Felvidéki Ujság, 1944. május (7. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-17 / 111. szám
\ \ K 1944 Jaffus 17. — 111. szám Felvidéki Újság. Az olaszomig légitámadás okozta bombakárokról most kapott összefoglaló jelentésekből kitűnik, hogy az angolszász gépek a földdel egyenlővé tettek tizenkét olasz várost, köztük Anconát, a régi híres kikötővárost is, amelynek a magyar történelemben is jelentős szerepe van. Innen indult volna ki 1464-ben Mátyás király megsegítésére az az európai kereszteshadjárat, amelynek az egykori humanista II. Fiús pápa volt a szellemi vezére, s amely tengerről kívánta támogatni a fiatal és lángeszű magyar királyt, aki szárazföldön küzdött a nyugati keresztény műveltség akkori veszedelme, a Félhold ellen. Sajnos, II. Pius Anconában hirtelen járvány áldozatává lett, mire a pápai és szövetséges hajóhad dolga megkezdése előtt szétszéledt, s Mátyásnak segítőtársak nélkül kellett tovább hadakoznia. A sienai székesegyház „bibliotékájának“ egyik freskója éppen azt a jelenetet örökíti meg, amikor II. Pius bevonul Anconába, hogy meghirdesse a kereszténységet elsöpréssel fenyegető ozmán elleni keresztes hadjáratot. Adatok vannak arra, hogy Siena bombázása alkalmával a dóm is megsérült. Ancona pusztulása alkalmával minden bizonnyal a székesegyház romjai alá temetkezett a magyar származású Miklós püspöknek művészi síremléke is. Igen kevesen tudják azt, hogy Anconának a középkorban egy magyar püspöke is volt, aki 1299-től 1326-ig vezette a nyájat és akinek a neve így maradt fenn a sírkövön: „Niccolo degli Ungari“. De ezen kívül még hány magyar vonatkozású itáliai műemléket pusztított el az Itália földjén vasszekerével végigdübörgő háború! Az olasz-magyar barátságot s a magyar és latin kultúra kölcsönhatásait mi sem bizonyítja jobban, mint az Olaszországban lévő magyar művészeti és régészeti emlékek nagy száma Szent Istvántól egészen addig a szerény emlékműig, amelyet az Olaszországban élő magyarok állítottak az 1932-ben az „Örök“ Város felett lezuhant két hős magyar repülő emlékének a Via dei Villini-n lévő római magyar követség kertjében, s amelynek kövére írva volt: „Endresz és Bitay, a magyar igazság hősi emlékére az olaszországi magyarok ...“ Várjon, megvan-e ez még? Hiszen, tudomásom szerint, Rómának ezt a fertályát alaposan felszántották az angolszász gépek a bombáikkal... Felületes becslés szerint, mintegy kilencszázra tehető az itáliai magyar vonatkozású művészi relikviák száma. S hangsúlyoznom kell, hogy felületes ez a becslés, mert valójában sokkal több olyan emléket találunk, amely kőben, képben, szoborban hirdeti a két nemzet minden politikán, természetes érdeken és egymásrautaltságon felüli lelki s szellemi kapcsolatait. Itthon talán nem is sejtik, hogy milyen nagy az olasz művészet halhatatlan alkotásaiban az árpádházi magyar szentek kultusza. Elsősorban Árpádházi Szent Erzsébeté, akinek képe, szobra, a csodatételeit ábrázoló freskók Itáliában igen sok helyütt gyönyörködtetik — vagy csak gyönyörködtették! — a zarándokot. IV. Béla magyar király szentéletű leánya egyben Szent Ferenc női harmadrendjének is apairónája, s így részben megmagyarázható a miénket jóval meghaladó nagymérvű itáliai kultusza, de mit szóljunk ahhoz, hogy Altomonte-ben, a „Santa Maria della Consolazione“-templomban az egyik oltárkép legnemzetibb királyunkat, Szent Lászlót ábrázolja lovagkirályi pompájában, fején a magyar szent Koronával és jobbjában az alabárddal. A kép latin aláírása: „S. Ladislaus, rex L hungariae“. Némelyek Simone Martini, a kiváló olasz festő alkotásának tulajdonítják. A firenzei „San Martino a Mensola“templom egyik, XIV. század végéről származó hármasképén Szent Imre herceget látjuk, amint jegyesével térdel a feszület előtt, Szent István király pedig a szemközti ablakból figyeli a jelenetet. Gobbioban, a „S. Girolamo“-kolostor falán egy