Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-05 / 18. szám

BORSOD MEGYEI TAPASZTALATOK A növényvédelem hatékonysága A növényi kártevők és kórokozók a múlt évben közel 3 milliárd forint ér­tékű kárt okoztak annak ellenére, hogy az országban jól szervezett növényvé­delmi szolgálat működik és minden . A megmentett érték 1963 és 1970 kö­zött tehát 93 millió forinttal, a költség viszont csak 15 millió forinttal emel­kedett. Borsod megyei viszonylatban né­hol ijesztően nagyok a veszteségek. A mezőcsáti járásban például néhány tsz tagsága azért ellenzi a kémiai nö­vényvédelmet, mert ha vegyszereznek, nem lesz mit kapálniuk (kukorica), csökken a munkalehetőség, és azt hiszik, hogy a részesművelés megszűnte miatt, kisebb lesz a jövedelmük. Ez a „kenyér­féltés” nagyrészben a vezetők szűklátó­körűségéből fakad. Tájékozatlanság Az 1968-ban megjelent Növényvédel­mi Kódex az erős mérgek használatát felső fokon végzett növényvédelmi szak­emberekhez köti. A 44/­1968-as kormány­rendelet és az ennek végrehajtására ki­adott 43/1968-as MÉM rendelet másfél év időt adott a közös gazdaságoknak, hogy a szükséges szakemberekre szert tegyenek, illetve saját szakmai vezetői­ket kiképezzék. Az aránylag szűk ke­resztmetszetű 2 éves szakmérnök-képzés mellett, a tsz-vezetőknek 5 hónapos nö­vényvédelmi tanfolyamot szerveztek. Az itt kapott diploma megfelelt a kó­dex előírásainak. A határidő leteltével az eredmény a mezőcsáti járásban bi­zony lesújtó: a járás 20 közös gazda­sága közül 13-nak nincs növényvédelmi szakembere. Ha figyelembe vesszük, hogy a 186 engedélyezett vegyszer 25 százaléka a rendkívül hatékony, erősen mérgező, tehát szakember nélkül alig lehetséges, a hatékony védekezés. A múlt évben a járásban a növény­­védelemmel megmentett érték 41 millió forint volt, szemben az 52 millió fo­rintos kárral. A nagyfokú tájékozatlan­ságra jellemző, hogy volt olyan tsz­­elnök, aki a már 20 éve használt és mindenütt bevált Dikonirtot (a búza gyomosodása elleni vegyszer), mint új­donságot akarta „kipróbálni”. E tsz-ben egyébként a búza 1970-ben olyan gyo­­mos volt, hogy nem tudták betakarí­tani. A kis területű tsz-eknek nem mindig kifizetődő önálló növényvédést foglal­koztatni, de csak két szövetkezet, a hejő­­napi Petőfi és hejőbábai Új Élet tár­sult egy szakember közös foglalkozta­tására. Az alkalmazás feltételei figye­lemre méltóak. A szakembernek a nö­vényvédelemmel elért többlettermés­­z­­eti kontroll parcellákkal ellenőrzik , tiszta jövedelmének 1,5 százalékát fizetik, megyében van növényvédelmi állomás. A növényvédelem hatékonyságát a fel­használt vegyszerek, a megmentett és el­pusztult termék értéke közötti arány ha­tározza meg, nyomtalanul el is tűnt. Ezekhez tartozik például a Rézoxiklorid (gombaölő szer), az Afalon (napraforgó és kukorica gyom­irtója), a Ramrod (kukorica gyomoso­­dás elleni szer). A kukorica gyomnövényei ellen eddig úgynevezett triazin tartalmú szerekkel (Hungazin, Limazin) védekeztek. Ezek hatása­ 3—4 évig is eltart, tehát azokon a területeken, ahol ezekkel vegyszerez­­tek, akár akartak, akár nem, kukoricát monokultúrában kellett termelni. A baj csak az volt, hogy a triazinok hatásta­lanok voltak az úgynevezett szártarac­­kos gyomok ellen. A monokultúrás ter­mesztés következtében ezek rendkívül elszaporodtak. Megváltást jelentett a Ramród, ami ezt is irtotta, de a kiváló szuperszelektív vegyszer rövid pálya­futása nem oldhatta meg véglegesen a kukorica növényvédelmének problémá­ját. (millió Ft-ban) Növénytermesztés és vegyvédelem Borsod megyében 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 Vegyszer értéke-------— 26,1 26,5 26,2 32 39 31,5 33 41,5 Megmentett érték — — 370,3 132,9 245,9 314,7 374,2 372,4 346,2 467,7 El nem végzett növény­­védelem miatt kelet­kezett veszteség------- 232,7 238,4 258,8 177,6 112,9 137,7 100,3 283,5 Hiányzó vegyszerek Nincs minden rendben a gépek és a­­vegyszerek területén sem. A növény­védő géppark elavult, az alkatrész­­ellátás rossz, az új választék szűkös. Borsod megyében, a központi növény­védő állomás gépparkjával együtt, 491 növényvédő gép áll a gazdaságok szol­gálatában. A tavaszi szántóföldi gyom­irtást például 90 ezer kh-on 15 nap alatt kellene elvégezni. Egy gép na­ponta 30 kh-t tud bepermetezni, illetve beporozni, tehát 6 nap alatt végezhet­nének a feladattal, de a szántófölddel egy időben kell a 18 ezer kh-nyi gyü­mölcsösben is védekezni. Itt már csak 20 kh egy gép napi teljesítménye. A számítások kifogástalan, állandó üzemelésre vonatkoznak, de a gépek gyakran meghibásodnak, és a legégetőbb munka közben is sokat állnak. A ha­táridőhöz szabott védekezés így rend­szerint elhúzódik, és ez csökkenti az eredményt. Az utóbbi években több nagyhatású vegyszer került forgalomba, de azután Tudományos védekezés, előrejelzés A növényvédelem — költséges. Főleg akkor, ha sok a kártevő. A múlt év­ben például Borsod megyében a szőlő­­peronoszpóra elleni,­­szokásos 6—8 per­metezés helyett 11—13-szor kellett a szőlőket végigjárni. Az almavarasodás ellen is csak 11—13 permetezéssel lehetett sikeresen véde­kezni. Ahol tucatnyiszor permeteztek, a kártétel alig haladta meg a 4—5 szá­zalékot, ahol nem, ott a kár elérte a 80 százalékot is. A növényvédelem legáltalánosabb módja az úgynevezett méregmező, ami­kor a szántóföldi növények, de főleg a gyümölcsösök, egész tenyészidejük alatt állandóan vegyszerrel védettek. A vé­dekezési költségek és a megtérülés, nö­vényenként változik. Egy hektár bur­gonya védelme Borsod megyében pél­dául 2552 forintba kerül, a megmentett termék értéke viszont kb. 18 ezer fo­rint. A megtérülés 7,5-szeres. Egy hek­tár körte­ vegyszeres védelme 3157 fo­rintba kerül. A védekezés négyszeresen térül meg. Kalászosok dikoniitos gyom­irtása havonként 140—160 forintba ke­rül, egy hektár többlettermésének az értéke meghaladja a 700 forintot is. A kórokozók és a kártevők elleni harc jelenlegi legújabb, leghatékonyabb és az eddigi eljáráshoz képest olcsóbb mód­szere­ az előrejelzés. Lényege az, hogy az eddigi folyamatos, sablonos vegy­szerezés helyett, mindig a várható — az előre jelzett — betegség, illetve kártevő ellen idejében védekeznek. Az előrejel­zés műszeres úton történik. Az auto­mata levélnedvesség időtartam mérő pél­dául a várható varasodást jelzi. A pe­­ronoszpórára és a különböző kártevők rajzására figyelmeztet a hőmérséklet és páratartalom mérő. Az előrejelző műszerekhez tartoznak még a különböző izolátorok, spóra és sexuál csapdák. Az előrejelzés műszerköltsége mn­ként 80— 110 forint körül mozog, s ez lényege­sebben olcsóbbá teszi a védekezést. Az előrejelzéses módszer 10 százalékkal, kedvező időben 30—35 százalékkal ol­csóbb a hagyományos eljárásnál. Egy hektár alma előrejelzéses megvédése 22 335 forinttal több jövedelmet hozott, mint a hagyományos sablonos véde­kezés. A Borsod megyei tapasztaltok egy­értelműen bizonyítják, hogy szervezett tudományos, vegyszeres növényvédelem rendkívül gazdaságos, a jövedelem nö­velésének legegyszerűbb módja. S ez a tapasztalat — azt hisszük — országos érvényű. Bonyhádi Péter % A mezőgazdaság eredményei Bulgáriában (1965-1970) (WiASS) Az ötödik ötéves terv időszaka alatt Bulgáriában csökkent a mezőgazdasági­lag hasznosított földterület. Nőtt az ál­lóeszköz-állomány kb 50%-kal, és a vo­nóerőkapacitás. A traktorok száma öt év alatt 66 ezerről közel 94 ezerre emelke­dett. Az elmúlt ötéves­ tervben több mint 650 ezer tonna hatóanyag tartalmú mű­trágyát használtak fel, a negyedik ötéves terv évi 223 ezer tonnájával szemben. Duplájára nőtt a mezőgazdasági vállala­tok villanyenergia-felhasználása. Lassúbb ütemben, de mégis nőttek az öntözéses területek, amelyeknek nagysága 1970 vé­gén meghaladta az egymillió hektárt. Az V. ötéves tervben Bulgáriában fej­lődésnek indult a takarmányipar. Meg­alakultak az első, ipari technológiával felszerelt állattenyésztési nagyvállalatok, a „baromfigyárak”. A mezőgazdaság egyik nagy sikere a gabonatermelés komoly fejlődése. Az V. ötéves tervben a gabonatermelés évi át­laga elérte a 6,4 millió tonnát. Ez 33 százalékkal több, mint a megelőző terv­időszak éves átlaga. A Bolgár Kommunista Párt IX. kong­resszusa (1966) direktívában határozta meg, hogy a búza- és kukoricahozam 1966—1970-ben érje el a hektáronkénti 26,8 és 34,6 q-t, a IV. ötéves terv 18,1 és 25,1 q-hoz viszonyítva. A tervet sikerült túlteljesíteni. A gabona átlaghozama 27,4, a kukoricáé pedig 36,6 q lett. Egyes évek alatt például 1967-ben a búza közepes hozamai hektáronként a 30,6 g-t is el­érték. Kukoricából 1969-ben hektáron­ként 41,3 g-t takarítottak be. A napraforgómag-termelés elérte a 462 ezer tonnát, ami 37 százalékkal több, mint a IV. ötéves terv közepes évi ter­melése. A cukorrépa-termelés évi köze­pes volumene elérte a 2 millió tonnát, szemben az 1961—1965. évi 1,4 tonnával. Az össz-gyümölcstermelés közel 43 száza­lékkal emelkedett. A zöldségtermesztés 10 százalékkal nőtt. Az állati termékek tényleges termelése eléri a tervezettet. A hústermelés (vágó­súlyban számítva) az V. ötéves terv­ben évente 430 ezer tonna, s ezzel 34 százalékkal túlszárnyalta az 1961—65-ös időszak éves átlagát. A tejtermelés 28 százalékkal emelkedett, s meghaladta az 1,5 millió tonnát. A gyapjúhozam 28 ezer tonna volt, 15 százalékkal több, mint az 1961—1965-ös években. A tojástermelés megközelíti az 1,6 milliárd darabot, s kö­rülbelül 18 százalékkal magasabb, mint a IV. ötéves terv ideje alatt. Szőlőtermelés a Szovjetunióban (ji}} A Szovjetunióban 1966—1970 között 118 000 hektár területen telepítettek új szőlőt. A szőlőtermesztés a leggyorsab­ban az azerbajdzsáni SZSZK-ban fejlő­dött, ahol az utóbbi négy évben 60 000 hektár területen ültettek szőlőoltványo­kat. Az elmúlt öt évben több mint 200 millió métermázsa szőlő termett. Míg 1966-ban az állami felvásárlás volumene 26 millió métermázsa volt, a múlt évben a felvásárlás már elérte a 36 millió mé­termázsát, 1975-re az állami szőlőfelvá­sárlási terv 54 millió métermázsát irá­nyoz elő — azaz 50 százalékos emelke­dést. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vegsleik­it MEGVÉTELRE FELAJÁNL: 1 db UNITHERM gyártmányú, UNIGAS A 651 típusú FÖLDGÁZTÜZELŐ-BERENDEZÉST 1300 Nm3/4 földgáz eltüzelésére, a szükséges szerelvényekkel és műszerekkel együtt. Felvilágosítást ad a Démász anyagosztálya Szeged, Klauzál tér 9. Telefon: 14-215. Telex: 08-22-41. ügyintéző: Tömörkényi István. Szabadpiaci árak 1971. április 29 30. « M Ifi S % CL) CMTJ P. O 5-3 40 0 -0 & (i) 3­­» rti p 2 M­ «­ g tOnCWWS XI) Ul N Élő csirke--------------------------kg 30,50 33,— 35,90 35,50 Si,— 39,20 31,— 36,50 27.— Élő tyúk-------------------------------kg 24,50 22,50 24,40 29,30 24,50 28,20 27,20 32,80 24,— Tejföl------------------------------------l­t. 17,— 23,— 22,— 30,— 22,— 40,— 36,— 29,20 24,— Tehéntúró------------— kg 14,— 19,— 18 — 24,— 20,— 26,40 16,— 24,10 14,— Tojás------------------------- db 1,20 1,— 1,— —,90 1,20 1,10 —.90 1,— 1,— Burgonya — — — —• — kg 3,80 4,— 3,50 3,50 3,40 — 3,— 3,50 4,10 2,80 Vöröshagyma--------------kg 5,20 7,— 5,— 4,— 5,20 4,— 4, 5,70 6, Fokhagyma-------— —■ — kg 17,30 — 18,— 16,— 25,— 10, 8,— 18,— 20,— Alma ------------------------------------kg 6,90 8,50 5,20 8,— 8,— 8,— 8,— 7,70 5,60 Szárazbab----------------------kg 18,90 20 — 14,— 15,— 15,— 20,— 16,— 16,— 14,— Szemes tengeri — — — — — 320,— — 400,— 350,— 390, 430,­—­ 380,— 340,— Árpa q — — — — — 450,— 440,— 350,— 370,— FIGYELŐ, 1971. MÁJUS 5.

Next