Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)

1849-04-08 / 67. szám

diját, kinek vétkes nagyravágyását öröklé, nem fogja abban követni, hogy tettét bizonyos idő múlva ismét eltagadja. De ha szinte azon ősi példához híven még egészen megkísértené is birtokai kormányát, azok helyzetét már nem tehetné gyá­szosabbá, mint a minővé­sz­ vétkes esztelensége, az átalanos jóslat beteljesültével téve. Mert bármily nyomora volt is Sa­­voya és Piemont helyzete 1732-, 1802- és 1821-ben . Ká­roly Albert munkás öngyilkossággal eszközöket fedezett fel azon tartományoknak még nagyobb veszélye­s szerencsétlen­­ségbe döntésére. Lemondott ősei emléke szinte megsértetik az ő lemondásával összehasonlítás által : „Őt magán kívül semmi­vel sem lehet összehasonlítani.“ Csupán az ő saját pályájá­ban lehet találni valami hasonlatosságot az utóbbi néhány na­pok vészes árulása­ s rögtöni szerencsétlenségéhez. Martius hónapja reá nézve fatálisnak látszik. Tizenkilencz évvel eze­lőtt ezen szerencsétlen fejedelem saját fejedelme ellen éppen ezen hónapban ütött pártot, s a múlt évben márt. 23-kan ra­gadott becstelen fegyvert egy zavarban levő s benne bízó szö­vetséges ellen. Martius 14-én 1821-ben a carignanoi hg (Ká­roly Albert) régensi minőségben s egy forradalmi junta élén hűséget esküdött az 1812-ki ál­liberális alkotmányra, uj mi­nistereket nevezett ki, s felvevé az olasz színeket. De márt. 21-én Károly Albert elárulá szövetségeseit, s Piemont fővá­rosából éjjel Modenába szökött, hol be nem fogadtatván,­­ kénytelen volt Florenczbe vonulni , azok átkaitól kísértetve, kiket jégre vitt s megcsalt. Ugyanazon nap évnapján mártius 21-kén 1849-ben serege tökéletesen legyőzetetett saját föl­dén Radetzky tábornagy által. Kevés embert ért olly végtelen gyalázat ugyanazon napon, először a szabadság, másodszor a rend ügye iránti hűtlenség miatt. Visszatekintve ezen ingatag, széles és nagyravágyó fejedelem jelleme­­s országlására, ér­dekes megemlékezni, miképpen ítéltek róla a liberálisok azon korban, midőn még sem Palmerston lord, sem Károly Albert nem valának, mint most, kedvenczeik. A whig „Edinburgh Re­view” így írt az 1021-ki eseményekről: ,Hasonló mentségnek még csak árnyéka sem lehet a carignanoi hg számára (mint a ná­polyi királyéra.) Tanítója még ifjú korában megjósold róla, hogy Piemont el van veszve,ha a hg korlátlan hatalommal trónrajutand; s most megítélhetjük, milly valószínű ezen jóslat teljesülése. Ha hű maradt volna azon ügyhöz, mellyhez olly nemesen kezdett, egy hálás nemzet áldásai várnán­k reá ; most ezer száműzött átkai s átalános megvetés sújtják azon árulót, ki honát elárulá, s azon gyávát, ki visszaijedt , midőn annak leg­főbb érdekei s dicsősége állott koczkán. „Távol legyen tőlünk illy szigorú ítéletet mondani, még ismételt aljasság s csalás után is. Mivel Károly Albert személyes bátorságát nem lehet kétségbe vonni, s tagadhatlan, hogy hosszú országlása alatt számos fejedelmi tulajdonságokat tüntetett ki. Vallásos­, sőt buzgó lévén, saját személye­­s családjában olly házi erkölcsiség példáját adá, melly olasz udvarokban ritkaság volt; a kormányára bízott gazdag tartományok kereskedési segélyforrásait jól kezelő . Genua kereskedése gondja alatt gyarapodott , míg a piemonti parasztok atyai törvényhozása által vagyonosak, s boldogok lettek. Udvara nemes­ lelkű vendégszeretetet mutatott a meg­bukott királyság irányában, s erszénye mindig nyitva állott a vallások miatt üldözöttek s számüzötteknek. De családjának örökség szerinti birtokvágya mind öt magát, mindazon vitéz hadsereget, mellyre annyira kevély volt , veszélybe vivé, s reménylhető, hogy a história Austria irányábani eljárásának aljasságát, ravaszságát s becstelenségét a kortársaknál szeli­­debben fogja megbírálni.