Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1969-11-19 / 47. szám

’­•fílffjeiognnnnnn Nemzetközi kapcsolatok Angliában, az NSZK-ban, Hollandiá­ban és Olaszországban jártak üzleti kör­úton a Chemokomplex, a PETROLBER és a nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyár szakemberei. — Csehszlovák szakembe­rek tanulmányozták a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek hatalmas gyárrészlegét. — Kocsis János, a Diósgyőri Gépgyár ke­reskedelmi igazgatója és Hargittai Lász­ló, a fővállalkozói főosztály vezetője, a szlovákiai Prievicában járt, egy, a válla­lat által gyártott százvagonos hűtőház át­adása alkalmából. — Ake Jönsson, a svéd NORISA cég képviselője a Pécsi Kesz­tyűs Ktsz-ben folytatott üzleti tárgyalá­sokat. — Sütő János, a Kőbányai Textil­művek igazgatója Spanyolországban piac-, kutató körúton vett részt. — A münche­ni A. Pförtner cég tulajdonosa a Tolna- Baranya megyei Halgazdaságban tár­gyalt. — Az NDK-beli magdeburgi Ernst Thälmann Művek delegációja a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben járt. — Zen­­tai László, az Öntödei Vállalat KOVAC gyárának igazgatója Bulgáriában a Szta­­ra- Zagora-i DSO Hran Textilmas-nál folytatott tárgyalásokat.­ ­­­ Évek óta végez kutatásokat a Veszprémi Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet olaj­technológiai osztálya olajmelléktermék gazdaságos fel­használására. Olyan termékek előállítá­sáról van szó, amelyekre csak kisebb mennyiségben van szükség, de eddig kül­földi piacokról kellett beszerezni. Ezeket a kísérleteket a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat realizálja, s már az első ered­mény sikerre vezetett. Új technológiával tökéletesítették a hazai vazelingyártást, s ezzel hozzájárultak a magyar kozmetikai és gyógyszeralapanyag-gyártás finomítá­sához. Ezután kezdődött a paraffin-vari­ánsok előállítása az élelmiszeripar szá­mára. Előállításukkal Magyarországon eddig nem foglalkoztak, a hazai szükség­letet teljes egészében importból fedezték. A veszprémi kutatók különböző kris­tályszerkezeti anyagok keverésével és ve­gyi anyagok hozzáadásával 14 variánst állítottak elő. A nyírbogdányiak 9 vari­áns előállítására már berendezkedtek, s ebben a hónapban szándékozzák bemu­tatni új terméküket a prágai magyar mű­szaki napokon. Egyidejűleg folynak az előkészületek és a piackutatások a hazai kábelmassza előállítására. Évente ugyanis mintegy hárommillió dollárt fizetünk ki olyan kábelmasszára, amely jól szigeteli az elektromos vezetékeket és megakadá­lyozza az energiaveszteséget. A veszpré­mi kutatók egyedülálló technológiával, hazai alapanyagok felhasználásával olyan kábelmasszát állítottak elő, amely teljes egészében megfelel a világpiaci követel­ményeknek. Az alapanyagot a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál állították elő és Nyírbogdányban hozták létre a kísérleti készterméket. A Magyar Kábelműveknél is befejeződtek a nagyüzemi próbák, amelyek egyöntetűen az új kábelmassza sikerét bizonyították. A Nyírbogdányi Kő­olajipari Vállalat most berendezkedett az előállításra és a piackutatások kedvező eredménye után, hamarosan megkezdi a gyártását, kapcsolatokat létesítenek a helyi iparral, a kisipari szövetkezetekkel és a gyártó vállalatokkal. Korróziónak ellenálló acélfajta kísérleti gyártását kezdték meg az Ózdi Kohászati Üzemekben. Az új­fajta hengerelt termékből magasfeszült­ségű villamoshálózathoz szükséges tartó­oszlopokat állítanak majd elő. A termék felszínén olyan réteg keletkezik, amely megakadályozza a korrodálást, s így fö­löslegessé válik a tartóoszlopok idősza­kos festése. Bővült a szolgáltatások köre az Anyagmozgatási és Csomagolási Inté­zetnél. Az intézet díjazás ellenében jo­gosult