Figyelő, 1961. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-13 / 37. szám
obil Hároméves kísérlet bójákkal • 20-25 mázsás termések szovjet és olasz búzából A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy évről-évre biztonságosan termelje meg az ország lakosságának kenyérgabona szükségletét. Ez elérhető a kenyérgabona termő területek növelésével vagy területnövelés nélkül, sőt területcsökkentésével is — a termésátlagok emelésével. Terméspolitikánkban az utóbbi megoldást tűztük ki célul, hogy ezáltal jelentős szántóterületet szabadítsunk fel a növekedő állattenyésztésünkhöz szükséges takarmány és iparunk ellátásához szükséges ipari növények és gyümölcs termeléséhez. Az országos búzatermelés átlaga eddig a következőképpen alakult: Az országos termésátlagnak minden 1 mázsával történő emelése azt jelenti, hogy ugyanannyi kenyérgabona megtermeléséhez körülbelül 250 000 kh-val kevesebb szántóterület szükséges, ezenkívül azonos szántóterületről ha kh-ként 1 mázsával nagyobb a termés, országosan körülbelül 500 millió forinttal több értéket termelünk. A búzatermésátlagok emelésének legfontosabb tényezői: megfelelő talajerő, az agrotechnika biztosítása és a nagy termést adó, veszteségmentes gépi betakarításra alkalmas fajta. A mezőgazdaság fokozott gépesítésével és műtrágya ellátásával mind több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben az első feltétel biztosítható. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy főleg a fejlett agrotechnikával dolgozó állami gazdaságokban és tsz-ekben a jelenlegi hazai fajtákkal ■ búza termésátlagok jelentősen nem növelhetők Jelenlegi búzafajtáink a Bánkúti 1201, a Fleischman 46I, a Fertődi 293, stb. egyes kedvező tulajdonságaik —télállóság, aszálytűrés, liszt minőség — ellenére sem alkalmasak rohamosan fejlődő szocialista nagyüzemeink viszonyai között a búzatermés hozamának nagyobbarányú növelésére. E fajták ugyanis közepes termés mellett is gyenge szalmájuk miatt megdőlnek, így nehézkes vagy lehetetlenné válik a megdőlt búza gépi betakarítása. Tetézheti a bajt, hogy például május—júniusi aszály esetén — mint ezt láthattuk 1959-ben is — az a gazdaság takarít be búzából kisebb termést, amely jobban megművelte a búza alá a földjeit, a nagy termés reményében gondoskodott megfelelő tápanyagellátásról, idejében vetett, stb. egyszóval jól gazdálkodott. Ezekben a jó gazdaságokban ugyanis a búzák hamarabb és erősebben megdőlnek, termésük a legcsekélyebb aszálytól is jelentősen csökkenhet. Éppen ezért a hazai fajták nem teszik lehetővé a nagyobb adagú műtrágyázás kihasználását. Főképpen ezek a kényszerítő körülmények tették szükségessé a külföldi bőtermő állóképes búzafajták hazai teremesztését. Néhány olasz búzafajtát és két szovjet belterjes búzafajtát az állami gazdaságok már 1959. év őszén kipróbálás végett elvetettek. A külföldi bőtermő búzákkal az eddigi tapasztalatok a következők: 8 állami gazdaságban 3 éven át fajtánként 5 kh-s parcellákon végzett kísérletek eredménye: oaságban, a Középtiszai ÁG-ban az összes búzavetések termésátlaga fajtánként a következőképpen alakult: Tudni kell azonban azt is, hogy a fenti termésátlagokat általában jó talajerő és jó agrotechnika, valamint az eddig szokásos kh-kénti 2 mázsa műtrágya helyett 5 mázsa körüli műtrágya adagolásával érték el az intenzív búzákkal. Eddigi tapasztalatok reményt nyújtanak arra, hogy hazai fajtákhoz viszonyítva, szerényen számítva jobb talajerő és agrotechnika esetén kh-ként 4 mázsa, közepes talajerőnél és agrotechnikánál kh-ként 2 mázsa terméstöbblettel lehet számolni. Átlag 3 g terméstöbblet holdanként (210 Ft-tal számolva) értéke 630 Ft Ezzel szemben a többletköltségekként 2 q műtrágyán felül adagolt 3 q műtrágya költsége 255 * 30 kg-mal több vetőmag értéke 65 ,* összesen 320 Ft A holdankénti tiszta többletbevétel tehát (630—320) 310 Ft. Ha 1962-ben az állami gazdaságban 300 000 holdon bőtermő búzafajtákat vetünk, szerényen számítva 900 000 mázsával nagyobb termést és 96 millió forint tiszta jövedelemtöbbletet kapnak a