Figyelő, 1961. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1961-09-13 / 37. szám

obil Hároméves kísérlet bójákkal • 20-25 mázsás termések szovjet és olasz búzából A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy évről-évre biztonságosan termelje meg az ország lakosságának kenyérgabona szükségletét. Ez elérhető a kenyérgabona termő területek növe­lésével vagy területnövelés nélkül, sőt területcsökkentésével is­ — a termésát­lagok emelésével. Terméspolitikánkban az utóbbi megoldást tűztük ki célul,­ hogy ezáltal jelentős szántóterületet szabadítsunk fel a növekedő állatte­nyésztésünkhöz szükséges takarmány és iparunk ellátásához szükséges ipari nö­vények és gyümölcs termeléséhez. Az országos­­ búzatermelés átlaga ed­dig a következőképpen alakult: Az országos termésátlagnak minden 1 mázsával történő emelése azt jelenti, hogy ugyanannyi kenyérgabona megter­meléséhez körülbelül 250 000 kh-val ke­vesebb szántóterület szükséges, ezenkí­vül azonos szántóterületről ha kh-ként 1 mázsával nagyobb a termés, országo­san körülbelül 500 millió forinttal több értéket termelünk. A búzatermésátlagok emelésének leg­fontosabb tényezői: megfelelő talajerő, az agrotechnika biztosítása és a nagy termést adó, veszteségmentes gépi beta­karításra alkalmas fajta. A mezőgazdaság fokozott gépesítésé­vel és műtrágya ellátásával mind több állami gazdaságban és termelőszövetke­zetben az első feltétel biztosítható. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy főleg a fejlett agrotech­nikával dolgozó állami gazdaságokban és tsz-ekben a jelenlegi hazai fajtákkal ■ búza termésátlagok jelentősen nem növelhetők Jelenlegi búzafajtáink a Bánkúti 1201, a Fleischman 46I, a Fertődi 293, stb. egyes kedvező tulajdonságaik —­­télálló­ság, aszálytűrés, liszt minőség — ellené­re sem alkalmasak rohamosan fejlődő szocialista nagyüzemeink viszonyai kö­zött a búzatermés hozamának nagyobb­­arányú növelésére. E fajták ugyanis közepes termés mellett is gyenge szal­májuk miatt megdőlnek, így nehézkes vagy lehetetlenné válik a megdőlt bú­za gépi betakarítása. Tetézheti a bajt, hogy például május—júniusi aszály ese­tén — mint ezt láthattuk 1959-ben is — az a gazdaság takarít be búzából kisebb termést, amely jobban megművelte a búza alá a földjeit, a nagy termés re­ményében gondoskodott megfelelő táp­anyagellátásról, idejében vetett, stb. egyszóval jól gazdálkodott. Ezekben a jó gazdaságokban ugyanis a búzák ha­marabb és erősebben megdőlnek, ter­mésük a legcsekélyebb aszálytól is je­lentősen csökkenhet. Éppen ezért a ha­zai fajták nem teszik lehetővé a na­gyobb adagú műtrágyázás kihasználását. Főképpen ezek a kényszerítő körülmé­nyek tették szükségessé a külföldi bő­termő állóképes búzafajták hazai tere­mesztését. Néhány olasz búzafajtát és két szovjet belterjes búzafajtát az álla­mi gazdaságok már 1959. év őszén ki­próbálás végett elvetettek. A külföldi bőtermő búzákkal az eddi­gi tapasztalatok a következők: 8 állami gazdaságban 3 éven át faj­tánként 5 kh-s parcellákon végzett kí­sérletek eredménye: oaságban, a Középtiszai ÁG-ban az