Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-04-08 / 14. szám

2 Tízmilliárd az alumíniumipar fejlesztésére (Folytatás az 1. oldalról.) központi fejlesztési program azzal számol, hogy a következő másfél évtizedben az alumínium mindenütt tért hódít majd a hazai piacon, ahol valamely szükséglet kielégítésére magyar viszonyok között gazdaságosan alkalmas. E szerint az alumínium meghódítja majd mindazokat a fogyasztási területeket, amelyek a nálunk fejlettebb országok műszaki-gazdasági tapasztalatai szerint potenciálisan Magyarországon is megvannak. Várhatóan az átlagosnál gyorsabban fog nőni az alumíniumfogyasztás az építőiparban, a mezőgazdaságban, a Vegyiparban, az élelmiszeriparban és a legkülönbözőbb csomagolási célokra. Az átlagosnál kisebb mértékű növekedés várható a járműipar, a villamosipar, az edény-, háztartási és tömegcikkipar alumíniumfogyasztásában.. A lassúbb növekedési ütem ellenére, a felhasznált alumínium mennyisége 1985-ig várhatóan ezekben az iparágakban is az 1961. évi fogyasztás 2—2,5-szeresére nő. Fogyasztói szemszögből Az alumíniumfogyasztás növekedése ezekben az ágazatokban közvetlenül érzékelhető lesz minden fogyasztó számára. Az élelmiszeripar növekvő alumíniumfelhasználása például azt jelenti, hogy ugrásszerűen megnő az alumíniumfólia felhasználásával korszerűen csomagolt, gyorsfagyasztott és előre csomagolt élelmiszerek, a fólia-tálcában forgalomba hozott félkészételek, a könynyen nyitható, feltéphető fedelű, tehát konzervnyitót nem igénylő csomagolású konzervek, a tubusba csomagolt élelmiszerek, az alumíniumdobozba csomagolt, könnyen szállítható, gyorsan lehűthető italok kínálata és választéka. Az élelmiszerek csomagolására használt alumínium mennyisége becslések szerint 15 év alatt megtízszereződhet. Az alumíniumból készült, propán-bután gázpalackok bővülő termelése lehetővé fogja tenni, hogy e korszerű tüzelőanyag minden rá igényt tartó falusi háztartásba eljusson. De nemcsak a gázfűtés általánossá válása segíti majd a háziasszonyok munkáját, hanem a már ma is ismert korszerű edények (kuktafazék, autoszifon, kávéfőzők, teflon bevonatú edények) további széles körű elterjedése, és további új alumínium háztartási eszközök megjelenése is. Az építőiparban — ahol az alumíniumfelhasználás ma még viszonylag alacsony színvonalú — a piacbővítés lehetőségei szinte kimeríthetetlenek. Elmaradásunk a fejlett országok építészetéhez képest mind a lakóépületek és középületek, mind az ipari és mezőgazdasági épületek viszonylag alacsony átlagos alumíniumtartalmában megmutatkozik. Az egy főre jutó építőipari alumíniumfogyasztás Magyarországon 1968- ban mindössze 0,5 kg volt, ami alig egynyolcada az Egyesült Államok és alig több mint egyharmada a fejlett ipari országok átlagos egy főre jutó építőipari alumíniumfogyasztásának. A központi fejlesztési program azzal számol, hogy az építőipar és a mezőgazdaság alumíniumfogyasztása 1985-ig 7— 7,5-szeresre emelkedik, vagyis megközelíti az Egyesült Államok jelenlegi fogyasztási szintjét. Gyorsabb építkezés, korszerűbb gépek Az építőipari alumíniumfogyasztás várható növekedése minőségi változást is jelez az építőiparban, jelzi a könnyűszerkezetű építési mód térhódítását. Ennek jellemzői: rövid építési igény, tömegtermelési eljárással készült elemek gyors helyszíni összeszerelése, a könnyű épületelemek és szerkezetek olcsó szállítása. Ennek az építési módnak ugyanis elterjedt és nélkülözhetetlen szerkezeti anyag az alumínium, amely más korszerű anyagokkal (pl. műanyagokkal) kombinálva panelek, homlokzatburkolatok, nyílászárók, tetőborítás, esőcsatornák, radiátorok, épületszerelvények formájában jelenik meg az épületeken. Az alumínium alkalmazásával elérhető előnyöknek jó példája a múlt évben felépült 1000 vagonos tuzséri almatároló hűtőház, amely a hazai építészet történetében egyedülállóan rövid idő alatt készült el. A kedvező tapasztalatok és a növekvő mennyiségű és választékú alumíniumkínálat nyomán egyre több építkezésen találkozunk majd az alumíniumigényes könnyűszerkezetű építési móddal, s így mind több és több alumínium lesz szükséges ipari csarnokok, falfiak, mezőgazdasági épületek, , köz-és lakóépületek létesítéséhez, valamint a régiek felújításához. Gépipari termékeink korszerűsítése szintén együtt kell hogy járjon alumíniumtartalmuk növekedésével. Nem véletlen, hogy gépgyártásunk fajlagos alumíniumfelhasználása ma a közepes európai fogyasztásnak csak fele, a fejlett országokénak pedig mindössze egyötöde. Ugrásszerű igénynövekedés várható a tömegesen termelhető, méretpontos, nyomásos öntéssel és fröccs-sajtolással gyártott alkatrészekből, öntvényekből és kovácsolt termékekből. Várhatóan gyorsan nő a vegyipari és élelmiszeripari gépgyártás alumíniumszükséglete is (főleg tartályokhoz, csővezetékekhez, hűtő-, ill. hőkicserélő rendszerekhez). A járműgyártás aránya az összes alumíniumfogyasztáson belül várhatóan csökkenni fog. Abszolút mértékben azonban a fogyasztás itt is nő, amit az indokol, hogy alumínium felhasználásával a járművek önsúlya jelentősen csökkenthető. Fontos járműipari felhasználási terület az alumínium számára a konténergyártás is. Hagyományos piaca a magyar alumíniumiparnak a villamosipar, ahol a rézhiány miatt már hosszú ideje megvetette a lábát. A magyar alumíniumkábelek és légvezetékek minősége a legszigorúbb nyugati szabványok előírásait is kielégíti. A réz világpiaci árának ugrásszerű emelkedése világszerte arra késztette a villamosipart, hogy a rézről alumíniumra térjen át a földkábelek gyártásában is. Ez a tendencia és a hazai kábelgyártás gazdag tapasztalatai az alumíniumkábelek gyártásában és felhasználásában valószínűvé teszik, hogy a villamosipar alumíniumfelhasználása 1985-ig több mint megháromszorozódik. Konvertibilis devizaforrás Az alumíniumiparnak — éppúgy, mint eddig — ezután is fontos szerepe lesz az exportban, azon belül a tőkés piacokra irányuló exportban. 1970-ben az alumíniumipar extern termelésének mintegy felét exportálta, kétharmadrészt tőkés viszonylatban. A program számításai szerint az alumíniumipar értékesítése 1985-ig az 1970. évinek csaknem két és félszeresére nő. Miivel a hazai felhasználás ennél gyorsabban, kb. három és félszeresére emelkedik, az export aránya csökken. Az export értékének növekedése azonban így is számottevő. Ez azért is nagy jelentőségű, mert az alumíniumipar exportjában az átlagosnál kisebb ráfordítással termel ki — számottevő mennyiségű — konvertibilis valutát. A programszámítások szerint az alumíniumipar tőkés külkereskedelmi mérlege az 1985-ig terjedő időszak egészében — mint jelenleg is — tartósan pozitív egyenleget fog mutatni, tehát az alumíniumipar változatlanul a népgazdaság fontos és stabil konvertibilis devizaforrása lesz. A szocialista viszonylatba irányuló alumíniumipari exportnak növekvő részét teszi majd ki a timföld-alumínium egyezmények keretében szállítandó timföld értéke. Emellett jelentős marad a klíringforgalomban elszámolt, hagyományosnak tekinthető alumíniumtermékexport is, amely népgazdaságunk számára fontos importáruk ellentételének számít. A központi fejlesztési program egyik fontos célkitűzése, hogy az alapanyagjellegű export szintjét nagyjából megőrizve, elsősorban a magasabb feldolgozási fokozatú áruk, köztük készáruk exportját bővítsük. Nagyobb szaktudással A központi fejlesztési program megalapozottságát nem utolsósorban az garantálja, hogy az alumíniumiparban és az alumíniumfeldolgozó ágazatokban az elmúlt évtizedek folyamán bőséges szakismeret halmozódott fel. Ez a szakismeret az alapanyaggyártásban már ma is tekintélyt vívott ki üzemeink számára, mind a fejlett szocialista, mind a tőkés alumíniumipari partnereknél. A feldolgozóiparban — néhány kivételtől eltekintve — ismereteink szerényebbek. A hiányzó szakismeretek egy részét más fejlett