Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1838-06-19 / 25. szám
398 23. Értekezés némelly levegői tüneményeiről. Villámlás , jégeső , zivatar. Vili, 84—90. Értekező leereszkedik az első fogalmak’ közléseié*. A’ levegő’ villanyosságát (értekezőnek a’ matéria electrica Villány) a’ vízpárolgás’ folyamatából magyarázza, mellőzvén, vagy elhallgatván a’ növés-folyamat’ valóban nagy befolyását. De a’ levegő’ villanyosságának e’ fölött még két más forrása is van , t. i. a’ dörzsölés ’s a’ levegőrétegek’ különböző mérséklete. Az értekezés azonban nem egész, folytatása igértetett, ’s meglehet, hogy a’ szerző későbben akarja adni, mire rec. itt figyelmessé kívánta tenni. 24. A' levegőégről 's annak hasznairól. Szerte Benjámintól. XII. 71—83. A’ jelen értekezés igen mulatságos lenne, ha nem tartanók szem előtt, miképen illy dolgozatok a’ kezdőt kétkedésbe, sőt néha, a’ tudomány’ kárával, tévedésbe is hozzák. Sz. így kezdi előadását: „A* közönséges levegő ég (mire való itt az ég?), melly a’ (!) Földünket mindenfelől környűlveszi, vékony folyó hideg (!) materia, a’ melly életet ád mindennek, vagyon vissza rugó ereje, nehézsége.“ Észrevehetné itt rec., melly nagy különbség legyen a’ terjedékenység (expansibilitas), mi a’ levegő’ tulajdona, ’s a’ rugósság között; azután, hogy az nem folyó hideg materia , mit egy pár sorral alább maga sz. is visszahúz , mondván : „Néha száraz, néha nedves; néha hideg, néha meleg, és változó.“ Így folytatja tovább: „Annak változásait kimutató eszközök Thermometrum, Barometrin, Hydrometrum (!), Manometrum, Eudiometrum és Antlia (!).“ Ismét egy pár sorral alább: „Newton’ (!) próbái szerint a’ föld’ színén felül 7 mérföldnyi távolságra négyszerte vékonyabb már mint a’ föld’ színe felett, 70 mérföldnyi magosan pedig egy milliomszor vékonyabb; mennél alább van a’ levegő, annál nehezebb, ugyanynyira, hogy a’ mint Amontons felvetette 2892 ölnyi mély gödörbe vagy földbe való barlang’ fenekén , ha volna ollyan mély barlang, már ottan a’ levegőég’ nehézsége a’ víz’ nehézségével megegyezne(nék).“ A’hány szó, annyi tévedés. Rec. nem hiszi, hogy Newton, ki Mariotte’ törvényét ismerte, ilylyesmit mondott legyen; ellenben jól tudja , hogy Hutton (Phil. and math. Dictionary, I, 183.) 7 és 70 angol mérföldnyi magasságban illetőleg 4 és 1’041,576-szor véknyabb levegőt talál, nem próbák’, hanem kiszámítás’ útján. De melly nagy a’ különbség angol ’s közönséges mérföldek, továbbá Hutton és Newton között! Továbbá azt sem hiszi rel,„hogy Amontons olly együgyü lett legyen, mint sz. mondja, mert de Luc’ egyszerű formulája szerint a’ szóban levő mélység ölekben10,000. log azaz 28,860 öl’s így tízszerte nagyobb! — A’ miről eddig volt szó, az ez értekezésben még nem tesz egy lapot ! Rec. nem tartja érdemesnek bírálatában tovább menni, azt fájdalom! azonban el nem hallgathatja, hogy ország, mellyben illyenekre kiadók és szerkesztők találtatnak, a’ műveltségben meg végtelenül hátra van. Mi a’ garéi tudóst egyenesen az ABCzés gyermekek’ sorába utasítjuk. 25. A’ csillagok’ esmértetése. Horváth Zsigáton d. II. 3—53. és IV. 3—63. A’ szerény szerző maga mondja : „Urániának ugyan én magam sem vagyok felkent papja, u. m. ki isolált helyzetemben minden égvizsgálati műszerek nélkül el lenni kénytetem (kénytettetem); de abból én iparom által annyit mégis szerencsés valék tanulhatni,mennyi egy lelkésznek szükséges , ’s ama’ természet’ buvárinak, kik egész éltüket e’ felséges tudományra szentelvén fölfegyverzett szemeikkel az égnek megmérhetetlen tévéit bekalandozzák — magosan felszökellő vizsgálatikat bámulnom, úgy az azokból következtetett igazságoknak tökéletes hitelt adnom, ’s némileg örömeikben osztoznom elégséges.“ A’ sz. jó forrásokból merített ’s ezeket értette. Nyelve folyó ’s szabatos, némelly igen merész újítást kivéve, miilyenek péld.: csilloncz (álló csillag) , pisloncz (planéta) , üstököncz (cometa), stb. Rec. ezen ujonczokat nem örömest látá. 26. Esmélkedés a holddal, vagy is értekezés a hold’ physical tulajdonságairól, liftrow után L. 1, VII. 79—108. Liftrow után, vagy inkább Liftrowból fordítva. 27. Töredék jegyzetek az üstökösökről, * *, XI. 35—59. Legnagyobb részt fordítás ismert köny-