Figyelő, 1958. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1958-07-01 / 26. szám
* II. ÉVFOLYAM 26. SZÁM ÁRA : 160 FORINT 1958. JÚLIUS L Kereskedelmünk, vendéglátóiparunk és üzemélelmezésünk a berendezés színvonala és a gépi felszerelés szempontjából sokáig nagyon elmaradott volt. Ennek az állapotnak a felszámolása, a korszerű fejlesztés megindítása érdekében öt évvel ezelőtt megalakult a Belkereskedelmi Minisztérium Ipari Trösztje, amelynek keretében több vállalat munkálkodott az állami bolthálózat és a vendéglátó üzletek korszerűsítésén. Az elmúlt öt év alatt nagy haladás történt ezen a téren, és az elért eredmények máris mutatkoznak az egyre-másra megnyíló, valóban magas színvonalú, szépen berendezett boltokban, éttermekben, cukrászdákban és a kereskedelem többi egységében. Már exportálunk is Az elmúlt években különösen a gépesítésben haladt előre a magyar kereskedelem és a vendéglátóipar. A Kereskedelmi Gépgyár például 63 féle, a Szombathelyi Öntöde és Fémmegmunkáló Vállalat 27 féle kereskedelmi és vendéglátóipari gépet gyárt. Az Üzlet- és Hűtőberendező Vállalat, valamint a Kereskedelmi Asztalosipari Vállalat — ezek mind az Ipari Tröszt keretébe tartoznak — az üzletek korszerű berendezésében értek el nagy fejlődést. A tröszt vállalatai egészen új, Magyarországon eddig még nem ismert iparágat teremtettek meg. Amit azelőtt drága valutáért külföldről voltunk kénytelenek importálni: a kitűnő kávéfőzőket, univerzális konyhagépeket, sütőipari gépi berendezéseket, cukrászati gépeket, nagykonyhai tűzhelyeket, hússzövő-gépeket ma már nemcsak saját szükségletünkre gyártunk, hanem ezek közül igen sok gépfajtát már exportálunk is, így például Lengyelországnak több száz darab húszliteres kávéfőző gépet adtunk el. A poznani vásáron még a kiállított mintadarabot is megvásárolták. A szófiai, a bukaresti, az utrechti és a Zágrábi vásárokon is szerepel már a magyar ipar által gyártott sokfajta kereskedelmi gép, amelyek iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Bulgáriába, Csehszlovákiába, Albániába is megindult ezeknek a gépeknek az exportja. A Belkereskedelmi Minisztérium Ipari Trösztjének vállalatai az elmúlt években 175 millió forint értékű berendezést 100 NAGY JÖVŐJŰ IPARÁGAT LÉTESÍTETT A KERESKEDELEM • A foglalkoztatottság mértéke és az életszínvonal • Az új ipari árrendszer • Milyen célokra nyújt kölcsönt a Takarékpénztár? • Ki lehet a Fizetővendéglátó Szolgálat szállásadója? szállítottak a vendéglátóiparnak és a kereskedelemnek. Olyan egységek korszerű berendezésében működtek közre, mint a Gundel-étterem, a Hungária-kávéház, az Erkel-cukrászda, a Béke-cukrászda, a sztálinvárosi Arany Csillag Szálloda, az Astoria-kávéház, a kőbányai és a salgótarjáni új áruház, a Thököly úti ruházati bolt, a Váci utcai divatbemutató terem és még számos reprezentatív üzlet. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1958 június 17—18-i plénuma N. Sz. Hruscsov javaslatára határozatot hozott a kötelező begyűjtés és a gépállomások munkájáért fizetett természetbeni díjazás megszüntetéséről, a mezőgazdasági termékek beszerzésének új rendjéről és a mezőgazdasági termékek új árairól. Ez a határozat már 1958-ban életbe lép, és annyit jelent, hogy a szocialista állam a lakosság ellátásához szükséges mezőgazdasági termékkészleteket felvásárlás formájában, a korábbi kötelező begyűjtési árnál lényegesen magasabb áron szerzi meg. Ez fokozza a kolhozok anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében, javítja a városi lakosság ellátását, növeli az iparnak szükséges mezőgazdasági nyersanyagok termelését, és széles lehetőségeket nyit arra, hogy minden kolhoz földje minőségének, az éghajlati viszonyoknak stb. legmegfelelőbb termények termelésére rendezkedjék be. Az új rendszer a lehető legjobban elősegíti a termelőerők fejlődését a mezőgazdaságban, tovább erősíti a munkásosztály és a parasztság szövetségét, a szovjet szocialista rendszer alapját. A kötelező beszolgáltatás megszüntetése azért vált lehetségessé, mert az jelentős lépés