Figyelő, 1982. július-december (26. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-19 / 33. szám

SZERENCSI ÉDESIPARI VÁLLALAT Új törekvések a vállalati önállóság jegyében Szerencs nagyközségben kö­zel száz éve dolgozik a cukor­gyár és hatvan éve a cukor­gyár egy részéből kialakított csokoládégyár. A két élelmi­­szeripari üzem a mintegy tíz­ezer lélekszámú nagyközség lakossága 60 százalékának nyújt megélhetést. Sok évtize­des hagyomány, hogy a szer­­encsi férfiak a cukorgyárban, a nők a csokoládégyárban ke­resnek munkát. A Szerencsi Édesipari Vál­lalat a cukor- és édesipar sa­játos vertikumát hozta létre a Szerencsi Csokoládégyárból, a Szerencsi Cukorgyárból és a Diósgyőri Édesipari Gyárból. A vállalat összlétszáma mint­egy 3500, kampány idején vi­szont közel 4000. Termelési ér­téke 2,5 milliárd forint. Az édesipari ágazat mintegy 24 ezer, a cukoripari ágazat 50 ezer tonnányi készáru előállí­tásával járul hozzá a hazai fogyasztók ellátásához és az exporthoz. A két szerencsi gyár gyakor­latilag egy gyártelepen műkö­dik, csak egy „kerítés” választ­ja el őket. Ahhoz, hogy a Sze­rencsi Édesipari Vállalat létre­hozásával ezt a kerítést tény­legesen lebontsák, olyan vál­lalati szervezet kialakítását kellett célul tűzni, amely le­hetővé teszi a vállalaton belül az összes feltárható, az egy­­vállalati együttműködésben rejlő tartalékok felszínre ho­zását. A megoldás a centralizált szervezet, az irányításbeli pár­huzamosságok elkerülése, a vállalati gazdálkodási akarat érvényre juttatása, a gyárak relatív önállóságának megtar­tása mellett. Korszerűsíteni és szintetizálni kell a vállalat és a gyárak ügyviteli információs rendszerét, folyamatosan olyan gazdálkodási informá­ciókat kell a gyáraknak jut­tatni, amelyek lehetővé teszik a gyárak munkájának folya­matos elemzését. A fenti elvek alapján kiala­kult vállalati szervezet az el­múlt másfél évben eredmé­nyesen segítette a kitűzött cé­lok elérését. A végleges válla­lati szervezet kialakítása a Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Szervező Vállalat segít­ségével, 1984. január 1-ig tör­ténik meg. A korszerű belső mechanizmus kialakítását Ro­botron középgépes számító­­géprendszer beállításával kí­vánják segíteni. Sikeres volt a jogelőd szer­vezetek vagyonfelosztása: a Szerencsi Édesipari Vállalat alapításakor a lehetőségeken belül megfelelő mértékben kapott a működéséhez szüksé­ges alapokat. Az alapítás évé­ben a SZÉV teljesítette terme­lési, gazdasági feladatait, ered­ményessége megfelelő volt. A vállalat szervezete stabi­lizálódott, gazdálkodási rend­je fejlődött, megszilárdult. A Szerencsi Édesipari Vállalat tagja a Cukoripari Szolgálta­tó Közös Vállalatnak, a CKSZKV eredményesen segí­ti — az igazgató tanács fel­ügyelete mellett — a cukor­gyárak anyaggazdálkodását, a répatermeltetés, a kutatás in­tegrálását, a belföldi cukorér­tékesítést, az exportot és az importot. Várhatóan egyre eredmé­nyesebben tölti be szervezési és koordinációs feladatait is, bővíti tanácsadói szolgáltatá­sait. A közeljövőben létreho­zandó számítógépes rendszeré­vel lehetőséget ad a cukoripa­ri ágazat kölcsönös informá­ciócseréjére. A vállalat alapítója és körzetében szervező tagja a Szarvasmarha Hústermelő