csomagolóanyagokkal, eszközökkel, technológiákkal, szállítótartályokkal, va­lamint azok alkalmazásával, mozgatásá­val és szállításával összefüggő technoló­giák, berendezések kialakítására. Foglal­kozhat teljes elosztási rendszerekkel, va­lamint üzemen és raktáron belüli anyag­­mozgatási rendszerekkel kapcsolatos gaz­dasági, műszaki tanácsadás, műszaki ter­vezés, laboratóriumi vizsgálatok, új esz­közök és eljárások alkalmazásának meg­szervezésével, csomagolási és szállítási kooperációs lehetőségek felkutatásával, a felek közötti kapcsolat megszervezésével, s elláthatja a kooperációban részt vevők képviseletét. Az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között az intézet saját és megbízói érdekeinek megfelelően meg­szervezheti a korszerű csomagolási, anyagmozgatási technológiák, rendszerek elterjesztését. Az intézet ezentúl kapaci­tása erejéig, díjazás ellenében, közvetlen vállalati célokat szolgáló feladatokat is megoldhat, például komplett anyagmoz­gatási rendszereket tervezhet, kivitelez­het. Híradástechnikai és műszeripari gazdasági konferenciát rendez 1970. május 4—9 között Budapes­ten a Technika Házában a Híradástechni­kai, valamint a Méréstechnikai és Auto­matizálási Tudományos Egyesület. A hat­napos tanácskozás célja az elért eredmé­nyek megvitatása, és az új fejlődési irá­nyok kitűzése. A konferencián négy szek­cióban az alábbi témákat vitatják meg: 1. Vezetés, döntés, vállalati gazdasági po­litika. 2. Marketing. 3. Nyereség és esz­köz orientált gazdálkodás — az új gaz­dasági mechanizmus lényege. 4. Az üzem-, munka- és folyamatszervezés híradás­­technikai és műszeripari gyakorlata. Beszerzési megállapodást kötött a falusi lakosság jobb áruellátásá­nak biztosítására, a választék bővítésére Baranya megye 21 fogyasztási és értéke­sítési szövetkezete. Ezek eddig áruikat csaknem kizárólagosan a nagykereskedel­mi vállalatoktól szerezték be. Most a vas és műszaki, illetve a ruházati cikkek be­szerzésére társulást, hoztak létre, s az előbbivel a Sásd és Vidéke Fmsz-t, az utóbbival pedig a Pécs és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetke­zetét bízták meg, amelyek közvetlen ám- 2 Együttműködési szerződést írt alá a TIT Nógrád megyei szervezeté­nek elnöke és titkára Besztercebányán, a Szlovák Szocialista Akadémia veze­tőivel. A két testvérszervezet közvetlen kapcsolata régi keletű, most azonban e kapcsolatok kibővítéséről döntöttek. Az együttműködés programjába előadócse­réket, rendszeres tapasztalatcseréket ik­tattak. Megállapodtak abban, hogy köl­csönösen tájékoztatják egymást az elő­adó-továbbképzés problémáiról, módsze­reiről. KÖZGAZDASÁGI ELŐADÁSOK A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG PROGRAMJÁBÓL November 21. „Ipari Vállalatok magatartásának vizs­gálata”. Előadó: Román Zoltán — 14.30-kor, Kossuth Klub, Bp. VIII. Mú­zeum u. 7. Debrecen: „Az élelmiszergazdaság ver­tikális integrációja”. Előadó: dr. Sághy Vilmos. November 24. „Számviteli rendszer a költségvetési szerveknél”. Előadó: Pánczél János — 15 órakor — Kossuth Klub, Bp. VIII. Múzeum u. 7. November 28.* „A vállalatok belső mechanizmusa”. Előadó: dr. Molnár László — 15 órakor — Bp. VIII. Múzeum u. 7. Könyvvita. Benedeczkyné: A nemzeti jövedelem és tényezője. 1/2 3-kor. — Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. Bp. IX. Dimitrov tér 8. Debrecen: „A fogyasztói árak képzése és az árpolitika”. Előadó: dr. Hoch Ró­bert. November 20. „Korszerű módszerek a vállalatveze­tésben”. Előadó: Kapitány Valentin — 15 órakor — MÁV Utasellátó kultúrterme. Bp. V. Münnich (Nádor) u. 19. November 26. „Ipari gyártmányok vevőszolgálata”. Előadó: Körmendy Ágoston — 15 órakor — MÁV Utasellátó kultúrterme. Bp. V. Münnich (Nádor) u. 19. November 27. „Gyártmányrangsorok vizsgálata a nyereségtömeg szempontjából”. Előadó: Held Frigyes — 15 órakor — MÁV Utas­ellátó kultúrterme, Bp. V. Münnich (Ná­dor) u. 19. MTESZ-RENDEZVÉNYEK A HARMADIK ÉVTIZED KÜSZÖBÉN (Folytatás az 1. oldalról) képes. Éppen ezért alakult ki szoros együttműködés a magyar Nehézipari Mi­nisztérium és a Szovjetunió Vegyipari Minisztériuma között. Műszaki-tudomá­nyos együttműködésünk eredményességét reprezentálja az, hogy csupán az elmúlt 10 évben a magyar szakemberek komp­lett szovjet dokumentációk átvétele és szovjet szakértők közreműködése révén hazánkban 20 üzemet állítottak be a ter­melésbe. Ez a 20 üzem kulcsfontosságú szerepet tölt be a magyar vegyiparban, a kőolajfeldolgozó és alumíniumiparban. A vegyipari műszaki-tudományos együtt­működés eredményei közé sorolható még az is, hogy az elmúlt években 25 szovjet, illetve magyar vegyipari tudományos­­kutatóintézet vett részt konkrét munka­­terv alapján igen fontos témák közös megoldásában, így többek között közö­sen végezték a kingiszeppé foszfor­it dúsí­tással összefüggő kísérleteket. Hasonlóan eredményes az együttműködés a külön­féle növényvédőszerek eljárásának ki­dolgozásában. Eredményes és széles körű a műszaki­tudományos együttműködés a gyógyszer­­iparban, a vaskohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és sok más területen is. A Dunai Vasmű nagy teljesítményű és korszerű hengerművei­ jelentős szovjet segítséggel épültek. Ugyanez mondható a legnagyobb magyar vegyipari üzemekre is. Számottevő műszaki-tudományos együttműködés ölt testet a Szovjetunió­ból vásárolt korszerű házgyárak létreho­zásánál és üzembeállításainál is. csörtessék, nemcsak saját népgazdasá­gukban, hanem a partner országban is. Az a felismerés, hogy a gazdasági szerve­zeteket anyagilag is érdekeltté kell tenni a műszaki és tudományos eredmények értékesítésében, változást kellett hogy hozzon ezen a területen is. Ezt különö­sen szükségessé tette a magyar népgazda­ságban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer is. Mi jelenti a műszaki-tudományos együttműködés formáinak továbbfejlesz­tését, mely módszereket kell fokozottab­ban alkalmaznunk, különösen az 1970. utáni években? A Magyar-Szovjet Gazda­sági Együttműködési Kormányközi Bi­zottság legutóbbi, VIII. ülése megvitatta a műszaki-tudományos eredmények át­adásának rendjét és olyan határozatot hozott, hogy az illetékes szovjet és ma­gyar vállalatokat a jövőben anyagilag egyre inkább érdekeltté kell tenni az együttműködés e fontos területén. Ezért a kormányszervek elfogadták a műszaki­tudományos eredmények és dokumentá­ciók térítés ellenében történő átadá­sának alapelveit, továbbá a kutatási cé­lokat szolgáló berendezés-, műszer- és anyagminták kölcsönös cseréjének rend­jét. Ennek megfelelően — többek kö­zött — térítés ellenében adják át: — a különböző technológiai folyama­tok leírását és számításait, — ipari és egyéb objektumok építésé­nek típus és egyedi terveit, — gépek, berendezések, műszerek és azok alkatrészeinek gyártási rajzát, il­letve számításait, — az új termékek és anyagok minta­­példányait, — fontosabb elméleti vagy gyakorlati jelentőségű tudományos kutatásokról szóló beszámolókat. A kormányszervek határozata lehetővé teszi, hogy az anyagi érdekeltség foko­zottabb figyelembevételével a különböző kutatásokat az érdekelt intézményeknél, szerveknél, rendelés alapján is el lehes­sen végezni. A szabadalmi oltalom alatt álló találmányokat pedig általában a li­­cencek eladása útján adják át. Nagyon fontos követelmény a jövőben a komplexitás. Ez azt jelenti, hogy a mű­­sza­ki-tudományos eredményeket a leg­szorosabban össze kelll kapcsolni a gyár­tásban történő átadással, továbbá a gyártásszakosítás megvalósításával és végül erre épülve, a kölcsönös igények kielégítésével, azaz a külkereskedelem­mel. Vagyis a műszaki-tudományos együttműködés az eddiginél sokkal szo­rosabban kapcsolódjon a nemzetközi munkamegosztás egyéb formáihoz, így részben lehetővé teszi a tudományos eredmények gyorsabb és következetesebb alkalmazását a népgazdaság különböző területein, az egyes termékek szakosított előállításában, és az igények kölcsönös kielégítésében. Anyagi érdekeltség Természetesen a gyorsan jelentkező szükségletek és a körülmények változása újabb és újabb feladatokat ró a műszaki­tudományos együttműködésre és megkö­veteli formáinak, módszereinek tökélete­sítését. Eddig a dokumentációk kölcsönös átadása például ingyenes volt. Ez együttműködésünk első időszakában ked­vező is volt, ma azonban már akadályoz­za a kapcsolatok bővítését. A vállalatok ugyanis érdekeltek abban, hogy minél több műszaki dokumentációt kapjanak, de érdektelenek abban, hogy jelentős szellemi értéket képviselő műszaki ered­ményeiket átadják a partnereiknek. Ezért mindkét országban fokozódott a törekvés, hogy az illetékes vállalatok, a különböző tudományos kutatóintézetek a tevékenysé­gük során előállított jelentős szellemi ér­tékeket minél hatékonyabban gyümöl­ A TIT PROGRAMJÁBÓL November 21. Salgótarján: „A tanácsok szerepe, és feladatai a lakosság életszínvonalának emelésében, a területi munkaerőgazdál­kodásban”. Előadó: dr. Fekete György — 9 órakor. Tatabánya: „A beruházások előkészí­tési és megvalósítási időtartamának prob­lémái” — 15.45-kor. Balassagyarmat: „A tanácsok szerepe s feladatai a lakosság életszínvonalának emelésében, a területi munkaerőgazdál­kodásban”. Előadó: Craveró Róbert — 14 órakor. November 24. Békéscsaba: „Hitelpolitika és hitelezés”. Előadó: Pulay Miklós — 14 órakor. Kiskunhalas: „A vállalati gazdaságos­ság növelésének operatív módszerei”. Előadó: Kiss Zoltán — 15 órakor. Salgótarján: „A korszerű termelés­irányítási módszerek és eszközök” — 13 órakor. November 25. Tatabánya: „Az árreform tapasztalatai. Az árszabályozás hatása. Az árrendszer fejlesztésének iránya” — 9.30 órakor. Koncentrált bázisok A jövőben — éppen a szocialista or­szágok szorosabb gazdasági integráció­jának megvalósítása érdekében — erőtel­jesebben kell törekedni az érdekelt in­tézeteknek, szervezeteknek és különböző minisztériumoknak, hogy a legfontosabb területeken a műszaki-tudományos együttműködés szorosabb formáit is lét­rehozzák. Ez vonatkozik a nagyobb számú közös kutatásokra, továbbá a közös kuta­tó és tervező irodák, szerkesztő központok létrehozására. E szorosabb együttműkö­dés teszi leginkább lehetővé, hogy a ma meglevő, szétforgácsolt és indokolatla­nul párhuzamosan jelentkező kutató és szerkesztő bázisokat sokkal inkább kon­centráljuk. Igencsak szükséges, hogy ne csak a fel­ső szintű kutatást hangoljuk össze, hanem az ipari üzemek, tervező, kutató szervek és különböző intézmények között a je­lenleginél szélesebb körben jöjjön létre közvetlenebb kontaktus. A már jelenleg is rendelkezésre álló több tucat ilyen példa tapasztalata azt bizonyítja, hogy az érdekelt szervek közvetlen együttműkö­dése hozza létre a legtöbb eredményt és ezért ebben őket feltétlenül anyagilag is érdekeltté kell tenni. A magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztése része annak a szerteágazó folyamatnak, amely a KGST-országok közötti szorosabb in­tegráció létrehozását célozza. Ennek megvalósításához egyre nagyobb lehető­séget nyújt a magyar népgazdaság gaz­daságirányítási rendszere, amely számol a nemzetközi szocialista­­ munkamegosz­tásból fakadó lehetőségek fokozottabb­­felhasználásával. Ezt követeli meg a magyar népgazdaság, de a többi KGST- ország népgazdaságának érdeke is. Vékony Lajos FIGYELŐ, 1969. NOVEMBER 19.

Next