Figyelő, 1966. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-06 / 27. szám
lIx. évfolyam - "WII., 27. SZÁM " -kert|V ÁRA 1 60 FORINT Gazdasági erő - a szövetkezeti reálom Negyvenöt esztendővel ezelőtt—a belgiumi Gandban — minden év júliusának első szombatját nemzetközi szövetkezeti nappá nyilvánította a IX. nemzetközi szövetkezeti kongresszus. Az idei 44. szövetkezeti napot a SZÖVOSZ már a nemzetközi szövetség tagjaként ünnepli. A SZÖVOSZ az elmúlt évek során 50 ország 80 nagy és nemzetközileg is elismert, szövetkezeti szervével létesített eleven és sokrétű társadalmi, gazdasági kapcsolatokat. Minden harmadik felnőtt... A magyar földművesszövetkezeti mozgalom tagjainak száma több, mint kétmillió, tehát végeredményben hazánk minden ötödik — illetve minden harmadik felnőtt — lakosa közvetlenül is érdekelt a kollektív társadalmi és gazdasági erőt, összefogást jelentő, sokrétű szövetkezeti tevékenységben. Ezt példázzák a tagságot nyilvántartó számadatok. Valójában azonban a lakosság sokkal szélesebb köre érdekelt a földművesszövetzetek munkájában, hiszen a városi és vidéki piacok ellátását mezőgazdasági termékekkel és a vidéki iparcikk-kiskereskedelem jelentős részét ezek a szövetkezetek bonyolítják le. A szövetkezeti tevékenység sokrétűségét és volumenét szemlélteti a forgalmi adatokat bemutató táblázat (millió forintban). A fenti számadatok a többi közt azt jelentik, hogy a földművesszövetkezetek a bolti kiskereskedelem és vendéglátóipar 30, (vidéken több mint 40 százalékát szervezik, illetve tartják kézben. A fmsz-i vendéglátóipar ma már nemcsak a községek és vidéki városok lakosságának, hanem az idegenforgalom növekvő feladatainak ellátását is célozza. Az fmsz-i szervek bonyolítják le az egész ország területén a burgonya, a zöldség, a gyümölcs, a baromfi és a tojás, valamint a szálastakarmány felvásárlást, sőt — 1953 óta — a SZÖVOSZ irányítása alatt működik a gyógynövény, a méhészeti és a vadkereskedelmi hálózat is. E sokrétű felvásárlási tevékenység fontos szervezeti alapja a tsz-ekkel kötött termelési szerződés, illetve a háztáji gazdaságok támogatása vetőmaggal, növényvédő- és tápszerekkel és — ha szükséges — mezőgazdasági kisgépekkel is. A termelési szerződések mellett 5—6 esztendővel ezelőtt bevezették, és egyre több mezőgazdasági árucikkre terjesztették ki az értékesítési szerződéseket. (Az értékesítésre leszerződött mennyiség 1964-ben meghaladta a 310 ezer tonnát. Ebből 186 ezer tonna a gyümölcs.) A szerződéses rendszer kiterjesztésének eredményeként a felvásárlási árualapoknak egyre növekvő hányadát biztosítják a szerződés alapján felvásárolt árumenynyiségek. A kereskedelmi forgalomba kerülő burgonya, zöldség és baromfi több mint 40—40 százalékát, szerződések alapján vásárolták fel tavaly a SZÖVOSZ szervei. A szakszövetkezetek munkája A felvásárolt árumennyiség a II. ötéves terv időszaka alatt 785 ezer vagont tett ki — ez mintegy 200 ezer vagonnal haladta meg az előző öt év alatt felvásárolt árumennyiséget. Kétségtelen tehát, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom az elmúlt évek során a tagság tevékeny közreműködésével népgazdasági méretekben is döntő jelentőségű gazdasági tényezővé nőtte ki magát a lakosság ellátása szempontjából. Az fmsz- mozgalom a mezőgazdaság szocialista átalakításával, a tsz-mozgalom megerősödésének segítésével egyidőben fontos feladatnak tartotta, hogy tájtermelő vidékeken segítse a szőlő- és gyümölcstermelés problémáinak megoldását. E célból olyan szakszövetkezeteket hoztak létre, amelyek saját erőforrásaikra támaszkodva új, nagyüzemi telepítéseket végeznek és segítik a tagjaik saját kezelésében levő szőlő- és gyümölcsterületek termelését is. Tavaly — az év elején — 87 ilyen szakszövetkezet működött, 32 ezer taggal, akiknek közös és érdekeltségi területe meghaladta a 100 ezer kataszteri holdat. (E területen négy esztendő alatt — többi közt — 5 ezer holdon végeztek nagyüzemi telepítést.) Működésük eredményeként ezek a közösségek, több mint 252 millió forint közös vagyonnal rendelkeznek. Ipar és szolgáltatás A szakszövetkezeteken kívül az fmszek keretében a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és növényvédelmi problémáinak öntevékeny megoldásához, több mint 300 hegyközség, kerttársulás működik az országban. E társulások révén kezdődött meg 1964 őszén a házi kertek és szórványgyümölcsösök tervszerű — fajta- és minőségi követelményeknek megfelelő — felújítása, pótlása. (Már első ütemben másfél millió facsemetét ültettek.) Eredményesen működnek az fmsz-ek keretében azok az egyszerű szövetkezetek, amelyek a háztáji és egyéni gazdaságoknak segítenek a termelésben és értékesítésben. Ezek között legtöbb a méhészeti társulás és a kisállattenyésztő szövetkezet. A hagyományosnak tekinthető fmsz-i ipari tevékenység — a szikvíz és szesztermelés —, ma már viszonylag csökkenő részt képvisel az ipari termelési értékből. Ennek oka, hogy az utóbbi esztendőkben újabb ipar feladatok megoldását vállalták a földművesszövetkezetek. Ilyenek — a tartósítás, az építőanyagtermelés, házilagos beruházás, baromfikeltetés, gyógynövény- és mézfeldolgozás, göngyöleggyártás és javítás, stb. A földművesszövetkezetek ugyancsak jelentős részt vállalnak a lakossági szolgáltatás — főleg vidéki — ellátásából. Tavaly — az év elején — például 101 önálló kölcsönző boltot üzemeltettek, de ezeken kívül több mint 4000 szaküzlet és vegyesbolt foglalkozott háztartási gépek és eszközök kölcsönzésével. (A kölcsönzésre szolgáló készletek értéke 40 millió forint, amelynek, több mint 25 százaléka — 11 millió forint —, „jött be” egy esztendő alatt a kölcsönzési díjakból.) Több , száz szolgáltató egység is működik az ország területén, ezek az ablaküvegezéstől, a szemfelszedéstől, a golyóstrontöltésig, vállalnak mindenféle munkát. Ám jelentősebb az állami vállalatokkal és a kisipari termelőszövetkezetekkel nemrégiben létrejött megállapodás, amely szerint az fmsz-ek az ország területén, mintegy 3000 boltban létesítettek vegytisztító, GELKA, OFOTÉRT, stb. átvevőhelyeket. Ezek igen jól beváltak, mert sok bosszúságtól — és hosszú utaktól — mentesítik főleg a falusi lakosságot. A múlt esztendőben a SZÖVOSZ irányítása alá tartozó szövetkezeti szervek gazdálkodási nyeresége 862 millió forintot tett ki. Ez az összeg a magyar szövetkezeti mozgalom történetében eddig elért legnagyobb nyereség. A fejlődés a szövetkezeti szervek és ágazatok csaknem minden kategóriájára jellemző, mégis örvendetes, hogy a legeredményesebb munka 1965-ben a mozgalom alapvető szervezeténél , a földművesszövetkezeteknél volt (716 millió forint nyereség). Az 1965-ös évben a SZÖVOSZ-hoz tartozó vállalatok gazdálkodási eredményei egyenletesen javultak, bár ez a fejlődés elmarad a földművesszövetkezetek mögött. Ennek egyik oka, hogy a szövetkezeti vállalatok még nem rendelkezhettek olyan önállóan eszközeikkel, nyereségükkel, mint