“—Ezután áttérvén a franczia nemzet­gyűlési vitákra, igy folytatja :­ „Odilon­ Barrot, midőn Károly Albert megveretéseit, lemondását s futását a gyűléssel közlé, egyszersmind kijelenté Francziaország szándékát is, Piemont integritásának garantírozása iránt. A­mint Brougham lord igen helyesen jegyzé meg múlt éjjel a lordok házában, azon tarto­mány integritását semmi veszély sem fenyegeti. De ha Fran­­cziaország ürügyet keres Savoya elfoglalására, a sardiniai ál­­ladalom desorganisatioja következtében , ezen eljárása lénye­ges érdekei s internationalis jogai által eléggé igazolva lenne ; a nélkül, hogy illy gyanúsításokra alacsonyitaná le magát olly szövetséges irányában, ki egy aljas és menthetlen megtáma­dást olly dicsőn vert vissza.“ AUSTRIA. — A Wiener Z­ug Bresciáról egy külön mellékletben im­e tudósítást hozza : Az ellenségeskedések megkezdésével a bresciai helyőrség is a többi lombardi városokéival együtt a fő sereghez csatoltatván,csak a kastély maradt kisebb fegyve­res erővel megszállva. E körülményt hűtlensége tanúsítására használva a lakosság, különösen egy úgynevezett védelmi bi­zottság falragaszokon át híreket terjesztett az austriai hadsereg­ről, Chranowszky pedig egy napi parancsában tudatta, hogy Olaszország tricolorja nem sokára ki fog tűzetni Isonzo part­jain.­­ A polgárság rész bánásmódja a térkapitánnyal és egyes katonák elfogása okozá, hogy gr. Nugent táborőrnagy 2300 főnyi seregével,50 ló- és 4 ágyúval Brescia ellen kiküldetvén, 30-án San Eufemiaba érkezett; Ilaynau báró altáb, pedig,mint a fősereg távollétében a lomb­-velenczei királyság főparancs­noka, szinte e dandárhoz sietvén, egy részét a hegyi utakon a kastélyba vezette, mialatt a többi sereg a várost vette körül.­ A hatóság feltétlen megadásra felszólittatván, egy küldöttség által három órai időt kért , hogy az insurgenseket ez alatt a fegyverek lerakására bírhassa, a mibe a főparancsnok ur bele egyezett. — A 3 óra elteltével azonban a lakosság harang­zúgás közt a kastélyra néző házakból apró fegyverekkel tü­zelni kezdett. Haynau altábornagy ur még sem veszte el tü­relmét , hanem 1­­2 óra múlva, midőn az insurgensek lövöldö­zése mindig sűrűbb jön, fogott a kastélyból a város ágyúzá­sához és egy részről Smerczek Lajos fő hg gyalog-ezredbeli •271 hadnagy alig felgyógyult csapata, más részről a badeni nagy­­hg-féle 1. zászlóalj vitézségének sikerült, noha az ágyuk által csak gyengén gyámolittathatott, estig a város egy részét be­venni, mellyel éjen át meg is tartott. Másnap hajnalban az in­surgensek által megszállott városrészre borzasztó bombázás kezdetvén, esti 6 óráig az egész elkeseredett lázadás elnyo­matott és a csata megszűnt.