Figyelő, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1958-04-08 / 14. szám

Ünnep után Az ünnep — elmúlt. Az érzelmek sokszínű áradása töltötte el ezen a na­pon milliók szávét, az érzelmeké, amelyek a felszabadító iránti hála és a szabadságban fogant sikerek feletti büszkeség szálaiból szövődtek. ) Az idei április 4-ét természetesen elsősorban az avatta megkülönbözte­­•jtett jelentőségű és meghittségű ese­ménnyé, hogy körünkben köszönthet­tük az N. Sz. Hruscsov vezette szov­jet párt- és kormányküldöttséget. E nap minden mozzanata, a Dózsa György úti hatalmas tömeggyűlés hő­foka messzehangzó kifejezője volt a ■ két testvérnép igaz, bensőséges barát­­. ságának. í Az áprilisi ünnepen pártunk és kor­mányunk vezetői — a többi között — tizenhárom esztendő gazdasági „mérle­­.gét" is a nép elé tárták. Ezt a mérle­get — valamennyien készítettük, együtt jártuk a fejlődés felfelé ívelő lépcső­sorát a történelmi korszakban, amelyet Kádár János így összegezett: „A fel­­szabadulást követő 13 esztendőt első­sorban a kivívott hátalmas sikerek, a nagyszerű eredmények jellemzik." 1 Az évfordulók mindig á múlt és a jövő határmesgyéi, s ilymódon az áp­rilis 4-i ünnep megvilágította gazda­ságunk jövő fejlődésének, sikereinek útját is. A cél — amelyhez évről évre közelítünk — méreteiben lenyűgöző: 'megteremteni a szocializmus gazdasá­gát, soha nem képzelt jólétet, kultú­rát adva a századokon át meggyö­tört népnek. Hogyan, milyen úton ér­hető el e nagy cél? „A szocialista álla­moknak ... nagyobb gondot kell for­­dítaniok gazdasági erejük fokozására, ■egész népgazdaságuk fejlesztési üte­mének gyorsítására — mondotta erről Hruscsov elvtárs. — Minden eszközzel tökéletesítenünk kell a szocialista ter­melést, összhangba kell hoznunk a szo­cialista országok népgazdasági terveit, biztosítanunk kell a munka nagyobb termelékenységét.. ' Hadd zárjuk ezt az ünnep utáni gon­dolatsort azzal: a jogos büszkeség érze­tével hallottuk a mi fővárosunkból, a budapesti nagygyűlésről elhangzó, nem­zetközi jelentőségű szavakat, amelyek végeredményben egész jövőnk, — s az emberiség jövőjének — alapját: a békét erősítették ismét. Nyikita Szergejevics Hruscsov a mi fővárosunkból szólította fel a nyugati kormányfőket az atom­­kísérletek beszüntetésére — az emberi­ség eleven lelkiismeretének adva hangot ezzel. • Az ünnep — elmúlt. A 14. szabad esz­tendő hétköznapjaiban — április 4 fel- 1 emelő érzelmeivel — építjük tovább a nagy művet: a szocialista hazát. ÜJ STRANDFÜRDŐK, SZÁLLODÁK, HOTELEK. REPÜLŐTEREK a(Balato^környék fejlesztési tervében e I 5: I1 - I 1> j r- I* r- I a, ] ?: A legnépszerűbb, leglátogatottabb üdü­lőterületünk a Balaton: egy-egy verőfé­nyes nyári vasárnapon közel negyedmil­lió üdülő és hétvégi kiránduló élvezi a Balaton szépségeit. Nemcsak itthon, ha­nem külföldön is sokkal többen szeretné­nek eljutni a magyar tengerhez. Több fé­rőhelyre volna szükség az üdülőkben, szállodákban, hétvégi kirándulóhelyeken, de a strandfürdőkön is. Jobb közlekedést, zavartalanabb élelmiszerellátást, sátoro­zási lehetőséget igényel a Balaton egyre növekvő számú hazai és, reméljük mind több külföldi látogatója. A Balaton-kör­­nyék sokirányú fejlesztésre szorul. Mi­kor, mi valósul meg belőle? Erre a kérdésre ad választ az a nagy­szabású rendezési terv, amelyet három évig tartó előzetes vizsgálatok alapján az Építésügyi Minisztérium város- és köz­ségrendezési főosztályának irányításával, a Balatoni Intéző Bizottság, Veszprém és Somogy megye végrehajtó bizottságainak részvételével most készített el a Város­­építési Tervező Vállalat. Ez az ún. re­gionális tervvázlat részben a legközvetle­nebb, 1960-ig megvalósítandó fejlesztési feladatokból, részben olyan távlati ter­vekből áll, amelyek valóraváltásához hosszabb idő szükséges. Cyorsfo-galnsi autóút a déli |>arlon Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy a terv, amelynek jóváhagyási eljárása most indult meg, milyen elgondolásokat tar­talmaz a Balaton-környék fejlesztésének legfontosabb területein. Nézzük