Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-05 / 18. szám
____________ ". . ' XIVC Bács-Kiskun megye élelmiszer-gazdasági terve A IV. ötéves terv alapján a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak mezőgazdasági-élelmezésügyi osztályai is kidolgozták megyéjük ágazati terveit az 1971—75. évekre. A megyei terv kétfajta tervet, a vállalatok (tsz-ek, állami gazdaságok, társulások stb.) önálló terveit és az ország élelmiszer-gazdaságának tervét szintetizálja, amelynek irányelvét az MSZMP X. kongresszusa fogadta el, és az országgyűlés hagyott jóvá. A terv fő feladatai A IV. ötéves terv, mint ismeretes, 15— 16 százalékban irányozza elő a mezőgazdasági termelés növekedését 1975-re. Bács megye terve szerint a mezőgazdaság bruttó termelését — úgy, mint az országos tervben — 1975-re 15—16 százalékkal növelik. A terv részleteiben, a megye helyzetének sajátosságaiból adódóan, eltér az országos tervelőirányzattól, így a búza termésmennyisége 1975-re 14,3 százalékkal, a takarmánygabonáé 16,8 százalékkal, a kukoricáé 4,4 százalékkal haladja meg az 1970-es mennyiséget. E növények termelésének növekedésével szemben a cukorrépa termelése 19,6 százalékkal, a burgonyáé 18 százalékkal csökken a megyében a következő öt évben. Bács megye mezőgazdaságának fő profilja a szőlő és a zöldség. A szőlőtermelés 27,9 százalékkal növekszik, éspedig annak következtében, hogy a holdankénti átlagtermést 22 g/kh-ról 30 g/khra emelik. 1970—1975 között folytatódik a kiöregedett szőlő kiszántása; új szőlőt nem telepítenek. Vagyis a szőlőtermelés növekedése az össz-szőlőterület csökkenése mellett kell, hogy történjék. A gyümölcstermelés a megyében 1975- re csaknem megkétszereződik (93,1 százalékkal nő a terv szerint). Minden fontos gyümölcsfajtából (alma, körte, őszibarack, kajszibarack, meggy, szilva) növelik a termelést; ugyancsak emelkedik a zöldségtermelés, éspedig paradicsomból 37,3 százalékkal, vöröshagymából 79,3 százalékkal, zöldborsóból 14 százalékkal. Ezek a számok arról győzik meg az országos feladatokról tájékozott olvasót, hogy a megye növénytermesztési terve alapjában összhangban van az országos feladatokkal. A sertéstenyésztés hozamát 30 százalékkal kívánják növelni, amikor az országos terv pontosan ugyanekkora növekedést irányoz elő 1975-re. szerzéseknek a tervét, amelyek, a termelékenység tervezett növeléséhez szükségesek lesznek. A húsfeldolgozás kapacitása Nagyobb problémák merülnek fel a megye állattenyésztési tervében, különösképpen a sertéstenyésztést és feldolgozást illetően. A terv szerint a megye sertésállománya 1975-ben 30 százalékkal lesz nagyobb az 1970. évi nem csekély állománynál. Ez a növekedés azonban indokolandó, mert a mai kocaállomány kielégíti a sertéshústermelés további 30 százalékkal való növekedését is. Részleteiben azonban a sertéstenyésztés terve szerint a legnagyobb mértékben az állami gazdaságok fejlesztik, megháromszorozzák a sertéstenyésztést 1975-ig. (1970-ben 47,4 ezer db volt, 1975-ben 149 ezer db lesz az állami gazdaságok sertésállománya.) A sertéstenyésztésnek ez a nagyarányú növelése az állami gazdaságokban valószínűleg újabb nehézségek forrásává válik, ugyanis a megye húsfeldolgozó kapacitása nem növekszik a sertésállománynyal egyidejűleg. Már most is szűk a sertésfeldolgozás kapacitása. A tervből látható, hogy a vágási kapacitást 50 százalékkal, a feldolgozói kapacitást 100 százalékkal kellene növelni ahhoz, hogy 1975-ben e terv szerint meghizlalandó sertéseket a megyében levághassák és feldolgozhassák. Az azonban nem tűnik ki a tervből, hogy ezt a feldolgozói kapacitásnövelést jóváhagyták volna, vagyis 1975-re meg is fogják valósítani. Itt is két terület, a sertéstenyésztés és a húsfeldolgozás összehangolása a feladat. Bár mind a kettő az élelmiszergazdaságon belül van, mégis különállók. A