Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-05 / 18. szám
A S LEMDOSWJJOP j-beáti morzóá. A „formabontó” kocsikísérőről he- Seji? tekkel ezelőtt olvastam valamit egyik lapunk sínes rovatában. y V most sikerült sze/px£x3\\ mélyesen is találtakoznom vele. Valóban furcsa dolgokat művel ez a különc közlekedési dolgozó. A megállóknál nemcsak a csatlakozó buszjáratokat közli, de ha ugyanitt villamosra, trolibuszra is át lehet szállni, ennek bemondását sem mulasztja el. Sőt gondosan ügyel a kanyarokra, s mielőtt ilyen útszakaszhoz érne a busz, figyelmezteti a kedves utasokat, hogy szíveskedjenek kapaszkodni. Már amikor olvastam, akkor is meglepett a dolog, szem- és fültanúként még érdekesebb. Különösen, ha az ember az utasokat figyeli, amint megállóról megállóra mind jobban elképednek a jelenségen, amely a pesti utcán minden, csak nem tipikus. A kellemes meglepetésen túlén azon tűnődtem, hogyan jut eszébe egy közlekedési dolgozónak a norma túlteljesítése, mi ösztönzi arra, hogy a kedélytelen közlekedést a kimerítő információ készségével barátságosabbá tegye? Hiszen a BKV előírása alig mehet túl azon, hogy a megállót, legfeljebb a csatlakozó buszokat kell bemondani. A valóság viszont az, hogy a kocsikísérő többnyire beéri a száraz közléssel: „hármas, négyes kész”. Nem úgy a mi emberünk. Ha belefáradsz a közlekedésbe, kedves olvasó, várd meg azt a 12/A-s buszt, amelynek a száma: GA 96—09. Felüdülsz. ★ Női egyenjogúság ide vagy oda, ki kell mondanom, hogy a reklámban a „Blickfang” felkeltésében nem egyenrangúak a nők, sokkal rangosabbak nálunk. A képeslapok címoldalán ritkán láthatók dacos, deltás férfiak, az Amigó kávét csakúgy mint a takarékbetétet átlagon felüli csinos női képmások ajánlják. Legutóbb a Sziget cukrászda kirakatában találkoztam egy vonzó ajánlattal, amelyet nem kevésbé vonzó külsejű hölgy tett: „Töltsön nálunk egy kellemes órát...” — így szól a szöveg. A sokat sejtető három pontnál is többet ígér a női képmás. Kibomlott hajú hölgye szemérmesen lesütött szemmel, kezében egy szál virág. Ártatlansága annyira üde, hogy szinte látszik: már meg is bánta a meggondolatlan ajánlatot, amit három ponttal szakított félbe. Most már késő, mindenesetre lesüti a szemét. Hát lehet ennek ellenállni? Kezdetben valaha négy forintos zsúrkenyér és kisöccse, a kétforintot. Most már ez ilért is felnőtt, így csupnn négy forintért árulnak zsúrkenyeret. Az igazság az, hogy egy felet is lehet venni két forintért. Magam is ilyesmire vállalkoztam a napokban: a 2913. sz. pékbolt ifjú eladónője kérésemre kettészelte a zsúrkenyeret. A felezés azonban valahogy nem sikerült: a kenyér egyik fele jóval hosszabb lett a másiknál, én természetesen a rövidebbet húztam , illetve kaptam. Megbocsátható önzéssel mondom a kislánynak: ha már úgyis darabáruról van szó, miért nem adja a nagyobbat? _ Heves indulattal néz rám: miért nem mondtam előbb? Ettől fogva tekintetre se méltat, a kenyeret és a továbbiakban vásárolt holmikat úgy csapja a pult üveglapjára, hogy majd szétrecscsen. Nem ajánlhatom a sütőiparnak, hogy gyártson ismét kétforintos zsúrkenyeret, az eladó kislány modorát — mint igénytelen vevő — ugyancsak nem bírálhatom. Mindössze a pult üvegéért aggódom. Egyszerűbb lenne a vevő fejéhez vágni a kenyeret. Az nem köztulajdon... - s3 — a A munka piros betűs ünnepére, május elsejére, letettük kajánkodó ceruzánkat, és a magyar munkásosztály nagy fiát, forradalmi költőjét, József Attilát idézzük rejtvényünk vízszintes 5. és a függőleges 1. számú sósaiban. VÍZSZINTES (kétbetűsök: YI, ZS, CM, CE). 1. A megítélés szemllontjából egyező. 16. Csavaros kézi emelőgép. 17. Játék a szerelemmel. 18. A Nemzeti Színház művésze (Vilmos). 19. Ilyen mester a szakács. 20. Település a Hortobágy peremén. Természetvédelmünk területének sajátos életét a Kékvércsék erdejében c. film örökíti meg. 22. Régi hordómérték. 23. Liszt-díjas ,bariton operaénekes (György). 25. Malomipari termék. 26. Gáz, Bécsben. 