Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1838-10-16 / 42. szám
Miután a’ bevezetésben a’ szükséges előzményekkel ’s az osztályozattal megismerkedénk, a’ kereskedés-tudomány, mint tudomány, hat részben állítatik élőnkbe. I. a’ csereeszköztan, melly tárgyaihoz képest ismét áru- és pénztanra oszlik, ’s az ezekről általában tudni valókat terjeszti elő. II. Becshatárzó tan, hol a’ becs és ár’ eszméi, az ezeket előállító körülmények, egy igen érdekes értekezésben adatnak elő. III. Kereskedéstan, ’s itt először általánosan az árukereskedés, az olly fontos váltó és bizományos kereskedés (Commissionshandel), ’s némelly sajátlan kereskedésnemek fordulnak elő, (szállítás , részvény-, statuspapiros-ker. stb) majd négy nagy fontosságú szakaszban különösen a’ vásárlás, eladás, fizetés- és szállítástan. IV. a’ kereskedőhivatal-tudománynak csak meghatározása adatik; annál több figyelem jutott a’ hátralevő két résznek, u. m. V. a’ nyeréskémlés-tudománynak, hol öt szakaszban a’ kereskedésbeni valószínűségről értekezik szerző általánosan, majd különösen, ’s a’ gyári vállalatok, ’s váltók, statuspapirosok ’s részvénykereskedés és biztosítások körüli valószínűségről; VI. a’ státuskereskedés-tudományban, melly czikkely mind azokat különösen érdekelheti, kiknek hivatása megyei vagy talán országos tanácskozásokban e’ tárgy körül részt venni: az áruváltás’ előmozdítására, az áruszállításra szolgáló intézetek’ ’s a’ pénzforgás’ előmozdító eszközeinek fogalmai állapítatnak meg; végre az igazgatás’ befolyását vizsgálja a’ kereskedésnek külföldre való elősegélésére, ’s a’kereskedés’ fentartására, főleg ’ czélirányos perfolyás’ elintézése által. — A’ tudomány’ históriai, szinte igen fontos része ezúttal elmaradt. A szerző kissé röviden adta tárgyait, ’s inkább elvei ’s alapvonalaiban, mint világító részletekkel: de legyen ez is, kezdetnek, ’s mostanra elég. Arra legalább képes lesz e’ könyvből is bárki, hogy ez ügybeli iratokat érthessen, hogy azokat combinatiója’ tárgyául tehesse. ’S a’ szerző világosan, szabatosan ír; ő ismeri a’ nyelv’ haladásait, ’s azoknak fonalát szívesen felfogja, ’s tovább szövi. Azok nagyobb számán megnyvghatni, ’s ez iparkodást, egy kereskedési műnyelvet alkotni, mint szerencsést, úgy lehet üdvözleni literaturánk’lassanként mind inkább szét ágazodó mezején. Vallás, 1849 Munkálatai a' pesti növendék-papság' magyar iskolájának. Ötödik kötet. Az árvíz által meg károsult szerencsétlenek' javára. Budán, a' magyar kir. egyetem' leteivel, 1838 8-ad rét 343. I. Klíma György pécsi püspök mellképével. Örömmel látja a’ buzgó hazafi, hogy épen ott, hol ez előtt mintegy húsz évvel egy keletkező magyar társaság, puszta önkény által, csirájában elojtatott, most „magyar iskola“ virágzik, sőt gyümölcsözik is. Ezen iskola’ gyümölcseihez tartoznak e’ jelen munkálatok, melyeknek kidolgozásában az iskola’ fő elvein így adatik elő a’ IV. lapon: „A’ mi gondolkodási fő elvünk volt és marad mindenkor: haladni, tanulni, elmélkedni, emelkedni, de mindég a’ mérséklet’ korlátjai közt, ’s azon a’ legbiztosabb után, melly középnek neveztetik, úgy véljük, legjobban ’s legsükeresben fogunk a’ religio’ ’s haza’ javára munkálkodhatni, ha a’ mértékletlenség’ szomorú példáin okulva, középett megyünk a’ silók és nevetők, a’jajgatok és kurjongatók, ’s más veszedelmes szíriek között, férfias lélekkel és elhatározottsággal haladva a’ pályán, mellyet a’ sors mutatott számunkra, a’ nélkül, hogy töviseitől elrémülve futnánk, vagy rózsái által leszegezni engednők magunkat.“ E’ kötet két részre oszlik; az elsőben fordítások, a’ másodikban eredetiek közöltéinek. — Az elsőt megnyitja „sz. Hieronymus’ rövid életrajza“ hol a’ szép egyszerű helyett duzzadt az előadás, például az 5-dik lapon: „úgy tetszett Krisztusnak, hogy a’ dicsőségesen vitézkedőnek (Hieronymusnak) annyi fergetegesül dúlatott erénye annál világosabban kitündöklenék ’s tüzet kiált aranykint a’ sok üldözések alatt elszilárdulva, jó ’s részeik között büszkén lépdelne a’ halhatatlanság’ babérkoszorúja után.“ Illy tüzeskedés a’ prózai életrajzban nem helybenhagyható, valamint az illy kifejezések sem: „egyházi testületben soha sem szegődött“ „fölvértezve Krisztus’ sz. malasztjával“ stb. Általán, ki sz. Hieronymus’ életrajzát ez előtt nem olvasá , arról e’ jelenből aligha szerezhet magának világos fogalmat. Következnek a’ sz. atyákból fordítások, u. m. sz. Hieronymus’ levele Nepotiánhoz, a’ papok’ életéről. — Aranyszáju sz. János’ értekezése a’ felől, hogy kiki magának árt. —