Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-03-24 / 54. szám
veszedelmekre szolgáltathatna aggodalmat. De most jobb,ne adódjék senki , hanem reméljen jót s azt előmozdítani is °& J 7 . , „ » igyekezzék teljes erejéből. Község-rendszer. III. A tagosztályt illetőleg még múlt évben a Figyelmező nimmsz 11 —1 számában elmondottuk nézeteinket. Minthogy olvasóink között lehetnek ollyanok, kik akkor nem olvasták — ide iktatjuk : Észrevételek az úrbéri elkülönözésről. A volt ur és jobbágyok közti súrlódásoknak megszüntetése a még fenlevő villongásoknak igazság s méltányosság alapján kiegyenlítése mindkét néposztálynak érdekében áll, hogy tudja kiki , mi az övé , de különösen érdekében áll az álladalomnak, hogy mielőbb lehetővé tegye a heterogén elemek egybeolvadását; ez csak úgy érezhetik el , ha semmiféle közösség, semmi bizonytalansága volt jobbágy s úr között fennem marad, mindeniknek kimutattatik sajátja, mellyen túl semmit se ne várjon, se ne féltsen. Csak igy remélhető összeforrás az egyetértésben. E czél tagosztály által érezhetik csak el. Azonban a változott viszonyok miatt a tagosztályok megakadtak, s mindaddig, míg a törvényeken szintén változások nem történnek, nem is folytathatók. Lássuk először, mik azok , mellyek a megváltozott viszonyok mellett továbbra nem állhatnak . 1 -er. Kétféle, u. m. ur i s urbéri osztályozat ezentúl nem lehet. 2- er. Ezentúl haszonvehetetlen czim alatt a volt jobbágyoknak egy talpalatnyit sem adhatni. 3- or. A tagosztályi eljárás költségeivel magát a földesurat terhelni nem lehet. úror. Üresházhelyek vagy maradék földek czime alatt ezentúl a földesúrnél egy talpalatnyit sem vehetni el. Ezekről egyenként. 1 -er. Úri s úrbéri osztályozat. Miután az úrbéri törvény meghatározta a kiadandó holdak számát, meg kellett határoznia a mértéket is , mellyel a holdak kiadandók, jelesül 1100,1200,1300 □ ölekkel. Úrbéri osztályozatban e 3 fokozat volt. De az úri osztályt illy 3 fokozatú osztályozhattál a határ különfélesége miatt megtenni nem lehetett, hanem egészen más alapon kellett osztályozni, s nemcsak több fokozatokat venni fel, hanem a négyszögölek számát is másképen alapítani meg, p. o. történt gyakran, hogy ami a jobbágyosztályozat szerint 1100 négyszölével osztályoztatott, az úri osztályozat szerint 800 ölével vétetett; ellenkezőleg ami az úrbéri osztályzatban 1300 öllel volt számítva, úri osztályozat szerint 1500, 1600 ölével is számíttatott. Ebből a volt a következés, hogy az ur, kinek illetőségébe beszámíttatott jobbágyának úrbéri állománya, egy holdon 300 négyszögölet is veszíthetett, vagy ugyanennyit nyerhetett. De miután a jobbágyoknak részint a tiszti ügyész kérelmére, részint maguk a földesurak nagylelkűségéből, sok esetben a jobbágyságnak az elkülönözéstőli ellenszenve lecsillapítása okáért, leginkább a faluhoz közel eső jobb földek adattak — sokkal gyakoribb volt az eset, hogy az ur csalódott a két osztályozat különbözése alatt. 2-or. Haszonvehetetlen helyek: Az úrbéri törvény azt rendeli, hogy minden földnemek, homoktorlások, vízállások, mellyek mezei munkára alkalmatlanok ■— a mérnöki számításból hagyallassanak ki. Ámde kérdezünk mindenkit: van-e teljesen haszonvehetetlen föld, melly a népesség szaporodásával (habár most a javítást a fordítandó költséget meg nem fizetné is) haszonvehetővé ne letelhetnék? Hol azon vizállásos, lapos hely, melly száraz esztendőben, kivált az uj földön nem kaszáltál halnék, vagy legalább nádat, csatét, avagy gazt, melly a fa szűk alföldi helyeken tüzelőül szolgálhat, nem teremne? hol azon homoktorlit, melly szül övet, vagy legalább erdővel beültetteh én, hasznot ne adna ? Tudunk bevégzett összesítéseket, hol illyetén haszontalanoknak czimzelt földek kisebb-nagyobb darabokban az urbériségek