Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-12 / 19. szám

/I 111. ötéves te­rvlét›es&*ik stétu­sz›iHati ›*lenn&vs& X 2‡^ο Q­é› A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása A közeli napokban jelenik meg a Központi Statisztikai Hivatalnak a „Főbb népgazdasági folyamatok a 111. ötéves terv időszakában” című jelen­tése, amely a termelés, az árak, a foglalkoztatottság, a lakossági jöve­delmek és fogyasztás témaköreiben ad áttekintést az 1966—1970. évek alatti gazdasági fejlődésről. E kiad­vány főbb megállapításait lapunk ha­sábjain négy egymást követő számban ismertetjük. Az alábbiakban a soro­zat első részét közöljük. A nemzeti jövedelem a III. ötéves tervidőszakban 39 százalékkal emelkedett (jóval gyorsabb ütemben, mint az előző öt év folyamán, amikor a növekedés 22 százalékos volt). A terv azt irányozta elő, hogy a nem­zeti jövedelem a III. ötéves tervidőszak­ban összesen 21 százalékkal legyen több, mint a megelőző ötéves időszakban. Ez Gazdasági fejlődésünk a tőkésországo­két 1966—69-ben jobban felülmúlta, mint az 1960—65 közötti időszakban. Akkor ugyanis több tőkésország fejlődési üteme hasonló, vagy gyorsabb volt, mint Ma­gyarországé. Az 1960 és 1968 közötti idő­ 78 százalék termelékenységből A nemzeti jövedelem növekedését az 1966—70. években túlnyomó részben a munkatermelékenység, kisebb mértékben Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) — a tervidőszak alatti egyenletes fejlődés mellett — azt jelentette volna, hogy 1970-ben a nemzeti jövedelem 23%-kal haladja meg az 1965. évit. Ezt a színvo­nalat azonban már három év alatt elér­tük: a nemzeti jövedelem 1968-ban ép­pen 23%-kal volt több, mint 1965-ben, a rákövetkező két évben pedig további 13%-kal nőtt. Ily módon az 1970-nél le­zárult tervidőszakban létrehozott nemzeti jövedelem — a tervezett 21% helyett — 31%-kal nagyobb volt az 1961—65. éve­kénél. Nemzetközi mércével A nemzeti jövedelem növekedési üte­me 1966 és 1970 között évi átlagban 6,8% volt, szemben az 1961—65 folyamán elért 4,1%-os átlagos évi ütemmel. Így a leg­utóbbi 5 év alatt gazdasági fejlődésünk üteme lényegében megfelelt a KGST-or­­szágok ugyanezen időszakban elért átla­gos növekedésének. szak egészét tekintve az egy főre jutó bruttó hazai termék (hozzáadott érték) évi átlagos fejlődési üteme a kiválasz­tott 17 tőkésország közül 4 országban meghaladta Magyarországét, az anyagi termelésben foglalkoztatottak számának emelkedésével értük el. A nemzeti jövedelem volumene 1965 és 1970 között 39 százalékkal, az anyagi terme­lés ágaiban foglalkoztatottak száma 7,5 évi átlagos fejlődési üteme 1960—1968 között százalékkal nőtt, így a népgazdasági munkatermelékenység ezen időszakában 29,5 százalékkal emelkedett, ami a nem­zeti jövedelem összes növekedésének 78 százalékát tette ki. A munkatermelékenység emelkedésé­nek legfőbb tényezője az volt, hogy to­vább javult a foglalkoztatottak eszközel­látottsága. Az egy foglalkoztatottra jutó A nemzeti jövedelem viszonylag gyors növekedésében lényeges szerepe volt an­nak, hogy a végső felhasználásra fordí­tott termékeket — különösen 1968 után — kisebb anyagráfordítással állították elő, mint az előző években. Ily