Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-03-30 / 59. szám
gyelem jellemezte azt, és ez által érte el a katonai dicsőség azon fénypontját, mellyen az egész világ tisztelte és magasztalta. " És mivé tették ezen fényes jellemet , ezen igazi s méltó büszkeségét a magyarnak? Hitszegővé árulóvá, s hogy ki ne ábrándulhasson, országfutó kalandorok és akasztófára ítélt rabló banditákkal keverték öszve. A vitéz erdödőktől öröklött szeplőtlen hűségéért zsoldosnak bérben fogadott gyilkosnak nevezték; rend- és fényelemtartását, melly őt annyi fényes győzelmekre vezette, rabszolgaságnak, zsarnoki hatalomnak hirdették s gúnyolták; ezekhez járult a tömérdek pénzzel való vesztegetés azon ámítással, hogy a királyi zászlót és esküt szegni bűn nélkül lehet, mert őket kiirtani akarják. Itt azonban még nem volt vége a demoralizátiónak; rend és fegyelem helyett ebbe kellett sülyeszteni a világ minden népes szemetjéből öszvetoborzott honvédeket is. A bordélyházi s minden rész-életű személyeknek, kik eddig csak titkon űzhették förtelmes mesterségeiket, szabadság adatott nyíltan és minden szemérem nélkül a katonaság közé keveredni, sőt azoknak buja szabású forma öltöny határoztatok, mi által a tüzes ifjúság még inkább ingereltetek. De erről ennyi elég , mert hiszem a botrány közönséges volt. Ez minden esetre egyik nagy folt a Kossuth-pártülésen. Ekképpen lépetek ki a nép, ifjúság és katonaság szívéből a vallásos érzelem és szabadul nyittatott a törvényeknek lábbal tapodására , hűtlenségre , esküszegésre. És ki okozta mind ezt e szép és vallásos hazában? Okulj kedves magyar népem, mig nem késő. — A. B. AUSTRIA. Israkó, mart. 12. A „Gazeta Warsawyska“-ban visszahivatik egy csukát, melly Chlopicki Eustachot, párviadala következtében Godlewski volt kapitánnyal , nemességétől megfosztja és közkatonáskodásra ítéli. Most a katonai szolgálatra alkalmatlansága és alázatos kérelménél fogva Chlopicki előbbi jogaiba visszahelyeztetik. A „Czas“ krakói lap egy párisi levelezője szerint 112 lengyel az 1832. emigratiohoz tartozó tiszt,mart. 6. Parisból Olaszországba indultak, különféle parancsnoki állomásokat elfoglalni, részint a rendes hadsereg,részint ottani lengyel légióknál. S igy enyészik el lassankint egész emigratiónk, panaszkodik a ,,Czas“; most minden Olasz-, Magyarországba és Californiába tart; ez utóbbit az emigrationak már 70 tagja üdvözlő. Ugyane lap egy más párisi levelezője íme képét adja a lengyel emigratiónak : „Az 1832. emigratio már ugyszólva fen sem áll. Fele már kihalt, a másik fél pedig szétoszlott a forradalmas Európába, igen gyakran olly ügynek szolgálva, melly Lengyelország érdekével legkisebb összeköttetésben sincs. így van jelenleg Romában egy lengyel légió, Toscanában a másik és Turulban újólag a harmadik organizáltatik. E légiókban sok kitűnő tiszt áll olly hadtestületek élén, mellyek nagyobbrészt mindenféle országok és nemzetbeli kalandorok és szabadsághősökből vannak összeállítva. Illy főbb tisztek : Mieroslawski, dandárnok és a tábornok-kar főnöke a siciliai hadseregben, kinek generalissimusa álljlé- Jag Magnan franczia tábornok, akinek segédtiszte Strzecki volna; ezen kívül szolgál itt még 40—50 különféle rangú lengyel tiszt. Chrzanowski tábornok a sardiniai hadsereg vezére és a generalstáb főnöke. Ugyanő seregben van egy lengyel légió gr. Zamojski Ulászló parancsnoksága alatt, melly légió 120 lengyel tisztet, kétszer annyi altisztet számlál és lengyelek, horvátok , más szlávok, magyarok és austriai hadseregbeli foglyokból áll. A piemonti hadseregben szolgál még Ramorini egykori lengyel ezredes, most Antonini tábornok. A római lengyel legio 40 tisztet, 72 altiszt s közembert számít; többi részét austriai szökevények , német emigránsok és francziák képezik. Toskanában Siodelkie■vicz ezredes rendszeressé a lengyel légiót, a tisztikart Parisból ujonczozván. E légióban is a nagyobb rész nem lengyel