között elszórva több száz holdakra rúgnak, a jobbágyok birtokába ingyen mentek ugyan , de a földesurnak beszámíttattak. Itt ellenvethetné valaki, hogy illy haszonvehetetlen földek a régi urbériségek között is lévén, a mostani osztályozáskor szintén haszonvehetetleneknek becsül lettek s általuk a kiadandó urbériség kevesedett, ámde ki úrbéri viszonyokban jártas, tudni fogja , hogy illynemű haszonvehetetlen földek — egy-két igen ritka esetet kivéve — a régi úrbéri kihasitás alkalmával sem tudattak urbériségbe, hanem mint „res nullius,“ vagyis mint közös terek, közös legelőül szolgáltak , melly közös legeltetés a szabályozás után lehető nem lévén, az urak tőle végkép elestek, s ez által is tetemesen károsultak. Megemlíthetnék még, miként számtalan helyeken az úrbéresek több apró kedvezésekben is részint ítéletek, részint a földesurak kegyessége folytán részesülettek , p. o. a belső telki felesség külsőbe be nem tudatott, — kenderföld, libagyep, illetőségen felül adatott, temető , epreskert, iskolákért, nevelési alap, egyházi alap s egyéb közhelyek, úgy a közös utak kiadása őket semmivel sem terhelte, szóval a régi patriarchal ezim alatt a volt ur mindig terhelve volt, a jobbágy ellenben csak nyert. 21, 3- ot. Tagosztályi eljárás költségei. Nem hiszem, hogy legyen ember, ki a mostani viszonyok között, midőn a földesur minden javadalmait elveszítette , a terhet rajta kívánná hagyni. A tagosztály költségét tehát ezentúl kizárólag a földesur nem viheti, hanem kiki birtokaránylag tartozik abban részesülni. 4- er. Üres házhelyek, maradék földek. 1715-dik évben a nemesség adó alapjául kijelölvén jobbágyai kezén lévő földjeit, az úrbér behozatala alkalmával mindaz, mit paraszt kéz művelt, mint az adónak alapja összeiratott, s attól fogva szoros ellenörség alatt tartatott. Ez állapotnak volt szükséges folyadéka, hogy az üres házhelyek benépesítését a kormányszékek s a hatóságok különös gondjaik közé számíták, ezért nem lehetett úrbéri földet urasági kézen hagyni, hanem adózónak kellett adni. Ámde ez állapot lényegében megváltozott, most már mindenki adózó, a státus irányában tehát közönyös, akárki kezén legyen egy vagy más darab föld. Vélekedésünk szerint tehát nincs értelme továbbá az „üres telek vagy maradékföld“ kifejezésnek. Most az elkülönözésnél csak birtokos áll birtokos irányában, s ha a volt úrbéresek annyit, mennyi őket fejenként illette volna a régi törvény szerint kikaptak, a többi a földesúrinak marad. Ennél fogva semmi alapját nem látom a Nyári Pál által bejelentett törvényjavaslatban foglalt abbeli záradéknak, miszerint „az üres házhelyeket s maradékföldeket a státus árverés útján adassa el.“ Jogilag nincs alapja, mert a státusnak a jobbágy-kézen volt vagy lenni kellett földhöz más köze nem volt, mint attól az adót megkívánni; most ezzel el van érve , nem szabad tehát a tulajdont támadni még, mellyel a státus soha sem birt, hanem mindig a földes urnál volt. De méltányosság szempontjából sem lehet a földesúrnél az illy földet elvonni. Tudjuk, miképen az úrbériség státus általi megváltása csak illustrius. Midőn tehát a földesúr úgyis eléggé károsodott, kell e ott is, hol nincs birtokosa vagy haszonvevője a földnek, illy birtokost mesterséggel csinálni? Valóban ennek oka másban fel nem található, mint a kárörömben s irigységben ! Azt mondhatná talán valaki: ha jobbágy-kézen lett volna, most úgy sem lenne az úré. Igaz. — De az 1848—i törvényhozásnak nem a volt a czélja , hogy a földesurat — kell nem kell — kifossza, hanem hogy a jobbágynak a tettleg kezénél levő földet tulajdon gyanánt megszerezze. Ezek előbocsátása után könnyű lesz kijelölnünk az elveket, mellyeket a tagosztályoknál követendőknek vélünk , jelesül 1ör. A bíróság már ki van jelölve, nevezetesen az, melly