Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-11-05 / 44. szám
AZ EGYETEMES LITERATURA’ KÖREBEY. Kiadó szerkesztők SCHERER , vönÖSJIARTY, szerkesztő társ RAJZA, MAC HARMADIK ÜV~— Pesten. s November* 5. 1830. 44. szám* Tartalom. Hazai literatura. Fürdő- ’s helyirat. Az egri fürdők orvosi’s helyirási tekintetben, D. Fejes Mihálytól (D. Schedel F.) — Vallás. Bibliai történetek, Stapf után Szaniszló J. — Külföldi literatura. Történet. Zsigmond királyunk’ története, Aschbachtól.—Literatúrai mozgalmak.—Jelentés. HAZAI LITERATURA. Fürdő- hely irat. Az egri fürdő* orvosi 's helyleirási tekintetben. Irta Fejes Mihály, orvos doctor , tev. Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegye tiszt. physicusa. Egerben , az érseki lyceum’ betűivel. 1839. 81. 84 lap. Ára fűzve 30 kr ep. D. Czilchért’, a’ szliácsi fürdők’ jeles leírójának, példája íme követőre talált; ’s habár ezen — mennyire rec. emlékezik — csak második magyar fürdőirat, magjában véve aligha nagy nyereséginek mondathatik, megvan’s megflesz kétség’ kívül ennek is a’ maga haszna. Általat is figyelem van gerjesztve egy, eddigi csak helybeli — ’s ott is csekély — érdekű gyógyvíz iránt; ’s addigi is, míg többet ’s határozottabbat tudhatnánk róla, nem lehet kétleni, a’ tárgynak közönségi elébe hozatala ösztön leszen a’ város’ és vidék’ lakóinak a’ természet’ e’ jótéteményével gyakrabban ’s hasznára való nagyobb ügyelettel élni, a’ hatóságnak a’ közönség’ szükségei- sőt kényelmesnek is minél több áldozatot tenni, melly utóbb igen hihetőleg kamatostul meg fog térülni ; a’ hely- ’s vidékbeli orvosokat kényszeríteni fogja azt vizsgálódások ’s tapasztalatok’ tárgyává tenni, ’s ha érdemli, országos hírűvé tenni; végre a’ megye’ gyógyszerészei, restelvén a’ források’ vegytani ösmerete’ hiányosságát, azt kísérletek által pótolni próbálandják. ’S így hihetőleg szerzőnek köszönhetjük maholnap, tán tíz év múlva, ha az egri vizeket vegytani ’s orvosi tekintetben legalább némileg fogjuk ismerni — mert most, a’ szerző’ minden gondja mellett is, ez ismerettől még igen távol vagyunk. A’ könyvecske két osztályban ismerteti tárgyát. Az első, v. orvosi rész, az egri hévíz *) történetét, külön forrásait, természet-, vegy- és orvostani tulajdonait, ’s a’ gyógyítás’ viszonyait adja elő. Történeti vizsgálatok szerint már a’ törökkor előtt is használtatott az egri hévíz fürdőül , azonban csak e’ veszedelmes vendégink emelék ki „természetes, elhagyott állapotjából“, ’s távoztok után abba csakugyan vissza is esett ismét, úgy hogy Esterházy Károly püspök’ idejéig csak a’ szegény nép által használtatnék, ’s a’ törökök által épült nagy kömedencze is omláshoz közelítene. A’ nevezett püspök fordíta reá első megint figyelmet , a’ török fürdőt kijavíttatá, két fürdő szó- * 4 *) A* két v (hévvíz) nem szükséges, mert siét’-ben a v toldalékbetü-44