elem. Magyarországon Bem , Dembinski, Uminski és Wysocki ezredes vezérelnek magyar insurgens hadakat, mialatt tetemes számú lengyel tiszt és nem-tiszt harczol a magyarok soraiban. Eszerint igen csekély maradványa van az 1832. lengyel emigratiónak Parisban és ezek a száműzetés keserű sorsát viselve sóvárognak vissza hazájukba. ISrámt, mart. 19. Az ujonczállítás az egész országban minden csendháborítás nélkül ment végbe ; a morvaiak hazafiai érzelmétől egyebet nem is lehetett várni. Praga , martius 21. A „Prager Zig“ azon kérdést állítja fel: váljon a monarchiában levő zsidók az ootrogált alkotmány kihirdetése napjától fogva emancipálva vannak-e vagy nem ? — Mint bizonyost állítják, mikép Brauner tanár részt vesz a Csehország részére ootrogálandó országos alkotmány feletti ministeri tanácskozásokban. (Presse.) KÜLFÖLD, NÉMETORSZÁG, Frankfurt, mártius 20-án. A mai ülésben folytattatván a Welcker-féle indítvány tárgyalása , Gagern ministerelnök nevezetes beszédet tartott az indítvány mellett, mellynek lényeges tartalma következő : „A népnek adott szavunkat meg kell tartanunk, —s ezért pártolom az alkotmányi bizottság javaslatát, minthogy ebben el van érve mindaz, mit feladatunk bölcs megoldása megkíván. Ha kifogásom lenne az indítvány ellen, az csak abban állana, hogy a kormányok kívonataira nagyobb tekintettel lehetne, mert az azokkali egyetértést mindig óhajtottam. Azonban az egyetértések nem lényegesek. De ahoz erősen ragaszkodom, hogy a legközelebbi birodalmi gyűlésre halasztott s kikötött változások mellett maradjunk.— Mi egy erős szövetségi álladalom alkotására voltunk hivatva. Feladatunk volt : az alkotmányunknak megadott belsőségével az egyes álladalmak függetlenségének fentartása, amennyiben ez az egységi kormányformával összeférhet.“ A nemzet fel van jogosítva az alkotmányt kezeinkből átvenni. A lehető akadályokat nem a kormánytól várom, csak a nemzet ismerje el, hogy megadtuk neki azt, mit a körülmények lehetővé tettek. A hazát fenyegető részt tagadni nem lehet. Nem azért, mintha perroválás, vagy idegen kormányok közbeszólásától lehetne félni; mióta műveit nemzetek léteznek, a népek soha sem gátoltattak meg belügyeik elintézésében. Igaz ugyanezen tréfából nekem tett ellenvetés, hogy nem vagyok kellőleg értesítve a külföld hangulatáról, mert, hová birodalmi követeket nem küldhettem, oda kémeket küldeni nem akartam. (Tetszés). Kül beavatkozástól, amint mondom, nem félek, ha bár az ellenséges lenne, is mert mi 40 millió harczias nép vagyunk, melly aztán álladalmi külön válását elfelejtené. (Élénk tetszés.) Azon egyedüli veszély, melly az alkotmányi munka siettetését szükségessé teszi, népünk türelmetlensége. Ami a főnöki kérdést illeti, ha Austria szövetségünkben maradna, nem szükség kérdezni, ki legyen a főnök , ez már magából értetik. Mi az elhatározás órájában vagyunk. Senki sem felejtette közülünk, hogy gyűlésünk a népből eredt. Ebben helyzetű reményemet. Önök visszatérendenek hazájokba a Pál templomából s közbenjárók leendenek a népi határozataink között. Én ezen kimérhetlen befolyásban bizom s ismétlem egy költőnek azon felszólítását a német néphez, hogy magának királyt adjon!“ Frankfurt, mart. 21. Miután Riesser két óráig tartott beszédében a bizottsági javaslatokat védelmező , s a császári párt által lelkesedett tetszéssel jutalmaztatott, szavazásra került a dolog. Biedermann minden indítvány iránt név szerinti szavazást kívánt. Először is az I. minoritási javaslat (napirendre térés) csupán öt szótöbbséggel megbukott. Eztán a bizottsági javaslat kerülvén szavazásra, 31 szótöbbséggel elvettetett. Ezen váratlan eredmény (még ma reggel 17—20 szótöbbségről beszéltek az indítvány mellett) leirhatlan sensatiot okozott. A jobboldal (Gumbrecht) most a többi szavazásokat holnapra kiváná halasztatni, de Mohi M. Vogt és Raveaux ennek ellene szegültek, míg Kerst azon (az elnök megjegyzése szerint egészen