összes búzavetések termésátlaga fajtán­ként a következőképpen alakult: Tudni kell azonban azt is, hogy a fenti termésátlagokat általában jó ta­lajerő és jó agrotechnika, valamint az eddig szokásos kh-kénti 2 mázsa mű­trágya helyett 5 mázsa körüli műtrá­gya adagolásával érték el az intenzív búzákkal. Eddigi tapasztalatok reményt nyújta­nak arra, hogy hazai fajtákhoz viszo­nyítva, szerényen számítva jobb talaj­erő és agrotechnika esetén kh-ként 4 mázsa, közepes talajerőnél és agrotech­nikánál kh-ként 2 mázsa terméstöbb­lettel lehet számolni. Átlag 3 g terméstöbblet holdanként (210 Ft-tal számolva) értéke 630 Ft Ezzel szemben a többletköltség­ek­­ként 2 q műtrágyán felül adagolt 3 q műtrágya költsége 255 * 30 kg-mal több vetőmag értéke 65 ,* összesen 320 Ft A holdankénti tiszta többletbevétel tehát (630—320) 310 Ft. Ha 1962-ben az állami gazdaságban 300 000 holdon bőtermő búzafajtá­kat vetünk, szerényen számítva 900 000 mázsával nagyobb termést és 96 mil­lió forint tiszta jövedelemtöbble­tet kapnak a búzatermelők. Búzaföld­jeink 50 százalékán, azaz egymillió hol­don a bőtermő búzák 3 millió mázsa •többlettermést — ez több mint az ez évi behozatal — 310 millió forint tiszta többletjövedelmet adnak. Hangsúlyoz­zuk: ez szerény számítás. A valóságban ugyanis a bőtermő búzára való áttérés a korábbihoz képest többnyire fejlet­tebb agrotechnikát is jelent. Emiatt a hozamkülönbség a valóságban nagyobb a holdankénti 3 mázsánál. A bőtermő búzák vetésterületének gyors kibővítésé­hez az iparnak több műtrágyát kell adnia a mezőgazdaság részére. A mai külföldi bőtermő búzafajták használata még nem végleges. Több nemesítőnk biztató kísérletet folytat bővebben termő búzafajta létrehozására. Jelenleg az összkenyérgabona vetéste­rületének a nagyobbik részén a meglevő hazai fajtákat kell vetni. Ezért nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a jelenlegi országos 10 mázsa kö­rüli kh-kénti átlagtermés növelésére a hazai fajtáknál is kihasználatlan tarta­lékok vannak. Ezek megfelelő agrotech­nikával hasznosíthatók. Somogyvári Vilmos Új tervezési módszerek a Szovjet­unióban címmel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó most jelentette meg I. Je­­venko művét. A könyv azokról a nagyje­lentőségű változásokról szól, amelyek a legutóbbi években történtek a szovjet népgazdaság rendszerében. Ismerteti a szovjet tervező apparátus szervezeti fel­építését, a távlati tervek kidolgozásának módszereit, a távlati tervezésnek a szo­cialista országok közötti koordinálását. A tervezés módszertani problémáit az ipar példáján tárgyalja. A könyv utolsó fejezete a tervteljesítés ellenőrzésével és­­O-Twrécóval foglalkozik. A Közlekedési és Postaügyi Miniszté­rium kollégiuma az 1959. és 1960. évek­ben üzembehelyezett értékhatáron felüli beruházások értékelésére hozott határo­zatot. A határozat értelmében a beruhá­zások hatékonyságának felülvizsgálatára szakbizottságokat hoznak létre. Az összehasonlító kísérletben minden­ban a bőtermő búzából kh-ként a kő­fajta azonos agrotechnikában és márrá­­vetkező termésátlagokat érték el: 