húsfeldolgozó kapacitás (vágóhíd) létesítése ugyanis az országos beruházási lehetőségektől is függ. Az országos érdekkel ellentétben országos szempontból nézve nem egészen érthető, miért háromszorozzák meg 1975-re a terv szerint a megye állami gazdaságai a sertéstenyésztést (1970-hez képest), amikor a megye szarvasmarhaállományában mindössze 11,6 százalékos növekedést terveznek. Itt megjegyzendő, hogy a tehénállomány növelésének tervét az előző években — nem teljesítették. Ilyen körülmények között a tervezett csekély növekedés — nem valami biztató. Az országos érdeknek inkább az felelne meg, ha a szarvasmarha-tenyésztést nagyobb mértékben — évi 3—5 százalékkal a tervezett 2 százalék helyett —, a sertéstenyésztést pedig kissé lassabban növelnék. Az állami gazdaságok sertéstenyésztésének tervezett gyors felfutása a húsfeldolgozó kapacitás növekedésével nincs összhangban, mint azt fentebb kifejtettük. Úgy látszik, az állami gazdaságok ösztönzési rendszerében van valami javítanivaló, mert jelenleg az állami gazdaságok nem a szarvasmarha- és tehénállomány növelésére törekszenek. Holott az ország gazdasági szükséglete ma elsősorban ezt követelné meg. Az előrelátó vállalat manapság azokban az ágazatokban alakítja ki a jövő jövedelmező gazdálkodását, amelyek horizontján nagyobb távlatban sem mutatkoznak értékesítési nehézségek. A mai prognózisok szerint a sertéstenyésztésben lehetséges, feltehető 2—3 éven belül a vágási és értékesítési nehézség, a szarvasmarha-ágazatban viszont az értékesítés jövője sokkal biztonságosabb. A perspektívának ezt a különbségét a két állattenyésztési ágazat között a Bács megyei terv nem tükrözi. Ellenkezőleg, ott tervez nagyobb fejlesztést, ahol nehézségre számíthatnak, és ott lassú a tervezett növekedés, ahol az értékesítés a jelzések szerint zavartalan lesz. Melyik megye szállít Hasonló jellegű probléma — az összehangoltság hiánya — fedezhető fel a zöldségtermesztés és hűtőházi kapacitás növelése vonatkozásában, de ellenkező előjellel, azaz nem a feldolgozási kapacitás szűk, hanem a termelés. A terv szerint a bajai hűtőház a jelenlegi 760 vagonos évi kapacitását csaknem 25 százalékkal, 950 vagonra növelik. Ehhez 1500—1600 vagonnyi zöldség szükséges. A megye területéről kb. 700 vagon zöldséget tudnak beszerezni, vagyis „más megyékből kell biztosítani” mintegy 800 vagonnyi friss zöldséget a bajai hűtőház tervezett kapacitásnövelésének kihasználásához. Arra lennénk kiváncsiak, melyik az „a más megye”, amely vállalja, hogy a bajai hűtőháznak 1975-ben 800—900 vagon friss zöldséget szállít? A legközelebbi zöldségtermelő megye — Csongrád — mintegy 100 km-re fekszik Bajától. De a szentesi, makói zöldségtermő körzethez közelebb van a saját szegedi, de még a békéscsabai konzervgyár és hűtőház is. A probléma lényege nem is a szállítási távolságban van. Elvégre Pestről is lehetne Bajára zöldséget szállítani — ha volna. Azt mondhatjuk, hogy ilyen megyei zöldségfeleslegek azonban nincsenek, különösképpen nem várhatók ötéves perspektívában. Zöldségtermelésünk ugyanis az utóbbi években — elsősorban a munkaerő hiánya miatt — megtorpant. Feldolgozói (konzerv- és hűtőházi) kapacitás bővítése akkor reális, ha az alapanyagok termelésének növelése is biztosított. Nem titok, hogy a zöldségtermelés növelése csak a termelés gépesítésével valósítható meg. A zöldségtermelés gépeit egyes zöldségek termesztéséhez azonban még nem gyártják. Röviden szólva, a konzerv- és hűtőházi kapacitás bővítésének realitását csak a zöldségtermelés gépesítésével alapozhatjuk meg. Ehhez tervet kell kidolgozni új zöldségmegmunkáló gépek gyártására, beszerzésére, üzembe helyezésére stb. Egy ilyen terv kidolgozása ugyancsak meghaladja egy mezőgazdasági termelő üzem tervkészítő kapacitását. De felvethető a megyei, sőt az országos tervben. Lehetséges, hogy az