az arányosító perekre fenáll. Mi az arányosító pernek elvét is — mindazáltal némi megszorítással — kiterjesztetni kívánjuk az úrbéri tagosztályokra is, t. i. mérettessék fel minden egyes volt úrbéresnek földje, rétje, úgy a közösen birt földek , rétek is, és levonatván azokból a netalán általok tett s bebizonyítandó foglalás, a többi a közbirtokosok között divatozó úri szabályozat szerint osztályoztassék s ugyan annyi szinte osztályozott holdakban adassék ki. Ezzel el leend kerülve az a roppant károsodás, melly a kétféle, úri s úrbéri osztályozásból egyik másik földesurra háramlott. A legelő kiadásnál természetesen hasznát nem vehetni az arányositási egyik kulcsnak sem. A jelenlegi birtokot nem lehet kulcsul venni, mert sok helyt a földesurnak majorsági földje nincs , legelőből mindazáltal kizárni nem lehet. Most legkevesebbé zárhatni ki, miután egyebe az egész tulajdonból úgy sem maradt. — A marhaszámot szintén nem veheti fel kulcsul, mert akkor épen maguk a volt úrbéresek csalódhatnának, — hiszen a legtöbb elkülönözést épen az okból indították , mert a határ túl volt urasági marhákkal terhelve. Legelő meghatározásánál tehát az úrbéri törvény rendelete szerint lehetne csak eljárni, t. i. a körülmények szerint 4—22-ig megszabandó holdakat adni. 2- er. A haszonvehetetlen, úgy más czimek alatt betudás nélkül eddig szokásban volt ajándékozásnak többé helye nem lehet. A jobbágy kitúrta tulajdonából az urat, vagy inkább mások tálalták ki vele, tehát ajándékot semmi szín alatt nem várhat, az egyenlőségnél fogva szégyen spirulás nélkül el sem vehet! Következőleg ami a földhelyeztetésnél fogva úgynevezett haszonvehetetlen esik az urbériségbe, azt is osztályozni s betudni kell. Alapítványokban pedig kiki olly arányban részesüljön, a mint annak hasznát élvezi. Nem látom az okát, hogy midőn a patriarchális kapcsot erőszak tépte szét, hogyan lehessen annak legkisebb maradványát fentartani! Egyházat, iskolát kiki a szerint lásson el, a mint arra reá szorul. Ezt követeli az osztó igazság. 3- er Mindennemű költségeket, mellyeket a tagosztály szükségessé teszen , kiki birtokaránylag köteles viselni. 4- er. Faizás czime alatt olly területű erdőt kell a volt úrbéreseknek tulajdonul kijelölni , mellyről a házérték becsűje szerint a szokásban lévő járandóság évről évre kikerül. Hasonlókép lehet nádlás fejében is kielégíteni. 5- et. A vadászat , halászat , madarászat úgy a volt jobbágyot, mint volt urat csak sajátján illeti. 6- or. A malom-haszonvétel továbbra is eddigi birtokosinál marad. Szintén 7- er. A korcsmai mészárszék is. Olly helyeken, hol a földesurnak ennél vagy csekély legelőbeli illetménynél többje nincs, a község szabad választása szerint vagy tovább is a földesur tartsa meg, vagy letévén a község az évi jövedelemnek , mellyből a kiadások levonandók , meg felelőtökét, kisajátíthassa, 8-szor. A fenebbi elvekből önkényt foly, hogy a tiszti ügyész közbenjöttére most már legkisebb szükség sincsen. Az adó alapja lenni megszűnt a jobbágy-birtok. Vagyis, minden birtok adó alapja lett. A szabad polgár pedig hivatalos védőre nem szorul. Védje, vagy védesse kiki tehetsége szerint jogait! E pontokat átolvasván , tiszta meggyőződésünk szerint merjük elmondani, miként azok mind jog-, mind igazság-, mind egyenlőséggel teljesen összehangzók. Ki ezeken túl kívánna terjeszkedni, felejtené az úrbéri viszonyok eredetét, felejtené a sarkelvet, mellyen a status létele nyugszik, a tulajdon szentségét. Olly törvényhozás, melly ezt felejtené, nem lenne méltó a névre, mellyel visel, nem a bizalomra , mellyet benne a választók helyeztettek !! Időszerű javaslat. A közbátorság soha sincs inkább veszélyeztetve, mint hadviselés idejében a hadtestektől elszakadozott fegyveresek által, kiket közös