg. Szerkesztette és verseket irt, de sorsa egyenlő volt az akkori poéta sorssal: vándorolni, barangolni szerte az országban, otthon és pihenő nélkül. Mikor Komáromban egybegyülve látta a magyar nemességet, nagy nekibuzdulásában lelkesítő ódát irt „Ne­mes magyarság felütésére“­ címmel és ezt az ódát az inzurgen­sek ünnepén Komárom leg­szebb leánya szavalta el: Vajda Julia, Vajda Pál szenátor, módos komáromi kereskedő hí­res szép leánya. És itt indul el a „komáromi regény“. Mert a szép leány érdeklődését azonnal felkeltette a nagy poéta, aki ilyen szép verseket ír, de ugyanekkor Csokonai Vitéz Mihályt is meg­babonázta versének csodaszép szavalója. Hogy Lilla milyen szép volt, arról igy irt Domby Márton tudós lítterátus. ..Derék ter­metű, kinyílt homlokú, interesszáló ábrázatu, szőke, tüzesszemű­ leányka“. Tehát nem csó­rta, ha a szépségek iránt annyira érzZV»„­­­lelkű költő igy ír róla egyik legszebb ver­­sében: „Nincs tavasszal, nincs se nyáron Mint Ie olyan rózsaszál nagyobb díszt nyerne Sáron Csak fe «tt virítanál. Rózsaszínnel játszadoznak Két virPó arcaid. Rózsamézzal harmatoznak Csókra termett ajkaid.“ Minden leány büszke lehetne erre a gyö­nyörű dicséretre, amelyre Vajda Julia, vagy ahogyan Csokonai verseiben nevezte; Lilla szíve megnyílt a szerelmes poéta felé. Így kezdődött a „komáromi regény“ a költő és Lilla, nagy, elszakíthatatlan szerelme. A „komáromi regény” Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelmével Komáromban maradt. De szegény poéta volt, akit a gazdag kereskedő nem látott szí­vesen leánya oldalán. A sors azonban segí­tett rajtuk. Az akkori idők ismert költőnője volt Komáromban Lilla nagynénje, Bédiné Fábián Julianna, aki meghívta gyakran Csokonait irodalmi beszélgetésre, hiszen Bé­diné Gvadányival teve­ezésben állott. De nemcsak ez vonzotta olyan nagyon a költőt, hanem az, hogy ezeken a beszélgetéseken je­len volt mindig. Vajda Júlia is, aki mióta a költőt ismerte, napról-napra erősebben érez­te, hogy a sors egymásnak rendelte őket. Csokonai Bédiné révén azután egyre gyak­rabban jelent meg az öreg Vajda házában is és szeretm­ük Lillával egy életre szövődött szinte észrevétlenül is Az öreg Vajda elő­ször erre nem is gondolt és beletörődött abba, hogy a híres költő házához jár. Csokonai életére is igen nagy hatással volt Júlia, aki egyben költészetének ihletője is lett Egyik pompás vers a másik után szül’e­­tett meg Júliához­ Lillához és boldog, mámo­ros, szerelm** élv esztendő telt el azóta.. hogy Júlia e$zav?ríg Csokonai ódáját ?z ősi kollégium udvarán. Amilyen híjakon vette azonban ?z öreg Vajda, eleinte, hogy a házá­hoz poéta jár, annál nagyobb volt az éjién­­szenve, amikor látta, hogy a fiatalok között veszedelmesen szövődik a szerelem. Bár­mennyire is becsülte a Szerinte „jóravaló, de élhetetlen“ poétát, egyrészt, mint módos ko­máromi cívis, másrészt mint kalmárlélek, nem volt hajlandó ingyenélő­ket tartani há­zában, ha az országos hírű költő volt, még akkor sem. Eleinte a megszokott rágalmak­kal akarta Lillát Csokonai től elriasztani, de ez nem sikerült, mert a leány aurát jobban szerette a költőt. Csokonai herző** azonban egyre ro­sszabb lett t­ár Komáromban. A*** az Öreg Vajda állandóan üldözte a költőt. A sok harc vége az lett, hogy Júlia is be­látta: Csokonainak állást kell szereznie s akkor egymáséi lesznek. Titokban eljegyez­ték egymást és Lilla rávette a költőt, hogy nézzen állás után s azután jöjjön érte vis­­­sza, hűséggel megvárja. Csokonai nekiindult a Dunántúlnak, vándorbotjával a kezében, hogy állást szerezzen és övé legyen végre imádott Lillája. De amíg Csokonai vándor­úját rótta, Vajda Pál munkához látott. Meg­érezte az alkalmas időt, hogy a Szerelmese­ket végleg elszakítsa egymástól. Erőszakkal és diszpenzációval hozzákényszerítette lányát Lévai István gazdag dunaalnási fakereske­dőhöz, aki