SZKP-nak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatai a mezőgazdasági termelés gyors fellendülésére vezették. A kolhozok, a gépállomások és a szovhozok szakképzett káderekkel való ellátása megjavult , erőteljesen növekedett a mezőgazdasági termelés műszaki bázisa, megjavult a mező- gazdasági termelés tervezése, a kolhozok jogot kaptak arra, hogy végrehajtsák a szükséges változtatásokat a mezőgazdasági szövetkezeti alapszabályon. Az állam, nagy segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Az utolsó négy esztendőben csak építkezésre és gépek beszerzésére 75 milliárd 400 millió rubelt kapott a mezőgazdaság, vagyis 10 milliárd rubellel többet, mint a második, harmadik, negyedik ötéves tervben és az ötödik ötéves terv első három éve alatt együttvéve. A mezőgazdasági termékek árának felemelése több mint 50 milliárd rubellel emelte a kolhozok és a kolhozparasztok évi jövedelmét. A szocialista mezőgazdaság a Szovjetunióban gyors ütemben fejlődik. 1950-től 1953-ig a mezőgazdasági bruttó termelés átlagos évi növekedési üteme a Szovjetunióban 1,6 százalék volt, az Egyesült Államokban pedig 1,7 százalék. Az utolsó négy év alatt ez a mutató a Szovjetunióban 7,1 százalékra emelkedett, míg az Egyesült Államokban 1,1 százalékra süllyedt. Ezek az összehasonlító adatok meggyőzően bizonyítják, hogy a Szovjetunióban a mezőgazdaság területén is észrevehetően meggyorsult a legfőbb gazdasági feladat megoldása, a legfejlettebb kapitalista országok elérése és túlszárnyalása az egy főre eső termelés terén. A felvásárlási rendszer elősegíti a helyes irányú specializációt a mezőgazdasági termelésben. Ez pedig a termelékenység emelkedésére és az önköltség csökkentésére vezet. Az államnak ugyanis módja van arra, hogy a gabonát, a húst és a többi terméket ott vásárolja meg, ahol azok — alacsonyabb önköltség folytán — olcsóbbak. A Központi Bizottság új határozatának óriási jelentősége van a kommunista építés nagy terveinek végrehajtásában. A mezőgazdasági termékek helyes felvásárlási és árpolitikája a szovjet állam erősítésének és fejlesztésének egyik legfontosabb gazdasági emelője. Különleges konyhagépek a hároméves tervben A jövő feladatai közé tartozik elsősorban a kereskedelmi gépek típusainak egységesítése, mert jelenleg a legkülönfélébb fajtájú gépen vannak használatban, ami a gyártás szempontjából sem gazdaságos. Ezért a kereskedelem és a vendéglátóipar szakértőinek közreműködésével műszaki bizottság alakult, amely a gépeket felülvizsgálja és meghatározza azokat a típusokat, amelyeket most már sorozatban gyártanak. A hároméves terv kereskedelmi gépesítési programja ennek figyelembevételével gyárt többek között 2300 darab ezerliteres elektromos fémhűtőszekrényt, sok száz hűtővitrint és egyéb hűtőberendezést, 1200 darab különböző nagyságú, modern krémkávéfőző gépet, több száz nagy teljesítményű burgonyahámozó gépet, olajsütőt, univerzális konyhagépet, húsőrlőt, galuskaszaggatót, edénymosogatót, pohármosogatót, hússzövő gépet, darálókat, adagoló és szeletelő berendezéseket stb. Az új hűtőgépekkel napi 100000 kg jeget szabadítanak fel A gépszerkesztés és gépgyártás ebben az iparágban is sok újítást használ fel. Például Gál Ferenc, a munkásból lett kiváló főmérnök találmánya, az új hűtőgép agregátora. Az újonnan gyártott hűtőgépeket már ezzel az újítással készítik. Az élelmiszerkereskedelem és a vendéglátóipar hűtőgéppel történő jobb ellátásával napi 100 ezer kilogramm jeget szabadítanak majd fel a lakosság számára, amellett évente mintegy 5 millió forint értékű élelmiszert mentenek meg a romlástól. A vendéglátóipar gépesítése a konyhai vonalon a munka könynyítését célozza és semmi esetre sem megy az ételek minőségének rovására. A konyhai gépek alkalmazásával is biztosítani fogják a magyaros ételek jellegzetes ízét, zamatát. A közönség joggal reklamálja hazai viszonylatban a külföldön nagyon elterjedt és népszerű árusító automatákat. Külföldön sok helyen még az éttermekben is automaták szolgáltatják ki a levest, a különféle ételeket. Nálunk nő(Folytatás a 2. oldalon)