országoktól vásároljuk meg, licencek és know-how formájában; egy részéhez pedig a hazai kutatás eredményeképpen kívánunk jutni. A központi fejlesztési program további műszaki megalapozására, a kutatás tervszerű irányítására, az erők kívánatos koncentrációja érdekében kutatási célprogram készül. B. S. Nemzetközi kapcsolatok Vasadi László, az Egyesült Villamosgépgyár vezérigazgatója Franciaországban, Tuniszban, Marokkóban, és Algériában folytatott tárgyalásokat. — Londonban és Lodzban tárgyalt Brád András, Zalaegerszegi Ruhagyár divattervezője. — Az Egyesült Államok-beli Ford cég három igazgatója Győrött a Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatott tárgyalásokat. A X. szilikátipari konferenciát június 15—20 között Budapesten, a Technika Házában rendezi a Szilikátipari Tudományos Egyesület. Angol, bolgár, csehszlovák, Egyesült Államok-beli, francia, jugoszláv, kanadai, lengyel, magyar, NDK és NSZK-beli, olasz, román és szovjet szakemberek több, mint 160 előadást tartanak az üveg-, a tűzállóanyag-, a cement-, a durvakerámia-, a kő- és kavics-, valamint a finomkerámia-ipar aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A TIT közgazdasági választmánya ünnepi ülést tartott, melyen Keserű János tartott előadást Lenin tanításainak érvényesüléséről hazánk felszabadulás utáni fejlődésében. Kiemelte Lenin gondolatainak hatását a magyarországi agrárkérdés megoldásában, a tervgazdálkodás rendszerének kialakításában, a piaci törvények szocialista viszonyok közötti felhasználásban. A választmányi ülés másik fontos témája az 1970. évi közgazdasági ismeretterjesztés fő irányainak kijelölése volt. Két jelentős akutális feladatot határoztak meg: a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait és a közgazdasági szabályozók rendszerének továbbfejlesztését kívánják leginkább ismertetni, elsősorban a nemközgazdasági terülten dolgozó rétegekkel. Az általános közgazdasági, ismeretterjesztés témái között szerepel műszaki-gazdasági fejlődésünk, gazdaságirányításunk, életszínvonalpolitikánk, kapcsolatunk a világgazdasággal stb. A választmány elnökévé Faluvégi Lajost, titkárává, Simon Miklóst választották. 900 vagon mér az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat 1969. évi termelési eredménye. Az országban 40 000 méhész dolgozik, 600 ezer méhcsalád gyűjti a 60 százalékban exportra kerülő kiváló minőségű magyar mézet. Hazánkban az egy főre jutó mézfogyasztás viszonylag kevés: 30 deka (Kanadában 1,5 kg, az NSZK-ban 0,8 kg), ezért a hazai fogyasztást duplájára kívánják emelni. A méhészetnek nemcsak a méztermelés a haszna; a viasz-, virágpor-, és méhpempő termelés is jelentős. A magyar méhészet egyre aktívabb és gyümölcsözőbb nemzetközi kapcsolatokat épített ki. 1971-ben Moszkvában lesz a méhészeti világkiállítás, melyen részt veszünk. 1975-ben Magyarország rendezi a méhészeti világkongresszust. A 20 éves Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat termékeiből kiállítást rendez a Nagymező utcai bemutató teremben. Műanyag a mezőgazdaságban címmel rendez nemzetközi kiállítást a BNV területén április 17-től 24-ig a HUNGEXPO és a CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. 30 hazai és ugyancsak 30 külföldi vállalat kereken négyszáz fajta műanyagcikket mutat be, a többi között a gyümölcstermesztésben alkalmazható maffiákat és tárolóhálókat, korróziógátló vegyi bevonatokat, csomagoló gépeket, falpaneleket, fóliákat és műanyag zsákokat. A fogyasztási cikkek nyári bemutatója lesz a 25. szegedi ipari vásár. A vásáron több országos nagyvállalattal együtt öszszesen 130 magyar kiállító mutatja be termékeit. A szegedi vásár olyan kérdésre is választ ad majd, hogy mikor és hol, mennyiért lehet vásárolni az új fogyasztási cikkeket. A vásár célja az idén sem több, mint a belföldi kereslet és kínálat felderítése, az egyes árucikkek iránti érdeklődés alapján. A vásáron kiállított