illetékes megyei szervek vitatni fogják az itt leírt kritikai észrevételek helyességét. Ez esetben az volna kívánatos, hogy a megyei opponenseknek legyen igazuk! Rosszabb azonban az, ha olyan terveket dolgoznak ki, amelyekről később kénytelenek lesznek megállapítani, hogy „előre nem látott akadályok miatt nem tudtuk megvalósítani”. Lovas Marton Összhangot a kapcsolódó ágazatokban Ha * .onban részletesebben és kritikusabb: * tallózunk a terv más adatai között, a../or bizonyos ellentmondásokat és problémákat fedezünk fel. Így például a terv 21,7 százalékban irányozza elő a tsz-ek közös gazdaságaiban a bruttó termelés emelkedését 1975-re. Ugyanebben az időszakban — a terv szerint — a dolgozó tsz-tagok száma 57 ezerről 47 ezerre, 17,5 százalékkal csökken. (Ez a csökkenés érthető abból, hogy a tsz-tagságnak több mint 40 százaléka 60 évnél idősebb.) Indokolásra, részletes tervre szorul azonban a munka termelékenységének emelése, ugyanis a dolgozók létszámának csökkenése esetén, csak a termelékenység fokozása útján valósítható meg a bruttó termelés növelése. Mindezt persze a megye szakemberei is jól tudják. Számszerű konkretizálást igényel azonban elsősorban a gazdaságokon belül, hogy milyen ágazatban, milyen gépekkel és eljárásokkal kívánják a csökkenő létszámot pótolni. Vagyis mind a vállalati terveknek, mind pedig a megyei tervnek adatokat kellene tartalmaznia arról, hogy a következő tervidőszakban — az említett feladatok megvalósításához — hány új gabonabetakarító, kukorica- és cukorrépaművelő, kertészeti stb. gépre lesz szüksége, és ezeket a gépeket kitől, mikor szerzik be. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek gyártása, importja és forgalomba hozatala azonban nem a mezőgazdasági vállalat feladata, de e vállalati tervek megvalósításának a feltétele. Az üzemek gépszükségletének összegezésével, és reális megyei tervének kidolgozásával a megyei vb terve igen nagy segítséget nyújthatna mind a vállalati, mind pedig az országos tervek kidolgozásához. A gépgyártás és gépimport más ágazat, mint a mezőgazdasági termelés. Ott, ahol a két ágazat egymáshoz kapcsolódik, nem volt — és úgy látszik, ma sincs — teljes összhang. A megyei tervben ennek az összhangnak a hiányát az sejteti, hogy a terv nem tartalmazza azoknak a gépbe FIGYELŐ, 1971. MÁJUS 5. Az üzemek tapasztalataikéi Tsz-„házibank" Az orosházi Új Élet Tsz-ben évek óta nagy gondot fordítanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Itt emelték fel a megyében elsőnek az idős tagok nyugdíjkiegészítését havi 350 forintra. Három autóbuszt vásárolt a szövetkezet, s háztól házig szállítja munkába, illetve munkából vissza a tagokat. Nyáron hét végi kirándulásra mehetnek a legjobban dolgozók a buszokkal. Az egyedül maradt édesanyák kiskorú gyermekének felneveléséhez havonta ötszáz forintot ad a szövetkezet. A tsz-ben létrehozták az úgynevezett „házi bankot”. A szövetkezeti tagság itt helyezi el megtakarított pénzét. Aki három évig benn hagyja, annak 10 százalék kamatot írnak a javára. Közben építkezésre, nagyobb beruházásokra kölcsönt kapnak a tagok. A házi bankban eddig több mint egy millió forintot helyeztek letétbe az Új Élet Tsz tagjai. A tsz-ben — a libatenyésztésben, a növénytermesztésben és egyéb, területen — igen sok nő dolgozik. Elsősorban az aszszonyok munkájának könnyítésére határozta el a közgyűlés — figyelembe véve a nőbizottság javaslatát —, a nők szabad szombatjának bevezetését. A közgyűlésen úgy határoztak, hogy ha szabad szombaton mégis munkára rendelnek egy asszonyt, ötvenszázalékos felárral számfejtik a munkabérét. Szövetkezeti nőbizottságok A sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban minden termelőszövetkezetben megalakult az új szervezeti formájú nőbizottság. . A területi szövetség nőbizottsága elkészítette évi munkatervét. A falusi