Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-01-14 / 2. szám
FIGYELŐ, 1970. JANUÁR 14. " * Szabadpiaci árak 1970. január 9-10-ig. A kapcsolódó ágazatokon belül a termelést elősegítő ágazatok létszámának aránya még 1968-ban is alacsonyabb volt, mint 1959-ben. Ez szintén az élelmiszertermelés és a termelő ágazatok nem kielégítő kapcsolatára utal. Az élelmiszertermelés közvetlen létszáma 1965 óta alig változott, míg a közvetve foglalkoztatottaké tovább növekedett, így a kétféle létszám együttesen valamelyest növekedett az 1965—68-as években, szemben a korábbi időszakéval, amikor csökkenő tendencia érvényesült. Az élelmiszertermelés súlyát mutatja, hogy a közvetlen és közvetve foglalkoztatott létszám együttesen még 1968-ban is az anyagi termelésben foglalkoztatott létszámnak közel a felét tette ki. Azt mondhatjuk tehát, hogy hazánkban jelenleg a termelő ágazatokban dolgozók fele az élelmiszerek előálításával, továbbfeldolgozásával, illetve a fogyasztókhoz történő eljuttatásával foglalkozik. * Hajdú István H 1« § tu I« 1 a ! ! i! Sm jé SÍ S -jJ n n cím S <a da Ü & > ti 3 S 0, to Hl N <U Elő csirke ! kg 26,80 32,— 30,— 36,40 26,30 27,80 25,40 38,80 27,— Elő tyúk kg 21,— 23,50 24,60 28,20 22,70 27,— 26,20 34,20 32,90 Tejföl lit 17,— 22,— 22,— 22,50 35,— 25— 32,— 26,80 24,— Tehéntúró kg 14,10 18,— 18,— 16,— 22,— 15,— 16,— 21,50 14,— Tojás db ^ 2,— 2,20 2,— 2,30 1,80 2,40 2,— 2,— 2,— Burgonya kg 3,50 4,— 4,— • 3,20 4,— 3,20 2,60 3,60 — Vöröshagyma kg 6,20 7,— 10,— 6,— 6,— 6,20 7,— 6,30 8,— Fokhagyma kg 27,40 — 30,— 26,— 20,— 25,— 24,— 26,80 12,50 Alma kg 3,80 4,50 3,60 4,50 2,90 4,50 3,50 5,— 3,30 Szárazbab kg — 20,— 14,— 18,— 20,— 17,— 18,— 21,20 14,— Szemes tengeri q — — — 360,— 230,— 260,— 270,— 350,— 280,— árpa q — _ _ 340,— 330,— 400,— 350,— 350,— 300,— Az élelmiszer-termeléssel közvetve foglalkoztatottak aránya (százalék) Megnevezés 1959 1959 1965 1968 A foglalkoztatottak aránya az élelmiszer-termelésben foglalkoztatottakhoz 1 15*4 26 Az egyéb népgazdasági ágakban foglalkoztatottakhoz 11 16 16 17 Az összes foglalkoztatott 4 8 10 10 sotó . . " AZ ÉLELMISZERGAZDASÁG HELYE AZ ŐSSZI EMELÉSBEN A munkamegosztás gyors fejlődése odavezetett, hogy ma már a mezőgazdasági termékek többsége feldolgozott állapotban — a kereskedelem és a Vendéglátóipar közvetítésével — kerül a lakossághoz. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egyre több termelőeszközt és szolgáltatást igényel más népgazdasági ágaktól. Az agrokomplexum fogalma . .. N A piazai közgazdasági irodalomban gyakran találkozunk az élelmiszergazdaság kifejezéssel. Ez alatt sokan csak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes termelését értik, pedig ennél összetettebb a fogalom. Az élelmiszertermelés — ami a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes termelése — az élelmiszerkereskedelemmel együtt alkotja az élelmiszergazdaságot. Természetesen az élelmiszergazdaság fogalma még így sem AZ ÉLELMISZERTERMELÉS ARÁNYA A NEMZETI JÖVEDELEMBEN „__ _ * Összes nemzeti jövedelem = 100 WIZSZA Elelmiszer- termelés öleli fel az élelmiszertermelés és elosztás teljes folyamatát. Ha pedig az élelmiszergazdasághoz kapcsoljuk a számára szükséges termelőeszközöket előállító ágazatok megfelelő részét is, akkor az agrokomplexum elnevezésű összevont népgazdasági ághoz juthatunk el. Az élelmiszertermelés vonzási köréről is beszélhetünk, ha azoknak a tevékenységeknek a körét akarjuk jellemezni, amelyek az egyes ágazatokban elkülönülnek ugyan, de végső eredményt tekintve mégis az élelmiszerellátást és exportot biztosítják. A vonzási kör fogalmi meghatározása viszonylag egyszerű, de számszerűen jellemezni igen bonyolult. Az ilyen jellegű vizsgálatokat az ágazati mérlegek segítségével végeztük el. Két fontos mutatót számítottunk ki a vonzási körre vonatkozóan:a termelés értékét és a foglalkoztatottak számát. A vonzási kör felrajzolásánál a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést egy termelési ágnak tekintettük, amelyhez két oldalról különböző tevékenységek kapcsolódnak: egyrészt a termelést elősegítő ágazatok — beleértve a beruházásokat is —, másrészt a megtermelt termékek továbbfeldolgozásával, illetve a közvetítésével foglalkozik. Mi csökken - mi nő Az élelmiszertermelés és vonzási kör együttes aránya a népgazdaságon belül csökkent. Az élelmiszertermelés nagymértékben önellátó. Még 1965-ben is a felhasznált anyagok közel