Gazdasági Társaságnak, amely nagyrészben a cukorgyárnál képződő nedves répaszelet melléktermékre alapoz. A tár­saság célja a húsmarhate­­nyésztés jelentős felfuttatása és az eddiginél lényegesen na­gyobb hatékonyság elérése. Keresi a vállalat az új édes­ipari termékek gyártására irá­nyuló együttműködési lehető­ségeket is a mezőgazdasági termelő üzemekkel. Megfelelő fejlesztési alapok hiányában szűk gépi csomagoló kapacitá­sukat mezőgazdasági üzemek­hez kitelepített kézi csomagoló üzemrészekkel bővítik. A vállalat gyárainak problé­mái egymástól jelentősen elté­rőek, egyben azonban meg­egyeznek: további munkájuk­hoz technológiai fejlesztés szükséges. A vállalat cukor­gyára az állami támogatás igénybevételével döntő rész­ben 1982-ben, kisebb részben 1983-ban fejezi be rekonstruk­cióját, amelynek eredménye­képpen napi 4800 tonna répa­feldolgozó kapacitással ren­delkezik majd. A rekonstruált gyár ener­giaigénye sürgetően veti fel az energiaszolgáltató üzem bőví­tését. A cukorgyár évtizedek óta először lesz kénytelen a saját energiatermelésén túl az országos hálózatról is véte­lezni. Megfelelő kristálycukorsiló lehetővé tenné, hogy a cukrot ne kelljen bezsákolni. E fej­lesztés anyagi és munkaerő­­megtakarítása elérheti az évi 10 millió forintot. A negyedik ötéves tervben a Szerencsi Csokoládégyárban közel félmilliárd forintos re­konstrukció zajlott le, amely megoldotta az új technológia elhelyezésének épületproblé­máját, és az akkori értelem­ben korszerű kakaóbabfeldol­­gozó vertikum létesült. Jelen­tős volt az energia- és közmű­­hálózat rekonstrukciója. A beállított készárutermelő vo­nalak azonban technológiai­lag nem voltak korszerűek. Viszonylag homogén összetéte­lű, túlságosan szűk termék­skála előállítását tették lehető­vé. Mindezen hibák mellett a rekonstruált Szerencsi Csoko­ládégyár nagyot lépett előre a technológiai fejlesztés és a termelékenység növelése terén. A termelő berendezések el­használódása­ sürgetően veti fel az egyedi gépcserék igé­nyét, az 1981 végén, 1982 ele­jén kialakult és valószínűleg tartós vásárlói magatartásvál­tozás pedig a termelői kapa­citások átrendezését és új egyensúly megteremtését kí­vánja. A vállalat Diósgyőri Édes­ipari Gyára az egyetlen hazai bázisa az üreges csokoládéfi­gurák termelésének. Az elmúlt években a gyár elérte kapaci­tásának felső határát. Az idén befejeződő alapgép-rekonst­rukció további bővítést alapoz meg és ezzel párhuzamosan készül fel a gyár a diabetikus táblás csokoládé és csokoládé­­figurák gyártására. Mindkét édesipari gyárra jellemző a termelési volumen­hez képest elégtelen alzip- és csomagolóanyag-ellátás, vala­mint készárutároló kapacitás. A gyárak jelentős többletkölt­ségekkel bérleményekben old­ják meg tárolási problémái­kat. A belföldi ellátás mellett mindkét édesipari gyár — a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal — hagyományos exporttevékenységet folytat, elsősorban tőkés piacokra. A gyárak vázolt együttmű­ködési lehetőségei a vállalati kereteken belül jelentősen to­­vábbfejleszthetők. A 150 db körüli jármű-, rakodó- és munkagéppark, a targoncaál­lomány centralizált karbantar­tásának a megszervezése, az egységes forgácsoló- és spe­ciális megmunkálógép-park kialakítása, a központosított alkatrészraktárak és anyag­­gazdálkodás létrehozása, a készletek és a költségek je­lentős csökkentését eredmé­nyezhetik. A rendelkezésre álló raktárállomány megfelelően koordinált felhasználásával a bérleti díjak jelentős csökke­nése érhető el.