9 tár­gyában részesült. A kísérleti tapasztala- tán (360 kh) 25 mázsán felül, 2 táblán tokon kívül már az elmúlt évben is (82 kh) 27 mázsán felül, 2 táblán (83 kh-ként 26—28 mázsa körüli termést ta­ kh) 28 mázsán felül, 1 táblán (48 kh) pasztaltunk egész táblák átlagában. Ez 30, 47 mázsát, 1 táblán (30 kh) 33,17 évben a Felsőnyomási Állami Gazdaság- mázsát. Egy gyengébb talajú állami gaz- Válaszlevelezőlap Ez a küldemény belföldre , bérmentesítés nélkül is feladható. Az esedékes díjakat kézbesítéskor a címzett fizeti h­írlapkiadó vállalat BUDAPEST 70. Postafiók 1—3. nii—1930 7,1 qkh 1931—1940 7,9 „ 1946—1955 7,6 „ 1956—1959 8,4 „ 1960-ban 9,7 „ 1959 1960 1961 3 év B. 1201-hez viszonyított 8 gazdaság átlaga átlaga terméskülönbség q/kh q kh • q kh q/kh + q/kh — Sár Pastor« 25,54 21,37 24,01 23,64 5,10 «=■ Autonómia 20,55 20,74 21,25 20,84 2,30 Produtíore 21,58 18,67 27.80 22,68 4,14 —> Bezosztája 4 — 24,50 24,75 2 év 24,32 5,78 — Szkoroszpelka 3/b — 22,93 21,73­­ 22,33 3,79 -» Bánkúti 1201 17,17 19,64 18,82 18,54 — U—8 16,99 18,57 17,52 17,69 — 0,85 Fertődi 293 20,27 21,49 19,55 20,44 1,90 — Leonardo — — 26,24 1 év 26,24 7,70 S—15 — — 25,12 1 év 25,12 6,50 — BánkutI 1301 1706 kh­«n 13,73 g/idi Bezos­ztása 581 * 17,67 „ Szkoroszpelka 197 „ 18,55 „ Autonómia 1017 „ 18,77 * San Pastor« 372 ,, 22,40 „ 8 — FÓR UM Mit rejt a lekvárosüveg? Ha egy négyszemélyes „AUTÓ­ , PRESS” kávéfőző tömítő gumikari­kája tönkremegy, a tulajdonos hosz­­szas utánjárással 2,10 forintért vá­sárolhat egy másikat valamelyik ki­sebb forgalmú KERAVILL-boltban. De a beszerzés más módon is le­bonyolítható: — Vásároljunk a közértben egy üveg, 57 dkg töltősúlyú Glóbusz gyü­mölcsízt. Az üveg fedőlapja alatt pontosan olyan gumikarika találha­tó, mint amilyen az AUTOPRESS-hez kell. Együk meg a lekvárt, számláz­tassuk vissza az üvegbetét árát a KÖZÉRT-ben és az eljárás végén tu­lajdonképpen ingyen jut birtokunkba a szóban levő 2,10 forintos hiány­cikk. Kérdés csak az, hogy a KERAVILL árusítja-e drágán a gumikarikákat, vagy a lekvárra fizet-e rá a keres­kedelem? Varga Pál Bpest Km­., Róbert Károly krt .., Ankétot fa-ügyben Steigerwald József „Még egyszer a faimport” című cikke (Figyelő 35. szám) népgazdasági szempontból je­lentős, mielőbbi megoldást sürgető kérdést tárgyal. A cikk átfogóan foglalkozik a fa­anyag gazdaságos felhasználásának még megfelelően meg nem oldott problémáival. Nem tér ki azonban a faanyag minőségével kapcsolatos gazdaságosság kérdésére, jóllehet mennyiségben és forintértékben egy­aránt jelentős megtakarítás érhető el azáltal, hogy a különböző fa­gyártmányokhoz a szükséges mére­tűnél (hossz és szélesség) és minősé­gűnél nem magasabb osztályzatú fa­anyagot dolgoznak fel. A felhasználók részére tehát gyárt­mányaikhoz a legmegfelelőbb mi­nőségű anyagra szóló keretet szük­séges biztosítani. Az egyes vállala­tok gyártmányösszetétele nagyjából állandónak vehető, ezért anyagke­retüknek megfelelő minőségben va­ló biztosítása nem jelent adminiszt­rációs nehézséget. A minőség kérdésénél meg kell említsem azt, hogy igen sok gyárt­mány anyagminőségi előírása szük­ségtelenül szigorú, gyakran nincs összhangban a fűrészáruk minőségi előírásával sem. A sok közül egy példát ragadok ki: az MSz 2030—2038.