Figyelő, 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-05 / 18. szám
2 Együtt hatékonyabb '00. A fuvaroztatókkal való együttműködés fejlesztése Az utóbbi években az ún. közhasználatú autóközlekedés (TEFU) által elfuvarozott árumenynyiség évente átlagosan körülbelül 10 millió tonnával nőtt, 1964-ben pedig 83,8 millió tonna áru fuvarozásával már erősen megközelítette a vasút szállítási teljesítményét, amely — belföldi feladásban — 95,7 millió tonnát tett ki. Egyre időszerűbb tehát a közúti fuvarozás hatékonyságának, gazdaságosságának a vizsgálata, különös tekintettel a szállítási költségek alakulására. E két szám összehasonlítása minden különösebb indokolás nélkül tükrözi azt a nagy feladatot, amelyet a vasút mellett a közhasználatú autóközlekedésnek is évről évre kell megoldania. A szocialista gazdaságban az előállított termékek helyváltoztatásával járó tevékenységnek — amely a termékekben rejlő használati érték realizálását jelenti a fogyasztási helyre juttatással — kiszolgáló jellegénél fogva mentesnek kell lennie a felesleges költségektől, haszontól. Az áru helyváltoztatásának költsége a termékhez csapódik és növeli értékét. Ez az értéknövelő fuvarozási tevékenység azonban akkor kedvező, ha csak a szükséges mértékig következik be, tehát a fuvaroztatók tervszerű termékelosztással, a keresztszállítások kiküszöbölésével. Ha a nagyüzemi fuvarozók által (TEFU, CÉLFA) üzemben tartott eszközök arányát az ott jelentkező szállítási feladatokhoz viszonyítjuk, szembetűnő, hogy egyes időszakokban a szállítási igény jóval meghaladja a nagyüzem reális egységnyi időre számított kapacitását. Ugyanakkor — több irányú számítás szerint — a közúti fuvarozási igény időben és a szükséges mértékben való kielégítése az ország gépkocsiállományának nagyüzemi extenzív és intenzív kihasználása esetén biztosítható lenne. Ebből az is következik, hogy a közúti járműállomány beruházási mértéke (a fuvarozott áru megóvását elősegítő speciális rakterület-kiképzésű eszközök nagyságrendjét figyelmen kívül hagyva) kielégítő. A járműállomány üzemben tartók szerinti eloszlásának aránya viszont — a gyakorlati tapasztalatok szerint — nem megfelelő. Ezért — ésszerű határig — indokolt az ország teljes gépjármű-állományának felhasználását egy közúti koordináló szerv (a KPM közúti menetirányítás) irányításával a szükséghez mérten egységes elvek szerint megszervezni. 183 megtakarítottt teherautó A tervszerű eszközfelhasználás olyan tudatos cselekvést jelent, amely a nagyüzemi fuvarozó (TEFU) keretében működő, koordinációs feladatokat ellátó közúti menetirányítás és az egyébként fuvaroztatóknak minősülő, közületi gépjárművek az ésszerű minimumra csökkentik fuvarozási igényüket. Az indokolt szállítási munka fuvarozói tevékenységének hatékonyságát a fuvarozott árura eső önköltség csökkenése jelenti, amely tartósan süllyedő irányzat esetén a díjszabás mérséklését is biztosítja. Ez viszont az árufuvarozási költségek további csökkenése irányában hat. Nem a beruházásokon múlik A termékek rendeltetési helyre juttatásával összefüggő feladat társadalmi hatékonyságának célja közgazdaságilag meghatározott, ezért az optimális helyzet csak fuvarozók-fuvaroztatók közötti tervszerű együttműködéssel biztosítható. Ennek nagy jelentősége szembetűnő a fuvarozóeszközök kihasználásának alakulásában. A közlekedési szakemberek között hosszabb ideje vita folyik arról, hogy a gépjármű-állományban eszközölt beruházások (a járulékos beruházási szükségletet figyelmen kívül hagyva) elmaradtak-e a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének általános ütemétől. A kérdés megítéléséhez számba kell venni a rendelkezésre álló valamennyi közúti áruszállítási eszközt és azok megoszlását. Ez a megoszlás jelenleg a következőket is üzemben tartó vállalatok között kialakul. A tervszerű fuvarozó eszközfelhasználást a korábban hozott 2118/41/1954. Mt. sz. határozatban foglaltakon túlmenően, 1964-ben nagymértékben elősegítette a Központi Szállítási Tanácsnak a Gazdasági Bizottság 10.153/ 1964. sz. határozata végrehajtására kiadott határozata. E határozat a többi között kimondotta, hogy — a vállalatok, üzemek árutovábbítási feladataikat elsősorban saját állományú fuvareszközeik maximális, de legalább napi 11 órás foglalkoztatást elérő felhasználásával kötelesek megoldani. — A saját áruszállítási igény kielégítését követően fennmaradó szabad gépjármű kapacitással a nagyüzemi közhasználatú fuvarozóknál jelentkező feladatok kielégítését kell segíteni; — a folyamatosan igényelt nagyüzemi gépkocsik esetében biztosítani kell a heti 6 napon át történő, a bázisnál kedvezőbb mértékű foglalkoztatást, továbbá a hétköznapra igényelt gépjárművek 50 százalékának vasár- és munkaszüneti napi igénybevételét; — a