Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-11-05 / 44. szám

AZ EGYETEMES LITERATURA’ KÖREBEY. Kiadó szerkesztők SCHERER , vönÖSJIAR­TY, szerkesztő társ RAJZA, MAC HARMADIK ÜV~— Pesten. s Novemb­er* 5. 1830. 44. szám* Tartalom. Hazai literatura. Fürdő- ’s helyirat. Az egri fürdők orvosi’s helyirási tekintetben, D. Fe­jes Mih­álytól (D. Schedel F.) — Vallás. Bibliai történetek, Stapf után Szaniszló J. — Külföldi literatura. Történet. Zsigmond királyunk’ története, Aschbachtól.—Literatúrai mozgalmak.—Jelentés.­­ HAZAI LITERATURA. Fürdő- hely irat. Az egri fürdő* orvosi 's helyleirási tekintetben. Irta Fejes Mihály, orvos doctor , tev. He­ves és Külső-Szolnok t. e. vármegye­ tiszt. physi­­cusa. Egerben , az érseki lyceum’ betűivel. 1839. 81. 84 lap. Ára fűzve 30 kr ep. D. C­zilch­ért’, a’ szliácsi fürdők’ jeles leírójának, példája íme követőre talált; ’s ha­bár ezen — mennyire rec. emlékezik — csak második magyar fürdőirat, magjában véve alig­­h­a nagy nyereséginek mondathatik, megvan’s megflesz kétség’ kívül ennek is a’ maga hasz­na. Általat is figyelem van gerjesztve egy, eddigi csak helybeli — ’s ott is csekély — ér­dekű gyógyvíz iránt; ’s addigi is, míg­ többet ’s határozottabbat tud­h­a­t­n­á­n­k róla, nem le­het kétleni, a’ tárgynak közönségi elébe ho­zatala ösztön leszen a’ város’ és vidék’ lakói­nak a’ természet’ e’ jótéteményével gyakrab­ban ’s hasznára való nagyobb ügyelettel élni, a’ hatóságnak a’ közönség’ szükségei- sőt ké­nyelmesnek is minél több áldozatot tenni, melly utóbb igen hihetőleg kamatostul meg fog té­rülni ; a’ hely- ’s vidékbeli orvosokat kénysze­ríteni fogja azt vizsgálódások ’s tapasztalatok’ tárgyává tenni, ’s ha érdemli, országos hírű­vé tenni; végre a’ megye’ gyógyszerészei, res­telvén a’ források’ vegytani ösmerete’ hiányos­ságát, azt kísérletek által pótolni próbáland­­ják. ’S így hihetőleg szerzőnek köszönhetjük maholnap, tán tíz év múlva, ha az egri vize­ket vegytani ’s orvosi tekintetben legalább né­mileg fogjuk ismerni — mert most, a’ szerző’ minden gondja mellett is, ez ismerettől még igen távol vagyunk. A’ könyvecske két osztályban ismerteti tárgyát. Az első, v. orvosi rész, az egri hé­víz *) történetét, külön forrásait, természet-, vegy- és orvostani tulajdonait, ’s a’ gyógyí­tás’ viszonyait adja elő. Történeti vizsgálatok szerint már a’ tö­rökkor előtt is használtatott az egri hévíz für­dőül , azonban csak e’ veszedelmes vendégink emelék ki „természetes, elhagyott állapotjá­­ból“, ’s távoztok után abba csakugyan vissza is esett ismét, úgy hogy Esterházy Károly püspök’ idejéig csak a’ szegény nép által használtatnék, ’s a’ törökök által épült nagy köm­edencze is omláshoz közelítene. A’ neve­zett püspök fordíta reá első megint figyel­met , a’ török fürdőt kijavíttatá, két fürdő szó- * 4 *) A* két v (hévvíz) nem szükséges, mert siét’-ben a v toldalékbetü-44

Next