időnkívüli) nyilatkozattal állott elő, mikép azon osztrákok, kik az octrogált alkotmány ellen ünnepélyes óvást nem tettek , lépjenek ki. Több indítvány a szavazás előtt visszavézetett, úgy hogy holnap még csupán a Berger, Eisenstuck és Heckscher indítványai felett leend szavazás. ” A „Frankf. Parlamentscorrespondenz“ben következő nevezetes czikk olvasható: „Már mártius 10-én érkezett hozzánk biztos kútfőből azon tudósítás, mikép Austria London s Parisban az 1815-ki szerződéseket aláirt hatalmak congressusát inditványozá, hogy ott az összes európai kérdés elintéztessék. A német szövetség organisatioja abba jog szerint befoglaltatnék, s igy a beavatkozási módosítások európai sanctiót nyernének ! Most veszszük Berlinből ezen tudósítás megerősítését, valamint azt is halljuk, mikép Poroszország ennek azon tekintetből szegült ellene, mivel Németország belügyei nem alkalmasak arra , hogy hatalmak kongressusán tárgyaltassanak.“ — Mártius 22. A mai ülésben több módosítási javaslatok félrevetése után Eisestuck indítványa, — melly ugyan az indítványozó által visszavonatott, de Bresgen által ismét felvétetett, 282 szóval 246 ellen elfogadtatott, melly következőleg hangzik : „A 2—5 ponthoz. Tekintetbe vévén hogy: 1-szer. Az előterjesztett módosított alkotmányterv feletti összes szavazás, annak egyes részei feletti részletes szavazás nélkül, a szabad szavazás jogát megszüntetné s a népképviselők lelkismeretét megsértené ; 2or azonban más részről Németország jelen helyzetében , az alkotmányi munka leggyorsabb bevégzése a képviselők mulaszthatóan kötelességének látszik, a nemzeti gyűlés elhatározza: 1-e1 Az előterjesztett módosított alkotmányterv felett, beleértve a bizottság minden minoritási indítványait, további tárgyalás nélkül, s csupán a legalább 50 aláírással ellátott módosítványok felvételével, az egyes §§-ok feletti szavazás által fog határozat hozatni. — 2-or. A szavazás az előterjesztett sor szerint történik, a birodalmi főnökről szóló 3-ik szakasz kivételével , melly utoljára kerülend szavazásra. — 3-or. A szavazás tüstént meg fog kezdetni s folytonos ülésekben az alkotmányi munka a kijelölt módon bevégeztetni.“ — Az ülés folyamában az elnök közlé a házzal az ideiglenes ministerelnök Gagern azon jelentését, miképp az összes ministerium, a hozzá tartozó álladalmi altitkárokkal együtt beadá lemondását, s azt a birodalmi kormányzó főherczeg az előterjesztett okok tekintetéből elfogadd. A ministerium továbbá a birodalmi kormányzónak készségét nyilvánító , új ministerium kinevezéséig hivatalos működéseinek ideiglenes folytatása iránt. Freiburg. A törvényszéki tárgyalások Struve és Blind ügyében márt. 20-án kezdettek meg. Berlin, mártius 21. A 2-ik kamra tegnapi ülésében mindkét oldal egész erejét fejte ki a válaszfelirat tárgyalásában, míg végre a jobb oldal győzvén, a válaszfelirati terv 3 első §§-ai elfogadtattak. Következő hetei alkotmány köszönettel fogadása a nép részéről 4; „Az octrogált alkotmány elismerése ezentúli álladalmi alaptörvénynek“ pedig 17 szótöbbséggel fogadtattak el. AP Ester-féle meglehetős „veres“" tervre 13 tag szavazott; az ultrák maguk vetették el a mérsékelt baloldal módosításait, mellyek közül az egyik minden esetre keresztül megy , impertálisukat meg ITM tagadják Azonban a bal oldal nagy bizonyossággal várja a kamra közeli feloszlatását. — A válaszfeliratnak ma elfogadott §-ában foglaltatik, mikép a gyűlés az ostromállapotra vonatkozó előterjesztéseket várja , s azokat szorgalmatosan megvizsgálandja. A Vistula mellől írjak: mart. 16-ról. „Hiteles kútfőből tudjuk, hogy az orosz seregek, mellyek eddig Mlawaban, határunkon, Neidenburg közelében táboroztak, Kalisch felé indultak. Néhány hét óta Lengyelországban már nem készpénzes hanem szállítási levelekkel (Lieferungsschein) fizettetnek az orosz seregnek tett szállítmányok. Varsóban annyi katonaság van, hogy egy része az utczákon kénytelen