­­ A város egy része lángba bo­rult és a lázadók egyenkint a falukon át iparkodtak menekülni. Az egész dandár, melly csak két órával előbb nyert se­gítséget egy bánát-határ­ezredi zászlóalj- és­­ eskadron dra­­gonyosokban Veronából, ez elkeseredett, nagyobbrészt szu­ronnyal vívott csatában ritka hősiséggel küzdött és sok áldo­zatot hozott. — Gróf Travancourt ezredest egy golyó mellén át sujta halálra. Miletz alezredes nehéz sebbe esvén, az insur­gensek által megöletett. Gr. Nugent táborőrnagynak pedig lö­vés következtében bokájában lábát kelle elvágatnia. Elesett 5 liszt, s 80 ember, megsebesült pedig körülbelül kétszer ennyi.­­ A városra 2 millió ft sarét vettetett s ezenkívül az oko­zott tetemes károk megtérítése. A kezekben fegyverrel elfo­gott lázadók kivégeztettek. Beer*, april 5. A kereskedelmi ministerium megenged­te, hogy a dunagőzhajózási utas­hajók a­mennyiben posta­ha­jók szolgálatát végzik, a cs. k. fekete-sárga posta-lobogót használhassák. Edr etélyi tudósítások szerint a cs. k. hadsereg, muni­­k­o hiánya következtében, Brassóból Oláhországba vonult, hol most Kimpinánál az austriai seregből 8,000, Kimpolungnál 12,000 és Rimniknél 1,200 ember áll ; ezen kívül 3000 ló és 50 ágyú. Jovich cs. k. tábornok Bukarestbe érkezett. — Az orosz seregekből az erdélyi határszélek koszában áll 8000 ember 16 ágyúval ; továbbá Bessarábiában 12,000 főnyi gya­logság és 2,800 főnyi lovasság 3 üteggel, mellyek csak Möl­ler orosz tábornok parancsára várnak, hogy Moldvába nyomul­janak, mi végre egy repülő s egy hajóhíd vezetik a Lipkani fo­lyón, hol 1000 munkás dolgozik. (Wien. Zig.) Bécs, aprít. 5. Az utóbb küzlött tudósításához a Wien. Z.-nak Komáromról ugyanazon lap következő pót­lékát adja : A vár szorosabb cernirozása ápril. 2-án kez­dődött, a még hátralevő nehéz ágyuk a 8-ik számú üteg­be helyeztettek el, s a nap viradtával ezen igen czélsze­­rűen felállított ütegből elkezdődött a tüzelés 24 fontosok­ból tüzes golyókkal a régi vár ellen. Az ellenség a tüze­lést a nádori vonal­, a régi vár- s a hídfőből csak gyen­gén viszonzá. —A várból átjött honvédek állítása szerint egyedül a Vág—hídfő őrserege múlt hó 31-én a seregünk által tett látszó támadás alkalmával két holt főtisztet, 13 közembert s 4 sebesültet vesztett. Bécs, april 4. A nem rég befogatott előbbi biro­dalmi gyűlési követ Bauer ismét szabadon bocsáttatott. (Presse.­ — Az „Alig. Zig“ igen érdekes rajzot ad az ősz Ra­­deczkynek az ifjú szardíniai királyok­ összejöveteléről. „Nem mondhatnám — így szól többek közt a tudósító — hogy ezen ifjú király külsejében volna valami méltóságos; ő kicsiny, szemeit különösen forgatja s roppant világos szőke barkót visel. Öltözete egészen phantastikus volt. A király megcsókold a tábornagyot, kísérete köszöntött ben­nünket, lehet gondolni milly érzelmekkel; erre a király, a tábornagy és Hess altábornagy egy közel ház udvarába lovagoltak, hol négynapi hadjárat után a béke felett alku­doztak. Ez nagy históriai perez volt; a 3 férfi egymás mellett állott az udvar közepén s körülöttük szerezsánok véres öltönyükben. Az alkudozás csaknem 4 óráig tar­tott sat.“ Velencze, mart. 20. A végrehajtó bizottság Bua ellenadmirált nevező ki a hajóhad csapat főparancsnoká­vá , ki most napiparancsban a velenczei tengeri hadosz­tályt kitartásra szólítja fel a függetlenségi harczban. (II.) KÜLFÖLD. NÉMETORSZÁG, Berlin, apr. 3-án. A németor­szági birodalmi főnök választása következtében a frank­furti gyűlésből küldött követség tegnap d. u. megérkez­vén, ő felsége a király által a lovagteremben a kir. hgek és minist. jelenlétében fogadtatott, Brandenburg ministerelnök