Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-12 / 19. szám
/I 111. ötéves tervlét›es&*ik stétusz›iHati ›*lenn&vs& X 2‡^ο Qé› A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása A közeli napokban jelenik meg a Központi Statisztikai Hivatalnak a „Főbb népgazdasági folyamatok a 111. ötéves terv időszakában” című jelentése, amely a termelés, az árak, a foglalkoztatottság, a lakossági jövedelmek és fogyasztás témaköreiben ad áttekintést az 1966—1970. évek alatti gazdasági fejlődésről. E kiadvány főbb megállapításait lapunk hasábjain négy egymást követő számban ismertetjük. Az alábbiakban a sorozat első részét közöljük. A nemzeti jövedelem a III. ötéves tervidőszakban 39 százalékkal emelkedett (jóval gyorsabb ütemben, mint az előző öt év folyamán, amikor a növekedés 22 százalékos volt). A terv azt irányozta elő, hogy a nemzeti jövedelem a III. ötéves tervidőszakban összesen 21 százalékkal legyen több, mint a megelőző ötéves időszakban. Ez Gazdasági fejlődésünk a tőkésországokét 1966—69-ben jobban felülmúlta, mint az 1960—65 közötti időszakban. Akkor ugyanis több tőkésország fejlődési üteme hasonló, vagy gyorsabb volt, mint Magyarországé. Az 1960 és 1968 közötti idő 78 százalék termelékenységből A nemzeti jövedelem növekedését az 1966—70. években túlnyomó részben a munkatermelékenység, kisebb mértékben Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) — a tervidőszak alatti egyenletes fejlődés mellett — azt jelentette volna, hogy 1970-ben a nemzeti jövedelem 23%-kal haladja meg az 1965. évit. Ezt a színvonalat azonban már három év alatt elértük: a nemzeti jövedelem 1968-ban éppen 23%-kal volt több, mint 1965-ben, a rákövetkező két évben pedig további 13%-kal nőtt. Ily módon az 1970-nél lezárult tervidőszakban létrehozott nemzeti jövedelem — a tervezett 21% helyett — 31%-kal nagyobb volt az 1961—65. évekénél. Nemzetközi mércével A nemzeti jövedelem növekedési üteme 1966 és 1970 között évi átlagban 6,8% volt, szemben az 1961—65 folyamán elért 4,1%-os átlagos évi ütemmel. Így a legutóbbi 5 év alatt gazdasági fejlődésünk üteme lényegében megfelelt a KGST-országok ugyanezen időszakban elért átlagos növekedésének. szak egészét tekintve az egy főre jutó bruttó hazai termék (hozzáadott érték) évi átlagos fejlődési üteme a kiválasztott 17 tőkésország közül 4 országban meghaladta Magyarországét, az anyagi termelésben foglalkoztatottak számának emelkedésével értük el. A nemzeti jövedelem volumene 1965 és 1970 között 39 százalékkal, az anyagi termelés ágaiban foglalkoztatottak száma 7,5 évi átlagos fejlődési üteme 1960—1968 között százalékkal nőtt, így a népgazdasági munkatermelékenység ezen időszakában 29,5 százalékkal emelkedett, ami a nemzeti jövedelem összes növekedésének 78 százalékát tette ki. A munkatermelékenység emelkedésének legfőbb tényezője az volt, hogy tovább javult a foglalkoztatottak eszközellátottsága. Az egy foglalkoztatottra jutó A nemzeti jövedelem viszonylag gyors növekedésében lényeges szerepe volt annak, hogy a végső felhasználásra fordított termékeket — különösen 1968 után — kisebb anyagráfordítással állították elő, mint az előző években. Ily módon a