közúti fuvarozással összefüggő áruátadást és átvételt 6— 22 óra között kell biztosítani; — a rakodásból és egyéb okból jelentkező várakozási időket az előző évhez képest 10 százalékkal kell csökkenteni. Az elmúlt évben helyes anyagi ösztönzéssel sikerült is kiemelkedő eredményt elérni a közületi szabad kapacitás egyéb (közhasználatú) feladatban történő hasznosításában: az előző évi 27 000 esettel szemben 55 000 esetben került sor a közületi gépkocsik szabad kapacitásának felhasználására. Ha az 55 000 esetet teljesítő gépnapnak tekintjük, akkor ez a 300 munkanapot alapul véve, éves szinten 183 darab közepes teherbírású gépkocsi beruházásának megtakarítását jelenti, ami darabonként csak 100 000 forinttal 18,3 millió forintot tesz ki. Alap: a fuvarozásszervezés A fuvarozó vállalatok alapvető feladata az áruk időben, megfelelő minőségben történő helyhezjuttatása és csak annak biztosítása esetén kutatják a termelékenyebb árufuvarozási módszerek alkalmazásának lehetőségét és módját. Mindkettőnek előfeltétele viszont, hogy fuvarozásszervezési ténykedésüket a fuvaroztatók is segítsék. Ennek az együttműködésnek az első pillére a pontos fuvarozási terv, amely időben tájékoztatást nyújt a várható feladat nagyságát, árufajtánkénti összetételét, fuvarozási viszonylatát stb. illetően. A fuvarozási tervben közölt feladatok ismeretében lehet megnyugtatóan dönteni arról, hogy a küldeményeket milyen formában fuvarozzák rendeltetési helyére, mégpedig: rendszeres közúti darabárus járattal, folyamatos szerződés keretében, esetleg esetenként rendelkezésre bocsátott tehergépkocsival, más küldeményt fuvarozó tehergépkocsin áruösszerakással vagy a gépes kocsihoz kapcsolt pótkocsival, vagy speciális, vagy egyéb különleges gépjárművel. A szükséges adatok birtokában indulhat meg a szervező munka, amely a feladat nagyságától függően, a közös helyszíni bejárással s a fel- és lerakási körülmények tisztázásával stb. kezdődik és a hatékony teljesítést elősegítő áruelőkészítő tevékenységgel, gyors és szakszerű rakodással; a feladatok térben és időben történő előzetes összehangolásával (járatszerkesztés), végül a pontos, időben történő végrehajtással fejeződik be. A tervszerű fuvarozásszervezést biztosítja a nagyüzemi mechanizmus keretében egységenként megvalósítható „központi irányítás, decentralizált végrehajtási rendszer, amely megfelelő fuvarozástechnológiai módszerek felhasználásával a mennyiségi megoldás mellett, hatékony minőségi lebonyolítást is jelent. Közismerten hatékony megoldást biztosít az ún. központosított fuvarozás rendszere, amelynek lényege, hogy a fuvaroztatóval egy szerv működik együtt, s az biztosítja a teljes szállítási folyamat tervezését, szervezését, irányítását és elszámolását. A közhasználatú autóközleke- dés az utóbbi években a még nem központosított, vagy idényjellegű nagyobb árukibocsátó helyekre is kihelyez úgynevezett munkahelyi menetirányítókat, akiknek fő feladata a közvetlen kapcsolatok kiépítése, az igény lehető teljes megismerése és a lebonyolítást végző tehergépkocsik hatékony, operatív irányítása. A közúti árufuvarozás jelentősége és az egész közlekedésben elfoglalt részaránya állandóan nő. Mindinkább sürgető tehát a fuvaroztatókkal való együttműködés lehetőségének sok irányú feltárása és következetes előrehaladás a rendelkezésre álló összes fuvarkapacitásnak a jelenleginél nagyobb arányú kihasználásában. Zahumenszky József közhasználatú (TEFU) szektor: 34,1 százalék célfuvarozási szektor: 13,2 százalék tanácsi szektor: 11,1 százalék közületi szektor: 41,6 százalék Megvételre keresünk A 70 H 11 h, 16 0 húzott hántolt köracélt és A 70 11, 16 0 hengerelt köracélt É. M. Finomkerámiaipari Orsz. Vállalat Bpest X., Tárna u. 4. Telefon: 474—978. ügyintéző: Szuroveczné. Hajóiparunk bemutatója Oslóban Miután a NIKEX a közelmúltban több, a Magyar Hajó- és Darugyárban készült 1400 tő tengerjáró hajót szállított norvég megrendelésre, most első ízben vesz részt önálló bemutatóval Oslóban a május 14—30 között sorra kerülő Nemzetközi Hajózási Kiállításon. Ezen az egyik legjelentősebb skandináv hajózási szakkiállításon modelleken mutatja be hajógyárunk több exportcikkét, mint az 1400 to áruszállító hajót, az aluminiumtestű vízibuszt, a 2000 LE-s tolóhajót, a 100/25 to úszódarut, az 5/22 to portáldarut, valamint a tengeri mentőcsónakot. Ezenkívül fotók, tablók formájában ismerteti a magyar hajógyártás több mint 100 éves múltját, s dokumentálja daru- és hajógyártásunk jelenlegi fejlettségi színvonalát. Beszédes számok a 20 évről A kulturális ellátottság néhány jellemző mutatója A mozilátogatók száma (fő) A rádióelőfizetők száma 1938 1939 196** X ír A lakásépítés alakulása (az épített lakások száma alapján) FIGYELŐ, 1965. MÁJUS 5.