búzatermelők. Búzaföldjeink 50 százalékán, azaz egymillió holdon a bőtermő búzák 3 millió mázsa •többlettermést — ez több mint az ez évi behozatal — 310 millió forint tiszta többletjövedelmet adnak. Hangsúlyozzuk: ez szerény számítás. A valóságban ugyanis a bőtermő búzára való áttérés a korábbihoz képest többnyire fejlettebb agrotechnikát is jelent. Emiatt a hozamkülönbség a valóságban nagyobb a holdankénti 3 mázsánál. A bőtermő búzák vetésterületének gyors kibővítéséhez az iparnak több műtrágyát kell adnia a mezőgazdaság részére. A mai külföldi bőtermő búzafajták használata még nem végleges. Több nemesítőnk biztató kísérletet folytat bővebben termő búzafajta létrehozására. Jelenleg az összkenyérgabona vetésterületének a nagyobbik részén a meglevő hazai fajtákat kell vetni. Ezért nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a jelenlegi országos 10 mázsa körüli kh-kénti átlagtermés növelésére a hazai fajtáknál is kihasználatlan tartalékok vannak. Ezek megfelelő agrotechnikával hasznosíthatók. Somogyvári Vilmos Új tervezési módszerek a Szovjetunióban címmel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó most jelentette meg I. Jevenko művét. A könyv azokról a nagyjelentőségű változásokról szól, amelyek a legutóbbi években történtek a szovjet népgazdaság rendszerében. Ismerteti a szovjet tervező apparátus szervezeti felépítését, a távlati tervek kidolgozásának módszereit, a távlati tervezésnek a szocialista országok közötti koordinálását. A tervezés módszertani problémáit az ipar példáján tárgyalja. A könyv utolsó fejezete a tervteljesítés ellenőrzésével ésO-Twrécóval foglalkozik. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium kollégiuma az 1959. és 1960. években üzembehelyezett értékhatáron felüli beruházások értékelésére hozott határozatot. A határozat értelmében a beruházások hatékonyságának felülvizsgálatára szakbizottságokat hoznak létre. Az összehasonlító kísérletben mindenban a bőtermő búzából kh-ként a kőfajta azonos agrotechnikában és márrávetkező termésátlagokat érték el: 9 tárgyában részesült. A kísérleti tapasztala- tán (360 kh) 25 mázsán felül, 2 táblán tokon kívül már az elmúlt évben is (82 kh) 27 mázsán felül, 2 táblán (83 kh-ként 26—28 mázsa körüli termést ta kh) 28 mázsán felül, 1 táblán (48 kh) pasztaltunk egész táblák átlagában. Ez 30, 47 mázsát, 1 táblán (30 kh) 33,17 évben a Felsőnyomási Állami Gazdaság- mázsát. Egy gyengébb talajú állami gaz- Válaszlevelezőlap Ez a küldemény belföldre , bérmentesítés nélkül is feladható. Az esedékes díjakat kézbesítéskor a címzett fizeti hírlapkiadó vállalat BUDAPEST 70. Postafiók 1—3. nii—1930 7,1 qkh 1931—1940 7,9 „ 1946—1955 7,6 „ 1956—1959 8,4 „ 1960-ban 9,7 „ 1959 1960 1961 3 év B. 1201-hez viszonyított 8 gazdaság átlaga átlaga terméskülönbség q/kh q kh • q kh q/kh + q/kh — Sár Pastor« 25,54 21,37 24,01 23,64 5,10 «=■ Autonómia 20,55 20,74 21,25 20,84 2,30 Produtíore 21,58 18,67 27.80 22,68 4,14 —> Bezosztája 4 — 24,50 24,75 2 év 24,32 5,78 — Szkoroszpelka 3/b — 22,93 21,73 22,33 3,79 -» Bánkúti 1201 17,17 19,64 18,82 18,54 — U—8 16,99 18,57 17,52 17,69 — 0,85 Fertődi 293 20,27 21,49 19,55 20,44 1,90 — Leonardo — — 26,24 1 év 26,24 7,70 S—15 — — 25,12 1 év 25,12 6,50 — BánkutI 1301 1706 kh«n 13,73 g/idi Bezosztása 581 * 17,67 „ Szkoroszpelka 197 „ 18,55 „ Autonómia 1017 „ 18,77 * San Pastor« 372 ,, 22,40 „ 8 — FÓR UM Mit rejt a lekvárosüveg? Ha egy négyszemélyes „AUTÓ , PRESS” kávéfőző tömítő gumikarikája tönkremegy, a tulajdonos hoszszas utánjárással 2,10 forintért vásárolhat egy másikat valamelyik kisebb forgalmú KERAVILL-boltban. De a beszerzés más módon is lebonyolítható: — Vásároljunk a közértben egy üveg, 57 dkg töltősúlyú Glóbusz gyümölcsízt. Az üveg fedőlapja alatt pontosan olyan gumikarika található, mint amilyen az AUTOPRESS-hez kell. Együk meg a lekvárt, számláztassuk vissza az üvegbetét árát a KÖZÉRT-ben és az eljárás végén tulajdonképpen ingyen jut birtokunkba a szóban levő 2,10 forintos hiánycikk. Kérdés csak az, hogy a KERAVILL árusítja-e drágán a gumikarikákat, vagy