Figyelő, 1964. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-08 / 15. szám
A Szelek tornyától a műholdakig kétezer éve áll Athénban, a tenger mentén, a Szelek tornya. Azt tartják, hogy a tengerészeket az időjárás fontosságaira emlékezteti. Igaz, már a távoli tájakra hajózó régi görögök és rómaiak megtanulták az időjárás törvényeit. Nekik köszönhető, hogy földünk átlagos szélviszonyainak feltárása már azokban az időkben megkezdődhetett. Tudták például, hogy az egyenlítő mentén van egy nyugodt, szélcsendes öv, a Boldrum öve. Ehhez északon és délen a passzát szélrendszer csatlakozik. Ez állandó szél. Ez volt az „országút” a tengeren, amelyen például Kolumbusz Kristóf hajói Amerikába jutottak el. Az új földrész felfedezésén kívül nagyon nagy jelentősége volt annak, hogy Kolumbusz egyúttal az akkori legértékesebb hajtóerőt, a passzátszelet megtalálta. Az időjárásnak mindig nagy szerepe volt az ember életeiben. Először a közlekedésben, pontosabban a hajózásban, közvetve a kereskedelemben. Igaz, hogy a gőzhajók korszakában valamit csökkent az időjárás befolyása, de a különböző „kereskedelmi szelek” szerepe azért továbbra is dominánt. Az óceánokon, földrészeken keresztül Az időjárás-tudomány főleg a XX. században fejlődött, s ma sokkalta nagyobb jelentősége van, mint valaha. Elég a repülés hallatlan nagy fejlődésére utalni, hiszen köztudott, hogy a repülőgépek a felszállás előkészítésétől a leszállásig állandó meteorológiai tájékoztatás és irányítás segítségével közlekednek. Ezt az egész világra kiterjedő irányítómunkát a meteorológiai világszervezet szabályozza és a tagállamok meteorológiai szolgálata végzi, az innen kapott tájékoztatás kíséri az óceánokat, földrészeket átszelő gépeket. A mezőgazdaságban ma már legalább ennyire kézenfekvő az időjárás-tudomány jelentősége. Igaz, az idők folyamán e téren is érdekes minőségi jellegű változás történt az időjárás és a mezőgazdasági művelés vonatkozásaiban. Valaha kizárólag az időjárásitól függött a mezőgazdasági termelés eredményessége, ma a meteorológia inkább az időjárási hatások ellensúlyozását, kiegészítését segíti. A földkerekséget a meteorológiai állomások tízezrei hálózzák be és szünet nélkül figyelik a folyton változó időjárást. Ezeket az adatokat az állomások kutatói egymásnak továbbítják és feldolgozzák. Ezenkívül kaffionokkal, repülőgépekkel, rakétákkal, rádióhullámokkal, űrhajókkal és legújabban műholdakkal állandóan kutatják a légkört. Köztudott, hogy időjárásunkat a különféle légtömegek alakulása és vándorlása teszi változatossá. A mi hazánk éghajlatát a tudomány mérsékelten szárazföldinek nevezi, mivel az időjárás váltakozását két állandó és két időszakos akciócentrum, az „izlandi minimum” és az „azotri maximum” befolyása teszi változatossá. Éppen ezért nincs benne semmi túlzás, ha azt mondjuk, hogy a tudományos meteorológiai megfigyelések végső soron egész gazdaságunkat befolyásolják. A népgazdaságnak nincs jóformán egyetlen olyan ága sem, amely ne venné igénybe az időjárás-tudomány segítségét. Az éghajlati és talajviszonyok ismerete Hogy az imént említett mezőgazdasági problémakörnél maradjunk: egy-egy fontos, idejében jelzett időváltozás a talajelőkészítéssel, a vetéssel, a növényápolással és -betakarítással kapcsolatos intézkedések egész sorát vonja maga után. A növényi és állati kártevők