termékek ■megvásárolhatók, s megrendelhetők lesznek. Mint már a korábbi esztendőkben, az idén is szolgálja a határmenti árucsereforgalom növelését, mert a magyar kiállítók mellett 20 jugoszláv unimmn vállalat is bemutatja az árucserére ajánlott termékeket. A kiállítási terület megduplázódik és közel négyezer négyzetméter fedett és négyezer méter nyitott területen mutatják be termékeiket a magyar és külföldi vállalatok. Az olaj- és gázvezeték építését Algyőtől Százhalombattáig, illetve Budapestig az eredeti 1971-es határidő helyett már az idén befejezi az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. A tervek szerint az olajvezeték október 1-ig, a gázvezeték december végéig készül el. A két új vezeték évi egymillió tonna nyersolaj, illetve kétmilliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. Befejezéshez közeledik a Dunaújvárosi Házgyár korszerűsítése. Sikeres próbák után üzembe helyezték azt a félautomata betonkeverő üzemet, amelyet a gyár műszaki osztálya tervezett és automatikáját az Építéstudományi Intézet készítette. Az új keverő gép két és fél percenként ad egy köbméter betont. Az asztalos, mázoló és üvegező műhelyek részére is új munkahelyet építettek. A korszerűsítés eredménye, hogy a házgyár az idén a tavalyi 1100 helyett 1700 lakáshoz elegendő elemet ad az építőiparnak. A szegedi, a székesfehérvári és dunaújvárosi mellett az idén a százhalombattai és a komlói lakásépítkezésekhez is szállítanak házgyári elemeket. Több mint kétmilliárd forintos kösőséggel folyamatos acélöntőmű, valamint rúd- és dróthengermű építését kezdik meg a fennállása 125. évfordulóját ünneplő ózdi kohászati üzemekben. A nagyszabású beruházás kivitelezését tartalmazó szerződést már aláírták. Az ózdi beruházás jelentősége túlnő a város és a megye határain. A folyamatos acélöntőmű, az új rúd- és dróthengermű üzembeállítása után lényegesen megjavul az építő- és feldolgozóipar ellátása, nagymértékben növekszik a jó minőségű betonacél, a hengerhuzal, és egyéb finom kohászati áruk termelése. A beruházási költség nagy részét — 1,4 milliárd forintot — fejlesztési hitelből fedezi az ózdi kohászat. Saját fejlesztési alapjából 650 millió forinttal egészíti ki a kölcsönt. Már 1973-ban üzembe lép a folyamatos öntőmű, 1975-ben pedig az új hengermű. A befektetett összeg hat év alatt visszatérül. A hűtőipartól a kereskedelem a múlt évi 600 tonna helyett, az idén 1300 tonna, jövőre pedig 1500 tonna mélyhűtött árut kap. Az iparág hűtőkapacitása jelenleg 43 000 tonna, ez azonban hamarosan duplájára növekszik. Békéscsabán még az idén, Dunakeszin a jövő év elején elkészül egy-egy 10 000 tonna befogadóképességű új, korszerű hűtőház. A kapacitásnövekedés lehetővé teszi, hogy a jelenleg 80—110 dekára becsülhető, egy főre jutó belföldi mélyhűtött árufogyasztás számottevően emelkedjen. Az ipar a kapacitásbővüléssel párhuzamosan a választékot is javítja. Az eddiginél több tésztafélét hoz forgalomba. E célra a győri hűtőházban külön üzemet szerveznek. A személygépkocsi-ellátás javítása A Gazdasági Bizottság a közelmúltban — a belkereskedelmi miniszter jelentése alapján — foglalkozott a személygépkocsi-ellátás helyzetével. Tavaly 19 800 autót értékesítettek, az előző évinél ezerrel kevesebbet. Az előjegyzések száma mintegy 30 000-rel tovább nőtt, öszszesen 74 000 megrendelőt tartanak nyilván. A Trabant és a Wartburg típusok iránt rendkívül nagy a kereslet, ez teszi ki az előjegyzések 70 százalékát. A belkereskedelem az idén 30 000 személygépkocsi értékesítését tervezi, ez több mint 50 százalékos forgalomnövekedést jelent. Ennek ellenére várható az előjegyzések, a kielégítetlen igények további növekedése is. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 1970. 13. számában Az életszínvonalról szóló cikkben „A tartós fogyasztási cikkek állománya” című grafikon adatai nem 100, hanem 1000 lakásra vonatkoznak. FIGYELŐ, 1970. ÁPRILIS 8.