Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1838-07-24 / 29. szám
i'niMiupH!i!M!ii:u!HiJiiinini;ii!aiii!iii[iiiiMiii<i!iiiiiiiHi)iiiiiiiii!iiiiiiiiisii;ij)ii!iti}ii)!iimiiHiiiii!?iitiiiiiiiiii;!iii iiaiifiiiíiiiiiiiiíiiiiiiaiiiiiiii sacffsaasaaa® AZ EGIETEIHE8 LITER A TUR A’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SCHEMEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ RAJZA.K MÁSODIK ÉVem Pesten. Julius* 134.§»§. 30. szám. Tartalom. Hazai literatura. Nevelés Szentkirályi , a’ kisdedévé intézetekről (Targa János). — Encyclopaedia munka. Tudománytár, I9 37. Közgazdasági czikkelyek. — Állítások, vélemények, felvilágosítások. Vas ember, eredetiség (Vörösmarty). — Magyar dolgok külföldi munkákban. — Literatúrai mozgalmak. HAZAI LITERATURA. l’evelés. M2 4» A* kisdedovóittlétetekről. A’ Választottság meghagyásából 1837. (Irta Szentkirályi Móriczi Pesten , Trattner Károly i bet. n. 121. 697. Az embert értelmileg, és erényileg a’ humanitás felé irányozni, fejteni, és emelni, mind maga az emberiség’ fogalma, mind a* józan társas viszonyok parancsolják; mert mig az ember magában és másban az emberiséget nem ismeri, nem érzi és méltányolja, valólag emberi társas viszonyokat nem gondolhatni. Az embernek magából rejtve kell lenni emberré. Az emberhez legközelebb van az emberiség, ’s ezt messze keresni balgaság. Míg az emberiség’ érzeményt közel vagy messziről ható tekintetek által akarnak megalapítani , azok hidegen, vagy langyul, de hőn soha sem fognak melegíteni. Ezen eszmékre régen akarta Herder az embereket tanítani.—Az emberiség’ elemi erőit fejteni czélszeríín, és elég korán kell kezdeni a’ nevelésnek. — Czélszeríín kell kezdeni az ismerős-erő’ fejtését, és elég korán különösen, az érzemények’ irányzását az erényességre. Mert az elferdített érzelmi fejtés soha önálló gondolkozásra nem emel, a’ későn kezdett érzelmek’ irányzása igen nehezen, vagy soha sem alapít önuralkodást, nem terjeszt tiszta erényességet, nem emel az emberiség felé. De az emberiség’ elemi erőit fejteni, és irányozni nem minden, vagy csak igen kevés szüléknek adatott, részint az erőfejtés és irányzás’, akár egész, akár részletes ismeret hiánya, részint más körülmények miatt, millyek főleg a’ szülék’ különböző foglalatosságaik. Ezért gondoltatott ki, hogy a’ napszámosok’, földmivelők’ és kézmivesek’ gyermekeik, 3-dik évükön kezdve, midőn a’szülők foglalatosságban vannak, valamint a’testi kifejtést őrző és előmozdító, úgy a’ lelki erők’ kifejtését előkészítő, különösen az erényességet, és jó erkölcsöket alapító védintézetekbe küldessenek, addig ott képezendők, mig a’ tanulást elkezdendik. Melly intézeteknek a’ gondolkozó Németország olly irányt ada, hogy azokba a’ felsőbb ranguak’ gyermekei is haszonnal küldethetnek, ’s elmulasztásuk a’ nevelés’ kárával történik. Ezen nézetek állíták elő az úgynevezett kisdedóvó intézeteket.29