üzlettársa volt. A kalmárlelkű ember azzal sem törődött, hogy Lévai bete­ges, öregcsont agglegény volt, csak az volt kísért az Vajda Pál úr, a kalmár, akármilyen jól kal­kulált, be kellett, hogy lássa: számítása mégsem vált be, mert leánya teljesen bol­dogtalanná lett, szenvedett csak a vén, bete­ges Lévai mellett. Egy vén roncs mellett élte le Lilla fiatal éveit és mikor férje meghalt, a boldogság utáni vágy kergette második férjéhez, Végh Mihály hetényi református es­pereshez. De itt is csalódott, mert Végh Mi­hály Lilla első férje után maradt hatalmas vagyont rövidesen eltékozolta. Lilla csalód­va, otthagyta férjét és Komáromba költözött. De itt kísértette Csokonai nagy szerelme, a a fontos, hogy vagyonos és neki üzlettársa! Lilla lelkében összetörött minden az atyai kényszere, de engednie kellett. A vén agg­legény látta a lány szenvedését, mégis magá­hoz kötötte a fiatal teremtést. Közben Csokonai végre Csurgón állást ka­pott és nagy örömmel, kitörő boldogsággal gyalogolt vissza­­ Komáromba, hogy Lillát fe­leségül kérje. És nagy lett a csalódás, ami­kor menyasszonya helyett Lévai Istvánnét talált­a Dunaalmáson. Ekkor fájdalmában írta meg a „Reményhez “című versét, ame­lyet örökre elvesztett. Egész lelke felborult, nem tudott többé meggyógyulni, kóborgott az országban szívében Lillával és az örök fájdalommal, majd hazavánsgorgott és 1805- ben meggyötört szíve megszűnt dobogni. emlék.... halál után még híresebbé lett költő géniusza. Átköltözött tehát Dunaalmásra, ahol 1855 február 15-én megszűnt dobogni sokat szen­vedett szíve és a komáromi regény végleg végetért! Emléktábla áll azon a házon, amelyben meghalt és a temetőben is már­ványkövet kapott. Márványból kijutott Lillá­nak bőven. Boldogságból azonban csak egy röpke év. És Csokonai Vitéz Mihály csaló­dott szívével, ott fent valahol a csillagok mö­gött, ki tudja, folytatódott-e a komáromi re­gény? Doma Ervin Hétfőtől fél tízkor kezdődik az elsötétítés­­ A honvédelmi miniszter rendeleti értelmé­ben a légoltalmi elsötétítés hétfőtől kezdve ismét változik. A magánvilágí­tás elsötétítését április 2­4-től április 30-ig az ország területén este fél tíz órakor kell végrehajtani és hajnali 5 óráig tart. Ezzel együtt megváltozik a városokban a csökkentett közvilágítás kezdő időpontja — ez is ugyanakkor kezdődik és közúti forga­lomban résztvevő járművekre is az új idő­pontban kell felszerelni a fénycsökkentő be­rendezést HétfőS KASSA 17—17.30: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Budapest II-ről. A Hangulatzenekar műsora. 17.55-kor: 17.30-kor: Árpád­házi Szent Margit alakja irodalmunkban. P. Fe­hér Mátyás előadása. 18.15-kor: Opera gyöngyök. 1. Weber: A bűvös vadász -r- nyitány (Be­lini állami opera zenekara). 2. Mozart: Varázsfuvola — ária az L felv. (Szabó Lujza). 3. Donizetti: Szerelmi bájital r- ária (Julius Patzak). 4. Wag­ner: Walkür — Tűzvarázsló (Berlini állami opera­ zenekara, vezényel Karl Elmendorff). 5. Verdi: Don Carlos —­ ária EiAR zenekar). 6. Gounod: Faust­ — Katonák kara (A milánói Scala ének­es zenekara, vezényel Carlo Sabaiio). 7. Erkel: Hunyadi László — Palotás (Budapesti Filharmo­­nikusok zenekara, vez. Ferencsik János). 18.50—- 22.10: Azonos Budapest 1. műsorával. 22.10—- 22.40: Azonos Budapest II. műsorával. 22.40-től végig: Azonos Budapest 1. műsorával. BUDAPEST I 16: Gigli és Zarah Leander filmdalokat énekel. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Dégel Károly együt­tese játszik. 17.30: „Örök Sappho.“ Költőnők verseiből előad Fényes Alice. 18: Barabás Sári és Herbert Ernst Grob énekel. 18.25: Az idő sod­­rában. Oláh György előadása. 18.40: J. S. Bach: Adagio az E-dúr hegedűversenyből. 18.50: Hirek. 19:­ Bombatámadás Után egy légvédelmi üteg­állásban. A közvetítést vezeti Veress László. 19.15: Nótafáink virágai. Fazekas Mária és Ma­gyar Ferkó magyar nótákat énekel. 