módon a nemzeti jövedelem gyorsabban nőtt, mint a termelő felhasználásra fordított termé­keket is magában foglaló „társadalmi termék”. Ennek következtében a nemzeti jövedelemnek a társadalmi termékhez viszonyított aránya az 1966. évi 39,8 szá­zalékról 1970-ig 40,4 százalékra nőtt. A nettó nemzeti termelés A nemzeti jövedelem, mint ismeretes, csak az anyagi termelés szférájának ter­melési­­eredményét tükrözi. A nem anya­gi szféra teljesítményértékét is magában foglaló, azaz a népgazdaságban kifejtett társadalmilag szervezett összes munka eredményét kifejező mutató a nettó nem­A nem anyagi szféra teljesítményeit is figyelembe véve, némileg más képet ka­punk az egyes ágazatok arányáról, mint ha csak az anyagi termelést vizsgálnók. Mire fordítottuk ? Miközben a nemzeti jövedelem 1970- ben 39 százalékkal haladta meg az 1965. évi szintet, addig a belföldi felhasználás A III. ötéves terv azt irányozta elő, hogy a fogyasztás és a felhalmozás a tervidőszakban azonos mértékben (az előző 5 év átlagához képest 19, illetve 17%-kal) növekedjék és így arányuk az előző tervidőszakhoz képest ne változ­zék. Valójában a nemzeti jövedelemből az előző ötéves időszak átlagához képest 25%-kal többet fordítottunk fogyasztás­ra, vagyis lényegesen többet a tervben előirányzottnál. A felhalmozás pedig még erőteljesebben, csaknem 45%-kal növeke­dett. Végül is a felhalmozás aránya az 1966—70. években magasabb (21% de­bruttó állóeszközállomány az 1966—70 évek átlagában 20%-kal volt több az előző 5 év átlagánál. S bár a legutóbbi 5 évben az egy foglalkoztatottra jutó állóeszközállomány valamivel lassabban nőtt, mint a megelőző ötéves időszakban, a munkatermelékenység növekedése mégis gyorsabb volt, mint az 1965—65. években­­zeti termelés. Az 1966—70. évek átlagá­ban a nemzeti jövedelem értéke — 1968. évi árszinten — 231,5 milliárd, a nettó nemzeti termelésé pedig 250,6 milliárd forint volt. (A nettó nemzeti termelésen belül az anyagi tevékenység hozzájárulá­sa kereken 6 milliárd forinttal kisebb, mint a nemzeti jövedelem (ennyit tesz ki az anyagi szféra által igénybe vett nem anyagi szolgáltatások értéke). Ehhez szá­mítjuk hozzá a nem anyagi szféra kere­ken 25 milliárd forint összegű nettó tel­­j­esítmény értékét.) A nem anyagi szféra aránya a nettó nemzeti termelésben az 1966—80. évek átlagában 10 százalék volt. Ez az arány az 1960 óta vizsgált 10 év alatt kismér­tékben csökkent. A nettó nemzeti terme­lés 1965 és 1970 között 37, míg a nemzeti jövedelem 39 százalékkal emelkedett. (A két index közötti kétpontos eltérést a nem anyagi termelés volumenének las­súbb növekedése magyarázza.) ugyanebben a periódusban 43 százalék­kal (ezen belül az összes anyagi fogyasz­tás 34, a nettó felhalmozás pedig 76 szá­zalékkal­ nőtt, lyett 24%), a fogyasztás aránya pedig alacsonyabb (79% helyett 76%) lett a nemzeti jövedelem belföldi felhasználá­sán belül, mint a megelőző tervidőszak­ban. (A vázolt tendencia a nettó nem­zeti termelés egészénél is hasonló volt. A kétféle koncepcióban számított fogyasz­tás-felhalmozás arány között viszonylag kicsi az eltérés, aminek az a legfőbb oka, hogy a nem anyagi szolgáltatások az anyagráfordítások mértékéig