emléktábla megkopott betűi arról beszélnek, hogy itt szállott meg 1433 augusztusában, Rómából visszatérőben, ahol IV. Eugenhus pápa német —római császárrá koronázta, Zsigmond magyar király. Egy másik, ugyancsak ebből az időből származó Zsigmond-emléket a perugiai palazzo Lippi-Boncambi falai őriznek. Tricarico-ban egy régi márvány diadalív állítja meg az idegent, akinek a kérdésére az ottaniak azt felelik, hogy ez Nagy Lajos, a nápolyi Anjou-vérből származó magyar király diadalíve, s arra az időre emlékeztet, amikor a hatalmas magyar uralkodó 1347- ben olasz földre vonult, hogy megbosszulja öccse, Endre nápolyi király méltatlan halálát... Itáliát és Magyarországot a történelemnek és a művészetnek olyan szálai fűzik össze, amilyenre nem is gondol a laikus olvasó! Rómában hová zarándokoljunk? Talán az ősi „Santo Stefano Rotondo“-ba, amely magyar pálosoké volt valamikor, s most is tele van magyar relikviákkal. Itt nyugszik az 1521-ben Rómában meghalt Lászai János erdélyi főesperes, s a sírköve márványán most is ott olvashatjuk a megható felírást: „Vándor, ne csodálkozz azon, hogy az, aki a jeges Duna mellett született, az most itt talál nyugtot, hiszen Róma mindannyiunk édesanyja.“ Látogassunk el talán a „San Giovanni in Laterano“-bazilikába, amelyben emléktábla örökíti meg azt a jelenetet, amikor II. Szilveszter pápától koronát kér István fejedelem részére Asztrik apát vezetésével a magyar követség. Vagy tekintsünk be pillanatra a „Santa Maria Minerva“-templomba, amelynek hűs, gótikus ívei alatt Kosztolányi György humanista nevén Georgius Polycarpus — Mátyás király diplomatája van eltemetve. S a még pogánykori „Aracoei“-templom Kapisztrán-oltárképe Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadalát idézi fel, amely máig delente örömre zengeti meg a keresztény templomok harangjait... Ne feledjünk el Otranto-ban elmenni a „Fontana della Minervádhoz, amelyet a XV. század vége óta inkább „Fontana dell’ Ungari“-nak, „magyarok kútjá“-nak nevez az olasz nép. Ugyanis 1450-ban itt szállott partra az akkor hóditó ereje teljességében lévő török, s a gyönyörű Itáliát az elözönléstől akkor bizony Mátyás király magyar segédhada mentette meg. Innen ugorjunk el szeszélyesen Nápolyba, amelynek egész festői városnegyedeit semmisítette meg fel nem ismerhetően a kegyetlen légiháború. Az angolszász bombák nagyon súlyosan megrongálták a „San Pietro martire“-templomot, a boldogtalan életű Beatrix királynénak, Mátyás király feleségének a nyugvóhelyét. S talán még fájdalmasabb a nápolyi „S. Chiara“-templom és kolostor, — amelynek akkor frissiben füstölgő romjainál 1943 augusztus végén —• pusztulása, mely alkalommal szép Árpádházi Szent Erzsébetfreskók is megsemmisültek. Még az sem vigasztal meg ezért, hogy a szintén nápolyi „Donnaregina“-templomban megmaradt szentéletü magyar királyasszony történetét a megjelenítő régi falfestmény. Szent Margit éve van, időzzünk hát kegyelettel San Gimignano-ban a „S. Agostonino“-templom egyik képe előtt, amelyet Pier Francesco Fiorentino festett. „S. Margarita d’Ungaria“ — olvashatjuk felette a felírást. Velencében, a régi boldog időben, várjon, melyik nászutaspár állott meg a san Marcovárosrészben lévő kis terecskén és figyelt fel a „Campinello della regina d’Ungheria“ elnevezésre. „A magyar királyné tere ...