­­ A két gyár szennyvízrend­szerének egységesítése a Cso­koládégyár több mint 30 mil­lió forintért esedékes víztisztí­tó rendszerének megtakarítá­sát eredményezi. Folyamatban van számos más, hasonló lehe­tőség feltárása. Másfél év eredményeiből megállapítható, hogy a Sze­rencsi Édesipari Vállalat be­váltotta az alapításához fűzött reményeket, gazdálkodásának továbbfejlesztésével igyekszik kihasználni az új szervezet által teremtett lehetőségeket, rugalmasan kíván alkalmaz­kodni az új piaci és gazdálko­dási körülményekhez. Fejlesz­ti műszaki, technológiai szín­vonalát, javítja a gyártott ter­mékek minőségét és választé­kát és remélhetőleg tovább öregbíti a szerencsi csokolá­dé és cukor hírnevét. A Diósgyőri Édesipari Gyár A Szerencsi Édesipari Vál­lalat Diósgyőri Édesipari Gyá­ra az idén régi elképzelését valósítja meg a diabetikus cso­koládé gyártásával. A vilá­gon, így Magyarországon is nő a cukorbetegek száma, jelen­leg közel 300 ezer cukorbete­get tartanak nyilván nálunk. A felnőtt cukorbetegekkel kisebb a gond, önfegyelmük révén könnyebben lemonda­nak a „tiltott” édesség, így a csokoládé fogyasztásáról is. Nehezebb viszont a cukorbe­teg gyermekek helyzete. A diósgyőri gyár vezetői évek óta foglalkoztak a dia­betikus csokoládégyártás gon­dolatával, korábban azonban az üzem szűk termelőterülete folytán nem nyílt rá lehetőség. Az utóbbi időben az üzletek­ben javult a diabetikus áru­ellátás, de a diabetikus édes­ség — ezen belül elsősorban a diabetikus csokoládé — kí­nálata, részben a választék és a mennyiség, részben a magas árfekvés miatt nem kielégí­tő. A Diósgyőri Édesipari Gyár­ban a korszerűtlen technológia és a kereslet viszonylagos visszaesése folytán megszűnte­tett töltöttostya-gyártás foly­tán felszabadult és kihaszná­latlan üzemi terület lehetővé teszi a diabetikus csokoládé­gyártás beindítását. Az új gyártmány bevezetését a cso­koládémasszát előállító üzem közelmúltban elvégzett re­konstrukciója, kapacitásának jelentős növelése is lehetővé teszi. Egyelőre táblás, 5 dkg-os tej- és étcsokoládét gyárta­nak, 1983 januárjától. A ké­sőbbiekben szeretnék megva­lósítani a húsvéti, illetve ka­rácsonyi diabetikus üreges csokoládéfigurák gyártását is. Remélik, hogy a diósgyőri gyárban készülő és januártól már kapható táblás diabetikus ét- és tejcsokoládé szép csoma­golása és kiváló minősége folytán megnyeri a fogyasztók tetszését. A diabetikus csokoládé gyártásával a gyár felelőssége megnő. Eddig csak a jó minő­ségre kellett vigyázniuk, most viszont biztosítani kell az el­különített technológiai folya­matot. Ezért a diabetikus cso­koládéhoz alapanyagot gyártó üzemrész teljesen elkülönül. A kialakítandó üzem a legszigo­rúbb higiéniai előírásoknak is megfelel. A Diósgyőri Édesipari Gyár által gyártott diabetikus cso­koládé minden bizonnyal örö­met szerez a fogyni kívánók­nak is, hiszen íze, minősége kitűnő, kalóriatartalma viszont kisebb a hagyományos csoko­ládénál. A