tanyázni. A német lakosok anynyira félnek a lengyel felkeléstől , hogy sokan közülök a porosz határon tartózkodnak első veszély alkalmával tovább menekülendők. Kiel, mart. 21. Éppen most látható 3 dán hadihajó, 2 korvette és 1 brigg, kikötőnk előtt , hihetőleg kikötőnk blokádájára rendelt hajócsapat. Antona, mart. 22. Bonin tábornok tegnap parancsot küldött ide, hogy a megérkezett katonaság tüstént észak felé indutassék, mivel ő semmit sem tud a fegyverszünet meghosszabbításáról. Berlin, mart. 24. A már tegnapelőtt elterjedt hír, a 2-ik kamrai mostanában leendő feloszlatása iránt, tegnap is sok oldalról ismételtetett. FRANCZIAORSZÁG, Paris, mart. 19. A nemzeti gyűlés tanácskozási teremében ma azt beszélték , hogy a siciliai ügyet illetőleg a franczia és angol kormány közt félreértések támadtak. Mindkét admiral parancsot kapott Sicilia vizei elhagyására. Parker már Máltába vonult vissza, honnan az eseményekre ügyelni s annak idején a színhelyre sietni el nem mulasztaná. Mindenütt állítják, miképp a siciliaiak elvetik az ultimátumot. — Beszélik, hogy Bois le Compte-nak meghagya a kormány, miképp Károly Albert főhadiszállásába menjen az eseményeket figyelemmel kísérendő. (Az események már megelőzték a Figyelmezőt — a francziát, i. nem a magyart.) — Rothan jesuita generalis ide érkezett, s innen Portugálba fog menni, hol a kormány engedelmét megnyerni reményű rende középpontjának felállítása iránt. Paris, mart. 19. A tegnapi „Moniteur“ben egy rendelet foglaltatik a köztársasági elnöktől, mellynél fogva 21 megyei alispán létetik le hivatalából. — Mart. 20. A „Presse“ így ír a club-törvényjavaslatról: „Ha lett volna is valami kétségünk a clubok ellen nditványozott törvény veszélye iránt, a tegnapi ülés azt eloszlatá vala. A mi 1848-ban veszélyes volt Guizot-nak, nem kevésbé veszélyes 1849-ben Odilon Barrot-nak. A mi Lamartine-i Ledru Rollin-nak olly nagy erőt adott a monarchia ministeriuma ellen, ugyanaz képezi Jules Favre erejét a köztársaság ministeriuma ellen. Politikában ugyanazon okokból ugyanazon eredmények származnak. A kormányok változhatnak, de a logika nem változhatik.“ — Az „Univers“ így szól a clubokról: „A club azon dolgokhoz tartozik, mellyekre nézve használat-vagy visszaélésről nem lehet beszélni, mivel az lényegesen rosz. Ezt gyakori kegyetlen kísérletek bizonyiták be a legközelebb lefolyt 60 év alatt. A club a valódi kormánnyal ellenkező kormány, melly a felett vagy uralkodik, várván mig helyébe léphet, vagy harczot folytat ellene. A club állandó forradalom. Természetes és szükséges, hogy a cluboknak nagy bősége van ott, hol azok megengedtetnek. Az a demokratikus gondolat valósítása, amint azt Proudhon meghatározza , az igen termékeny ott, hol minden polgár az álladalom fejének véli magát. Ezért nincsen középük , vagy a clubokat el kell tiltani, vagy a társadalmat rendetlenség s végveszélynek kell átadni.“ — A „Constitutionel“ következőleg ir Proudhonnak a „People“-ben foglalt egy újabb czikkéről: ,, Már több ízben kimutattuk ama hihetetlen tévedéseit az önzésnek, mellyekbe esnek az önmagok s eszméik által egészen megvakult állítólagos reformerek; így Proudhon úgy áll elő, mint a ki egyenlő Istennel, sőt tegnap még tovább ment— azt nyilvánítván, hogy ha Isten nem teljesíti kötelességét, ő azt elbocsátja, s helyette a világ kormányát átveszi. — Proudhon, miután elvül állitá föl, hogy a februári forradalomnak nem volt más czélja, mint a hitel viszonosságát megalapítani, következőleg szól: „Merem mondani, hogy ha azon czél, mellyel a februári forradalomnak tulajdonítok, nem lenne igaz, ez az okossággal ellenkeznék. Ekkor azt kellene hinnünk, hogy a civilisatio , hogy a philosophia s vallás hazudtak, hogy a társadalom olly pályán halad, mellyből nincs kimenetel; azt kellene mondanunk, hogy az ész az embernek ítélete elcsábítására adatott, s hogy a humanitásban elöhaladás az isteni gombn- 239