“ Ez a „magyar királyné“ nem más, mint a híres velencei Morosini doge-familia leánya: Tommasina, III. Endrének, az utolsó Árpádházi magyar királynak, az „Aranyágacskának“ az édesanyja ... S ugyanitt, a „Campo s. Cassiano“-n egy feliratos emléktábla Buda 1686-ban történt visszavételén ujjong... Igen, a magyar ügy európai ügy volt 1686- ban is, amikor az európai szolidaritás hőfokra felgyűlt érzése Buda alá hívta az északi protestáns svédet, a hitbuzgó, fellobbanó vérű déli spanyolt, a kényes franciát, a németet, a nyakas kálvinista kurucot a közös ellenség leküzdésére. Semmi sem változott! Ebből a csupán ízelítőnek szánt felsorolásból ne maradjon ki Palermo ... Vájjon, áll-e még ott Tüköry honvédezredesnek, Garibaldi alvezérének a szobra, aki 1860-ban az egységes Olaszországnak hódította meg Szicília fővárosát. Az egykori „caserma Tüköry“ ma megszálló katonaság laktanyája és a „via Tüköry“-n idegen harckocsik dübörögnek végig... Mihály László mi maradt meg és mi pusztult el az olaszországi magyar művészeti emlékekből ? Több mint kilencszáz magyar vonatkozású műemlék veszedelemben W A színház hírei Rendkívüli segélyt kap a kassai színház igazgatója Kassa, május 17. A kassai Nemzeti Színház bérlője, Kőrössi Zoltán színigazgató kérelemmel fordult a városhoz, amelyben a rendkívüli körülmények nyomán előállott nehézségekre hivatkozva, rendkívüli segély folyósítását kérte. A színigazgató kérelmében elmondotta, hogy április 16-ig 22.990 pengő a ráfizetése egyéb kötelezettségei mellett. A kérelem nyomán dr. Pohl Sándor polgármester a színház könyveit felülvizsgáltatta. Ennek során megállapították, hogy a tényleges ráfizetés 12.165 pengő, a különböző esedékes kötelezettségek pedig 12.280 pengőt jelentenek, úgy, hogy a színigazgatónak 24.465 pengő a fedezetlen kiadása. A polgármester 10 ezer pengő rendkívüli segély megszavazását javasolta a színigazgató számára. Ezt a javaslatot a törvényhatósági kisgyűlésen Czigler Lajos tanácsnok ismertette. A 10 ezer pengőből 5 ezer pengőt már most kifizetnek a múlt évi pénztári maradvány terhére, a második részlet kifizetésére pedig akkor fog sor kerülni, ha a színház látogatottságában javulás nem mutatkozna. A polgármester számára felhatalmazást kérnek, hogy a második részlet folyósítása tekintetében a maga hatáskörében határozzon. A törvényhatósági kisgyűlés egyhangúlag megszavazta a rendkívüli segélyt, amely teljes mértékben indokolt. A kérdésben véglegesen a törvényhatósági bizottság közgyűlése fog dönteni. Csütörtöktől vasárnapig Páger Antal vendégjátéka Szerdán délután ifjúsági előadásban „EGY BOLDOG PESTI NYÁR“. — Szerdán este filléres helyárakkal „GAZDÁTLAN ASSZONY“. — Szombaton délután „FEKETE PÉTER“ olcsó helyárakkal. Páger Antal vendégjátéka. Csütörtöktől vasárnapig bezárólag Páger Antal, az országos hírű művész vendégszerepel „Az első“ és »Egy nap a világ“ című színművekben. Az előadások iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az elővételből következtetve, telt házak mellett fog Páger Antal vendégszerepelni. Az előadások sorrendje a következő: Csütörtök délután ..Az első“. Csütörtök este „Az első.“ Pénteken este „Az első.“ Szombaton este, vasárnap délután és vasárnap este ..Egy nap a világ.“ Ma este Barabás Pál nagysikerű vígjátéka, a „Gazdátlan asszony“ van műsoron filléres helyárakkal. A darab főszereplői Kiss Ilonka, Perényi Sári, Kaszab Anna, Tihanyi Magda, Deák, D. Szabó, Seres, Lendvai és Balog. Ifjúsági előadás. Ma délután „Egy boldog pesti nyár“ kerül színre ifjúsági előadásban. Az előadást a tankerületi főigazgató engedélyezte. Külön megállapított ifjúsági helyárak: Oltay Baba, Joób Hilda, Bodnár Mici, Perényi Sári, Kaszab Anna, Csik Sári, Kőrössi Zoltán, D. Szabó, Selmeczy, Gárdonyi, Szapári felléptével. Jegyek a pénztárnál válthatók. Szombaton délután 60 filértől 2.10 pengős helyárakkal kerül színre a szezon nagy sikere, „Fekete Péter“ című operett Kőrössi Zoltán felléptével. A színház heti műsora Május 17-én, szerdán d. a. 3 órakor: ESJ boldog pesti nyár. Ifjúsági előadás. Május 17-én. Szerdán este H7 órakor: Gazdátlan asszony. Filléres helyárak. Május 18-án, csütörtökön d. a. 01 órakor: Az első. Páger Antal felléptével. Május 18-án, csütörtökön este 17 órakor: Az első. Páger Antal felléptével. Május 19-én, pénteken este H7 órakor: Az első. Páger Antal felléptével. Május 20-án, szombaton d. u. H4 órakor: Fekete Péter. Olcsó helyárakkal Május 