Felvidéki Ujság, 1944. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-17 / 111. szám

\ \ K 1944 Jaffus 17. — 111. szám Felvidéki Újság. Az olaszomig­ légitámadás okozta bomba­károkról most kapott összefoglaló jelentések­ből kitűnik, hogy az angolszász gépek a földdel egyenlővé tettek tizenkét olasz vá­rost, köztük Anconát, a régi híres kikötő­várost is, amelynek a magyar történelemben is jelentős szerepe van. Innen indult volna ki 1464-ben Mátyás király megsegítésére az az európai keresztes­­hadjárat, amelynek az egykori humanista II. Fiús pápa volt a szellemi vezére, s amely tengerről kívánta támogatni a fiatal és láng­eszű magyar királyt, aki szárazföldön küz­dött a nyugati keresztény műveltség akkori veszedelme, a Félhold ellen. Sajnos, II. Pius Anconában­ hirtelen járvány áldozatává lett, mire a pápai és szövetséges hajóhad dolga megkezdése előtt szétszéledt, s Mátyásnak segítőtársak nélkül kellett tovább hadakoznia. A sienai székesegyház „bibliotékájának“ egyik freskója éppen azt a jelenetet örökíti meg, amikor II. Pius bevonul Anconába, hogy meghirdesse a kereszténységet elsöpréssel fenyegető ozmán elleni keresztes hadjáratot. Adatok vannak arra, hogy Siena bombázása alkalmával a dóm is megsérült. Ancona pusztulása alkalmával minden bi­zonnyal a székesegyház romjai alá temetke­zett a magyar származású Miklós püspöknek művészi síremléke is. Igen kevesen tudják azt, hogy Anconának a középkorban egy magyar püspöke is volt, aki 1299-től 1326-ig vezette a nyájat és akinek a neve így maradt fenn a sírkövön: „Niccolo degli Ungari“. De ezen kívül még hány magyar vonatkozású itáliai műemléket pusztított el az Itália föld­jén vasszekerével végigdübörgő háború! Az olasz-magyar barátságot s a magyar és latin kultúra kölcsönhatásait mi sem bizo­nyítja jobban, mint az Olaszországban lévő magyar művészeti és régészeti emlékek nagy száma Szent Istvántól egészen addig a sze­rény emlékműig, amelyet az Olaszországban élő magyarok állítottak az 1932-ben az „Örök“ Város felett lezuhant két hős magyar repülő emlékének a Via dei Villini-n lévő római magyar követség kertjében, s amely­nek kövére írva volt: „Endresz és Bitay, a magyar igazság hősi emlékére az olasz­­országi magyarok ...“ Várjon, megvan-e ez még? Hiszen, tudomásom szerint, Rómának ezt a fertályát alaposan felszántották az angolszász gépek a bombáikkal... Felületes becslés szerint, mintegy kilenc­­százra tehető az itáliai magyar vonatkozású művészi relikviák száma. S hangsúlyoznom kell, hogy felületes ez a becslés, mert való­jában sokkal több olyan emléket találunk, amely kőben, képben, szoborban hirdeti a két nemzet minden politikán, természetes érdeken és egymásrautaltságon felüli lelki s szellemi kapcsolatait. Itthon talán nem is sejtik, hogy milyen nagy az olasz művészet halhatatlan alkotá­saiban az árpádházi magyar szentek kul­tusza. Elsősorban Árpádházi Szent Erzsé­beté, akinek képe, szobra, a csodatételeit ábrázoló freskók Itáliában igen sok helyütt gyönyörködtetik — vagy csak gyönyörköd­tették! — a zarándokot. IV. Béla magyar király szentéletű leánya egyben Szent Fe­renc női harmad­rendjének is a­pai­rónája, s így részben megmagyarázható a miénket jóval meghaladó nagymérvű itáliai kultusza, de mit szóljunk ahhoz, hogy Altomonte-ben, a „Santa Maria della Consolazione“-temp­­lom­ban az egyik oltárkép legnemzetibb ki­­rályunkat, Szent Lászlót ábrázolja lovag­­királyi pompájában, fején a magyar szent Koronával és jobbjában az alabárddal. A kép latin aláírása: „S. Ladislaus, rex L hungariae“. Némelyek Simone Martini, a kiváló olasz festő alkotásának tulajdonítják. A firenzei „San Martino a Mensola“­­templom egyik, XIV. század végéről szár­mazó hármasképén Szent Imre herceget lát­juk, amint jegyesével térdel a feszület előtt, S­­zent István király pedig a szemközti ablakból figyeli a jelenetet. Gobbioban, a „S. Girolamo“-kolostor falán egy