Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-09-12 / 11. szám
Tartalom: Magyar tudós társaság’ hatodik köz ülése ,161. sz. Franczia literatura. Literatura-történet. Torevnx, a’ romános iskola, 169 sz. *— Literatúrai mozgalmak, 176. sz. uan^aasaasch az egyetemes literatúrai körében. Kiadó szerkesztők: SCHEBEII, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. BaUZA, Második félév. Pesten, september* 13. 1837. 11. szám. MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG. Az academia, folyó évi nagy gyűlését — sor szerint a’ nyolczadikat — auJustus’ . Id. kezdve gr. Teleki József belső t. tan. és főispán előlülése alatt , kilencz ülés után befejezése pt. id. délben. Az e’ gyűlésből hivatalosan a’ közönség elébe terjesztendőket, mik közt az új választások is, annak idejében fogja közölni a’ Figyelmező. Szinte 9d. délután , elegyes ülésben a’ társaság Czuczor Gergely rendes tag’ helyébe, ki viszonyai’változásánál fogva pesti lakását a’ pannonhalmival cserélvén fel, segédjegyzői ’s levéltárnoki hivataláról lemondott, Szalay László lev. tagot választá tetemes szótöbbséggel. Az nap estre rekeszté be az igazgatóság is ez évi gyűlését, mellyről szinte később szóland hivatalos jelentés. A’ közülés, sept. 10. délelőtti tíz órakor tartatott a’ ns. vmegye’ nagyobb teremében szép számú, válogatott hallgatóság’ koszorújában. Az elnök excellentiája egy tartalmas beszéddel nyitá azt meg a’tudományos egyesületek’ jelentéséről, állásáról, tekintettel azon külön nemű ellenséges behatásokra, mellyeknek azok mindig ki voltak ’s vannak téve, ’s van ez a’ mienk is, a’ m. tudós társaság *). Követte ezt a’titoknak’ hivatalos előadása az academiának 1836. nov. 21-től, e’ folyó évi septemb. 9-éig folytatott munkálkodásiról, melylyet itt egész terjedelmében közlünk: —„Miképen igyekezett zsenge intézetünk a’most befejezett hetedik academiai évben az alaprajz által neki kitűzött útón haladni, a’ következőkben terjesztjük elé rövideden a’ hazafi közönségnek. Előbbi jelentéseinkben érdekeltetést, miképen a’ társaság mind saját tagjai’ szorgalma , mind egyéb buzgó hazafiak’ önkénytes hozzájárulta által immár tetemes anyagokat gyűjtöttnagy szótárához. Név szerint a’ nyelv’ elavult, vagy csak a’két haza’ némelly vidékein kelendő szavak és szólások, továbbá a’ külön mesterségekben divatozó, úgy a’ tudományok ’s művészetekben minden korok *) Ezen előadás alatt több ízben visszaemlékeztünk azokra, miket Vörösmarty’ előjátékából 9-d. számunkban kiírtunk, hol Irigység, Gúny ésRágalom egy más, szinte nemzeti ügy ellen, öntik ki epéjüket.11