19.50: Aki­ket mindig szívesen hallgatunk. Bodnár Jenő csevegése. 20: Az Operaház zenekara játszik. 21.10: Magyar zeneszerzők félórája. „Filmzene“. 3L 40: Hirek. 22.(0: Hirek német, angol és fran­cia nyelven. 32.40: Tavaszi felhők az égen­. 23.45: Hirek. BUDAPEST II. 17—17.30: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 22.10—22.40: Szórakoztató zene. Kedd: KASSA 6.00—8.30: Azonos Budapest I. műsorával. 10-11.40: Azonos Budapest 1. műsorával. 11.40: Hirek magyar és szlovák nyelven, műsorismer­tetés. 12-kor: Déli harangszó. Rákóczi fohásza és himnusz. Utána 16-ig: Azonos Bpest 1. műsoráral­ 16-kor: Dalok. 1. Lavotta (Baranyai): Rég volt (Tamás Ilonka). 2 Csiky (Szász): Bánkódás (Lldvardy Tibor). 3. Turry Peregrin: Este az ablakban (Barabás Sári). 4. Dörflinger­ (Hor­váth): Egy halk melódia (Sárdy János). 16.15: Ruszin hallgatóinknak: A család és az iskola együttműködése, Felolvasás. I. Sztepát Jenő harmon­ikázik. — Peredácsá dija podhcárpátszkih­ ruszinov: I. Szpovprácjá fámiliji z skoláju. II. Jevheni] Sztepát hráje na harmoski. 16.45—17. Időjelzés és hírek Budapest I-ről. 17—17.30: Hi­rek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Budapest II-ről. 17.30-kor: A Kassai Szalonzenekar játszik, vezényel Molnár Lajos. 1. May: Nyitány egy Kreutzer témára. 2. Lehár: Táncszvit 3, Rust: Két arabeszk. 4 Hellmesber­­ger: Szerenád, 5. Méry János: Gyermektánc. 18.05-kor: Szórakoztató lemezek. 18.35—22.10: Azonos Budaepst I. műsorával. 22.10--22.40: Azonos Budapest II. műsorával. 22.40—végig: Azon­os Budaepst I. műsorával. BUDAPEST I. 6: Üzen az otthon. 6.25: Ébresztő. Torna. 6-45: Reggeli zene. 7: Hírek. Közlemények. 8: Hírek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.35: Délelőtti zene. 10: Hírek. 10.10: Szórakoz­tató zene. 11.15: Haydn: Katonaszimfónia. 11.40: A vadon hősei Fekete Ferenc előadása. 12: Ha­­rangszó, fohász. Himnusz. Utána: Roósz Emil szalonegyüttese. 1240: Hirek. 13.20: Időjelzés, vízállásjelentés. 13.30: Honvédőink üzennek. 14: Bura Pali cigányzenekara muzsikál. 14.30: Hirek. Műsorismertetés. 15: A rádiózenekar műsorából. 16: Gyermekdélután. A hiú kakas. Előadják a gyermekszereplők. 16.30: Grieg: Peer Gynt I. szvit. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Zengő századok. A XIX. század első fele. Közreműködik Makay Margit és Uray Tivadar. Közben hanglemezek. 17.45: Részlet Károlyi Gyula vigadóbeli zongora­­hangversenyéből. 18.35: Emberek az esőben. Hortobágyi Jenő előadása. 18.50: Sfirek. 19: 01 német filmmuzsika. 19­30: így történt... Bágyoni Váró Andor beszél a párisi bevonulásról. 19.40: Magyar zeneszerzők félórája. 20.(0: Nem gon­dolhat* az ember mindenre. Vígjáték egy felvo­násban. 20.50: Hallgassák meg kérem, új műso­romat. Marjay E­rzsébet énekel. 2140: Műterem­­sarok. Látogatás Éder Gyula festőművésznél. 21.20: Szalonötös. 21.40: Hírek. 22.10: Hírek német, angol és francia nyelven. 22.40: Nincs cserepes tanyám... 23-45: Hírek. BUDAPEST IL 17: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 17Í30: A földművelésügyi minisz­térium mezőgazdasági félórája, 23.10: Szórakoz­tató zene. RÁDIÓ A kassai mozgószinházak műsora PALOTA (Capitol): SZIÁMI MACSKA.... (Szeleczky Zita, Hajm­­ássy, Biíicsi.) Keddtől: Ártatlan vagyok. (Theo Lin­gfd­’, Marty HareH, Gustav Fröhlich.) Vaszary János vígjátéka! WESTERN ELECTRIC HANGLEADÁS! Előadások: V­4.­­46 és 146 órakor. KORONAN (Tivoli): FÉRFIHŰSÉG. (Páger Bull, E­ma, Tolnay Klári, Ajtay, Pethes ) Keddtől: India tigrise. (Alanova, Massimo Oirotti, Sandro, Ruffini.) Előadások: u­*4. K6 és Hí8 órakor. VIGADÓ (Central): ...ÉS LEMENT A NAP. (Am­adeo Nazzari, Clara Calamai, Beatrice Maneini, Lauro öozzalo.) Előadások: ll*4, H6 és H8 órakor. TÁTRA: LOPOTT FELESÉG, (Alida Valii, Andrea Mattoni, Lauro Oazzolo.) Előadások: l­*4, ’A6 és AS órakor.

Next