által bevezettetvén Simson nemzeti gyűlési elnök ekkép szólott: „A múlt év tavaszán a német uralkodók egyező aka­ratából összehívott gyűlés szerdán mart, 28-án 1849 a né­met alkotmány 2-szori olvasása bevégzése után az abban örökségileg megállapított cs. méltóságot a porosz király ő fenségére ruházta. E mellett erős meggyőződéséül mondá ki, hogy a német fejedelmek és néptörzsek, nagylelkűleg s honfiúi­lag a német gyűléssel egyetértőleg e határozatok megvalósítását szivükből előmozditandják. — Elhatározta kir. ő felségét tisztelettel felhívni a ráesett választást az alkotmány alapján elfogadni. E feladat teljesítése végett áll fenséged előtt a gyű­lés elnöke 32 tagjával azon tiszteletteljes bizonyossággal, hogy fenséged a haza lelkes reményeit, melly­ek által fenségedet egysége, hatalma és szabadsága védőül ország­­főnökének választó, áldott határozata által szerencsés tel­jesedésbe veendi.“ Ő felsége a király ekkép válaszolt: „Urak ! Önök követsége engem mélyen megilletett. Tekintetemet a királyok királyára s a szent és megsért­­hetlen kötelességekre vezeté , mik mint népem királyát, s egyik hatalmas­ német uralkodót illetnek. Illy tekintet uraim a szemet világossá s a szívet biztossá teszi. A nemzetgyűlés önök által elém hozott határozatában a német nép képviselői szózatát megismerem. E szózat jogot ad , mell­yet tudok méltányolni. Ha meghallgatom végetlen áldozatot kivan tőlem. Nehéz kötelességeket ruház rám. A német nemzeti gyűlés mindenki fölött számita rám hol a német egység s erő megalapításáról van szó. Tisztelem bi­­zalmukat, vigyék meg érte köszönetem­. Kész vagyok tet­tekkel bizonyít­ni be, hogy az emberek, kik hőségem­, ön­­feláldozásom­ s honszeretetemben bíztak, nem csalat­koztak. De uraim önök bizalmát nem igazolnám, a német nép gondolkodásának nem felelnek meg, ha előbb kimondott határozott s ünnepélyes nyilatkozataim megsértésével, a koronás sok fejedelmek és szabad városok szabad meg­­­egyezése nélkül ollyra határoznám magam , minek vájok s népeikre nézve még következményei lennének. __ Most minden német statusok kormányain ál­land egyet­értők tanácskozásokban megvizsgálni , ha az alkot­mányt az egyesek s az egész helyeslik-e, hogy a nekem szánt jogok tennének-e helyzetbe , hogy illy hivatáshoz illő erős kezekkel vezethessem a nagy német haza sorsát s népeim reményeit teljesíthessem. De legyen abban bi­zonyos , hogy ha a porosz kard és pajzsra kül- vagy he­ly ellenség ellen szüksége leend , a hívást nem mellőzendőn el. Akkor házam és népem urát, a német becsületesség s hőség útját megvigasztalva folytatandom.“ Ő­fens, erre Simsont s a követség egyes tagjait be­mutatván magának, kegyeskedett hoszabban beszélgetni velek. — Charlottenburgba ma ebédre ő felségéhez hiva­talosak. — A béke­alkudozások Dániával úgy hallják, az ál­tal hiúsultak meg, hogy Dánia makacsul ragaszkodott kö­veteléséhez, Schleswig katonai megszállása iránt. Hamburg­, ápril. 