érdek, megszokás csakhamar együvé vezet, s igy egyesülve annál sikeresben támadják meg egyesek személyét s vagyonát, minél elszántabbakká lettek katonai foglalkozásaik közepette, s az átalános lefegyverzés folytában fegyveresen állanak az ezekben szűkölködők ellen. Hozzájárul, hogy gyalázatos merényleteikre a „hazafiaság“, hazug, bár szépen hangzó ürügye alatt buzdíttatnak. A forradalom leküzdésére kettő kell: megsemmisíteni a lázadók hadát — ez a hadsereg feladata, mellynek kétségkívül meg fog felelni — s meggyőzni mindenkit, hogy az állapot, mellyet a cs. kir. hadsereg diadala előidézem, jobb a mostaninál, könnyű és szükséges egyaránt. Minden szabadság közt legbecsesebb az, ha az ember bizton hordhatja fejét vállai között, békés nyugalomban keltheti el mindennapi kenyerét. Ezen állapotot lehetségig főleg a meghódított vidékek lakóinak biztosítani a közügy vezetőinek jelenleg egyik legfőbb feladata, mellynek megfelelni az elszigetelt és hozzá fegyvertelen erő elégtelen. Az e részbeni mulasztás rész következéseinek minimuma : csüggedés, bizalmatlanság, kétkedés a siker felett. Minden hódolt vidék katona-erővek biztosítását követelni nevetséges. Erre legalább két három annyi haderő szükséges, mint mennyi az országban van, más annak rendeltetése; különben is pedig A megvédés legtermészetszerűbben azokat illeti, kiket a közös veszély közvetlenül fenyeget. E czélra legbiztosabban vezetne egy ideiglenesen alakítandó helyhatósági mozgó őrség megyénkénti felállítása. E véderőnek szerkezése könnyű, csak akarni kell ; czélszerűn intézve sokkal kevésbé költséges, hogysem az elhárított kártétek bőven vissza ne pótolnák a ráfordított kiadásokat. Állhatna e véderő megyénkint egy a kiterjedéshez képest erősebb gyengébb gyalog századból s nehány lovasból. Majd minden megyének vannak lovas csendőrei, ezeknek száma a szükséghez képest szaporittathatnék. A gyalogok toborzás utján állíttathatnának: a toborzás eddig tapasztalt eredménytelensége nem akadály; biztosíttassanak az illetők méltányos díjazásról s a megye határábóli ki nem mozdittatásról, — s válogatni lehetem! az ajánlkozók között. A felruházás —kellő czél de egyszerűség szem előtt tartása mellett—egyes községekre s birtokosokra bízatnék, kötelezőleg záros határidő alatt; a díjazás a megye honi pénztárából történnék; a költségek fedezésére egyéb források is kijelöltethetnének, például: bírságok, fizetésüktől felfüggesztett megyei tisztviselők s megkevesbítendő középponti fegyverviselők díjai, heverő tőkével bíró intézetek pénzalapjainak tőkéi sat. A parancsnokságot" mulaszthatlanul értelmes katonai egyénekre kellene bízni, folytonos és következetes kirekesztésével minden polgárinak, ezt mellőzve egyéb nyomatékos okokat, a kellő gyakorlottság s mellőzhetlen szigorú fegyelem okvetlenül szükségessé teszi. Fegyverrel a katonai hatóság által lennének ellátandók ; visszaélés ellen katonai szabályok szerint kezelt szoros fegyelemben, erős hitformában s az alkalmazandó egyének óvatos megválasztásában lehetne a garantiát feltalálni. A parancsnokok kijelölése a katonai hatóság részéről történnék , egyéb az intézet életbe léptetésére szükséges részletes intézkedések az illetők. biztosokra lennének bizandók egy méltányos záridő kitűzése mellett, melly alatt annak rendezetten kellene készen állani. H 1 R F Ü Z É R. W. Úgy látszik , Erdélyben teljesen megfordult a koczka. Az ottani lázadás kezét lábát elveszte, nem ugyan Bemben — ki, mint látszik, betegségéből felgyógyult, mert a medgyesi csatát személyesen rendezé — hanem épen ezen viadal által. Gyanithatólag ez ütközet elvété a sokat szenvedett ország koczkáját. Nem sokára az egész áttérend a császára iránti hűségre, hogy a 9 hó óta szenvedett nyomort, ínséget, millyet még Básta s II. Rákóczy