nők új típusú mozgalmi és érdekvédelmi szervezetének első nyilvános bemutatkozására a nőnapon került sor. Ezt valamennyi termelőszövetkezetben ünnepélyesen rendezték meg. Az ünnepségeken számot adtak az ott dolgozó nők gazdasági és társadalmi helyzetéről, ismertették, hogy a gazdasági vezetők, mit tettek eddig a node élet- és munkakörülményeinek javításáért, mik a legsürgősebb további tennivalók. A nőbizottságok javasolták, hogy az ünnepségeken a szövetkezetek vezetői részesítsék jutalomban azokat az asszonyokat, lányokat, akik egész évben példát mutattak lelkiismeretes munkájukkal. Kőbánya többirányú hasznosítása A kesztölci Jószerencsét Termelőszövetkezet saját kőbányával rendelkezik. Legrégibb melléktevékenysége a kőtermelés, amelyből nemcsak építőanyagot, hanem meszet és kopárt is gyártanak. A kőbánya tavaly kielégítette mind a mészüzem, mind a kőőrlő igényeit és emellett eladásra is jóval több követ termelt, mint korábban, összbevétele csaknem 1 millió forint volt. Ez volt az első év, amikor a bánya télen is üzemelt. A tsz vezetősége még 1969-ben beszerzett egy forgórakodó gépet, ami megkönnyítette a legnehezebb fizikai munkát, s jelentősen növelte a termelékenységét. Tavaly megoldották a bánya részleges villamosítását, beszereltek egy kőrostát, ezáltal tekintélyes mennyiségű „haszonkövet” tudtak megmenteni és értékesíten! A kőbányához kapcsolódó mészüzem tavalyi árbevétele 3,7 millió forint volt, a tervezett 3 millió forinttal szemben. Már tavaly lekötötték kemencéik idei teljes kapacitását. A kőőrlő árbevételi tervét 1,8 millió forinttal túlteljesítette. Termékek zömét állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vásárolják. Különösen a futor és a tojógritt néven értékesített őrleményeik keresettek. Ennek az üzemnek is lekötötték már idei, egész évi termelését a megrendelők. Akciók a háztáji fejlesztésére Az alsószenti vápa termelőszövetkezet tavaly 65 kocasürdőt adott a tagoknak kedvezményes áron. A háztáji földterület felére holdanként 5,5 mázsa vegyes műtrágyát szórtak, ezenkívül istállótrágyát is adnak. Jó néhány gazda 45—50 mázsa kukoricát takarított be területéről. A szarvasmarhák takarmányozására a gazdaság 100 hold lucernát adott ki részes kaszálásra. Nem egy olyan szövetkezeti tag található a községben, aki télire 40—50 mázsa vegyes szálas takarmányt tárolt. Nemcsak lucernához, hanem jó minőségű réti szénához is hozzájuttatta az állattartókat a szövetkezet. Vetettek tavaly tavasszal 10 holdon takarmányrépát, amit részes művelésre adtak ki. Állatakcióval is támogatja az alapi Petőfi Tsz a háztáji gazdaságokat. Tavaly 50 vemhesüszőt adott a tagoknak,így a községi állomány is tbc-negatív lett. Idén már ingyenesen legeltethetik teheneiket, s az apaállati díjat sem kell megfizetni. A pásztor fizetését is megelőlegezi a tsz. A szakszövetkezetek fejlesztése A zalaegerszegi Hegyközség-szakszövetkezetnek a szőlő és a bor értékesítéséből származik a jövedelme. A működésük első éveiben telepített csemegeszőlők egy-két éve fordultak termőre. Négy üzletet működtetnek. Irodájuk egyik helyiségében palackozva árusítanak, a szív hegyi szőlőjükben és a Göcseji úton poharazó működik. Andráshidán pedig a volt poharazójuk falatozóvá lépett elő. A múlt évben 1 millió 400 ezer forint értékben forgalmaztak bort az üzletei. A közeljövőben két holdon szőlőtörzstelepet alakítanak ki a MÉM támogatásával. Itt az Eger-szőlősorozat rezisztens fajtáiból a 18-ast és a 20-ast, valamint a Bornemissza I-gyét, II-tőt telepítik. A szakszövetkezet a múlt évben vásárolt egy traktort pótkocsival, Rapidtox permetezővel. Sokan vették igénybe a gépet, különösen a gyümölcsfák permetezéséhez, valamint a mezei utak rendbentartásához. A tagságot ellátták azonkívül 4 vagon műtrágyával, 14 mázsa növényvédőszerrel és 10 ezer szőlőkaróval.. . F. F.-né