nemzeti jövedelem gyorsabban nőtt, mint a termelő felhasználásra fordított termékeket is magában foglaló „társadalmi termék”. Ennek következtében a nemzeti jövedelemnek a társadalmi termékhez viszonyított aránya az 1966. évi 39,8 százalékról 1970-ig 40,4 százalékra nőtt. A nettó nemzeti termelés A nemzeti jövedelem, mint ismeretes, csak az anyagi termelés szférájának termelésieredményét tükrözi. A nem anyagi szféra teljesítményértékét is magában foglaló, azaz a népgazdaságban kifejtett társadalmilag szervezett összes munka eredményét kifejező mutató a nettó nemA nem anyagi szféra teljesítményeit is figyelembe véve, némileg más képet kapunk az egyes ágazatok arányáról, mint ha csak az anyagi termelést vizsgálnók. Mire fordítottuk ? Miközben a nemzeti jövedelem 1970- ben 39 százalékkal haladta meg az 1965. évi szintet, addig a belföldi felhasználás A III. ötéves terv azt irányozta elő, hogy a fogyasztás és a felhalmozás a tervidőszakban azonos mértékben (az előző 5 év átlagához képest 19, illetve 17%-kal) növekedjék és így arányuk az előző tervidőszakhoz képest ne változzék. Valójában a nemzeti jövedelemből az előző ötéves időszak átlagához képest 25%-kal többet fordítottunk fogyasztásra, vagyis lényegesen többet a tervben előirányzottnál. A felhalmozás pedig még erőteljesebben, csaknem 45%-kal növekedett. Végül is a felhalmozás aránya az 1966—70. években magasabb (21% debruttó állóeszközállomány az 1966—70 évek átlagában 20%-kal volt több az előző 5 év átlagánál. S bár a legutóbbi 5 évben az egy foglalkoztatottra jutó állóeszközállomány valamivel lassabban nőtt, mint a megelőző ötéves időszakban, a munkatermelékenység növekedése mégis gyorsabb volt, mint az 1965—65. évekbenzeti termelés. Az 1966—70. évek átlagában a nemzeti jövedelem értéke — 1968. évi árszinten — 231,5 milliárd, a nettó nemzeti termelésé pedig 250,6 milliárd forint volt. (A nettó nemzeti termelésen belül az anyagi tevékenység hozzájárulása kereken 6 milliárd forinttal kisebb, mint a nemzeti jövedelem (ennyit tesz ki az anyagi szféra által igénybe vett nem anyagi szolgáltatások értéke). Ehhez számítjuk hozzá a nem anyagi szféra kereken 25 milliárd forint összegű nettó teljesítmény értékét.) A nem anyagi szféra aránya a nettó nemzeti termelésben az 1966—80. évek átlagában 10 százalék volt. Ez az arány az 1960 óta vizsgált 10 év alatt kismértékben csökkent. A nettó nemzeti termelés 1965 és 1970 között 37, míg a nemzeti jövedelem 39 százalékkal emelkedett. (A két index közötti kétpontos eltérést a nem anyagi termelés volumenének lassúbb növekedése magyarázza.) ugyanebben a periódusban 43 százalékkal (ezen belül az összes anyagi fogyasztás 34, a nettó felhalmozás pedig 76 százalékkal nőtt, lyett 24%), a fogyasztás aránya pedig alacsonyabb (79% helyett 76%) lett a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásán belül, mint a megelőző tervidőszakban. (A vázolt tendencia a nettó nemzeti termelés egészénél is hasonló volt. A kétféle koncepcióban számított fogyasztás-felhalmozás arány között viszonylag kicsi az eltérés, aminek az a legfőbb oka, hogy a nem anyagi szolgáltatások az anyagráfordítások mértékéig a