Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-05 / 18. szám

____________ ". . ' X­IV­C Bács-Kiskun megye élelmiszer-gazdasági terve A IV. ötéves terv alapján a megyei ta­nácsok végrehajtó bizottságainak mező­gazdasági-élelmezésügyi osztályai is ki­dolgozták megyéjük ágazati terveit az 1971—75. évekre. A megyei terv kétfajta tervet, a vállalatok (tsz-ek, állami gaz­daságok, társulások stb.) önálló terveit és az ország élelmiszer-gazdaságának tervét szintetizálja, amelynek irányelvét az MSZMP X. kongresszusa fogadta el, és az országgyűlés hagyott jóvá. A terv fő feladatai A IV. ötéves terv, mint ismeretes, 15— 16 százalékban irányozza elő a mezőgaz­dasági termelés növekedését 1975-re. Bács megye terve szerint a mezőgazda­ság bruttó termelését — úgy, mint­ az or­szágos tervben — 1975-re 15—16 száza­lékkal növelik. A terv részleteiben, a megye helyze­tének sajátosságaiból adódóan, eltér az országos tervelőirányzattól, így a­ búza termésmennyisége 1975-re 14,3 százalék­kal, a takarmánygabonáé 16,8 százalék­kal, a kukoricáé 4,4 százalékkal haladja meg az 1970-es mennyiséget. E növények termelésének növekedésé­vel szemben a cukorrépa termelése 19,6 százalékkal, a burgonyáé 18 százalékkal csökken a megyében a következő öt év­ben. Bács megye mezőgazdaságának fő pro­filja a szőlő és a zöldség. A szőlőterme­lés 27,9 százalékkal növekszik, éspedig annak következtében, hogy a holdan­­kénti átlagtermést 22 g/kh-ról 30 g/kh­­ra emelik. 1970—1975 között folytatódik a kiöregedett szőlő kiszántása; új szőlőt nem telepítenek. Vagyis a szőlőtermelés növekedése az össz-szőlőterület csökke­nése mellett kell, hogy történjék. A gyümölcstermelés a megyében 1975- re csaknem megkétszereződik (93,1 szá­zalékkal nő a terv szerint). Minden fon­tos gyümölcsfajtából (alma, körte, őszi­barack, kajszibarack, meggy, szilva) nö­velik a termelést; ugyancsak emelkedik a zöldségtermelés, éspedig paradicsomból 37,3 százalékkal, vöröshagymából 79,3 százalékkal, zöldborsóból 14 százalékkal. Ezek a számok arról győzik meg az or­szágos feladatokról tájékozott olvasót, hogy a megye növénytermesztési terve alapjában összhangban van az országos feladatokkal. A sertéstenyésztés hozamát 30 száza­lékkal kívánják növelni, amikor az or­szágos terv pontosan ugyanekkora növe­kedést irányoz elő 1975-re. szerzéseknek a tervét, amelyek, a terme­lékenység tervezett növeléséhez szüksé­gesek lesznek. A húsfeldolgozás kapacitása Nagyobb problémák merülnek fel a megye állattenyésztési tervében, különös­képpen a sertéstenyésztést és feldolgozást illetően. A terv szerint a megye sertésállomá­nya 1975-ben 30 százalékkal lesz nagyobb az 1970. évi nem csekély állománynál. Ez a növekedés azonban indokolandó, mert a mai kocaállomány kielégíti a sertéshús­­termelés további 30 százalékkal való nö­vekedését is. Részleteiben azonban a ser­téstenyésztés terve szerint a legnagyobb mértékben az állami gazdaságok fejlesz­tik, megháromszorozzák a sertéstenyész­tést 1975-ig. (1970-ben 47,4 ezer db volt, 1975-ben 149 ezer db lesz az állami gaz­daságok sertésállománya.) A sertéstenyésztésnek ez a nagyarányú növelése az állami gazdaságokban való­színűleg újabb nehézségek forrásává vá­lik, ugyanis a megye húsfeldolgozó kapa­citása nem növekszik a sertésállomány­nyal egyidejűleg. Már most is szűk a sertésfeldolgozás kapacitása. A tervből látható, hogy a vágási kapa­citást 50 százalékkal, a feldolgozói kapa­citást 100 százalékkal kellene növelni ah­hoz, hogy 1975-ben e terv szerint meghiz­lalandó sertéseket a megyében levághas­sák és feldolgozhassák. Az azonban nem tűnik ki a tervből, hogy ezt a feldolgozói kapacitásnövelést jóváhagyták volna, vagyis 1975-re meg is fogják valósítani. Itt is két terület, a sertéstenyésztés és a húsfeldolgozás összehangolása a fel­adat. Bár mind a kettő az élelmiszergaz­daságon belül van,­ mégis különállók. A húsfeldolgozó kapacitás (vágóhíd) létesí­tése ugyanis az országos beruházási lehe­tőségektől is függ. Az országos érdekkel ellentétben országos szempontból nézve nem egé­szen érthető, miért háromszorozzák meg 1975-re a terv szerint a megye állami gazdaságai a sertéstenyésztést (1970-hez képest), amikor a megye szarvasmarha­állományában mindössze 11,6 százalékos növekedést terveznek. Itt megjegyzendő, hogy a tehénállomány növelésének tervét az előző években — nem teljesítették. Ilyen körülmények között a tervezett csekély növekedés — nem valami biz­tató. Az országos érdeknek inkább az felel­ne meg, ha a szarvasmarha-tenyésztést nagyobb mértékben — évi 3—5 százalék­kal a tervezett 2 százalék helyett —, a sertéstenyésztést pedig kissé lassabban növelnék. Az állami gazdaságok sertés­­tenyésztésének tervezett gyors felfutása a húsfeldolgozó kapacitás növekedésével nincs összhangban, mint azt fentebb ki­fejtettük. Úgy látszik, az állami gazdaságok ösz­tönzési rendszerében van valami javíta­nivaló, mert jelenleg az állami gazdasá­gok nem a szarvasmarha- és tehénállo­mány növelésére törekszenek. Holott az ország gazdasági szükséglete ma elsősor­ban ezt követelné meg.­­ Az előrelátó vállalat manapság azok­ban az ágazatokban alakítja ki a jövő jövedelmező gazdálkodását, amelyek ho­rizontján nagyobb távlatban sem mutat­koznak értékesítési nehézségek. A mai prognózisok szerint a sertéstenyésztésben lehetséges, feltehető 2—3 éven belül a vágási és értékesítési nehézség, a szarvas­marha-ágazatban viszont az értékesítés jövője sokkal biztonságosabb. A perspek­tívának ezt a különbségét a két állatte­nyésztési ágazat között­­ a Bács megyei terv nem tükrözi. Ellenkezőleg, ott ter­vez nagyobb fejlesztést, ahol nehézségre számíthatnak, és ott lassú a tervezett nö­vekedés, ahol az értékesítés a jelzések szerint zavartalan lesz. Melyik megye szállít Hasonló jellegű probléma — az össze­hangoltság hiánya — fedezhető fel a zöldségtermesztés és hűtőházi kapacitás növelése vonatkozásában, de ellenkező előjellel, azaz nem a feldolgozási kapa­citás szűk, hanem a termelés. A terv szerint a bajai hűtőház a jelen­legi 760 vagonos évi kapacitását csaknem 25 százalékkal, 950 vagonra növelik. Eh­hez 1500—1600 vagonnyi zöldség szüksé­ges. A megye területéről kb. 700 vagon zöldséget tudnak beszerezni, vagyis „más megyékből kell biztosítani” mintegy 800 vagonnyi friss zöldséget a bajai hűtőház tervezett kapacitásnövelésének kihaszná­lásához. Arra lennénk kiváncsiak, melyik az „a más megye”, amely vállalja, hogy a bajai hűtőháznak 1975-ben 800—900 vagon friss zöldséget szállít? A legközelebbi zöldségtermelő megye — Csongrád — mintegy 100 km-re fek­szik Bajától. De a szentesi, makói zöld­ségtermő körzethez közelebb van a saját szegedi, de még a békéscsabai konzerv­gyár és hűtőház is. A probléma lényege nem is a szállítási távolságban van. Elvégre Pestről is le­hetne Bajára zöldséget szállítani — ha volna. Azt mondhatjuk, hogy ilyen me­gyei zöldségfeleslegek azonban nincse­nek, különösképpen nem várhatók ötéves perspektívában. Zöldségtermelésünk ugyanis az utóbbi években — elsősorban a munkaerő hiánya miatt — megtorpant. Feldolgozói (konzerv- és hűtőházi) kapa­citás bővítése akkor reális, ha az alap­anyagok termelésének növelése is biztosí­tott. Nem titok, hogy a zöldségtermelés növelése csak­ a termelés gépesítésével valósítható meg. A zöldségtermelés gé­peit egyes zöldségek termesztéséhez azon­ban még nem gyártják. Röviden szólva, a konzerv- és hűtőházi kapacitás bővítésének realitását csak a zöldségtermelés gépesítésével alapozhat­juk meg. Ehhez tervet kell kidolgozni új zöldségmegmunkáló gépek gyártására, beszerzésére, üzembe helyezésére stb. Egy ilyen terv kidolgozása ugyancsak meg­haladja egy mezőgazdasági termelő üzem tervkészítő kapacitását. De felvethető a megyei, sőt az országos tervben. Lehetséges, hogy az illetékes megyei szervek vitatni fogják az itt leírt kritikai észrevételek helyességét. Ez esetben az volna kívánatos, hogy a megyei opponen­seknek legyen igazuk! Rosszabb azonban az, ha olyan terveket dolgoznak ki, ame­lyekről később kénytelenek lesznek meg­állapítani, hogy „előre nem látott akadá­lyok miatt nem tudtuk megvalósítani”. Lovas Marton Összhangot a kapcsolódó ágazatokban Ha * .onban részletesebben és kritiku­sabb: * tallózunk a terv más adatai kö­zött, a.