Szerencsi Cukorgyár Az idén 93. kampányára készül a SZÉV Szerencsi Cu­korgyára. Ilyen idős gyár ese­tében már nem elég a gon­dos karbantartás a megbízha­tó üzemeltetéshez, az elért termelési eredmények meg­tartásához. A Szerencsi Cu­korgyár eddigi eredményei sokra köteleznek. A technika fejlődése a gyártól is állandó megújulást igényel. Ezt szem előtt tartva, úgyszólván az alapítás óta folyik a gyárfej­lesztő tevékenység a Cukor­gyárban. Már korábban sor került a klasszikus fé­nyező edények korszerű, folya­matos működésű extraktorra cserélésére, új­ erőmű építé­sére és a régi felújítására, az évtizedek során stabilitását vesztett ötemeletes főépület megerősítésére és számos más berendezés cseréjére. A jelen­legi rekonstrukció azonban méreteiben, jelentőségében meghaladja az előzőeket. A rekonstrukció az ötödik ötéves tervben kezdődött, be­fejezése áthúzódik az 1983. évi kampány kezdetére. A teljes rekonstrukció mintegy 800 millió forintba kerül. Többek között egy kisebb gyárnagysá­gú, új répafogadó, tároló, tisz­tító és szállítórendszer létesül. Ebben az évben a munka je­lentős állomásához érkezett, várhatóan a szeptember kö­zepén kezdődő kampányig üzembe kell helyezni az új répamechanizáció berendezé­seit. A beruházáson 26 kivite­lező vállalat dolgozik, a mun­kából jelentős részt vállal a Szerencsi Cukorgyár karban­tartó gárdája. A cukorgyár dolgozói és szocialista brigád­jai nagy figyelemmel vesznek részt a beruházási tevékeny­ségben annál is inkább, mert kampánykezdettől ők lesznek az új berendezések üzemelte­tői. Ez a tanulási lehetőség megkönnyíti a későbbi mun­kájukat. Az üzembe helyezésre ke­rülő létesítmény szerteágazó hatásával alapos változást idéz elő a gyár munkájában és vár­ható eredményeiben. A répafogadás körülményei­nek javítása folytán növekszik a gyár termelő kapacitása, amely az alapításkori teljesít­mény hússzorosa lesz. Azzal, hogy a répafogadás üteme függetlenné válik a gyár fel­­dolgozási menetétől, javul az iparvágány-hálózat forgalma, csökken a kocsiállási idő. A jobban megtisztított, korsze­rűbb körülmények között tá­rolt és kíméletesebben kezelt nyersanyag révén csökken a cukorveszteség. Az egész léte­sítmény területén megszűnik a nehéz fizikai munka, szá­mottevően megjavulnak a munkakörülmények. A rekonstrukció befejezése, de az 1982. évi ütem teljesítése is jelentősen hozzájárul a gyár termelő kapacitásának jobb kihasználásához, a mun­ka hatékonyságának növelésé­hez. A korszerű gyár üzemelteté­sének alapfeltétele a nyers­anyag, a cukorrépa előterem­tése. A SZÉV cukorgyára Borsod, Szabolcs és Hajdú megyében 60 termelő gazda­sággal áll termeltetési kapcso­latban. A gyár nagy gondot fordít a kölcsönös érdekeltsé­gen alapuló partneri kapcso­latok további fejlesztésére. Lehetőségeikhez képest szerte­ágazó integrációs tevékenysé­get fejt ki a termelő gazdasá­gok körében. További jelentős feladat­ a gyárhoz közeli területeken, tehát elsősorban Borsod me­gyében a termelő terület növe­lése. Az alapanyag és a mű­szaki, technikai feltételek együttes biztosítása teszi le­hetővé, hogy a Szerencsi Cu­korgyár a jövőben még maga­sabb szinten oldja meg a ha­gyományosan kiváló minősé­gű cukor gyártását. 38 . 1982. AUGUSZTUS 19.

Next