emléktábla megkopott betűi arról beszélnek, hogy itt szállott meg 1433­ augusztusában, Rómából visszatérőben, ahol IV. Eugenhus pápa német —római császárrá koronázta, Zsigmond ma­gyar király. Egy másik, ugyancsak ebből az időből származó Zsigmond-emléket a perugiai pa­­lazzo Lippi-Boncambi falai őriznek. Trica­­rico-ban egy régi márvány diadalív állítja meg az idegent, akinek a kérdésére az ottaniak azt felelik, hogy ez Nagy Lajos, a nápolyi Anjou-vérből származó magyar ki­rály diadalíve, s arra az időre emlékeztet, amikor a hatalmas magyar uralkodó 1347- ben olasz földre vonult, hogy megbosszulja öccse, Endre nápolyi király méltatlan halá­lát... Itáliát és Magyarországot a történe­lemnek és a művészetnek olyan szálai fűzik össze, amilyenre nem is gondol a laikus olvasó! Rómában hová zarándokoljunk? Talán az ősi „Santo Stefano Rotondo“-ba, amely ma­gyar pálosoké volt valamikor, s most is tele van magyar relikviákkal. Itt nyugszik az 1521-ben Rómában meghalt Lászai János erdélyi főesperes, s a sírköve márványán most is ott olvashatjuk a megható felírást: „Vándor, ne csodálkozz azon, hogy az, aki a jeges Duna mellett született, az most itt talál nyugtot, hiszen Róma mindannyiunk édesanyja.“ Látogassunk el talán a „San Giovanni in Laterano“-bazilikába, amelyben emléktábla örökíti meg azt a jelenetet, amikor II. Szil­veszter pápától koronát kér István fejedelem részére Asztrik apát vezetésével a magyar követség. Vagy tekintsünk be pillanatra a „Santa Maria Minerva“-templomba, amelynek hűs, gótikus ívei alatt Kosztolányi György humanista nevén Georgius Polycarpus — Mátyás király diplomatája van eltemetve. S a még pogánykori „Aracoe­i“-templom Kapisztrán-oltárképe Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadalát idézi fel, amely máig delente örömre zengeti meg a keresz­tény templomok harangjait... Ne feledjünk el Otranto-ban elmenni a „Fontana della Minervádhoz, amelyet a XV. század vége óta inkább „Fontana dell’ Ungari“-nak, „magyarok kútjá“-nak nevez az olasz nép. Ugyanis 1450-ban itt szállott partra az akkor hóditó ereje teljességében lévő török, s a gyönyörű Itáliát az elözönlés­­től akkor bizony Mátyás király magyar segédhada mentette meg. Innen ugorjunk el szeszélyesen Nápolyba, amelynek egész festői városnegyedeit sem­misítette m­eg fel nem ismerhetően a kegyet­len légiháború. Az angolszász bombák na­gyon súlyosan megrongálták a „San Pietro martire“-templomot, a boldogtalan életű Beatrix királynénak, Mátyás király feleségé­nek a nyugvóhelyét. S talán még fájdalmasabb a nápolyi „S. Chiara“-templom és kolostor, — amely­nek akkor frissiben füstölgő romjainál 1943 augusztus végén —• pusztulása, mely alka­lommal szép Árpádházi Szent Erzsébet­­freskók is megsemmisültek. Még az sem vi­gasztal meg ezért, hogy a szintén nápolyi „Donnaregina“-templomban megmaradt szentéletü magyar királyasszony történetét a megjelenítő régi falfestmény. Szent Margit éve van, időzzünk hát kegyelettel San Gi­­mignano-ban a „S. Agostonino“-templom egyik képe előtt, amelyet Pier Francesco Fiorentino festett. „S. Margarita d’Ungaria“ — olvashatjuk felette a felírást. Velencében, a régi boldog időben, várjon, melyik nászutaspár állott meg a san Marco­­városrészben lévő kis terecskén és figyelt fel a „Campinello della regina d’Ungheria“ elnevezésre. „A magyar királyné tere ...