2<-án, szombaton este H7 órakor: Egy nap a világ, Páger Antal felléptével. Május 21-én, vasárnap d. u. 11 órakor: Egy nap a világ. Páger Antal felléptével. Május 21-én, vasárnap este 17 órakor: Egy nap a világ. Páger Antal felléptével, Gépkocsiravitó üzemkeres azonnali belépésre irodai mankóban fárfap, könyvelni födő tisztviselőt. Ajánlatokat Hzefös Igénr meszJdöléssal, eddigi működés megjelölésével a gépkocsi-üzem- jeligére a kiadóhivatalba. A kassai mozgószinházak műsora PALOTA (Capitol): ANDANTE. — A szerelem muzsikáia. (Eva Henning, Nils RUdberg.) A svéd filmművészet világsikere! WESTERN ELECTRIC HANGLEADÁS! Előadások: *1*4, Hé és H8 órakor. KORONA (Tivoli): Gróf MONTE CHRISTO. II. rész. A bosszú. (Pierre Richard Willm, Michele Alfa, Aimé Clairond, M. Herraud) Előadások: *1*4, Hé és H 8 órakor. VIGADÓ (Centrál): ASSZONYFURFANG... (Paula Wessely, Hermann Tillmig, Attila Hörbiger, Axel von Ambesser, Mans Holt.) Előadások: *1*4, Hé és HS órakor. TÁTRA: NIXI MINDIG BAJT CSINÁL.... (Jenny Jugo, Albert Matterstock.) Aszlányi Károly vígjátéka! Előadások: *1*4, Hé és HS órakor. Gépírás a jellem tükre A grafológia — amely ma már nemcsak érdekes társasjáték, hanem komoly tudomány — már régen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy csak a kézírásból lehet-e valakinek a jellemére következtetni, vagy pedig a gépírás is mutat-e jellemző vonásokat. Igen érdekes cikkben számol be az Olympia híradó a gépírás-grafológia jelenlegi állásáról, írásszakértők megállapítása szerint a gépírás ugyanolyan hi tükre a jellemnek, mint a kézírás — sőt sok esetben messzebbmenő következtetéseket lehet levonni a gépelt szövegből. Az írógépbillentyűk erősebb, vagy gyengébb leütése, ismétlődő íráshibák, a gépirt szöveg beosztása — csupa áruló jel. Másképpen ír a nyugodt vérmérsékletű és az ingerlékeny, a rendes és a rendetlen, a vidám alaptermészetű vagy a búskomorságra hajlamos ember Sőt a törvényszéki Írásszakértők még a bűnöző ember gépírását is fel tudják ismerni. Természetesen a gépírást éppen úgy el lehet változtatni, mint a kézírást, de a gyakorlott írásszakértőt az ilyen erőltetett változtatások nem tudják félrevezetni — még a legravaszabb tettető is elárulja magát, mert, önkéntelenül visszaesik a megszokott írás modorába. Néhány év előtt a névtelen levelek írói biztosnak érezték magukat, ha nem kézírással, hanem géppel írtak vádaskodó vagy „jóakaratú“ figyelmeztető leveleiket .» azonban már a gépírás ugyanolyan árulója lehet az írójának, mint a kézírás. Nem szabad megsértődnünk, ha barátaink, jó ismerőseink gépírással leveleznek — éppen annyira „személyes“ a gépírt levél, mint a kézírásos. ad 1940/IV—1944 Tárgy: A vakok budapesti évsz. kir. nevelő és tanintézetében megüresedett alapítványi hely betöltése. Hirdetmény A vakok budapesti orsz. kir. nevelő és tanintézeténél (Budapest, XIV. Ajtósi Dürer sor 39.) Kassa thj. sz. kir. város közönsége által létesített egy alapítványi hely az 1944/45. tanév kezdetével megüresedik. Az alapítványi helyet elnyerheti elsősorban kassai illetőségű, másodsorban bármely magyar állampolgárnak tanköteles korban lévő gyermeke nemre, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül, ki szegénységénél fogva ellátásra szorul, magaviseleténél fogva arra érdemes és a vakságon kívül más, testi vagy szeremi fogyatékosságban nem szenved. Az alapítványi hely betöltésének joga a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Urat, a kijelölés joga pedig Kassa sz. kir. város törvényhatósági bizottságát illeti. A törvényhatósági bizottsághoz címzett és kellően felszerelt kérvények f. évi június Hó 3-ig a város polgármesterénél nyújtandók be. Felvilágosításokat a szociálisolitikai és kultúr ügyosztály — Városháza, földszint 83. ajtószám alatt —• ad, ahol a felvételi szabályzat megtekinthető. Kassa, 1944 május hó 12. Dr. POHL SÁNDOR «. k. polgármester