fejlődése, szaporodása, pusztulása vagy tömeges jelentkezése szintén nagymértékben függ az elmúlt napok, hetek, vagy hónapok időjárásától. Mivel a téli és koratavaszi árvizek, belvizek a megelőző időszakok időjárásának is következményei, a vízügyi szolgálat számára is fontos a gyori időjárási hírszolgálat. Az éghajlatkutató munka különösképpen nagy segítséget nyújt a mezőgazdasági tervezésihez. Hazáinknak aránylag kis területén is vidékenként számottevő eltérés mutatkozik a hőmérséklet, különösen pedig a csapadékmennyiség és annak gyakorisága tekintetében, de a mezőgazdasági termelésit befolyásoló egyéb időjárási elemeik, mint például a légnedvesség, a szél, a napsütés stb., értékei is igen eltérők. Az úgynevezett tájtermelés megvalósításához éppen ezért elsősorban az ország talaj- és éghajlati viszonyainak legaprólékosabb ismerete szükséges. Ugyanígy, elsősorban meteorológiai kérdés a növényhonosítás, a nemesítés, és a különböző mezőgazdasági kísérletek elvégzése is. Az időjárás szeszélye ellen Szélsőséges éghajlatunk alatt mezőgazdasági termelésünk ki van szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek, s a termelés biztonsága csakis vízügyeink rendezésével oldható meg. A meteorológusok tudományos segítsége az árvízvédelem, a belvízre vezető csatornarendszer, a víztárolók, a vízierőművek, az öntözőrendszerek létrehozásánál nélkülözhetetlen. A szárazság elleni küzdelemnek hatásos eszköze a megfelelően telepített erdősávrendszer is. Az uralkodó szélirány meghatározása, a telepítendő fafajták megválasztása, az erdősávok méretezése, hatásainak vizsgálata meteorológiai mérések alapján történik. Csakis állandó szél-, légnedvesség-, párolgás-, talajnedvesség-, hőmérséklet- és csapadékmérések alapján állapítható meg, hogy a rakaovédő erdősávi rendszer mekkora védelmet jelent a szárazság éssteni küzdelemben. Megemlíthetnénk még a meteorológia szerepét a mezőgazdasági üzemvezetésben, a talajvédelemben, a fagyok elleni védekezésben stb. Ha röviden is, de ide kívánkozik az a 15 évvel ezelőtti meteorológiai felfedezés, amely mesterségesen létesít esőt olyan felhőből, amely magától nem adna csapadékot. A felfedezés akkor izgalomba hozta az egész tudományos világot. Az első kísérletet sok száz követte. Ám mesterséges esőköltésre nem minden felhő alkalmas, s így ez az érdekes felfedezés még csak korlátozottan hasznosítható. Mégis, a meteorológusoknak előreláthatólag nagy szerepük lesz abban, hogy a mesterséges esőkeltés enyhíthesse a tavaszi és nyári szárazságok kártevéseit akár nálunk Magyarországon is. Hogy szárad a fa, mekkora a zúzmara ? Már ma is nagy segítséget nyújt a meteorológia az iparnak és a közlekedésnek. Elég, ha megemlítünk néhány példát azokból a kérdésekből, amelyekkel hivatalos szervek a meteorológusokhoz fordulnak. Az Építésügyi Minisztériumot például az érdekelte, hogy bizonyos időszakban mennyi ideig lehet számítani —5 fokos hőmérsékletre? Mekkora munkási létszámot tarthatnak, milyen munkákat tervezhetnek ilyen hőmérsékleti viszonyok között? A villamos távvezeték tervezőket joggal érdekli, hogy adott építési területen milyen gyakori a zúzmaraképződés, hiszen a zúzmara-veszélyesebb részeken sűrűbb oszlopozást kell alkalmazni. Milliós költségekről volt szó akkor is, amikor a fa száradási feltételeit vizisigálták. Az ország különböző részein a helyi nedvesség