27. Finom ételféleség. 30. FÁK. 32. Sárga ásvány. 33. A kőműves (de a cinkostársé is) igéje. 34. A Visztula egyik mellékvize. 35. Felkeres. 38. Régi vendéglátóipari dolgozó (tulajdonos). 40. Akarat nélküli ember. 42. Szabolcs-Szatmár megyei község. Tiszai átkelőhely. 44. Szovjet-orosz zeneszerző, számos Ünnep után közismert filmzene, tömegdal, és kórusmű szerzője. 46. Zenei kettős. 48. Régebbi elnevezésükön: zűrjének. 50. Por és víz. 52. LÁZ. 53. A villamosiparban használt tiszta, kemény üzemanyag. 56. Kidomborodás. 57. Helyeslés. 59. Bántalmaznak (valakit). 60. Az udvariatlan kitessékelés egyik szava. 61. Hősök, budapesti tér. 62. Fás, bokros terület. 63. Csehszlovákia második legnagyobb városa. 64. A Száva jobb oldali mellékfolyója. 65. Zrínyi híres vára a Dráva és a Mura találkozásánál. FÜGGŐLEGES (kétbetűsök: OR, DF, OT, AF, Pl, TE, BY, DN, AÉ, ZD). 2. „Előnév”, amelyhez csak halála után jut az ember. 3. Miskolc hegye. 4. Létezés. 6. Európai nép. 7. Taszítja. 8. Lengyel váltópénz, a zloty századrésze. 9. Francia tábornagy (Adolphe), a solferinói ütközet egyik vezére. 10. Kóstol. 11. Nógrád megyei község. 12. Tengeri vészjel. 13. ősi vezér. 14. Testrész. 15. Női név. 21. Somogy megyei község. Határában a XV. századból származó várrom, kerek, őrtoronnyal 23 Bacchusnak, a bor és a vidámság ókori istenének papnői; bacchánsnők 24. Hajdú-Bihar megyei község. 27. Régi magyar személynév. Mint helynév, a Tiszántúli részekben fordult elő. 28. Délspanyolországi kikötőváros (ék. h.). 29. Lócsemege. 30. Erősít. 31. Kéményajtó. 33. Fonalat készít. 36. Magyar fejedelem, Árpád unokája. 37. Orahang. 39. Több puskából, lövegből egyszerre leadott lövések. 41. Délafrikai nép. 43. Bűvészet. 45. Vásárolná (bizonyára hiánycikk). 47. Japán kikötőváros. 49. Francia fizikus. Nobel-díjas (Pierre). 51. Költői napszak. 54. Aleng. 55. Éppenhogy. 56. Földtani időszak: a paleozoikum utolsó szakasza: szovjet város is. 58. Tagadás. 59. URA. 61. Idegen tea. Valló Emil A 17. számban megjelent keresztrejtvény megfejtése: A készlet-felhalmozódások mikéntjét vizsgálva, talán rájönnek majd a tudósok az öröklét titkára is. VANDÁL SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT Itt a tavasz, folyik a parkok, terek csinosítása és mindezzel együtt növekszik a vandalizmus, a szobordörjtögetés és padrongálás veszélye is. Már többször bebizonyosodott, hogy társadalmi szempontból a rombolások megelőzése lenne a legcélszerűbb, viszont ez egy roppant nehéz feladat, amelyynek megoldása objektív okokból kifolyólag egyre késik. Örömmel jelenthetem azonban, hogy hosszas töprengés után — úgy érzem —, megoldottam ezt a nehéz feladatot, tudniillik kidolgoztam egy módszert, amely éppen a rombolások megelőzését célozza, és ezért a lehető legjobb megoldás parkjaink és tereink megóvását illetően. Módszerem — mint általában a zseniális módszerek — roppant egyszerű. Szerintem ugyanis nem kell mást tenni, mint a vandalizmust szolgáltatássá fejleszteni. Elképzelésem szerint megalakulna a Vandál Szolgáltató Vállalat, amely a legkipróbáltabb szobordöntögetőket, padrongálókat tömörítené és központilag irányítaná a főváros parkjainak, tereinek rombolását. A jövőben, ha valaki igénybe kívánná venni a vállalat szolgáltatásait, először is felhívná a központot: — Kérem szépen, én három szoborledöntést, némi padrongálást és egy-két virágágy feltárását szeretném megrendelni a Margitszigetre. Biztos, hogy hónapok telnének el anélkül, hogy a vandálok megjelennének, majd még háromnégy telefon, több napi személyes utánjárás és némi protekció igénybevétele után végül kiszállnának a helyszínre. Itt első dolguk lenne megtízóraizni, kiolvasni a napi sajtót, kitölteni a heti totószelvényeket és csak ezután látnának munkához. De nagy a valószínűsége, hogy a szobrokat csak éppenhogy egy kicsit döntenék meg, a virágágyakban csak ímmel-ámmal turkálnának, a padokat pedig meg sem rongálnák, csak a munkalapokra írnák be, hogy padrongálás is történt. Ha