először a közlekedést. A tervezők a déli part mentén vonuló 7. sz. út korszerűsítését, egyes szakaszo­kon (Siófok. Zamárdi, Szemes, Fonyód) nyomvonalkorrekciót javasolnak. Ugyan­csak a déli part mentén egy távlatban lé­tesítendő gyorsforgalmi autópálya meg­építése is szerepel a tervben, amely a te­lepüléseket elkerülve Balatonkeresztúrnál csatlakozna ismét a 7. sz. útvonalba. Er­ről több ponton leágazások készülnének sí lakott területek megközelítésére. Az autó­pálya megépítése szinte „közelebb hozná“ a Balatont a fővárosihoz, mert a jelenlegi útvonalon, amely településeken megy keresztül, alig tudnak a gépkocsik, motorkerékpárok előzni. Az új autópá­lyán az átlagos sebesség meghaladná a 80 km/óra sebességet. így fele idő alatt érhetnék ei a Balaton déli partjának üdülőterületeit. A várható autó- és moto­ros forgalom növekedés miatt szükség van parkírozóhelyekre, javítóműhelyek­re és benzinkutakra is. A tervezők szerint a vasúti hálózat lé­nyeges megváltoztatására a terv távlatá­ban nem lehet számítani. A javaslat fő­képp egyes terheltebb vasútállomások (pl. Siófok, Zamárdi, Balatoniüred) korszerű­sítésére, bővítésére és fedett váróhelyek­kel történő kiegészítésére szorítkozik. To­vábbi javaslatok: a Budapest—Nagykani­zsa vasútvonal kétvágányra átépítése; nyomvonalkorrekció a Budapest—Tapol­ca vasútvonalon. A hajózás térén a feladat: új járatok beiktatása és 'kikötők fejlesztése. A hajó­közlekedés megjavulásút eredményezi • Túltcrheltek-e vagy szervezetlenek a tervező vállalatok? • Tőkés depresszió — szocialista külkereskedelem • Miért nincs elegendő kerékpáralkatrész, villanytűzhely és csillár? • Helyes*e a kisipari szövetkezetek új bérrendszere? majd Balatonmáriánál az úi kikötő építő­se. meglevő kikötők (Fonyód, Siófok, Tir­ha ny, Badacsony, Balatonfüred) bővítése, a keszthelyi kikötő befejezése, a Szántód —Tihany között; révjárat bővítése és kor­szerűsítése, a kikötőikben fedett váróhe­lyek, több helyen vízibuszjáratok beállí­tása, elsősorban Keszthely—Badacsony között, Gyenesdiás, Győrök és Szigliget állomásokkal. Hidroplán kikötő, helikopter ílljmás A javaslat szerint a Balaton bekapcso­lódik a polgári légiforgalomba. Kilitin, Keszthelyen és Tapolcán épülne új re­pülőtér. (A Balatoni Intéző Bizottság tárgyalásokat folytat a MALÉV-vel arra vonatkozóan, hogy Siófokot és Tapolcát már 1958-ban bekapcsolják a polgári lé­giforgalomba.) Budapestről ebben az év­ben is Indulnak a Balaton feletti sétare­pülőjáratok. Ugyancsak Siófokra hidrop­lán kikötő létesítését javasolja a terv. A tihanyi félsziget, déli végénél építendő he­likopter állomás a Balaton környékén végzendő helikopter sétarepülések köz­pontját jelentené. Fonyódon vitorlázó re­pülés céljára alkalmas repülőtér létesülne. A hétvégi kirándulók és a nyaralók Balaton körüli utazási, kirándulási lehe­tőségeit — a terv szerint — autóbusz kör­forgalom javítja meg. A terv javasolja az értékes szőlőterüle­teken a telekmegosztások korlátozását, a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek fokozottabb védelmét, egyes kő­bányáknak (pl. Almádi, Badacsony, Gu­­lács) az üdülési szempontok figyelembe­vételével szükséges szabályozását és fel­veti azt is, hogy a Nagybereki Állami Gazdaságot célszerű volna az egész Bala­ton környék élelmiszerellátásának bizto­sítására profilozni. Sátortábor területek — autó­strandok Világszerte korszerű igényként jelent­kezik sátortáborozó helyek szervezett — részben közművesítéssel, WC-kel, szemét­­gyűjtő helyekkel, telepőrökkel, ellátási intézményekkel felszerelt — változatai­nak kijelölt területekre való telepítése. Jól megszervezett, célszerű megoldása még az eddigieknél is nagyobb tömegek egészséges üdültetését teszi lehetővé. Az áruval történő ellátást naponta, megálla­pított időpontban érkező, mozgó-közér­tekkel lehet biztosítani. Ilyen sátortábor­területeket terveznek többek között Ke­(Folytatás a 2. oldalon.) II. ÉVFOLYAM 14. SZÁM ÁRA: 1,00 FORINT £ ^ °WU 1958. ÁPRILIS 8,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék