Figyelő, 1964. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-08 / 15. szám

A Szelek tornyától a műholdakig kétezer éve áll Athénban, a tenger mentén, a Szelek tornya. Azt tartják, hogy a tengerészeket az időjárás fontos­­ságaira emlékezteti. Igaz, már a távoli tá­jakra hajózó régi görögök és rómaiak megtanulták az időjárás törvényeit. Ne­kik­ köszönhető, hogy földünk átlagos szélviszonyainak feltárása már azokban az időkben megkezdődhetett. Tudták pél­dául, hogy az egyenlítő mentén van egy nyugodt, szélcsendes öv, a Boldrum öve. Ehhez északon és délen a passzát szél­rendszer csatlakozik. Ez állandó szél. Ez volt az „országút” a tengeren, amelyen például Kolumbusz Kristóf hajói Ameri­kába jutottak el. Az új földrész felfede­zésén kívül nagyon nagy jelentősége volt annak, hogy Kolumbusz egyúttal az ak­kori legértékesebb hajtóerőt, a passzát­szelet megtalálta. Az időjárásnak mindig nagy szerepe volt az ember életeiben. Először a közle­kedésben, pontosabban a hajózásban, köz­vetve a kereskedelemben. Igaz, hogy a gőzhajók korszakában valamit csökkent az időjárás befolyása, de a különböző „kereskedelmi szelek” szerepe azért to­vábbra is dominánt. Az óceánokon, földrészeken keresztül Az időjárás-tudomány főleg a XX. szá­zadban fejlődött, s ma sokkal­ta nagyobb jelentősége van, mint valaha. Elég a repülés hallatlan nagy fejlődésére utalni, hiszen köztudott, hogy a repülőgépek a felszállás előkészítésétől a leszállásig ál­landó meteorológiai tájékoztatás és irá­nyítás segítségével közlekednek. Ezt az egész világra kiterjedő irányítómunkát a meteorológiai világszervezet szabályoz­za és a tagállamok meteorológiai szolgá­lata végzi, az innen kapott tájékoztatás kíséri az óceánokat, földrészeket átszelő gépeket. A mezőgazdaságban ma már legalább ennyire kézenfekvő a­z időjárás-tudomány jelentősége. Igaz, az idők folyamán e té­ren is érdekes minőségi jellegű változás történt az időjárás és a mezőgazdasági művelés vonatkozásaiban. Valaha kizáró­lag az időjárásitól függött a mezőgazda­­sági termelés eredményessége, ma a me­­teorológia inkább az időjárási hatások ellensúly­ozását, kiegészítését segíti. A földkerekséget a meteorológiai állo­mások tízezrei hálózzák be és szünet nélkül figyelik a folyton változó időjá­rást. Ezeket az adatokat az állomások kutatói egymásnak továbbítják és feldol­gozzák. Ezenkívül kaffionokkal, repülő­gépekkel, rakétákkal, rádióhullá­m­ok­kal, űrhajókkal és legújabban műholdakkal állandóan kutatják a légkört. Köztudott, hogy időjárásunkat a különféle légtöme­gek alakulása és vándorlása teszi válto­zatossá. A mi hazánk éghajlatát a tudo­mány mérsékelten szárazföldinek nevezi, mivel az időjárás váltakozását két ál­landó és két időszakos akciócentrum, az „izlandi minimum” és az „azotri maxi­mum” befolyása tes­zi változatossá. Éppen ezért nincs benne semmi túlzás, ha azt mondjuk, hogy a tudományos meteoro­lógiai megfigyelés­ek végső soron egész gazdaságunkat befolyásolják. A nép­gazdaságnak nincs jóformán egyetlen olyan ága sem, amely ne venné igénybe az időjárás-tudomány segítségét. Az éghajlati és talajviszonyok ismerete Hogy az imént említett mezőgazdasági problémakörnél maradjunk: egy-egy fon­tos, idejében jelzett időváltozás a talaj­­előkészítéssel, a vetéssel, a növényápo­lással és -betakarítással kapcsolatos in­tézkedések egész sorát vonja maga után. A növényi és állati kártevők