Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-06-11 / 23. szám

szólani. Ugyan azon szakaszban a’ 39. §ban szól általában a’ földmivelésröl, mi a’ 11. sza­kaszba tartozik, hol a’ termesztő és nemesítő szorgalomról van szó. Az V. szakaszban áll a­ balneograph­ia, melly a’ III. szakaszba való; a’ 31. §ban a’ földeket és köveket az arany­mosás’ czíme alatt számlálja elő. Továbbá a’ VI. szakaszban előbb ír az iparról, azután a’ Vizben Magyarország*’ lakosairól, holott ter­mészetesebb vala hazánk’ népeit ismertetni meg* elébb, azután szorg­almakat, mert csak a’ nemzetek’ charactere’ és száma’ megismerése u­tán hozhatni helyes ítéletet azok’ szorgalmá­ról. Ennyit az iró’ logicájáról! Más tetemes hiba ezen compilátióban az, hogy némelly csekély, figyelemre nem méltó dolgokról sokat beszél a’ szerző; ’s ismét, oly­­lyakat, mik a’ földirásba, vagy históriába, nem a’ statisticába tartoznak, ellenben ollya­­nokról, mik a’ statisticába valók, kelleti tél kevesebbet ír. Illy allotm­ákkal és microlo­­piákkal az ep­ész munka teli van, nevezetesen az I. szakasz, mellyben 39 lapon Magyaror­szág’ történeteit adja elő 1835ig*, holott csak a’ magyar haza’ gyarapodását, és fogyatko­zását , nagyobb kisebb terjedését kell vala rö­viden meg*mutatni. Teli van aprólékos, statis­ti­ai érdek nélküli dolgokkal a’ balneograph­ia is, melly 87 lapot, és így az eg­ész munka’ ötöd részét foglalja el. Ilyeket olvashatni a' sóvári föttsó’ készítéséről közlött hosszas tu­­dósításban , sőt csak nem minden­­ban. Van­nak egész­­ok, mellyeket a’ statisticába nem lehet felvenni, p.o. az 51: Reltere Handelspo­litik ;­a’ 62: Heirathsgebräuche des Volks; 63 : Leichenbestattungen stb, miket néhány olva­sónak, kiket illy mulattató dolg­ok érdekelnek, jó tudni, ’s helyük van az ethnographiában, de a’ statisticában ugyan nincs. A’ 24. §ban a’ lóversenyfutóknak Hetes falu mellett osz­tott jutalomról, és a’ sz. lőrinczi pusztán volt mulatság­okról 5 eg­ész lapot ír; a’26ikban a’ g­ulyáshúsról, és annak készítéséről 11 sort, a’ fejérvári kondás’ öltözetéről, és leányának lakodalmáról 23 sort, ellenben a’ sokkal fon­tosabb tárgyakról, p. o. az ág­ostai vallástételt követők’ ekklezsiáikról és papjaikról csak 8 sort, a’ helv. vallástételt követőkéről 9 sort; a* zsidókról 3 sort; úgy a’ termesztő szorga­­lomról a’ 13d -ban csak 3 sort, a’ 41ikben pe­dig* négyet. Illy arányt tartott az izó az elő­adott dolgokban. Ha ezen hibákat meg lehetne is engedni; de a’ példa nélküli plágiumot nem lehet, pél­da nélkül valót mondtam, mert a’ mag­yar vi­lág nem hiszem hogy látott volna akárm­elly nyelvű munka’ szerzőjében olly plagiamiust *), ki más könyvekből annyit kiírt volna szóról szóra, mint e’ német statistica’ írója kiirt ne­vezetesen Csaplovics’ e’ becses munkájából: Gemälde von Ungarn, és a’ Wigandnál névte­lenül megjelent e’ munkából: Neueste sta­tistisch - geographische Beschreibung der Königr. Ungarn, Croatien, Slawonien etc. Az elsőből szóról szóra kiirta az egész 44d., kö­zel 4 lapból álló §ijst, az egész 26d. §ust melly is 4 egész lapból áll; a’ 47. 52. és több más §usoknak majd nagyobb, majd kisebb részét. Mi névtelen statisticusunk munkáját illeti, be­bizonyíthatja ref. mikép annak legalább tized­­részét szóról szóra felvette az iró nyerészke­désre irt munkájába. A’ 66. 67. 68. 69. §sok kevés sort kivé­vén, egészen a’ névtelen’ mun­kájából vannak leírva 14 lapon. Hallatlan do­log Magyarországban **). Azt azonban mind­ezek mellett is meg kell vallani, hogy e’ com­­pilált munkában sok jeles statisticai adatok is vannak; de egyről sem tudhatni bizonyosan : az említett két munkából, ’s más könyvekből irta-e ki, vagy saját tapasztalásából ’s isme­reteiből merített. Azért magának tulajdonítsa szerző, ’s ne nehezteljen recensensre, ha ez el nem hitetheti magával, hogy ama’ szép vi­rágok , péld. a’ dunai gőzhajózás’ gyönyörű leírása a’ 48. hosszá­­ban, ’s több más szép tudósítások az ő kertjében termettek. Némelly hibákat meg kell igazitanunk. Csekély földirati ismeretének kell lenni Ma­gyarországról annak, ki illyeket írhat. Die Lage der kleineren Ebene ist bey weitem nie­derer, als die der grösseren, das, wie überall, der Lauf des Wassers lehrt. So fliessen mehre­re grössere und kleinere Früsze aus der gros­sem Ebene, ohne dass nur ein einziger aus der kleineren in die grössere sich ergiesst, ho­lott épen ellenkezőképen van a’ dolog. A* 41. lapon mondatik, hogy Magyarország’ keleti *) Hanem ha Bél Mátyás Tát Pált akarjuk e’ czímmel megtisztelni, ki atyja’ halála után kéziratban hagyott 10 munkáit nem pironko­dott a’ maga neve alatt kiadni. **) Nem egészen. Lásd Bano’ Természetjoga’ ismertetését a’ múlt évi Figyelmező’ 174.­­ köv. lapjain. Szerk.

Next