azután ez a módszer beválik, a vállalathoz lehetne csatolni a gépkocsirongálókat, a telefonfülke-szétverőket, a lámpadobálókat, vagyis mindazok, akik manapság spontán foglalkoznak vandalizmussal, a jövőben a vállalat kebelén belül, szervezett formában tennék ugyanezt. A vállalat központjában minden reggel eligazítást kapnának a vandálok, hogy aznap hány telefonfülkét kell szétverni, hány gépkocsit kell összetörni, hol kell a parkokat, tereket feltúrni, majd útjukra bocsátanák a megfelelő szakembereket. Biztos vagyok benne, hogy a munkatársak mészszíre elkerülnék a kijelölt objektumokat; egyik részük a Híradó moziban csapná el a napot, másik részük a különböző strandokat keresné fel, majd a munkaidő végeztével jelentenék, hogy a kijelölt munkát becsülettel elvégezték. Ez tehát a módszerem dióhéjban. Érdemes lenne fontolóra venni, már csak azért is, mert a vállalatot néhány év után trösztösíteni lehetne, amiből következik, hogy egy csomó új adminisztratív dolgozóra lenne szükség, vagyis az effektív vandálok sorban mind irodába kerülnének. Valószínűleg csak egyetlen öreg szakit hagynánk meg vandálállományban, már a tröszt profilja miatt is. Azzal az eggyel meg majdcsak elbánunk valahogy ... Kelen László A tasak A tasak, az a négyszögletes, átlátszó valami, amibe újabban tejet töltenek. Ha nem piszkos, akkor nagyon szép, nagyon gusztusos. Polipacknak is nevezik, de ezt nehéz kiejteni. A tasak tehát modern dolog, azelőtt palackot használtunk helyette. De ez rossz volt, mert könnyen kifolyhatott belőle a tej. A tasakból is kifolyik a tej, de ez egészen más. A haladó gondolkodású vásárló tudja, hogy minden újnak meg kell küzdeni a maga nehézségeivel. A tasaknak az a nehézsége, hogy valahol, valamelyik pontján, idő előtt átengedi a tejet. Hogy hol engedi át, arra csak hosszas vizsgálódás után lehet rájönni. A vizsgálódást megnehezíti, hogy a tejnek a tasakból való illetlen távozása rendszerint villamoson, autóbuszon és teli szatyorból történik, így a tasak tulajdonosa el van foglalva azzal, hogy az ülésről, a szoknyájáról, a szomszédja felöltőjéről sűrű bocsánatkérések közepette eltávolítsa a kifolyt tejet. Később, amikor vásárló már túl van a nehezén, rájön, hogy a tej azért folyt ki, mert a tasak nincs jól megvarrva, meghegesztve, megragasztva. A tökéletes módszert ugyanis még nem sikerült kitalálni. A kezdeményezés bevezetői azonban addig sem akarták váratni a vevőket. Úgy gondolták, ha nem is tökéletes a tasak, mégiscsak más, mint a palack, amely régi, elavult és könynyen kiömlik belőle a tej. A tasakból nem ömlik, csak csepeg. Igaz, a palack — ha jól helyezte el az ember — jól viselte magát. A tasakot nem lehet elég jól elhelyezni. A tasak pedig nem kíméletes, nincs tekintettel a mellette elhelyezett liszteszacskóra, kenyérre és más egyébre, amit a gyanútlan háziasszony bevásárolt. A palackot örökre kivonják a forgalomból. A tasak megkezdi egyeduralmát. A tasaknak egyetlen mentsége van csak, hogy nemcsak ő záródik rosszul, hanem rokonai is ,a tejföles poharak, krémtúrós dobozok, így tehát meg lehetne kezdeni azoknak a védőtasakoknál a gyártását, amelybe ezeket a könnyen csepegő holmikat el lehetne helyezi. Addig azonban a tejkiszerelő vállalatnak kooperációs szerződést kellene kötni a tisztító vállalatokkal. Egyikük se járna rosszul, Bende I. Ki$£&***& Gazdaságpolitika hetilap Főszerkesztő: DR. GARAM JÓZSEF. Szerkesztőség: V., Mitumány u. 10. Telefon: 312-553, 311 -564, 312-113, 311—302. // Htapja: Hírlapkiadó vállalat Vill. Blaha Lujza tér 3. telefon: 343 — 100. Felelős kiadó CSOLLANY FERENC. Terjeszd: a Magyar Posta. Előfizethető: $_____4^" —***" bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap IrodánálBudapest V., József nádor tér 1. sz.). ,imUllabhm Előfizetési dij negyedévre - fi. Külföldön terjeszti a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi V. (és a Kultúra külföldi képviseletei) Cími Budapest 61 PF. 149. — Szikra Lapnyomda INDEX 25 283