­./or bizonyos ellentmondásokat és problémákat fedezünk fel. Így például a terv 21,7 százalékban irá­nyozza elő a tsz-ek közös gazdaságaiban a bruttó termelés emelkedését 1975-re. Ugyanebben az időszakban — a terv sze­rint — a dolgozó tsz-tagok száma 57 ezer­ről 47 ezerre, 17,5 százalékkal csökken. (Ez a csökkenés érthető abból, hogy a tsz-tagságnak több mint 40 százaléka 60 évnél idősebb.) Indokolásra, részletes tervre szorul azonban a munka termelé­kenységének emelése, ugyanis a dolgozók létszámának csökkenése esetén, csak a termelékenység fokozása útján valósít­ható meg a bruttó termelés növelése. Mindezt persze a megye szakemberei is jól tudják. Számszerű konkretizálást igé­nyel azonban elsősorban a gazdaságokon belül, hogy milyen ágazatban, milyen gépekkel és eljárásokkal kívánják a csökkenő létszámot pótolni. Vagyis mind a vállalati terveknek, mind pedig a me­gyei tervnek adatokat kellene tartalmaz­nia arról, hogy a következő tervidőszak­ban — az említett feladatok megvalósí­tásához — hány új gabonabetakarító, ku­korica- és cukorrépaművelő, kertészeti stb. gépre lesz szüksége, és ezeket a gé­peket kitől, mikor szerzik be. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gé­pek gyártása, importja és forgalomba ho­zatala azonban nem a mezőgazdasági vállalat feladata, de e vállalati tervek megvalósításának a feltétele. Az üzemek gépszükségletének összegezésével, és reális megyei tervének kidolgozásával a megyei vb terve igen nagy segítséget nyújthatna mind a vállalati, mind pedig az országos tervek kidolgozásához. A gépgyártás és gépimport más ágazat, mint a mezőgazdasági termelés. Ott, ahol a két ágazat egymáshoz kapcsolódik, nem volt — és úgy látszik, ma sincs — teljes összhang. A megyei tervben ennek az összhangnak a hiányát az sejteti, hogy a terv nem tartalmazza azoknak a gépbe­ FIGYELŐ, 1971. MÁJUS 5. Az üzemek tapasztalataikéi Tsz-„házibank" Az orosházi Új Élet Tsz-ben évek óta nagy gondot fordítanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Itt emelték fel a megyében elsőnek az idős tagok nyugdíjkiegészítését havi 350 fo­rintra. Három autóbuszt vásárolt a szö­vetkezet, s háztól házig szállítja mun­kába, illetve munkából vissza a tagokat. Nyáron hét végi kirándulásra mehetnek a legjobban dolgozók a buszokkal. Az egyedül maradt édesanyák kiskorú gyer­mekének felneveléséhez havonta ötszáz forintot ad a szövetkezet. A tsz-ben létrehozták az úgynevezett „házi bankot”. A szövetkezeti tagság itt helyezi el megtakarított pénzét. Aki há­rom­ évig benn hagyja, annak 10 száza­lék kamatot írnak a javára. Közben épít­kezésre, nagyobb beruházásokra kölcsönt kapnak a tagok. A házi bankban eddig több mint egy millió forintot helyeztek le­tétbe az Új Élet Tsz tagjai. A tsz-ben — a libatenyésztésben, a nö­vénytermesztésben és egyéb, területen — igen sok nő dolgozik. Elsősorban az asz­­szonyok munkájának könnyítésére hatá­rozta el a közgyűlés — figyelembe vé­ve a nőbizottság javaslatát —, a nők sza­bad szombatjának bevezetését. A köz­gyűlésen úgy határoztak, hogy ha szabad szombaton mégis munkára rendelnek egy asszonyt, ötvenszázalékos felárral szám­fejtik a munkabérét. Szövetkezeti nőbizottságok A sátoraljaújhelyi és a szerencsi já­rásban minden termelőszövetkezetben megalakult az új szervezeti formájú nő­bizottság. . A területi szövetség nőbizottsága el­készítette évi mu­nkatervét. A falusi nők új típusú