nemzeti jövedelem felhasználásában is megjelennek.) Árvay János 3 A bruttó hazai termék (hozzáadott érték) évi növekedése néhány tőkésországban és Magyarországon (%) Egy foglalkoztatottra és az állóeszköz-állomány egységére jutó nettó termelés indexei az anyagi termelés ágaiban (%) A nemzeti jövedelem és a nettó nemzeti termelés alakulása Például az ipari tevékenység 1970. évi aránya a nemzeti jövedelemben 42,7%, a nettó nemzeti termelésben 38,5%, a mezőgazdaságé 17,4%, illetve 15,9% volt. A főbb tevékenységek aránya a nemzeti jövedelemben és a nettó nemzeti termelésben (%) A nemzeti jövedelem és a nettó nemzeti termelés felhasználási arányai Magyarország és néhány szocialista ország nemzeti jövedelmének indexei Éves növekedési ütem, % 1960—1970 1969—1965 1965—1970 1970-ben Egy főre jutó —--------------------------------------------- 1969-hez nemzeti jövedelem ___________________között képest 1965—70. között Bulgária 7,7 6,7 SJ 7 " 8,1 Csehszlovákia 4,6 1,9 7,3 5 6,9 Lengyelország 6,1 a) 6,3 6,1 b) 5,3 b) Mongólia 2,8 1,6 4 e) 2,7 NDK 4,0 3,4 4,7 2—3 4,4 Románia 8,4 9,2 7,6 7 6,5 Szovjetunió 7,2 6,5 7,9 8,5 7,0 Magyarország 5,5 4,1 6,8 5 6,5 a) 1960—69. évek között. — b) 1965—69. évek között. — c) Társadalmi termékre vonatkozó index. 1960—1968 1960—1965 1965—1969 között Egyesült Királyság 3,0 3,4 1,9 Svájc 4,1 5,1 3,6 Német Szövetségi Köztársaság 4,3 5,0 4,2 Finnország 4,2 5,0 4,2 Ausztria 4,2 4,3 4,4 Diína 4,5 5,1 4,2 Amerikai Egyesült Államok 5,1 4,9 4,2 Belgium 4,5 5,3 3,3 a. Hollandia 5,2 5,1 4,7 Svédország 4,6 5,4 2,9 a) Franciaország 5,6 6,1 5,3 Norvégia 5,2 5,4 4,2 Olaszország 5,2 5,2 5,7 Magyarország 5,3 4,4 6,7 Portugália 6,0 6,3 4,2 a) Spanyolország 7,5 8,5 6,4 Görögország 7,3 7,7 6,5 a) Japán 10,3 10,1 12,7 a) 1965—68 között. 1961—65. évek 1965—70. évek átlaga átlaga Az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés éves növekedése 4,6 5,4 Az egy foglalkoztatottra jutó állóeszköz-állomány bruttó értékének éves növekedése 4,8 3,6 Az egységnyi állóeszköz-állományra jutó nettó termelés éves növekedése — 0,2 1,7 Nemzeti Nem anyagi tevékenység nettó Nettó nemzeti jövedelem teljesítményértéke termelés Volumenindex 1965. év 1960 %-ában 122 122 122 1970. év 1965 %-ában 139 120 137 1970. év 1960 %-ában 170 146 167 (1968. évi árszinten) _____________________________________________1960____________1965____________1970 a nemzeti jövedelemben ipar 36,0 41,6 42,7 építőipar 11,4 10,6 11,9 mezőgazdaság 29,2 23,2 17,4 egyéb anyagi tevékenység 23,4 24,6 28,0 a nettó nemzeti termelésben 31,9 37,0 38,5 ipar 10,1 9,4 10,8 építőipar 26,3 20,8 15,9 mezőgazdaság 20,8 21,9 25,2 egyéb anyagi tevékenység 10,9 10,9 9,6 nem anyagi tevékenység (1968. évi árszinten) Százalékos megoszlás 1966—70. évek átlaga az 1966—70. évek az 1961—65. évek átlagának átlagában %-ában Nemzeti Nettó nem Nemzeti Nettó nemjövedelem zeti termelés jövedelem zeti termelés Lakosság fogyasztása 60,0 67,9 126,2 125,8 Közösségi fogyasztás 8,5 10,3 126,8 118,1 összes fogyasztás 76,5 78,2 126,2 124,7 Nettó felhalmozás 23,5 21,8 144,7 14,7 Belföldi felhasználás összesen 100,0 100,0 131,2 129,6 FIGYELŐ, 1971. MÁJUS 12.