az fmsz-ek. A másik ok: a belső vezetési és szervezési hibák. A SZÖVOSZ exportáló vállalata — a HUNGAROFRUCT —, például a devizabevételben elért jelentős eredményei mellett nem gazdálkodik elég körültekintően a göngyölegekkel, s ezért indokolatlan költségekkel csökkenti a vállalat eredményeit. Nem elég fejlett a HUNGAROFRUCT külföldi piackutató tevékenysége sem. Igen sok a tennivaló a főváros piacait ellátó zöldség-gyümölcs szövetkezeti kiskereskedelmi vállalatoknál, amelyek tavaly 24 millió forint veszteséggel zárták az évet. Ezt a veszteséget csak részben indokolhatja az átlagosnál rosszabb árutermés. Több kárt okozott a szervezettség hiánya és a gondatlan árukezelés. Korszerű intézkedések és a jövő Kétségtelen, hogy a SZÖVOSZ irányítása alá tartozó megyei értékesítő központok (MÉK) dolga az elmúlt elég „szűk” esztendőkben nem volt könnyű. Az adott körülmények között várható fejlődést is gátolta azonban az a tény, hogy a MÉK-ek működésébe avatkoztak be legtöbbször az irányító szervek, így alig érvényesülhetett az önálló gazdasági tevékenység. Ennek hátrányai az anyagi érdekeltség és a gazdálkodási felelősség hiányában nyilvánultak meg. Remélhető azonban, hogy e gazdálkodási hibák már ebben az esztendőben csökkennek, hiszen a termés is jónak ígérkezik és a közelmúltban számos új — korszerű — szervezeti intézkedést hozott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Ezek közül talán legjelentősebbek az áru útjának megrövidítését célzó szervezési intézkedések. Több megyében például máris eredményeket, azaz: friss árut a piacon hozott az, hogy a zöldség- és gyümölcstermelő — felvásárló —, nagykereskedelmi raktár — elosztóhálózat —, kiskereskedelmi „szervezési láncolatát” sok helyütt a termelő és a bolt közvetlen kapcsolatává szűkítették le. Így az árut a földekről egyenesen a piacra és a boltokba szállíthatják. Nyilván segíti a felvásárlás munkáját a technikai feltételek javulása is: 1966-ban már teljes kapacitással működnek például a gyöngyösi, szegedi, szolnoki, debreceni és békéscsabai raktárak és hűtőházak. Ezek maximális kihasználását szükségszerűen indokolja az is, hogy a SZÖVOSZ szerveinek már az idén bővülő piaci versenynyel kell számolniuk. Gyorsan fokozódik ugyanis a termelőszövetkezetek önálló értékesítő, feldolgozó tevékenysége és a gazdasági mechanizmus átalakítását célzó munka keretében fokozatosan élénkül az állami kereskedelmi szervezetek közvetlen termelői-piaci tevékenysége is. A SZÖVOSZ tennivalói tehát máris megnőttek, mégpedig azzal a feladattal, amelyek a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége a mostani 44. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából kiadott nyilatkozatában így fogalmazott meg: „Az SZNSZ... kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy a vállalkozások szövetkezeti formája lényegesen elősegíti a gazdaság általános fejlesztését célzó nemzeti és nemzetközi program végrehajtását. Az önsegély és a kölcsönös segítség szövetkezeti rendszere főleg az élelmiszertermelés, tartósítás és szétosztás terén kiváló eszköze a gazdasági haladás előmozdításának. .” Horváth Mihály Ágazat: 1964. 1965. Bolti kiskor, áruforg. 20 525 21 117 Vendéglátás áruforg. 4 292 4 506 Nagykereskedelem áruforg 1 023 1 186 Felvásárlás (vg-ban) 158 436 142 494 Ipari termelés 1 389 1 490 Export (MóDFt) 533 589 * Monopólium és verseny ® kulcskérdés: az értékesítés ! • Hogyan lehetne több lakást építeni