1. A londoni porosz követség jelenti, mikép a Hebeler főügynök által jelentett meghosz­­szabbítása a fegyverszünetnek april 15-éig nem valósul, mivel a dán követ Reventlow gróf kinyilatkoztató, hogy april 2-án túl a fegyverszünetről semmit sem akar tudni. Schleswigből azt halljuk, hogy Beseler és Reventlow előlegesen egyedül viendik a kormányt. Freiburg, mart. 30. Esti 8 órakor. Éppen most ítéltettek el Struve és Blind, mindegyik 8 évi fegyházi vagyis inkább ennek megfelelőleg 5 évi s 4 hónapi magán fogságra. Ezenkívül a perköltségekben is elmarasztaltattak. FRANCZIAORSZÁG, Paris, mart. 30. A nemzeti gyű­lés palotája ma forma szerint ostromállapotban volt. Minden­ki oda tolakodott, hogy az olasz ügyek feletti tárgyalásokat hallhassa. Bixio, külügyi bizottság jelentés­tevője szólván először, előadó, miképp Francziaország nem maradhat tét­lenül , míg Austriának 80,000 embere van Olaszország­ban; erre felolvasó a bizottság már említett határozatát. A kü­lügyminister a turini franczia követtől érkezett mart. 25-ről kelt némelly sürgö­nyöket olvasott fel. Ezek sze­rint a piemonti kormány a franczia s angol követeket fel­szólító, hogy Radeczky tábornagyot további előnyomu­lástól tartóztassák vissza. A piemonti nép nem akar két­ségbe esett ellentállást, s csak rendet s békét óhajt. Egy­szersmind jelenté a minister a 26-án kötött fegyverszü­net iránti tudósítást is. Miután még a minister kijelenté, mikép a kormány a Bixio indítványa értelmében hozandó határozatnak örömest hódolatul, s miután még erősité, hogy Austriától Piemont integritását nem lehet félteni, a viták tovább folytak, mellyek folyamában Bixio indokolt napirendet indítványozott, melly a ministerium által elfo­gadtatott. Flocon már indokolt , Baraguay d'Hilliers el­lenben egyszerű napirendet javasolt, de ez utóbbi 442 szóval 327 ellen el­vettetett. Erre Thiers kért szót, de már az idő késő levéli, a további tárgyalást más napra kelle halasztani. — A franczia kormány elhatározd , miképp semmiféle napirendet nem fogadand el, melly meghatároz­ná, hol vegyen állomást a fanczia katonaság Olaszország­ban ; ezt saját belátására akarja fentartani, s mint a mai „Estafette“ állítja, seregét tüstént a római birtokba fogja küldeni. — A sardiniai követ itt lakhelyet készittetett Ká­roly Albert számára, kit ezen hét folytában vár. — Bugeaud tábornagy Grenobleben ismét igen eré­lyes beszédet tartott a democratikus lázongók ellen, melly­­ből következő helyet emelünk ki: „Zárjátok be füleiteket örökre azoknak veszélyes és utálatos tanai előtt, kik hír­vágyból , csakhogy hatalomra juthassanak , nem irtóznak a társadalom különböző osztályait egymás ellen felfegy­verezni. Maradjatok a köztársaság határai közt, mint azt az alkotmány megállapító és tiporjátok el azon párt­főnökö­ket , kik socialistikus köztársaságot akarnak. Csatlakoz­zatok szorosan a köztársaság elnökéhez, ki az átalános választásokból származott s kinek szilárd és felvilágosult szelleme már eddig is sokat tett a bizalom visszatérésére. Csatlakozzatok ismét szorosan a választókhoz s csak egy testet képezzetek, úgy hogy olly törvényhozó gyűlést ala­kíthassatok, melly­el legyen tökélve egyedül ezen jelszót követni: „Rend és biztosság!“ — Holnap fog Proudhon az assisek előtt megjelenni, a „Peuple“-ben foglalt híres czikke miatt Bonaparte elnök ellen. Sok munkás akar megjelenni a vitáknál. Nagy elő­­vigyázaki rendszabályokról beszélnek az igazságügyi palota körül. A ,,Peuple“-nek most 6 pere van folyamatban. — A kormány a német szökevényektől az eddig meg­adott segélyt elvonta. — Ma reggel a „Rue Poitiers“ választási bizottsá­gában megy nyitott aláírás, az annak működésére szüksé­ges tőke megszerzése iránt, már 50,000 frankra megy.­­ Paris, mártius 31. Proudhon 28-kán állott a *

Next