fejlődése, szaporodása, pusztulása vagy tömeges je­lentkezése szintén nagymértékben függ az elmúlt napok, hetek, vagy hónapok időjárásától. Mivel a téli és koratavaszi árvizek, belvizek a megelőző időszakok időjárásának is következményei, a víz­ügyi szolgálat számára is fontos a gyori időjárási hírszolgálat. Az éghajlatkutató munka különöskép­pen nagy segítséget nyújt a mezőgazda­­sági tervezésihez. Hazáinknak aránylag kis területén is vidékenként számottevő eltérés mutatkozik a hőmérséklet, külö­nösen pedig a csapadékmennyiség és an­nak gyakorisága tekintetében, de a me­zőgazdasági termelésit befolyásoló egyéb időjárási elemeik, mint például a légned­vesség, a szél, a napsütés stb., értékei is igen eltérők. Az úgynevezett tájtermelés megvalósításához éppen ezé­rt elsősorban az ország talaj- és éghajlati viszonyainak legaprólékosabb ismerete szükséges. Ugyanígy, elsősorban meteorológiai kér­dés a növényhonosítás, a nemesítés, és a különböző mezőgazdasági kísérletek el­végzése is. Az időjárás szeszélye ellen Szélsőséges éghajlatunk alatt mezőgaz­dasági termelésünk ki van szol­gáltatva az időjárás szeszélyeinek, s a termelés biztonsága csakis vízügyeink rendezésé­vel oldható me­g. A meteorológusok tu­dományos segítsége az árvízvédelem, a bel­vízre vezető csatornarendszer, a víztá­rolók, a vízierőművek, az öntözőrendsze­rek létrehozásánál nélkülözhetetlen. A szárazság elleni küzdelemnek hatá­sos eszköze a megfelelőe­n telepített erdő­­sávrendszer is. Az uralkodó szélirány meghatározása, a telepítendő fafajták megvála­sztás­a, az erdősávok méretezése, hatásainak vizsgálata meteorológiai mé­rések alapján történik. Csakis állandó szél-, légnedvesség-, párolgás-, talajned­vesség-, hőmérséklet- és csapadékméré­­sek alapján állapítható meg, hogy a rak­­aovédő erdősávi rendszer mekkora védel­met jelent a szárazság éssteni küzdelem­ben. Megemlíthetnénk m­ég a meteoroló­gia szerepét a mezőgazdasági üzemveze­tésben, a talajvédelemben, a fagyok el­leni védekezésben stb. Ha röviden is, de ide kívánkozik az a 15 évvel ezelőtti meteorológiai felfede­zés, amely mesterségesen létesít esőt olyan felhőből, amely magától nem adna csapadékot. A felfedezés akkor izgalomba hozta az egész tudományos világot. Az első kísérletet sok száz követte. Ám mes­terséges esőköltésr­e nem minden felhő alkalmas, s így ez az érdekes felfedezés még csak korlátozottan hasznosítható. Mégis, a meteorológusoknak előrelátha­tólag nagy szerepük lesz abban, hogy a mesterséges esőkeltés enyhíthesse a ta­vaszi és nyári szárazságok kártevéseit akár nálunk Magyarországon is. Hogy szárad a fa, mekkora a zúzmara ? Már ma is nagy segítséget nyújt a me­teorológia az iparnak és a közlekedésnek. Elég, ha megemlítünk néhány példát azokból a kérdésekből, amelyekkel hiva­talos szervek a meteorológusokhoz for­dulnak. Az Építésügyi Minisztériumot például az érdekelte, hogy bizonyos idő­szakban mennyi ideig lehet számítani —5 fokos hőmérsékletre? Mekkora mun­­kási létszám­ot tarthatnak, milyen munká­kat tervezhetnek ilyen hőmérsékleti vi­szonyok között? A villamos távvezeték tervezőket joggal érdekli, hogy adott épí­tési területen milyen gyakori a zúzmara­képződés, hiszen a zúzmara-veszélyesebb részeken sűrűbb oszlopozá­st kell alkal­mazni. Milliós költségekről volt szó ak­kor is, amikor a fa száradási feltételeit vizisigálták. Az ország különböző részein a helyi nedvesség alakulásától