háromnegyed részét az ágazat önmaga állította elő. A más népgazdasági ágból származó anyagok aránya alacsony Ennek egyik oka az, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem jelentős piaca a hazai iparnak. De az anyagi jellegű társadalmi termékek közel egyharmadát 1968-ban is az élelmiszertermékek tették ki. Az élelmiszertermelés a népgazdaság egyik legnagyobb ága, legnagyobb ága. A termelés növelése együttjárt az anyagi termelésben foglalkoztatottak számának bővülésével. A létszámnövekedés azonban nem minden ágazatra volt jellemző, így például a mezőgazdaságban dolgozók száma 1950—1968 között 32 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripari dolgozók számának növekedése ezt nem egyenlíthette ki, ezért az élelmiszertermelés együttes létszáma 1950— 1968 között csökkent. Különösen gyors (évi átlagban 3,9 százalék) volt a csökkenés 1959—65-ben. Az 1950—59-es időszakban 0,7 százalékkal, 1965 és 1968 között már csak 0,1 százalékkal csökkent a létszám. Az élelmiszertermelés közvetve két vonatkozásban köti le más ágazatok dolgozóit: a termelés folyamatában felhasznált anyagok révén és a termékek továbbfeldolgozásával, illetve a fogyasztókhoz juttatása során. A ráfordítások körében számoltuk el a beruházáshoz szükséges munkaerőt is. A termelés folyamatához kapcsolódó közvetett létszám az 1950 évi 30 ezer főről 1968-ig 122 ezerre növekedett. Ez a növekedés nem kielégítő, ami azzal magyarázható, hogy az élelmiszertermelés kapcsolata a termelőeszközöket gyártó ágazatokkal eléggé szűkkörű. A beruházási eszközök előállításánál foglalkoztatott közvetett létszám az 1950—1968-as időszakban 5 ezer főről 45 ezerre nőtt. A hazai ipar így is csak egy részét fedezi a beruházási igénynek. 1965-ben például az élelmiszertermelés összes gépberuházásának 47 százaléka importból származott. Ha ezt átszámítjuk létszámigényre, akkor további 12—13 ezer fővel kellene bővíteni az élelmiszertermelésben közvetve foglalkoztatottak körét. , Az élelmiszertermelés termékeinek további feldolgozása mintegy 40 ezer munkást igényel. Az adatokban az erdőgazdálkodás is szerepel, s ezért nagynak tűnik ez a létszám. Az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozók száma az 1950. évi 101 ezer főről 1968-ig 220 ezer főre növekedett. A létszámalakulás tendenciái A vonzási kör a foglalkoztatottak számát tekintve 1950-ben még nagyon kisterjedelmű, mntegy 145 ezer főt jelent, aminek elsősorban a mezőgazdasági termelésben uralkodó kisüzemi termelési forma volt az oka. A kisgazdaságok elsősorban önellátásra törekedtek, a termelésben felhasznált anyagok vonatkozásában. Éppen ezért viszonylag fejletlenebb volt az élelmiszeripari termelés is. Az egész élelmiszertermelés foglalkoztatottságáról akkor nyerünk reálisabb képet, ha a fejlődést az átszervezés időszakához, 1959-hez viszonyítjuk. Az élelmiszertermeléshez kapcsolódó ágazatokban közvetve foglalkoztatottak száma 1959-ben elérte a 303 ezer, 1965-ben 391 ezer, 1968-ban pedig 427 ezer főt. Anövekedés 1965-ig 29 százalék, 1968-ig 41 százalék volt. Az élelmiszertermelésben négy dolgozóhoz 1968-ban egy más népgazdasági ágban foglalkoztatott tevékenysége kapcsolódott. A fejlettebb országokban ennél jóval magasabb arányok alakultak ki, így például az Egyesült Államokban 1954-ben minden mezőgazdaságban dolgozó munkaerőre két más ágazatban dolgozó „kapcsolódó” létszám jutott. • becslés Az élelmiszer-termelés és vonzási körének aránya (az élelmiszer-termelés százalékában) A termelő ágazatokban létrehozott nga ezzel szemben növekszik. Az élelminemzeti jövedelmen belül a szorosan szertermelés arányának visszaesése elsőve at élelmiszertermelés súlya csökkenő sorban a mezőgazdasági ágazatban műtendenciájú, a kapcsolódó ágazatok aratatkozik. Megnevezés : 1950* 1959 1965 1968* években Más népgazdasági ágaktól és importból származó felhasznált anyagok és beruházási eszközök értéke 9 17 21 21 Más népgazdasági ágaknak továbbfeldolgozásra adott termékek 7 5 4 4 Az élelmiszer-termelés és vonzási köre összesen 116 3012 125 125 Az élelmiszer-termelés a népgazdaság anyagi termelésében (százalékban) Élelmiszer-termelés 37 32 29 38 Élelmiszer-termelés és vonzási köre összesen 43 40 37 35 AZ ANYAGFELHASZNÁLÁS ARÁNYAI AZ ÉLELMISZERTERMELÉSBEN / Élelmiszer/par. Mezőgazdaság E/e/m/szer- termetes ■ f Mezőgazdaság; • eredetű [lelmiszer/pari erette/i /das nepgazdasagi dgarda/ (illllltu /mporto/ 11