Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1838-10-16 / 42. szám

Miután a’ bevezetésben a’ szükséges e­­lőzményekkel ’s az osztályozattal megismer­­kedénk, a’ kereskedés-tudomány, mint tudo­mány, hat részben állítatik élőnkbe. I. a’ cse­reeszköztan, melly tárgyaihoz képest ismét áru- és pénztanra oszlik, ’s az ezekről álta­lában tudni valókat terjeszti elő. II. Becshatár­­zó tan, hol a’ becs és ár’ eszméi, az ezeket előállító körülmények, egy igen érdekes ér­tekezésben adatnak elő. III. Kereskedéstan, ’s itt először általánosan az árukereskedés, az olly fontos váltó és bizományos keres­kedés (Commissionshandel), ’s némelly saját­­lan kereskedésnemek fordulnak elő, (szállí­tás , részvény-, statuspapiros-ker. stb) majd négy nagy fontosságú szakaszban különösen a’ vásárlás, eladás, fizetés- és szállítástan. IV. a’ kereskedőhivatal-tudománynak csak meghatározása adatik; annál több figyelem jutott a’ hátralevő két résznek, u. m. V. a’ nyeréskémlés-tudománynak, hol öt szakasz­ban a’ kereskedésbeni valószínűségről érteke­zik szerző általánosan, majd különösen, ’s a’ gyári vállalatok, ’s váltók, statuspapiro­sok ’s részvénykereskedés és biztosítások kö­rüli valószínűségről; VI. a’ státuskereske­­dés-tudományban, melly czikkely mind azo­kat különösen érdekelheti, kiknek hivatása megyei vagy talán országos tanácskozások­ban e’ tárgy körül részt venni: az áruváltás’ előmozdítására, az áruszállításra szolgáló in­tézetek’ ’s a’ pénzforgás’ előmozdító eszközei­nek fogalmai állapítatnak meg; végre az igaz­gatás’ befolyását vizsgálja a’ kereskedésnek külföldre való elősegélésére, ’s a’kereskedés’ fentartására, főleg ’ czélirányos perfolyás’ elintézése által. — A’ tudomány’ históriai, szinte igen fontos része ez­úttal elmaradt. A­ szerző kissé röviden adta tárgyait, ’s inkább elvei ’s alapvonalaiban, mint világító részletekkel: de legyen ez is, kezdetnek, ’s mostanra elég. Arra legalább képes lesz e’ könyvből is bárki, hogy ez ügybeli irato­kat érthessen, hogy azokat combinatiója’ tár­gyául tehesse. ’S a’ szerző világosan, sza­batosan ír; ő ismeri a’ nyelv’ haladásait, ’s azoknak fonalát szívesen felfogja, ’s tovább szövi. Azok nagyobb számán megnyv­ghatni, ’s ez iparkodást, egy kereskedési műnyelvet alkotni, mint szerencsést, úgy lehet ü­dvöz­­leni literaturánk’lassanként mind inkább szét ágazodó mezején. Vallás, 1849 Munkálatai a' pesti növendék-pap­ság' magyar iskolájának. Ötödik kötet. Az árvíz által meg­ károsult szerencsétlenek' javára. Budán, a' ma­­gyar kir. egyetem' leteivel, 1838 8-ad rét 343. I. Klíma György pécsi püspök­ mellképével. Örömmel látja a’ buzgó hazafi, hogy é­­pen ott, hol ez előtt mintegy húsz évvel egy keletkező magyar társaság, puszta önkény által, csirájában elojtatott, most „magyar is­kola“ virágzik, sőt gyümölcsözik is. Ezen iskola’ gyümölcseihez tartoznak e’ jelen mun­kálatok, melyeknek kidolgozásában az isko­la’ fő elve­­in így adatik elő a’ IV. lapon: „A’ mi gondolkodási fő elvünk volt és marad min­denkor: haladni, tanulni, elmélkedni, emel­kedni, de mindég a’ mérséklet’ korlátjai közt, ’s azon a’ legbiztosabb után, melly középnek neveztetik, úgy véljük, legjobban ’s legsü­­keresben fogunk a’ religio’ ’s haza’ javára munkálkodhatni, ha a’ mértékletlenség’ szo­morú példáin okulva, középett megyünk a’ silók és nevetők, a’jajgatok és kurjongatók, ’s más veszedelmes szíriek között, férfias lé­lekkel és elhatározottsággal haladva a’ pá­lyán, mellyet a’ sors mutatott számunkra, a’ nélkül, hogy töviseitől elrémülve futnánk, vagy rózsái által leszegezni engednők ma­gunkat.“ E’ kötet két részre oszlik; az elsőben for­dítások, a’ másodikban eredetiek közöltéi­nek. — Az elsőt megnyitja „sz. Hieronymus’ rövid életrajza“ hol a’ szép egyszerű helyett duzzadt az előadás, például az 5-dik lapon: „úgy tetszett Krisztusnak, hogy a’ dicsősége­sen vitézkedőnek (Hieronymusnak) annyi fer­getegesül dúlatott erénye annál világosab­ban kitündöklenék ’s tüzet kiált aranykint a’ sok üldözések alatt elszilárdulva, jó ’s rész­eik­ között büszkén lépdelne a’ halhatat­lanság’ babérkoszorúja után.“ Illy tüzeskedés a’ prózai életrajzban nem helybenhagyható, valamint az illy kifejezések sem: „egyházi testületben soha sem szegődött“ „fölvértezve Krisztus’ sz. malasztjával“ stb. Általán, ki sz. Hieronymus’ életrajzát ez előtt nem olva­­sá , arról e’ jelenből aligha szerezhet magá­nak világos fogalmat. Következnek a’ sz. atyákból fordítások, u. m. sz. Hieronymus’ levele Nepotiánh­oz, a’ papok’ életéről. — Aranyszáju sz. János’ ér­tekezése a’ felől, hogy kiki magának árt. —

Next