“ Ez a „magyar királyné“ nem más, mint a híres velencei Morosini doge-familia leánya: Tommasina, III. Endrének, az utolsó Árpád­házi magyar királynak, az „Aranyágacská­nak“ az édesanyja ... S ugyanitt, a „Campo s. Cassiano“-n egy feliratos emléktábla Buda 1686-ban történt visszavételén ujjong... Igen, a magyar ügy európai ügy volt 1686- ban is, amikor az európai szolidaritás hő­fokra felgyűlt érzése Buda alá hívta az északi protestáns svédet, a hitbuzgó, fel­lobbanó vérű déli spanyolt, a kényes fran­ciát, a németet, a nyakas kálvinista kurucot a közös ellenség leküzdésére. Semmi sem változott! Ebből a csupán ízelítőnek szánt felsorolás­ból ne maradjon ki Palermo ... Vájjon, áll-e még ott Tüköry honvédezredesnek, Gari­baldi alvezérének a szobra, aki 1860-ban az egységes Olaszországnak hódította meg Szi­­cília fővárosát. Az egykori „caserma Tüköry“ ma megszálló katonaság laktanyája és a „via Tü­köry“-n idegen harckocsik dübörög­nek végig... Mihály László mi­ maradt meg és mi pusztult el az olaszországi magyar művészeti emlékekből ? Több mint kilencszáz magyar vonatkozású műemlék veszedelemben W A színház hírei Rendkívüli segélyt kap a kassai színház igazgatója Kassa, május 17. A kassai Nemzeti Színház bérlője, Kőrössi Zoltán színigazgató kérelem­mel fordult a városhoz, amelyben a rendkí­vüli körülmények nyomán előállott nehézsé­gekre hivatkozva, rendkívüli segély folyósí­tását kérte. A színigazgató kérelmében el­mondotta, hogy április 16-ig 22.990 pengő a ráfizetése egyéb kötelezettségei mellett. A kérelem nyomán dr. Pohl Sándor polgármes­ter a színház könyveit felülvizsgáltatta. En­nek során megállapították, hogy a tényleges ráfizetés 12.165 pengő, a különböző esedé­kes kötelezettségek pedig 12.280 pengőt je­lentenek, úgy, hogy a színigazgatónak 24.465 pengő a fedezetlen kiadása. A polgármester 10 ezer pengő rendkívüli segély megszavazását javasolta a színigaz­gató számára. Ezt a javaslatot a törvényha­tósági kisgyűlésen Czigler Lajo­s tanácsnok ismertette. A 10 ezer pengőből 5 ezer pengőt már most kifizetnek a múlt évi pénztári ma­radvány terhére, a második részlet kifizeté­sére pedig akkor fog sor kerülni, ha a szín­ház látogatottságában javulás nem mutatkoz­na. A polgármester számára felhatalmazást kérnek, hogy a második részlet folyósítása tekintetében a maga hatáskörében határoz­zon. A törvényhatósági kisgyűlés egyhangúlag megszavazta a rendkívüli segélyt, amely tel­jes mértékben indokolt. A kérdésben végle­gesen a törvényhatósági bizottság közgyűlése fog dönteni. Csütörtöktől vasárnapig Páger Antal vendégjátéka Szerdán délután ifjúsági előadásban „EGY BOLDOG PESTI NYÁR“. — Szerdán este filléres helyárakkal „GAZDÁTLAN ASSZONY“. — Szombaton délután „FEKETE PÉTER“ olcsó helyárakkal. Páger Antal vendégjátéka. Csütörtöktől vasárnapig bezárólag Páger Antal, az orszá­gos hírű művész vendégszerepel „Az első“ és »Egy nap a világ“ című színművekben. Az előadások iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az elővételből következtetve, telt há­zak mellett fog Páger Antal vendégszerepel­ni. Az előadások sorrendje a következő: Csü­törtök délután ..Az első“. Csütörtök este „Az első.“ Pénteken este „Az első.“ Szombaton este, vasárnap délután és vasárnap este ..Egy nap a világ.“ Ma este Barabás Pál nagysikerű vígjátéka, a „Gazdátlan asszony“ van műsoron filléres helyárakkal. A darab főszereplői Kiss Ilonka, Perényi Sári, Kaszab Anna, Tihanyi Magda, Deák, D. Szabó, Seres, Lendvai és Balog. Ifjúsági előadás. Ma délután „Egy boldog pesti nyár“ kerül színre ifjú­sági előadásban. Az előadást a tankerületi főigazgató engedélyezte. Külön megállapított ifjúsági helyárak: Oltay Baba, Joób Hilda, Bodnár Mici, Perényi Sári, Kaszab Anna, Csik Sári, Kőrössi Zoltán, D. Szabó, Sel­­m­eczy, Gárdonyi, Szapári felléptével. Je­gyek a pénztárnál válthatók. Szombaton délután 60 filértől 2.10 pengős helyárakkal kerül színre a szezon nagy si­kere, „Fekete Péter“ című operett Kőrössi Zoltán felléptével. A színház heti műsora Május 17-én, szerdán d. a. 3 órakor: ESJ bol­dog pesti nyár. Ifjúsági előadás. Május 17-én. Szerdán este H7 órakor: Gazdát­lan asszony. Filléres helyárak. Május 18-án, csütörtökön d. a. 01 órakor: Az első. Páger Antal felléptével. Május 18-án, csütörtökön este 17 órakor: Az első. Páger Antal felléptével. Május 19-én, pénteken este H7 órakor: Az első. Páger Antal felléptével. Május 20-án, szombaton d. u. H4 órakor: Fe­kete Péter. Olcsó helyárakkal