a nemzeti jövedelem felhasználásában is megjelen­nek.) Árvay János 3 A bruttó hazai termék (hozzáadott érték) évi növekedése néhány tőkésországban és Magyarországon (%) Egy foglalkoztatottra és az állóeszköz-állomány egységére jutó nettó termelés indexei az anyagi termelés ágaiban (%) A nemzeti jövedelem és a nettó nemzeti termelés alakulása Például az ipari tevékenység 1970. évi aránya a nemzeti jövedelemben 42,7%, a nettó nemzeti termelésben 38,5%, a mező­­gazdaságé 17,4%, illetve 15,9% volt. A főbb tevékenységek aránya a nemzeti jövedelemben és a nettó nemzeti termelésben (%) A nemzeti jövedelem és a nettó nemzeti termelés felhasználási arányai Magyarország és néhány szocialista ország nemzeti jövedelmének indexei Éves növekedési ütem, % 1960—1970 1969—1965 1965—1970 1970-ben Egy főre jutó —--------------------------------------------- 1969-hez nemzeti jövedelem ___________________között képest 1965—70. között Bulgária 7,7 6,7 SJ 7 " 8,1 Csehszlovákia 4,6 1,9 7,3 5 6,9 Lengyelország 6,1 a) 6,3 6,1 b)­­ 5,3 b) Mongólia 2,8­­ 1,6 4 e) 2,7 NDK 4,0 3,4 4,7 2—3 4,4 Románia 8,4 9,2 7,6 7 6,5 Szovjetunió 7,2 6,5 7,9 8,5 7,0 Magyarország 5,5 4,1 6,8 5 6,5 a) 1960—69. évek között. — b) 1965—69. évek között. — c) Társadalmi termékre vonatkozó index. 1960—1968 1960—1965 1965—1969 között Egyesült Királyság 3,0 3,4 1,9 Svájc 4,1 5,1 3,6 Német Szövetségi Köztársaság 4,3 5,0 4,2 Finnország 4,2 5,0 4,2 Ausztria 4,2 4,3 4,4 Diín­a 4,5 5,1 4,2 Amerikai Egyesült Államok 5,1 4,9 4,2 Belgium 4,5 5,3 3,3 a. Hollandia 5,2 5,1 4,7 Svédország 4,6 5,4 2,9 a) Franciaország 5,6 6,­1 5,3 Norvégia 5,2 5,4 4,2 Olaszország 5,2 5,2 5,7 Magyarország 5,3 4,4 6,7 Portugália 6,0 6,3 4,2 a) Spanyolország 7,5 8,5 6,4 Görögország 7,3 7,7 6,5 a) Japán 10,3 10,1 12,7 a) 1965—68 között. 1961—65. évek 1965—70. évek átlaga átlaga Az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés éves növekedése 4,6 5,4 Az egy foglalkoztatottra jutó állóeszköz-állomány bruttó értékének éves növekedése 4,8 3,6 Az egységnyi állóeszköz-állományra jutó nettó termelés éves növekedése — 0,2 1,7 Nemzeti Nem anyagi tevékenység nettó Nettó nemzeti jövedelem teljesítményértéke termelés V­olumenindex 1965. év 1960 %-ában 122 122 122 1970. év 1965 %-ában 139 120 137 1970. év 1960 %-ában 170 146 167 (1968. évi árszinten) _____________________________________________1960____________1965____________1970 a nemzeti jövedelemben ipar 36,0 41,6 42,7 építőipar 11,4 10,6 11,9 mezőgazdaság 29,2 23,2 17,4 egyéb anyagi tevékenység 23,4 24,6 28,0 a nettó nemzeti termelésben 31,9 37,0 38,5 ipar 10,1 9,4 10,8 építőipar 26,3 20,8 15,9 mezőgazdaság 20,8 21,9 25,2 egyéb anyagi tevékenység 10,9 10,9 9,6 nem anyagi tevékenység (1968. évi árszinten) Százalékos megoszlás 1966—70. évek átlaga az 1966—70. évek az 1961—65. évek átlagának átlagában %-ában Nemzeti Nettó nem­ Nemzeti Nettó nem­jövedelem zeti termelés jövedelem zeti termelés Lakosság fogyasztása 60,0 67,9 126,2 125,8 Közösségi fogyasztás 8,5 10,3 126,8 118,1 összes fogyasztás 76,5 78,2 126,2 124,7 Nettó felhalmozás 23,5 21,8 144,7 14,7 Belföldi felhasználás összesen 100,0 100,0 131,2 129,6 FIGYELŐ, 1971. MÁJUS 12.

Next