—51. előírásai szerint a gyalufák anyaga teljesen csomómentes anyag kell legyen. A lágy és kemény fűrészárura vonat­kozó MSz 20312—57, ezzel szemben az I. osztályú fűrészárunál 10 mm átmérőig korlátlan számú, 25 mm­­ig pedig fő­ként 1 db egészséges ág­­göcsöt enged meg. Véleményem szerint a gyalutesten előforduló 10 mm-es ággöcsök a gya­lufák használhatóságát nem csök­kentik, amennyiben a gyaluk talpa csomómentes. A tiszta anyagból ké­szült gyalufa csupán tetszetősebb, de nem jobb a 10 mm átmérőt meg nem haladó csomókat tartalmazó anyagból készült gyalufánál. A túl­zottan szigorú anyagelőírások be­tartása folytán sok esetben igen ma­gas a keletkezett hulladék mennyisé­ge és sok munka mögött nincs ter­melési érték, mivel a faanyag hibá­nak minősített tulajdonsága gyak­ran a feldolgozási folyamatok során válik nyilvánvalóvá. Tapasztalatom szerint a fában gaz­dagabb országok sok esetben lényege­sen enyhébb anyagelőírásokat alkal­maznak, mint mi. Javasolom, a késztermékek anyag­előírásait hozzák összhangba a fű­részárukra vonatkozó szabvánnyal. Ugyanitt kell megemlítenem, hogy a fűrészüzemek igen gyakran vé­kony rönkből vágnak vastag fű­részárut és fordítva. Ez ugyancsak rontja a felhasználók anyagfelhasz­nálásának hatásfokát. Az anyagtakarékosság előmozdítá­sa érdekében az Erdért Vállalat pestiőrinci telepe vállalatok részére előszabást végez. Az Erdértnek és a kezdeményezése nemcsak a meg­rendelők részére biztosít előnyt, ha­nem az anyagtakarékosság terén nem lebecsülendő eredményeket mutat fel. Célszerűnek látszik ezt a kezdeményezést minél szélesebb körre kiterjeszteni. A cikk részletesen feltárja a fel­­dolgozási hulladékok felhasználásá­nak hibáit. A fahulladékot feldolgo­zó ipar kifejlesztéséig is javaslom a felesleges forgácsot és fűrészport a mezőgazdaságban felhasználni. A fű­részpor és forgács talajjavítási célra (komposztálás), mély alom készítésé­re, vagy melegházak fűtésére egyaránt felhasználható. A forgács gépi rakodása és szállí­tása könnyen megoldható a „Kuka”­­rendszerű, szervzetgyűjtő kocsihoz ha­sonló, zárt tartályú exhausztoros gép­kocsival. Javaslom, hogy 2—3 egy­máshoz közel fekvő üzem forgácsát kísérletképpen 1 gépkocsival gyűjt­sék össze Budapest valamelyik kül­ső kerületének tsz-es részére. Végül a cikkíró által felvetett kér­dés megvitatása céljából szükséges lenne, hogy akár a Könnyűipari Mi­nisztérium, akár pedig a FATE anké­­tot hívjon egybe, amelyen a faiparon kívül az ipar egyéb ágazatai, továbbá a mezőgazdaság is képviselteti ma­gát Királyfalvi Imre, Főv. Fiaipari Szerszámkészítő V. anyag- és áruforg. vez. ROCCO ÉS FIVÉREI A velencei fesztiválon díjat nyert magyarul beszélő olasz—francia film. Rendező: Luchino Visconti. Főszerepben: Annie Girardot, Alain Delon, Renato Salvatori, Clautfia 'Cardinale, Roger Hanin, Paolo Stoppá. Széles változatban is, A Csak 18 éven felülieknek. Bemutató: szeptember 21.

Next