Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-10-22 / 42. szám

689 690 lálója magára nézve igen ,’alkalmatlannak talált, okokkal pártolni méltóztatott. De nem ez az, hanem a’ köz ügy, mellyért tollamat ez úttal is gondolatim’tolmácsává teszem. A’ levéliró ugyanis kifejté azon fontos tárgy feletti kérdést, melly most az országgyűlés előtt fekszik, és nyilvános mérnöki ex - professo vitatást kíván ; t. i. mellyek azon folyóink, mellyek hajózhatási és áradásgátlási tekintetben szabályozhatók, ezen szabályozásnak mi sorban , melly rendszer szerint kell történni, és arra milly pénz és munkabeli eszközök kívántatnak ? stb. ’s mind ezt olly korszerű tárgynak véli, melly méltó hogy egy „sok szerencsés tapasztalás által okos, merész lelkűvé edzett vízmérnök“ megfejtésében fáradozzon. Ámbár ugyan e’ nyájas gúnynyal kijegyzé a’ levél’írója azon mérnököt, kitől a’ megfejtést várná — mert hogy honunkban kívüle találtatnék még szakembere, ki ezen díszes attribútumokkal magát felruházni merné, vagy felruháztatni engedné, nem hihetem —, mind a’ mellett is kétes lévén egyfelül, hogy a’ várt válasz adatni fog, másfelül pedig a’ csiklandozotthoz hasonlónak érezvén magam, ki nevetni kénytelen, engedelmet kérek az e’ fontos tárgyhoz szólhatásra. Először is , minden tétovázás nélkül kimondom , hogy a’ feladás nagyobb, mint hogy egyes mérnök által megfejtethetnék. A’ tárgyat t. i. csak az merítheti ki teljesen, ki a’ megítéléséhez szükséges adatok’ birtokában van, vagy is, a’ magyarországi folyók’ tökéletes ismeretével bir. Ahhoz pedig igen sok kívántatik , mert valamelly folyót tudományosan ismerni, annyit tesz, mint annak, hosszúság, szélesség és mélység szerinti kiterjedését, színének nem csak helyenként, hanem különböző vízállás’ idején is változó esetét, azzal járó sebességét, különböző vízállások’ idején árkában bizonyos idő alatt eltakarodó vízmennyiséget, annak mindenütti hordalékát, ágya’ és partjai’ szilárd vagy omlós szerkezetét, azoknak ’s a’ szomszéd vidéknek magasságát ’s ahhoz képest a’ folyó’ árjainak kiterjedését stb tudni. Csak illy ismeret mellett képes valaki a’ legczélszerűbb rendezési tervet, akár vizárcsökkentési, akár hajózási tekintetben javaslatba hozni. De már hogyan szerezhetné meg egyes mérnök e’ nagy számú, főbb vizeink’ hydrographiáját magában foglaló, előmunkálatokat, mellyeknek összeállítása minden bizonynyal fél millió pengő forintba kerül? Ezt nem tartván lehetőnek, úgy hiszem, sem a’ rendezési módról, sem azon kérdésre , melly folyónak adassék a’ másik felett az elsőség, vagy is, melly rendben vétessék munkába a’ folyók’ szabályozása, nyomos és alapos véleményt egyes mérnök nem adhat. Általános elvekkel előállhat ugyan, ’s feltételes javaslatokat is tehet, eszméit, tapasztalásait közölheti, de mind ezek a’ kívánt kérdésre elegendő világot deríteni nem fognak. Mindazonáltal, úgy hiszem , technicai tekintetben nem fog a’ tárgy felakadni. Ő cs. k. fő herczegsége’ fenséges nádorunk’ ’s a’ am. m. k. helytartótanács’ bölcs gondoskodásának köszönhetni, hogy nagyobb része a’ megkivántató előleges munkálatoknak össze van állítva. A’ Dunáról ugyanis, Petronelltől Austriában, Magyarországon keresztül egész Cserneczig Oláhországban , olly térkép van készen, mellynél teljesebbet, tökéletesebbet ’s talán szebbet aligha más ország bír elő/nutatni. A’ Tisza’ vize is nagyobb részt papiroson van már, ’s vízszínesve (libelláivá) Tokajtól Szegedig. A’ Körös és Berettyó’ vizénél már 17 év előtt készültek el az előmunkálatok. A’ Garan, a’ Szamos, Bodrogh, Ungh , Latorcza, Laborcza szinte már elébb vétettek fel; így a’ Rába, Rábcza, részint a' nemes vármegyék, részint szinte a’ am. m. k. helytartótanács’ rendeletéből a’ m. k. építési főkormány’ hozzá járultával. és Torontál vármegye, a’ Marosnak megyéjéhez eső részéről , rendes mérnöke által, szinte készíttetett egy jó, haszonvehető térképet. A’ melly folyóknak pedig egész kiterjedésökben térképe még nem léteznék, azoknak legalább alsóbb része, meddig tud illik a’ két fő recipiensnek, a’ Dunának és Tiszának, hatása terjed, ismeretes. Ezen szép előmunkálatok’ birtokában levéli az ország, ’s kezelésök a’ m. k. építési főkormányra bízva, ha már az ország’ gyűlése talán egy országos küldöttséget bizandana meg olly utasítással, hogy a’ k. helytartótanácscsal egyetértésben munkálódjék: úgy vélem, ez úton a’ folyók’ szabályozási mód- és rendszere a’ legegyenesben ’s legczélszerűbben fog meghatároztathatni, ’s a’ tárgy azon tiszta világban feltűnhetni, mellyben azt, és pedig méltán, a’ levél’ írója, igen érdekes czikkelye’ értelme szerint, látni óhajtaná. Ezeket én, mint ki hivatalos helyzetemnél fogva a’ vízi dolgok’ mostani mibenlétéről annyira mennyire értesítve vagyok, felvilágositásúl előlegesen felhozni jónak találám ; most addig is, míg a’ tárgy, a’ maga’ útján tisztára fejlődhetnék, tulajdon nézeteimet fogom a’ levélíró által indítványozott kérdésekre nézve kifejteni, ’s noha a’ mondottaknál fogva teljes kielégítést tőlem nem reménkülhet is, igyekezni fogok mégis, hogy töredékes előadásaim egészen érdek nélkül ne maradjanak — minden esetre kíméletes megítéltetésre számot tartván. Itt előlegesen meg kell jegyeznem , hogy mivel a’ folyók’ szabályozásánál az átvágások fő szerepet játszanak, értekezésem’ folytában a’ szabályozás alatt leginkább azokat kell érteni. Kérdés. Mi sorban ’s melly rendszer szerint vetessenek a’ szabályozások munkába ? Közönséges és megrögzött vélemény, hogy azoknak alulról felfelé kell történni; ’s így a’ magyarországi vizeknél a’ fő recipiensen a Dunán kezdve, a’ Tiszát, Szávát, Drávát, Marost, a Körösöket stb folytatva. Ezen elv, úgy látszik, a’ lecsapolásoknál követni szokott módtól vonatott el, hol az nem csak czélszerű, de az egyetlen is, ’s nevetségnek tenné ki magát, ki valamelly lapost kiszárítani szándékozván, annak felső részén kezdené a’ csatornázást. — Számosb évvel ezelőtt, midőn a’ Sebes-Körös’ Sárrétének lecsapoltatása megindíttaték, egy szerencsétlen javaslat szerint a csatornának ásatása, ki hinné! csakugyan felülről lefelé vétetett munkába; ’s ez lett dolog, de hogy az első árvíz annak nagy részét iszappal eltemette, szin