Május 2<­-án, szombaton este H7 órakor: Egy nap a világ, Páger Antal felléptével. Május 21-én, vasárnap d. u. 11­ órakor: Egy nap a világ. Páger Antal felléptével. Május 21-én, vasárnap este 17 órakor: Egy nap a világ. Páger Antal felléptével, Gépkocsiravitó üzemkeres azonnali belépésre irodai mankóban fárfap, könyvelni födő tisztviselőt. Ajánlatokat Hzefös­ Igénr meszJdöléssal, eddigi működés megjelölésével a gépkocsi-üzem- jeligére a kiadóhivatalba. A kassai mozgószinházak műsora PALOTA (Capitol): ANDANTE. — A szere­lem muzsikáia. (Eva Henning, Nils RUd­­berg.) A svéd filmművészet világsikere! WESTERN ELECTRIC HANGLEADÁS! Előadások: *1*4, Hé és H8 órakor. KORONA (Tivoli): Gróf MONTE CHRISTO. II. rész. A bosszú. (Pierre Richard Willm, Michele Alfa, Aimé Clairond, M. Herraud) Előadások: *1*4, Hé és H 8 órakor. VIGADÓ (Centrál): ASSZONYFURFANG... (Paula Wessely, Hermann Tillmig, Attila Hörbiger, Axel von Ambesser, Mans Holt.) Előadások: *1*4, Hé és HS órakor. TÁTRA: NIXI MINDIG BAJT CSINÁL.... (Jenny Jugo, Albert Matterstock.) Aszlányi Károly vígjátéka! Előadások: *1*4, Hé és HS órakor. Gépírás a jellem tükre A grafológia — amely ma már nemcsak érdekes társasjáték, hanem komoly tudo­mány — már régen foglalkozik azzal a kér­déssel, hogy csak a kézírásból lehet-e valaki­nek a jellemére következtetni, vagy pedig a gépírás is mutat-e jellemző vonásokat. Igen érdekes cikkben számol be az Olympia hír­adó a gépírás-grafológia jelenlegi állásáról, írásszakértők megállapítása szerint a gépírás ugyanolyan hi tükre a jellemnek, mint a kéz­írás — sőt sok esetben messzebbmenő követ­keztetéseket lehet levonni a gépelt szövegből. Az írógépbillentyűk erősebb, vagy gyengébb leütése, ismétlődő íráshibák, a gépirt szöveg beosztása — csupa áruló jel. Másképpen ír a nyugodt vérmérsékletű és az ingerlékeny, a rendes és a rendetlen, a vidám alaptermésze­­tű­ vagy a búskomorságra hajlamos ember Sőt a törvényszéki Írásszakértők még a bű­nöző ember gépírását is fel tudják ismerni. Természetesen a gépírást éppen úgy el lehet változtatni, mint a kézírást, de a gyakorlott írásszakértőt az ilyen erőltetett változtatások nem tudják félrevezetni — még a legrava­szabb tettető is elárulja magát, mert, önkén­telenül visszaesik a megszokott írás modo­­rába. Néhány év előtt a névtelen levelek­ írói biztosnak érezték magukat, ha nem kéz­írással, hanem géppel írtak vádaskodó vagy „jóakaratú“ figyelmeztető leveleiket .» azonban már a gépírás ugyanolyan áru­lója lehet az írójának, mint a kézírás. Nem szabad megsértődnünk, ha barátaink, jó ismerőseink gépírással leveleznek — éppen annyira „személyes“ a gépírt levél, mint a kézírásos. ad 1940/IV—1944 Tárgy: A vakok budapesti évsz. kir. nevelő és tanintézetében megüresedett alapít­ványi hely betöltése. Hirdetmény A vakok budapesti orsz. kir. nevelő és tan­intézeténél (Budapest, XIV. Ajtósi Dürer­ sor 39.) Kassa thj. sz. kir. város közönsége által létesített egy alapítványi hely az 1944/45. tanév kezdetével megüresedik. Az alapítványi helyet elnyerheti elsősorban kassai illetőségű, másodsorban bármely ma­­gyar állampolgárnak tanköteles korban lévő gyermeke nemre, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül, ki szegénységénél fogva ellátásra szorul, magaviseleténél fogva arra érdemes és a vakságon kívül más, testi vagy szerem­i fogyatékosságban nem szenved. Az alapítványi hely betöltésének joga a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Urat, a kijelölés joga pedig Kassa sz. kir. vá­ros törvényhatósági bizottságát illeti. A törvényhatósági bizottsághoz címzett és kellően felszerelt kérvények f. évi júniu­s Hó 3-ig a város polgármesterénél nyújtandók be. Felvilágosításokat a szociálisolitikai és kul­túr ügyosztály — Városháza, földszint 83. ajtószám alatt —• ad, ahol a felvételi sza­bályzat m­egtek­inthető. Kassa, 1944 május hó 12. Dr. POHL SÁNDOR «. k. polgármester

Next