alakulásától függően, különböző a nyersfa száradási ideje. Ha hibridkukorica-szárító berendezéseket készítenek, a tervezőknek ismerniök kell az ország különböző vidékeinek éghajlati viszonyait, a légkondicionáló berendezésbe kerülő levegő fizikai jellemzőit, s mindezt mér a tervezésinél figyelembe kell venni. A konzervgyárak szállítmányának útnak indításakor gondolni kell a várható időjárásra, hiszen útközben — például fagy esetén — komoly kár érheti az árut. Az éghajlati viszonyok meghatározzák a szabadba tervezett ipartelepítést is. A meteorológiai megfigyelések felhasználása segítette például a Százhalombattai Erőmű építkezését, ahol is első alkalommal létesítettünk teljesen szabad térben működő erőművet. A közlekedésben az időjárási viszonyok nemcsak „direkt” akadályokat támaszthatnak — gondolunk a ködre, esőre, hóra —, de az ember szembekerülhet a láthatatlan időjárási hatásokkal is. Amikor a légtömegek és a frontok bioaktív hatása érvényesül, az idejében érkezett meteorológiai jelzéssel sok balesetet meg lehet előzni. Nagyobb értékekről van már szó Említettük, hogy a meteorológiának régen is kiemelkedő gazdasági szerepe volt. Napjainkban ez a szerep még fontosabbá válik, hiszen világszerte jóval nagyobb értékekről van szó. Elég, ha a hajózás, illetve a mezőgazdasági termelés egy-egy világméretű, illetve hazai adatát hasonlítjuk össze. 1937-ben a világ kereskedelmi flottájának teljesítőképessége 65,3 millió bruttó regiszter tonna volt. Ma 140 millió tonna! Hazánk egy évi mezőgazdasági össztermelésének értéke az 1934—38-as időszakban — forintban kifejezve — 54 milliárd volt, 1962-ben pedig már 64,5 milliárd forintot tett ki. Elmondhatjuk tehát, hogy nemcsak a vegyipar, a modern gépgyártás, a korszerű mezőgazdasági művelés helyezi fokozottan előtérbe a meteorológiai tudományt és sürgeti annak fejlődését, de a gazdasági élet egyre nagyobb volumene, növekvő értéke is követeli az időjárástudomány fejlesztését. A fejlődés távlatai biztatóak. A várható időjárás alakulásának pontosabb értékelését a szabad légkörben végzett megfigyelések fejlődése mellett, új elméleti ismeretek könnyítik meg. Ezek az elméleti ismeretek a nagy magasságokban levő áramlások és egyéb, ott lezajló folyamatok kiszámításán alapulnak. Ezeket rendkívül bonyolult számológépekkel végezhetik el. Segítségükkel gyorsabb és tárgyilagosabb prognózisok várhatók. Ahol az időjárás születik Többfelé működnek már olyan meteorológiai számítóközpontok, amelyek nagy területre adnak eligazítást. Még az eddiginél is nagyobb segítséget jelentenek majd a műholdak által szolgáltatott adatok. Ezeknek az a szerepük, hogy gyorsan, nagy területről adnak információt. Olyan területekről is — mint pl. a sarkvidékekről és az óceánokról —, ahol ma még nincsenek megfigyelő állomások. S mivel — ahogy mondani szokták — ott születik az időjárás, ezeknek a területeknek a bekapcsolása a meteorológiai adatszolgáltatásba, fontos kérdés. Úgy véljük, az időjárás-tudomány és a népgazdaság kapcsolatára, de még inkább jövőjére ugyanúgy, mint egy sor más tudományágéra érvényes az a megállapítás, hogy néhány esztendő alatt többet fejlődik majd, mint korábban száz emberöltő során. Horváth Győző ARCIüVÜMA _______________ jjngBEMMMBBMHEWBWBMBB"w»,wBr»gswwMgBii8yaM|gw,i|iWllWfWWBjHfiffflfl*^gW3BM',fliFr85!2FBfl^ gjjjgpjJ^uGzSBnBHKfäiSiS&iaBg