mozgalmi és érdekvédelmi szervezetének első nyilvános bemutatko­zására a nőnapon került sor. Ezt vala­mennyi termelőszövetkezetben ünnepé­lyesen rendezték meg. Az ünnepségeken számot adtak az­ ott dolgozó nők gazda­sági és társadalmi helyzetéről, ismertet­ték, hogy a gazdasági vezetők, mit tet­tek eddig a node élet- és munkakörül­mé­nyein­ek javításáért,­­ mik a legsürgősebb további tennivalók. A nőbizottságok javasolták, hogy­­ az ünnepségeken a szövetkezetek vezetői részesítsék jutalomban azokat az asszo­nyokat, lányokat, akik egész évben pél­dát mutattak lelkiismeretes munkájuk­kal. Kőbánya többirányú hasznosítása A kesztölci Jószerencsét Termelőszö­vetkezet saját kőbányával rendelkezik. Legrégibb melléktevékenysége a kőter­­melés, amelyből nemcsak építőanyagot, hanem meszet és kopárt is gyártanak. A kőbánya tavaly kielégítette mind a mészüzem, mind a kőőrlő igényeit és emellett eladásra is jóval több követ ter­melt, mint korábban, összbevétele csak­nem 1 millió forint volt. Ez volt az első év, amikor a bánya télen is üzemelt. A tsz vezetősége még 1969-ben beszer­zett egy forgórakodó gépet, ami meg­könnyítette a legnehezebb fizikai mun­kát, s jelentősen növelte­ a termelékeny­ségét. Tavaly megoldották­­ a bánya rész­leges villamosítását, beszereltek egy kő­rostát, ez­által tekintélyes mennyiségű „haszonkövet” tudtak megmenteni és értékesíten! A kőbányához kapcsolódó mészüzem tavalyi árbevétele 3,7 millió forint volt, a tervezett 3 millió forinttal szemben. Már tavaly lekötötték kemencéik idei teljes kapacitását. A kőőrlő árbevételi tervét 1,8 millió forinttal túlteljesítette. Termékek zömét állami gazdaságok és termelőszövetkeze­tek vásárolják. Különösen a futor és a tojógritt néven értékesített őrleményeik keresettek. Ennek az üzemnek is lekö­tötték már idei, egész évi termelését a megrendelők. Akciók a háztáji fejlesztésére Az alsószen­ti vápa termelőszövetkezet tavaly 65 kocasürdőt adott a tagoknak kedvezményes áron. A háztáji földterület felére holdanként 5,5 mázsa vegyes mű­trágyát szórtak, ezenkívül istállótrágyát is adnak. Jó néhány gazda 45—50 mázsa kukoricát takarított be területéről. A szarvasmarhák takarmányozására a gaz­daság 100 hold lucernát adott ki részes kaszálásra. Nem egy olyan szövetkezeti tag található a községben,­­ aki télire 40—50 mázsa vegyes szálas takarmányt tárolt. Nemcsak lucernához, hanem jó minőségű réti szénához is hozzájuttatta az állattartókat a szövetkezet. Vetettek tavaly tavasszal 10 holdon takarmány­­répát, amit részes művelésre adtak ki. Állatakcióval is támogatja az alapi Petőfi Tsz a háztáji gazdaságokat. Ta­valy 50 vemhesüszőt adott a tagoknak,­­így a községi állomány is tbc-negatív lett. Idén már ingyenesen­ legeltethetik teheneiket, s az apaállati díjat sem kell megfizetni. A pásztor fizetését is meg­előlegezi a tsz. A szakszövetkezetek fejlesztése A zalaegerszegi Hegyközség-szakszö­vetkezetnek a szőlő és a bor értékesíté­séből származik a jövedelme. A műkö­désük első éveiben telepített csemege­­szőlők egy-két éve fordultak termőre. Négy üzletet működtetnek. Irodájuk egyik helyiségében palackozva árusíta­nak, a szív­ hegyi szőlőjükben és a Gö­cseji úton poharazó működik. András­­hidán pedig a volt poharazójuk falato­zóvá lépett elő. A múlt évben 1 millió 400 ezer forint értékben forgalmaztak bort az üzletei. A közeljövőben két holdon szőlőtörzs­­telepet alakítanak ki a MÉM támogatá­sával. Itt az Eger-szőlősorozat rezisz­­tens fajtáiból a 18-ast és a 20-ast, vala­mint a Bornemissza I-gyét, II-tőt tele­pítik. A szakszövetkezet a múlt évben vásá­rolt egy traktort pótkocsival, Rapidtox permetezővel. Sokan vették igénybe a gépet, különösen a gyümölcsfák perme­tezéséhez, valamint a mezei utak rendben­­tartásához. A tagságot ellátták azonkívül 4 vagon műtrágyával, 14 mázsa növény­védőszerrel és 10 ezer szőlőkaróval.. . F. F.-né

Next