függően, különböző a nyersfa szárad­ási ideje. Ha hibridkukorica-szárító berendezéseket készítenek, a tervezőknek ismerniök kell az ország különböző vidékeinek éghajlati­­ vi­szonyait, a légkondicionáló berende­zésbe kerülő levegő fizikai jellemzőit, s mindezt mér a tervezésinél figyelembe kell venni. A konzervgyárak szállítmá­­n­­yának útnak indításakor­­ gondolni kell a várható időjárásra, hiszen útköz­ben — például fagy esetén — komoly kár érheti az árut. Az éghajlati viszonyok meghatározzák a szabadba tervezett ipartelepítést is. A meteorológiai megfigyelések felhasználá­sa segítette például a Százhalombattai Erőmű építkezését, ahol is első alkalom­mal létesítettünk teljesen szabad térben működő erőművet. A közlekedésben az időjárási viszo­nyok nemcsak „direkt” akadályokat tá­maszthatnak — gondolunk a ködre, eső­re, hóra —, de az ember szembekerülhet a láthatatlan időjárási hatásokkal is. Amikor a légtömegek és a frontok bio­aktív hatása érvényesül, az idejében ér­kezett meteorológiai jelzéssel sok bal­esetet meg lehet előzni. Nagyobb értékekről van már szó­­ Említettük, hogy a meteorológiának régen is kiemelkedő gazdasági szerepe volt. Napjainkban ez a szerep még fon­tosabbá válik, hiszen világszerte jóval nagyobb értékekről van szó. Elég, ha a hajózás, illetve a mezőgazdasági termelés egy-egy világméretű, illetve hazai adatát hasonlítjuk össze. 1937-ben a világ kereskedelmi flottá­jának teljesítőképessége 65,3 millió bruttó regiszter tonna volt. Ma 140 millió tonna! Hazánk egy évi mezőgazdasági összter­melésének értéke az 1934—38-as időszak­ban — forintban kifejezve — 54 milliárd volt, 1962-ben pedig már 64,5 milliárd forintot tett ki. Elmondhatjuk tehát, hogy nemcsak a vegyipar, a modern gépgyártás, a kor­szerű mezőgazdasági művelés helyezi fo­kozottan előtérbe a meteorológiai tudo­mányt és sürgeti annak fejlődését, de a gazdasági élet egyre nagyobb volumene, növekvő értéke is követeli az időjárás­­tudomány fejlesztését. A fejlődés távlatai biztatóak. A vár­ható időjárás alakulásának pontosabb ér­tékelését a szabad légkörben végzett megfigyelések fejlődése mellett, új el­méleti ismeretek könnyítik meg. Ezek az elméleti ismeretek a nagy magasságok­ban levő áramlások és egyéb, ott lezajló folyamatok kiszámításán alapulnak. Eze­ket rendkívül bonyolult számológépekkel végezhetik el. Segítségükkel gyorsabb és tárgyilagosabb prognózisok várhatók. Ahol az időjárás születik Többfelé működnek már olyan meteo­rológiai számítóközpontok, amelyek nagy területre adnak eligazítás­t. Még az ed­diginél is nagyobb segítséget jelentenek majd a műholdak által szolgáltatott ada­tok. Ezeknek az a szerepük, hogy gyor­san, nagy területről adnak információt. Olyan területekről is — mint pl. a sark­vidékekről és az óceánokról —, ahol ma még nincsenek megfigyelő állomások. S mivel — ahogy mondani szokták — ott születik az időjárás, ezeknek a területek­nek a bekapcsolása a meteorológiai adatszolgáltatásba, fontos kérdés. Úgy véljük, az időjárás-tudomány és a népgazdaság­ kapcsolatára, de még in­kább jövőjére ugyanúgy, mint egy sor más tudományágéra érvényes az a meg­­ál­lapítás, hogy néhány esztendő alatt többet fejlődik majd, mint korábban száz emberöltő során. Horváth Győző ARCIüVÜMA _______________ jjngBEMMMBBMHEWBWBMBB"w»,wBr»gswwMgBii8yaM|gw,i|iWllWfWWBjHfiffflfl*^gW3BM',fliFr85!2FBfl^ gjjjgpjJ^uGzSBnBHKfäiSiS&iaBg

Next