a lekvárra fizet-e rá a kereskedelem? Varga Pál Bpest Km., Róbert Károly krt .., Ankétot fa-ügyben Steigerwald József „Még egyszer a faimport” című cikke (Figyelő 35. szám) népgazdasági szempontból jelentős, mielőbbi megoldást sürgető kérdést tárgyal. A cikk átfogóan foglalkozik a faanyag gazdaságos felhasználásának még megfelelően meg nem oldott problémáival. Nem tér ki azonban a faanyag minőségével kapcsolatos gazdaságosság kérdésére, jóllehet mennyiségben és forintértékben egyaránt jelentős megtakarítás érhető el azáltal, hogy a különböző fagyártmányokhoz a szükséges méretűnél (hossz és szélesség) és minőségűnél nem magasabb osztályzatú faanyagot dolgoznak fel. A felhasználók részére tehát gyártmányaikhoz a legmegfelelőbb minőségű anyagra szóló keretet szükséges biztosítani. Az egyes vállalatok gyártmányösszetétele nagyjából állandónak vehető, ezért anyagkeretüknek megfelelő minőségben való biztosítása nem jelent adminisztrációs nehézséget. A minőség kérdésénél meg kell említsem azt, hogy igen sok gyártmány anyagminőségi előírása szükségtelenül szigorú, gyakran nincs összhangban a fűrészáruk minőségi előírásával sem. A sok közül egy példát ragadok ki: az MSz 2030—2038.—51. előírásai szerint a gyalufák anyaga teljesen csomómentes anyag kell legyen. A lágy és kemény fűrészárura vonatkozó MSz 20312—57, ezzel szemben az I. osztályú fűrészárunál 10 mm átmérőig korlátlan számú, 25 mmig pedig főként 1 db egészséges ággöcsöt enged meg. Véleményem szerint a gyalutesten előforduló 10 mm-es ággöcsök a gyalufák használhatóságát nem csökkentik, amennyiben a gyaluk talpa csomómentes. A tiszta anyagból készült gyalufa csupán tetszetősebb, de nem jobb a 10 mm átmérőt meg nem haladó csomókat tartalmazó anyagból készült gyalufánál. A túlzottan szigorú anyagelőírások betartása folytán sok esetben igen magas a keletkezett hulladék mennyisége és sok munka mögött nincs termelési érték, mivel a faanyag hibának minősített tulajdonsága gyakran a feldolgozási folyamatok során válik nyilvánvalóvá. Tapasztalatom szerint a fában gazdagabb országok sok esetben lényegesen enyhébb anyagelőírásokat alkalmaznak, mint mi. Javasolom, a késztermékek anyagelőírásait hozzák összhangba a fűrészárukra vonatkozó szabvánnyal. Ugyanitt kell megemlítenem, hogy a fűrészüzemek igen gyakran vékony rönkből vágnak vastag fűrészárut és fordítva. Ez ugyancsak rontja a felhasználók anyagfelhasználásának hatásfokát. Az anyagtakarékosság előmozdítása érdekében az Erdért Vállalat pestiőrinci telepe vállalatok részére előszabást végez. Az Erdértnek és a kezdeményezése nemcsak a megrendelők részére biztosít előnyt, hanem az anyagtakarékosság terén nem lebecsülendő eredményeket mutat fel. Célszerűnek látszik ezt a kezdeményezést minél szélesebb körre kiterjeszteni. A cikk részletesen feltárja a feldolgozási hulladékok felhasználásának hibáit. A fahulladékot feldolgozó ipar kifejlesztéséig is javaslom a felesleges forgácsot és fűrészport a mezőgazdaságban felhasználni. A fűrészpor és forgács talajjavítási célra (komposztálás), mély alom készítésére, vagy melegházak fűtésére egyaránt felhasználható. A forgács gépi rakodása és szállítása könnyen megoldható a „Kuka”rendszerű, szervzetgyűjtő kocsihoz hasonló, zárt tartályú exhausztoros gépkocsival. Javaslom, hogy 2—3 egymáshoz közel fekvő üzem forgácsát kísérletképpen 1 gépkocsival gyűjtsék össze Budapest valamelyik külső kerületének tsz-es részére. Végül a cikkíró által felvetett kérdés megvitatása céljából szükséges lenne, hogy akár a Könnyűipari Minisztérium, akár pedig a FATE ankétot hívjon egybe, amelyen a faiparon kívül az ipar egyéb ágazatai, továbbá a mezőgazdaság is képviselteti magát Királyfalvi Imre, Főv. Fiaipari Szerszámkészítő V. anyag- és áruforg. vez. ROCCO ÉS FIVÉREI A velencei fesztiválon díjat nyert magyarul beszélő olasz—francia film. Rendező: Luchino Visconti. Főszerepben: Annie Girardot, Alain Delon, Renato Salvatori, Clautfia 'Cardinale, Roger Hanin, Paolo Stoppá. Széles változatban is, A Csak 18 éven felülieknek. Bemutató: szeptember 21.